Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Befejezéséhez közeledik a Múzeumi Hónap A „gránátos csoport” vezetője 50 éve született Weinberger Dezső (Sz‘r.) Tanulás a néphadsereg segítségével Az országos adatokból ismere­tes, hogy hazánkban a iiatalok- nak ma még bizonyos — egyál­talán nem elhanyagolandó — hányada nem fejezi be a nyolc általánost. Miként már évek óta minden esztendőben, a csapatok­nál ezúttal is tanfolyamokat szerveztek a nyolc általánosnál kevesebb a hiányosan iskolázott számára. Jó néhány alakulatnál, de különösen az új kiképzési rendszerű műszaki csapatoknál szolgálnak olyan katonafiatalok is, akik csak öt-hat, Vagy ennél is kevesebb osztályt fejeztek be az általános iskolában. Az ide sorolandó egyik magasabb egy­ségnél például a sorkatonák harminc százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzett­sége. Természetesen ez kirívó, szélsőséges példa, hiszen az ala­kulatok többségénél ennél jóval kevesebb a hiánvosan iskolázott katonák aránya, sőt számos olyan alakulat is van. ahol egy­általán nem szolgálnak ilyen fia­talok. Ahol viszont vannak, ott szol­gálati idejük alatt pótolhatják a korábban mulasztottakat. Az érintettek többsége örömmel ra­gadja meg a lehetőségül, hogy .részt vegyen az alakulatnál szer­vezett tanfolyamon, megszerezze az általános iskola egy vagy több osztályáról szóló bizonyítványt. Elvétve azonban előfordul' hogy némely katona fiatal nem lelke­sedik a tanulási lehetőségért. Ilyenek többnyire az úgyneve­zett veszélyeztetett környezetből bevonultak, a büntetett előéletű vagy alkoholista szülők gyerme­kei, illetve az olyan katonafia­talok egy része, aki korábban maga is összeütközésbe került a törvénnyel. A társak vonzó pél­dája, valamint a politikai mun­kások, a KISZ-szervezetek meg­győző szava azonban előbb- utóbb e fiatalokat is jobb belá­tásra készteti, s ők is élnek a hadsereg nyújtotta lehetőséggel. Az általános iskolai tanfolyamon történő részvétel a katonák szá­mára teljesen ingyenes, a taná­rokat a hadsereg fizeti, s a tan­szerek’ beszerzési költségeit is a hadsereg vállalja. örvendetes, hogy a csapatoknál ebben az év­ben is több ezer katonafiatal folytatja korábban félbehagyott áim’ános iskolai tanulmányait. (KT) Lassan véget ér a múzeumi és műemléki hónap rendezvényso­rozata, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a kapuk is be­zárulnak a lálogatók előtt. Me­gyénk városaiban és falvaiban a programban feltüntetett előadá­sok nagy részét megtartották. Az , eddigi tapasztalatok szerint a múzeumi hónap kiállításait, tár­latait az idén többen tekintették meg, mint a múlt év hasonló időszakában. Rossz időjárás |. miatt csak néhány kirándulás maradt el. A hátralevő két hétben me­gyénk szövetkezteinek történe­tét ismerteti Zalai Gyöygy, a Múzeumbaráti Kör elnöke októ­ber 28-án 18 órai kezdettel a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Mú­zeumban. Ugyancsak Békéscsa­bán. az ifjúsági házban hangzik el október 29-én 17 órától Fan- csovits Györgynek, a Munkás- mozgalmi Múzeum munkatársá­nak előadása az üzemtörténeti l gyűjtés módszereiről és felada­tairól. Ez elsősorban azoknak a j szocialista brigádoknak kíván se­gíteni. amelyek vállalták üze­mük emlékanyagának összegyűlj-1 tését és a kiállítás rendezését. A j dokumentumokat később bemu­tatják a Munkácsy Mihály