Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártalanítás lebontott családi házért Bányavállalat tevékenysége következtében egy község területén oly nagymérvű talajmozgás keletkezett, hogy egy családi házat le kellett bontani, mert helyreállítása nem , volt gazdaságos. A tulajdonos idős házaspár a vállalat ellen kártérítési pert indított. Időközben a férj meghalt, helyette az örökösök léptek fel, de ügyüket a bíróság elkülönítette és csak az özvegy keresetét bírálta el. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság részletítéletet hozott és a vállalatot 114 ezer forint megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a kártalanításra, a bányászatról szóló törvény értelmében, a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni. Az összeg megállapításánál a rendeletbe foglalt irányárakból kiindulva, a forgalmi értéket is tisztázni kell. Téves a telektulajdonos álláspontja, hogy a műszaki szakértő által megállapított költségből kell kiindulni, de téves a vállalat érvelése is, amely szerint az ingátlanforgal- mi szakértő véleménye irányadó. Tény, hogy a kártalanítás megállapításánál, a törvényben megjelölt sok tényező mellett, a forgalmi értéket is figyelembe kell venni, ugyanígy az újbóli felépítés költségeit is. de egyiket sem lehet egyedül irányadónak tekinteni. Ezenkívül a telek értékcsökkenése is számításba jön. Téves a vállalatnak az az álláspontja, hogy a kártalanítás összegéből 40 százalékot le kell vonni, mert a tulajdonos részére az ingatlanon egy ÉRDÉRT faházat állított fel és ezzel lakást biztosított neki. Ez a ház ugyanis nem minősül megfelelő cserelakásnak, tehát ezen a címen a kártalanítási összeget csökkenteni nem lehet. Az ingatlant egyelőre nem lehet beépíteni, ami szintén értékcsökkentő tényező. A kártalanítási ^összeget a Legfelsőbb Bíróság mindezek figyelembevételével állapította meg. Felemelt járadék — nyugdíjasnak Egy kemencekőműves szilikózis megbetegedés miatt még 1957-ben rokkantállományba került. majd hatvanéves korát elérve, hat évvel ezelőtt nyugdíjba ment. Volt munkaadóját, kártérítési felelősségére tekintettel. havi járadék fizetésére kötelezték, amelynek összegét — az időközben történt béremelések miatt — már kétszer is felemelték. A nyugdíjas nemrég a havi járadék újabb megállapításáért pert indított, de a munkaügyi bíróság elutasította. Az ítélet indoklása szerint a rokkanthoz hasonló korú kemencekőműves ebben a munkakörben már sehol sem dolgozik, ő sem j dolgozna, ha egészséges lenne is. Nincs tehát olyan kereset- vesztesége, amelytől foglalkozási betegsége következtében esik el. Öregségi nyugdíjas, emellett a volt munkaadója által folyósított havi járadék meghaladja azt az összeget, amelyet megkereshetne, ha — teljes nyugdijának megtartása mellett — iparengedélyt váltana és a lakosság részére szolgáltatást végezne. De nyugdíjas alkalmazottként is csak évi 840 órát dolgozhatna és ez a keresete sem haladná meg a vállalat által havi járadékként folyósított összeget. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: — Az óvás alapos. Amennyi- 1 ben a vállalat kártérítési felelősségének megállapítása után lényeges körülményekben, így eC'ebek közt a dolgozó által betöltött munkakörben, vagy bérrendezés folytán a hasonló munkakörben dolgozók bérében változás következik be, mind a károsult, mind pedig a vállalat a megállapított kártérítés ösz- szegének módosítását kérheti. Ebben az esetben a járadék összegét megállapító ítéletmeghozatal óta a kemenceköműves munkakörben dolgozók munkabére számottevően emelkedett. Ennélfogva az azonos munkakörben dolgozók bérében bekövetkezett emelkedésre alapított járadékfelemelési igényt nem lehet megalapozatlannak tekinteni, A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát törvénysértő. — A járadék felemelése szempontjából — hangzik tovább a határozat — nincs jelentősége