Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

M A:

1816. OKTÓBER 5., KEDD

Ára: 1,— forint

XXXI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM

HÉT VÉGI ŐRJÁRAT (3. oldal)

MIT KÍNÁL A RUHÁZATI

KERESKEDELEM (4. Oldali KIVÁLÓ ÁRU VÉDJEGYET NYERT A SZENTANDRÁSI TORONTÁLI (5. oldal)

Az ötvenedik társadalmi munkaakció

Munkaegészségiigyi

kongresszus

„Húzd meg jobban, menjen ! a munka, aki itt van, mindenki húzza ...” — zengte a jól | ismert Generál-slágert a kis j magnó vasárnap délelőtt, a Gyulai Húskombinát építkezésén. Nos, a munka lendületével nem is volt különösebb gond. Erről meggyőződhetett mindenki, aki kilátogatott az építkezésre.

— Az építkezés gyorsítására az ötvenedik társadalmi- munka-akcióra került sor — sorolta Szőke Lajos, a városi KISZ-bizottság munkatársa, miközben készítette az uzsonnát, szaporán kente a zsíros kenyeret, mások a hűsítőt és a kávét készítették. Szombaton 90, eleki, kétegyházi és gyulai fiatal szorgoskodott a beruházáson. Vasárnap 120-an vettek részt a kommunista műszakban, csaknem valamennyien a húsipari vállalat dolgozói. Kellemes napsütésben válogatták a vasanyagot, máglyázták az ácstelepen a faanyagot, szállították a törmeléket. Legtöbben a kerítés alapjait ásták.

Nyáriasan öltözött fiúk — valamennyien a vállalat ipari tanulói — versenyezve ásták az alapot, dobálták a homokos földet.

■— Nekünk most a köny- nyebbje jutott — mondja az egyikük. — Az Eleki úton dolgozókat nem irigylem — folytatja sajnálkozva.

Ebben a brigádban dolgozott Truczán István harmadéves hentestanuló. Arról beszélgettünk, hogy ő és társai miért vesznek részt csaknem minden társadalmimunka-ak- eióban.

— Több oka van — sorolja. — KISZ-tag vagyok, s a Radnóti Miklós alapszervezet tagjai vállalták: részt vesznek a védnökségben. így kötelességemnek érzem, hogy jöjjek. A másik pedig: a nyáron meg- szerzem a szakmunkás-bizonyítványt, s utána majd itt dolgozom. Magaménak is érzem ezt az üzemet — int a magasba emelkedő épületre a leendő szakmunkás.

S amíg Szőke, Lajossal átballagtam az ácstelepre, sorolta, mi mindent valósítottak meg társadalmi munkával. Csak címszavakban: utat építettek, terepet rendeztek, kavicságyazatot készítettek, falazóanyagot szállítottak, csövet hordtak, s ki tudja hányszor raktak rendet az építkezésen. Minderre, s a fel nem soroltakra mintegy 16-17 ezer óra társadalmi munkát fordítottak. A termelési érték ez- idáig meghaladja a hatmillió forintot.

Az ácstelepen dolgozók kinőttek már a KlSZ-korosz- tályból. valamennyien az ötödik x-et tapossák., A fűtőAz üzemegészség.így, az üzem-1 orvosi hálózat és a munkaegész- ^ ségügy fejlesztésével összefüggő j kérdések és {vizsgálódások szere pelnek a magyar munkahigié-1 nikus társaság és a magyar tize- ! mek egészségügyi tudományos társasága hétfőn, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben megkezdődött háromnapos kongresszusának napirendjén. A tanácskozást dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkai' nyitotta meg.