Mú­zeumban is. Érdekesnek ígérkezik Szabó János József múzeológus előadá-’ j sa, melyre november 1-én kerül sor Békésen, a művelődési köz- [ pontban. A kutató a Magyaror- j szág délkeleti részén talált kora I és késő bronzkori kultúrákról j beszél a hallgatóságnak. A múzeumi és műemléki hó- j nap egyik legjelentősebb esemé- j nvének számít a szarvasi Tesse- ! dik Sámuel Múzeum átadása. A j november 5-i ünnepi megnyitó ! után a látogatók többek között j megtekintik a Békés megye nép­művészete és a ‘ Természetvéde- \ lem Békés megyében című kiál­lítást. Az épület érdekessége, hogy itt működött a Tessedik ál- ! tál alapított gazdasági iskola. A helyreállítási és restaurálási munkálatok befejezése után eb- 1 ben az épületben kaoott helyet a múzeum, a gimnázium és az S óvónőképző intézet könyvtára. A csorvási művelődésig házban | november 6-án 17 órától Pados ! Pál és Varga Mihály beszámol a község határában végzett terep- bejárás tapasztalatairól. November 7-én 9 órától tart­ják a Munkácsy Mihály Múze­umban a múzeumbaráti kör évi közgyűlését. Ezen dr. Ferenczi Imre tanszékvezető docens be­szél a dél-alföldi néprajzi kuta­tások időszerű kérdéseiről, majd beszámoló hangzik el a baráti kör 1976. évi munkájáról, s vé­gül kihirdetik a néprajzi, hely- történeti pályázatok eredmé­nyeit. A múzeumi hónap rendez­vénysorozata csak akkor érheti el célját, ha maguk a közműve­lődési intézmények vezetői és munkatársai is eleget tesznek annak a hármas köveíelménv- nek, melynek figyelembe vétele nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. .Melyek ezek a feladatok? A munkásművelődés előmoz­dítása érdekében minél széle­sebb alapokra kell helyezni a múzeumok és a gazdasági egysé­gek között létrejött kapcsolatot. A múzeumok igyekeznek besegí­teni a különféle intézmények, vállalatok által szervezett, a közművelődés ügyét szolgáló rendezvények megtartásába. Mi­nél szorosabb együttműködés kell az iskolákkal. Éppen az ok­tatási intézmények és a múzeu­mok kapcsolata lesz a témája annak az országos tanácskozás­nak, amelyet november közepén tartanak Szolnokon. Ezen a Munkácsy Mihály Múzeum két munkatársa beszámol az ifjúsági néprajzi tábor gyűjtőmunkájá­nak tapasztalatairól, és bemu­tatják az ezzel kapcsolatos kiál­lítási anyagot a tanácskozás részvevőinek. Amint látjuk, a múzeumi hó­nap több olyan eseményt tarto­gat az érdeklődőknek, amelyre érdemes odafigyelni, s amelyen érdemes részt venni. Erről a közművelődési mozgalomról csak akkor állíthatjuk, hogy el­érte célját, ha az emberek a mú­zeumok kincsének megismerését, a tárlatok látogatását és kirán­dulásokat. nem kamoánvszerű feladatnak, hanem belülről fa­kadó, szükségszerű és állandó folyamatnak tekintik. —y—n „Űszószigel" — Milliomosok klubja A lengyelországi Gdanskban kidolgozták egy „úszó sziget'’: vagyis egy 30 ezer tonna teher­bírású, 220 méter hosszú és 40 méter széles hajó terveit. A ha­jó különböző feladatokat tölt­het, be; átalakíthatják úszó hal- feldolgozó kombináttá, a halá­szok számára pihenőhellyé, vagy halászhajó-javító bázissá. Az úszó szigeten 700 ember részére kórházat, éttermet és lakóhelyi­ségeket létesítenek. A tervek szerint a hatalmas hajót atom­reaktorral is felszerelik. Több mint 140 tagot számlál a „milliomosok klubja”, amely a lengyelországi Opoléban mű­ködik. A klubtagság feltételei igen