annak, hogy a járadékra jogosult dolgozó egészségi állapota időközben annyira romlott, hogy egyébként sem tudna szakmájában dolgozni, vagy hogy a vele egyidősek már nem dolgoznak. A járadéknak bérrendezés címén történő felemelésére a nyugdíjas dolgozó is igényt tarthat. Ebben a vonatkozásban annak sincs jelentősége, hogy szolgáltató munkával, vagy alkalmazottként milyen összegű keresetre tehetne szert. A munkaügyi bíróság nem vizsgálta a nyugdíjas által felhozott azon indokokat, amelyeket a béremelkedés alapjául összehasonlításul elfogadott dolgozók átlagkeresete kitesz. Mindezekre figyelemmel, az alsó fokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni és új határozat hozatalára van szükség. Hajdú Endre y% K or Iá tolt in leli igenei áju robot >> Országos díszmadárkiállításra készülnek Békéscsabán Békéscsabán két évvel ezelőtt alakult meg a Díszmadár-tenyésztők Egyesületének Békés megyei csoportja. A csoport 24 tagja ma már ötszáznál több értékes díszmadarat mondhat magáénak. Többek között arany-, ezüst-, gyémántfácánokat, mandarin- és karolinrécéket, rizs- ég zebrapintyeket, a papagájok és kanárik számtalan változatát találni a hobbisok portáján. Az első országos díezmadár- kiállítást Békéscsabán november 6-án nyitják meg a D£- MÁSZ kultúrtermében. Budapestről és hazánk más tájairól hoznak ide díszmadarakat, hogy gazdáik kicseréljék tapasztalataikat, a nagyközönséggel pedig megismertessék a legértékesebb madárfajokat. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutató- intézetében mesterséges intelli- genciakulatást végeznek. Ehhez a kutatáshoz az intézet dolgoséi egy „korlátolt intelligenciájú” robotot készítettek. Képünkön: Bakos Judit kézi vezérléssel működteti a robotot. (MTI-fotó — KS) Fehér focitok az ügyintézésben Főügyészi vizsgálat az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről Ä pálma viszi a ” a békéscsabai ÁFÉSZ/ mm Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 34. szám alatt levő ÁFÉSZ-Virágboltban szinte egymásnak adják a kilincset a vevők. Nem csoda, hisz rendkívül gazdag választékot találni virágból, díszcserépből és egyéb kerámiából. — Az ország minden tájára elmegyünk, hogy megszerezzük a legújabb vágott virágot, vagy örökzöldet — mondja erről Orvos Andrásné boltvezető. — A lakáskultúra fejlődésével párhuzamosan nő a lakosság virágigénye. Vágott virágot a téli hónapokban is állandóan keresnek, a cserepes virágokból, illetve az örökzöldekből pedig nem győzünk annyit beszerezni, | amennyi el ne fogyna. Ebben az [ esztendőben a forgalmunk erősen a kétmillió felé közeledik. I A dísznövények között a pálma viszi a „pálmát”. Különösen a 1 főnix és a canedóra pálmafajták kedveltek. Nagy sikert arattunk a Szombathelyről szerzett színes levelű marengókkal. A tenyérnyi tarka levelű maren- tát ugyancsak viszik, dekoratív díszítő elem, ráadásul igénytelen, könnyen kezelhető. Arra törekszünk, hogy a korszerű kislakások díszítésére is megfelelő virágot, örökzöld dísznövényt adjunk. Változatlanul virágboltban 4 BÉKÉS mem^: 1976. OKTÓBER 26. í kedvelt a fehér, rózsaszínű és a lila különböző színárnyalatában virágzó lökföldi ibolya. — Halottak napjára különösen nagy gonddal készülünk. Élő csokrokat, koszorúkat készítünk, ‘de igen keresettek a műneíelejccsel, fenyőággal díszített olcsó mohakoszorúk is. ■Újdonság is lesz a vevőknek. Az utóbbi időben különösen elterjedt a gyermekfej nagyságú óriáskrizantém. Mo6t labdarózsa nagyságú krizantém a divat, rozsdabarna, vörös, sárga, narancssárga színben. A feher kis- krizantém inkább óriá6marga- rétty-a emlékeztet. Krizantém, de mégsem tűnik halottvirágnak. gyönyörű vázában és ikebáná- ban is, — Természetesen sok megrendelést kapunk menyasszonyi, arany-, ezüstlakodalmi csokrok, díszkosarak készítésére. Ami a legnagyobb Örömünk: a közelmúltban Kétsopronyban virágokkal, kerámiával részt vettünk