Egyebek között hangsúlyozta: az üzemegészségügy fejlődésében j fordulópontnak tekinthető a Minisztertanács 1951. évi rendeleté, ! amely az üzemi egészségvédelem | megszervezését állami feladattá ! nyilvánította, elrendelte az öze- I mi orvosi hálózat kiépítését, megszabta annak keréteit, a vállalatokra és a tanácsokra háruló feladatokat. Az üzemegészségügyi hálózat fejlődését a számok is bizonyítják: amíg 1951-ben az üzemorvosok naponta 1561 órát rendeltek, s az üzemegészségügy) ellá^sba- 324 üzemet vontak be,

1975-ben a szervezett üzemorvosi napi óraszám 7000 volt. s 1600 üzem dolgozói kaptak általános és speciális gyógyító-megelőző ellátást.

A továbbiakban arról szólt, I hogy a népgazdasági, üzemi és egészségügyi intézkedések következtében jelentősen javultak az elmúlt 25 évben nagy veszélyt jelentő, foglalkozási betegségeket okozó kedvezőtlen munkakö-/ rülménvek, s kedvezőbbé vált az üzemi dolgozók egészségi állapota is. Utalt arra, hogy az elmúlt két évtizedben a munkaegészségügy feladatai jelentősen rátFialalok és idősebbek a kerítések alapjait ássák

és hütőbrigád tagjai közül né- hányan éppen cigarettaszünete,t tartottak.

— Megfiatalodunk egy kicsit — mondta Révész István. — Iparkodjatok, mert nekem sietnem kell. Kettőre műszakba megyek — fordult hozzám magyarázón.

Csaknem valamennyien deresedé halántékúak, mégis fiatalosan, lendületesen dolgoztak. Persze jutott idő megbeszélni a világ, a vállalat dolgait, gondjaikat.

— Miért jöttek a mostani társadalmi munkába?

— A brigádunk tagonként 200 órát ajánlott fel az építkezéshez — válaszolt Juhos Imre. — Azt akarjuk, hogy minél hamarabb átadják f a kombinátot, minél jobb körülmények között, könnyebben dolgozhassunk ■— mondta, s a többiek egyetértőén bólogattak.

Az Eleki út mentén egy 40 tagú brigád dolgozott. A szomszédos focipályáról labda pattogása, a motorospályáról motorhang csábította őket. Egy-egy futó pillantás a hang irányába, majd mindenki folytatta a munkát. Nádudvari István kilenc társával a Petőfi Szocialista Brigádból jött. Kézfogásától majd felszisszen az ember, de a gyökeres, köves talajjal ő is nehezen boldogult.

— Jó lenne már itt dolgozni — kacsintott az épületre —, leendő munkahelyem, a kombinát közepén lesz. Az imént megnéztem, jól haladnak — mondta. — Hogy miért jöttem? Még csak 38 éves vagyok, sokat fogok még itt dolgozni.

Az alkalmi építők között találkoztam Kardos Józseffel, a vállalat KISZ-titkárával.

— Szeretnénk minél előbb befejezni a beruházást. A vállalatnál 420 fiatal, éhből 217

a KISZ-tag és 63 azoknak az első éves ipari tanulóknak a száma, akik a tavasszal tesznek majd fogadalmat — kezdte a beszélgetést. — Ha az építkezésben részt vevő vállalatok igénylik, jövünk.

A két nap mérlege: a társadalmi munkások termelési értéke meghaladta a hetvenezer forintot. Munkabérüket — tizenhétezer forintot — a városban létesülő új iskola építésére ajánlották fel.

Sz. A.

Országos múzeumi hónap

Tárlatvezetések, kiállítások, műemléki séta

Békés megyében is gazdag választékot kínál a múzeumi ünnepi hónap. Az állandó kiállítások mellett új bemutatók, ismeretterjesztő előadások, kirándulások, tárlatvezetések színesítik a rendezvény- sorozatot. Gyulán, a Vár Mii-1 zeumban október végéig lát-! ható a szekszárdi múzeum gyűj teményéből kölcsönzött nyugat-európai metszetek a XVII—XVIII. századból című kiállítás. Békéscsabán modern grafikákat állított ki a Munkácsy Múzeum, Orosházán, a Szántó-Kovács Múzeumban október 3-án, vasárnap nyílik Hézső Ferenc festőművész munkáinak bemutatója.