szigorúak. Csupán egy, de nagyon magas követelménynek kell megfelelni: a klubtag egy év alatt beadott újításai és ta­lálmányai gazdasági hasznának el kell érnie az évi egymillió zlotyt. Állandóan versenyben vannak egymással, a régi klub­tagok is, s a verseny eredmé­nyei újabb hasznot hajtanak a népgazdaságnak. (INTERPRESS — BUDAPRESS) 5 «ife v ma. OKTÓBER u. S zír. Az antifasiszta ellen­állási mozgalom rejté­lyes-legendás alakjának sokáig még valódi nevét Vra ismertük. Elvtársai, harcostár­sai sem firtatták az illegális munka során, hogy kit is rejt­het a fedőnév, hiszen a konspi­ráció szabályainak fegyelmezett betartása az életet jelentette azokban az években. Ma már tudjuk, hogy a . „gránátos cso­port” vezetője, a bátor és lele­ményes magyar partizán egy szerencsétlen sorsú kassai csa­ládból származott, és Weinber­ger Dezsőnek hívták. Szüleit — apja tanító, anyja varrónő volt — öt testvérével együtt 1942 nyarán hurcolták el otthonukból, ahova solja nem tértek vissza. Weinberger De­zsőnek és bátyjának sikerült el­kerülniük a 'deportálást. Buda­pestre szöktek, munkát vállal­tak. Az átmeneti és a nagyon is ingatag menedék azonban nem személyes biztonságuk to­vábbi erősítésére ösztönözte őket, hanem arra, hogy kapcso­latot keresenek az antifasiszta mozgalommal.* Jól tudták, hogy mélyről izzó gyűlöletük a fa­siszta téboly ellen, amelynek ártatlanul meghurcolt és meg­gyilkolt áldozatai között most már az övéik is ott vannak, j csak az emberiség jobbik részé­nek összefogásával érhet győ- \ zelemmé. Ezért léptek be a szakszervezetbe, ezért kötöttek j barátságot a baloldali érzelmű ifjúmunkásokkal, és így találtak [ utat az illegális kommunista j mozgalomhoz. W einberger Dezső Buda­pestre érkezése után mint kifutó helyezkedett el. A cukrászok, majd utóbb a segédmunkások szakszervezeté- j nek tagja lett. 1944 nyarától il­legalitásban élt, és akciógárdá- j jának élén,olyan röpcédulák és röpiratok terjesztésében vett j részt, amelyekben a kommunis- j ta párt, a Magyar Front és ! más antifasiszta, demokratikus | szervezetek az ország közvéle , menyéhez szóltak. Ezek a röp­iratok már ekkor, szinte egy­idejűleg a történéssel beszámol­tak mindazokról a rémtettekről, amelyekkel kapcsolatban a né j met és a magyar háborús bű- | nősök a íelelősségrevonáskor ! legteljesebb tájékozatlanságukat bizonygatták. A kommunista ifjúmunkások I akciócsoportjai hőstetteikkel mu- j tatták a példát. A „röpcsiket” nemcsak terjesztették, hanem — ! testvérek, elvbarátok bevonásá­val — később maguk is sok­szorosították. Jelentős segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a párt központi lapja, az illegális Sza­bad Nép újra megjelenő szá­mai eljussanak a munkások ke­zébe. Az igazi erőpróba azon­ban csak akkor következett, amikor az 1944 szeptemberében A közös ifjúsági művelődés • szórakoztató és hasznos formája az irodalmi színpadi, szakköri, színjátszói tevékenység. Ezért is öröm, hogy megyénkben az utóbbi években megnőtt az isko­lákban és a művelődési házak­ban működő csoportok száma.. Számukra rendezi a Megyei Mű­velődési Központ október 29—30 —31-én a békéscsabai színjátszó napokat az ifjúsági és úttörőház­ban. Pénteken este 7-től 9 óráig az örménykütiak Röpülj páva köre, a miskolciak Pécsi Sándor Irodalmi Színpada, a békéscsa- í bai Építők és a -salgótarjáni Tempress színpada (Mutatkozik be a közönségnek. Szombaton újjáalakított kommunista párt fegyveres harci gárdák meg­alakítását határozta el. A fiatal partizánokból álló Szír-csoport német katonai célpontok (gép­kocsik és ágyúk) felrobbantásá­val esett át a tűzkeresztségen, majd az ún. Antibolsevista If­júsági Tábor ^székhazát „szór­ták meg'.’ kézigránátjaikkal. 1944. október 15-e, a Szálasi- puccs után akcióik célpontja lett a nyilas gyűlések egy-egy szín­helye, közöttük a hírhedt And- rássy-úti Hűség Háza. és ne­vükhöz fűződik a Gestapo- és SS-íészek Metropol Szálló fel- robbantása is. Megrongálták a vasúti pályákat, nagy zavaro­kat keltettek a német hadi- szallítmanyok vérkeringésében. Szil- ezekben 'a hetekben nem­egyszer tolmácsolhatta társai­nak az illegális' párt dicséretét, de minden elismerésnél többet jelentett számukra az a beje­lentés, hogy*Szírt és Szivart soronkívül felvették a kommu­nista pártba. Harcostársuk, Ág, tagjelölt lett. 1944 decemberében egy stra­tégiai fontosságú vasúti híd fel- robbantását tervezte a Szír- csoport, amikor Ág és Szivar lebukott. Szirnek ezt követően nyoma veszett. Halálának kö­rülményeiről mindmáig nem ke­rült elő megbízható adat. C sillik András (Szivar), Szír harcostársa kalandos úton menekült meg a fasiszta hatóságok börtönéből. A felsza­badulás után Fehér Lajossal, Szír felső kapcsolatával, a fegy­veres ellenállási mozgalom egyik szervezőjével együtt mindent el­követtek Szir alig ismert életr útjának és utolsó napjainak fel­derítésére, kutatásaik azonban kevés eredményt hoztak. Csa­ládja elpusztult, bátyja, Wein­berger Miklós, aki Dorong ille­gális névvel maga is az ellen­állási mozgalom harcosa volt, elesett. Szírről ma is „csak” annyit tudunk, hogy a magyar ifjúkommunista partizánmozga­lom egyik legelszántabb, legte­vékenyebb katonája volt. „A Komrhunista Párt egyik legki­válóbb budapesti partizáncso­portjának vezetője, s egyik leg­jobb fegyvertársunk tűnt el ve­le” — írta Fehér Lajos, Har­cunk Budapestért című köny­vében. „A barátságnak, a nép ügyéért való önfeláldozó kész­ségnek, a szerénységnek, s a melegszívű bajtársiesságnak kö­vetendő példáját adta nemzeti történelmünk legsúlyosabb hó­napjaiban, amikor igazán bátor emberekre volt szüksége ennek az országnak. Szír elvtársunk megérdemli, hogy emlékét örök időkre megőrizze a magyar if­júság !” Alakjára — születésének 50, évfordulóján — a hősöknek ki­járó tiszteletei gondolunk. Dr. Láng Péter reggel 8-tól IV óráig a kaposvári irodalmi színpad, a szerencsi BJG-SZIN, a gzabadkígyósi Pablo Neruua és a békési Rad- nóti-színpad tagjai szerepelnek. Délután 2-től a budapesti Ascher Oszkár Színpad, az endrődi Vad­rózsák, a dunakeszi Radnóti- színpad és a békéscsabai tégla­gyári irodalmi színpad lép fel. Október 31-én, vasárnap délelőtt 10—11 óráig Komái- Páiné, az OPI magyar tanszékének vezető­je tart előadást általános és kö­zépiskolai magyar tanároknak a tanórán kívüli irodalmi nevelés lehetőségeiről. 11 órától gála- bemutatón taosolhatunk a díj­nyertes együtteseknek. Felvétel indul! Az Iskolatclevízió az általános iskolák első osztályosai részére szórakoztató környezetismereti órát, készít a IV-es stúdióban. Ké­pünkön egy bohócjclcnet felvétele folyik (MTI Fotó — Naszályi Kornélia — KS) Békéscsabai színjátszó napok: október 29—30—31

Next

/
Oldalképek
Tartalom