a bútorkiállításon. Egy hét alatt 16 ezer forintot forgalmaztunk. A falusi és tanyasi asszonyok — akik azelőtt jóformán a muskátlit és a leandert ismerték — szívesen vásároltak drága dísznövényt, kerámiát. A közeljövőben Újkígyósra megyünk bemutatóra és szeretnénk Békéscsaba környékén több helységben megismertetni a lakosokkal a virágok és kerámia gazdag választékát. Megyénkben a bűncselekményeknek mintegy 35 százalékát ittasan követik el. Az alkoholizmus egészségkárosító hatásáról nincs statisztika. De arról sem, hogy hány házasság ment emiatt tönkre, illetve hány család viseli keserű súlyát, hány gyermek szenved a szülők italozó életmódjától. Arról sincs kimutatás, hogy a munkahelyi fegyelemre miként hat egyesek italozó életmódja. Csak néha egy-egy tragikus üzemi baleset hívja fel a társadalom figyelmét a szomorú következményre. Az utóbbi években társadalmunk egyre nagyobb gondot for-, dít az alkoholisták gyógyítására. A különböző kezelések azonban nem mindig érik el a kívánt eredményt. Elsősorban azért, mert akár az otthoni, akár a kórházi gyógyítás magában rejti a visszaesés lehetőségét. Éppen ezért született az 1974. évi lü-es számú törvényerejű rendelet, rríely a zártintézeti kezelést is lehetővé teszi. Tapasztalatok —igazolják ugyanis, hogy a megrögzött alkoholisták átnevelése hosszabb időt igényel. A rendelet nyomán hívták életre Nagyfán a munkaterápiás intézetet, mely egyesíti a zártintézet jellegzetességét és egyidejűleg megfelelő egészségügyi gondozást is biztosít. A közelmúltban a megyei főügyészség arra keresett választ, hogy a rendelet hogyan valósul meg a gyakorlatban. A rendelet szerint az az alkoholista, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve a munkahelyén a munkát súlyosan zavarja, munkaterápiás intézetben történő gyógykezelésre kötelezhető. Az elmúlt évben megyénkben a tanácsok egészségügyi szerveihez 35 kezdeményezés érkezett. Az eljárás során a tanácsok megfelelően jártak el. Az ügyintézésnek azonban fehér foltjai is vannak. Nem >mnden esetben végeznek alapos környezettanulmányt. A legnagyobb fes-j azonban, az, hegy jobb híján csak egy szakértői véleményt szereznek be. Holott a zártintézetbe való beutalás egyik lényeges feltétele, hogy® belgyógyász és az elmeszakorvos kétséget kizáróan megállapítsa, nem szenved-e az alkoholista olyan betegségben, amely miatt a munkaterápiás kezelésre alkalmatlan voln*. Ilyen és ehhez hasonló, néha valóban aprónak tűnő hiányosságok miatt az eljárás gyakran elhúzódik. A bíróságok csak megalapozott indítvány alapján dönthetnek a zártintézetbe való beutalásról. A bírósági akták elszomorító esetekről tanúskodnak. A legtöbb alkoholista súlyosan veszélyezteti családját, bántalmazza feleségét, gyermekeit. Előfordul, hogy édesanyját tartotta rettegésben egyik beutalt ittas életmódjával, a bíróság nagy körültekintéssel járt el az ilyen ügyekben. Az egyik indítványt azért utasították el, mert nem lehetett bizonyítani, hogy az eljárás alá vont személy veszélyeztette volna kiskorú gyermekeinek fejlődését, noha gyakran felöntött a garatra. Az egészségügyi szerveknél az eljárás megindítását bármely állami vagy társadalmi szerv, illetőleg vállalat, avagy szövetkezet is kezdeményezheti. Olyasmi azonban még nem fordult elő megyénkben, hogy alkoholistával szemben azért rendeltek volna el intézeti kezelést, mert magatartásával munkahelyén a munkafegyelmet súlyosan zavarta volna. Elgondolkoztató, mintha ezen a téren minden rendben lenne. A megyei főügyészség .sokoldalú vizsgálatából az is kitűnik, hogy a munkaterápiás intézetben megteremtődtek a feltételek az alkoholizmus eredményes gyógyítására. Javult az egészségügyi szervek eljárásának színvonala is. Alaposabban vizsgálják meg az ügyeket és gondosan választják ki azokat a megrögzött alkoholistákat, akik már csak intézeti kezeléstől remélhetnek gyógyulást. (Seregi*