Október 8-án, pénteken a szabadkígyósi szakmunkás- képző iskolában XVIII—XIX. századi szentségi emlékeket állítanak a nyilvánosság elé. Népi hagyományokkal, a paraszti élettel, a múzeumok munkájával kapcsolatos előadásokat hallhatnak az érdeklődők október 11-én Békéscsabán, a szlovák klubban, október 12-én Füzesgyarmaton és Nagyszénáson, a művelődési házakban, október

13-án Békéscsabán, az értelmiségi klubban, október 14- én pedig Szeghalmon, a művelődési központban.

Október 9-én, szombaton délután 3 órakor műemléki sétára hívják a békéscsabai embereket, ismerjék meg városuk értékes épületeit, szobrait, emlékeit. Tárlatvezetéseken avatják be a közönséget a művészi alkotómunka rejtelmeibe, október 3-án és

9-én Békéscsabán, a múzeumban, 6-án Gyulán, 8-án Békéscsabán, a szlovák tájházban és Gyulán, a Dürer- teremben, valamint az Erkel Múzeumban.

alakultak: előtérbe került a foglalkozási betegségek diagnózisának és gyógykezelésének részletes tanulmányozása, s a következtetések levonása a megelőzés érdekében. Elmondotta, hogy ma már a foglalkozással összefüggő környezeti tényezők — kémiai anyagok, zaj, vibráció, kényszer- testhelyzet — kóroki szerepének és jelentőségének tisztázása széles körű, korszerű módszerekkel végzett vizsgálatokkal történik.

Az államtitkámő elemezte az üzemorvosi hálózat fejlesztésé- nek V. ötéves tervi feladatait

is. Elsősorban a nagyüzemek, a munkásnőket nagy számban foglalkoztató vállalatok egészségügyi szolgálaténak fejlesztését kell előtérbe helyezni. Megkezdődött a gyógyító-megelőző intézmények integrációjának kialakítása, amelynél fontos szempont az üzemegészségügyi célok érvényesítése. Az üzemegészségügyi szolgálat bővülését, hatékonyságának növelését jelentik a megyei üzemegészségügyi szakrendelések.

Dr. Zsögön Éva befejezésként arról szólt, hogy a munkával, a foglalkozással járó veszélyek állandó csökkentése, illetve kiküszöbölése érdekében egyebek között tervezik az üzemek technológiai sajátosságának, a dolgozók összetételének leginkább megfelelő üzemi szakorvosi ellátás fejlesztését: a munkaegészségügyi hálózat személyi és tárgyi feltételeinek megjavítását: az üzem- egészségügyben dolgozók képzésének és továbbképzésének megjavítását: a tudományos kutatások eredményei gyakorlati alkalmazásának fokozását: s nem utolsósorban az itt dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését fokozó intézkedéseket.

A kongresszuson részt vevő hazai és külföldi kutatók, az egyes témákat legjobban ismerő szaktekintélyek csaknem 200 előadást tartanak. (MTI)

Herendi gyűjtemény az Iparművészeti Múzeumban

Az Iparművészeli Múzeumban ünnepélyes külsőségek közölt hétfőn dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtit • kár megnyitotta a 150 éves Herendi Porcelángyár jubileumi kiállítását. Az ünnepségre külön- autóbusszal eljöttek a herendi gyár dolgozói is. Ott volt dr. Or. bán László, az Országos Közmű velődési Tanács elnöke, a finom- kerámia-ipar és művészeti életünk számos jeles képviselője, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

A kiállításon a múzeumnak az a herendi gyűjteménye került bemutatásra, amelyet legutoljára csak 1924-ben láthattak az érdeklődők. A több száz értékes múzeumi porcelánalkotás ízelítőt ad a világhírű gyár másfél évszázados fejlődésének fontos állomásairól.

A jubileumot művészeti él®- tünk több kiválósága új alkotással köszöntötte.