Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
Életutak Somogyi Sándor öröme (Veress Erzsi (elvétele) Számok, melyek megelevenednek és megtelnek élettel... A megye területfejlesztési tervéről A pusztán szabadon nyargal a szél és hűvössége már az ősz jelenléte. Az úton túl nem messze a szárítóüzemtől kanyarog a Körös. A keskeny, mély meder gyors futásra ösztökéli a vizet Ilyen az élet is. Zajlik, kavarog, s egyszercsak valahol véget ér ... ( „Erős, szívós embereket nevelt akkor a puszta. A gyengéket elvitte az északi szél. Kemény életünk volt. Kezde- | ném a gyermekkorommal, ha lett volna. Nappalom, kora hajnaltól sötétedésig, a felnőttekéhez lett hasonlatos. A fáradtság még álmodni sem hagyott Az apámnak nyolc gyerek eltartásáról kellett gondoskodnia. Tíz éves koromban már kondáskod- tam a grófi birtokon. Mezítláb jártam a tarlón. A talpam úgy megkeményedett, mint a bocs- kor bőre.” így beszél élete indulásáról Somogyi Sándor, a köröstarcsai Petőfi Tsz nyugdíjasa. A szárítóüzem mázsaházában ülünk. Nézem az arcát, amelyen mély barázdákat szántott az idő. Vékony, alacsony ember. Teste nem akar engedelmeskedni az éveknek, pedig 80 esztendőn át semmi sem kímélte. „Emlékszem — 13 éves lehettem akkor — nem ébredtem fel idejében, s a gazda telitömte a számat bagóval. Majdnem meg. fulladtam. Akkor hazaszöktem. Az anyám sírva könyörgött: ne tegyek ilyet, hiszen kell a pénz. Mire legénykedni kezdtem, újabb próbatétel következett: az első háború. Az iszonyat hosz- szú hónapjai. Meg is sebesültem. Tizenhét évesen. Aztán Szolnokon a vasútnál dolgoztam. mint vonatkísérő. Itt ért a 19-es forradalom. Mit csináltam? Amit a többi, velem egy- nvomorúságban nevelkedett társam. Vöröskatona lettem. Részt vettem a tiszai harcokban. De később...” Mint akinek a hátához nőtt valami zsák, amelyben súlyos terhet cipel. Sándor bácsi is úgy érzi, hogy már soha le nem dobhatja magáról az elmúlt időket, a nélkülözéseket, a mindig más és más. de ugyanolyan nehéz gondok köveit. „Ilyen’múlttal nem vettek visz. sza a vasúthoz. Ráadásul ’20- ban, vagy '21-ben behívtak katonának Csabára. Nem mertek puskát adni a kezembe. Társaimmal epret szedtünk az út szélén. Ekkor már nős voltam Később se akadt munka. Jártam az országot. Kubikoltam Pesten is a Fillér utcában. A lányom Julianna és a fiam Sándor akkor született, hogyne mentem volna el a világ végére is. Később 40-ben kivettünk egy hathónapos kislányt az intézetből. Az asszony sírt, amikor iskolás korában megmondták Erzsikének, hogy nem a.mi lányunk...” A szeme elhomályosul. Kie.éz az ablakon. Eszembe jut: vajon miként móri a két világ közötti távolságot ? „Én kezdettől fogva tudtarp, hogy a kalákában könnyebb, kevesebb a gond. Ezért lettem alapító tagja az akkori Béke Termelőszövetkezetnek. No, azért a kezdet sehol sem indult fejfájás nélkül. A végén mégis ösz- szemelegedtünk. Voltam én csoportvezető is a növénytermesztésben. Amikor ’67-ben nyugdíjba mentem, összeíacsa- rodott szívvel hagytam ott a többieket. Akkor 260 forint volt a nyugdíjam, most 1040-et kapok.” Az öregember rám pillant. Megnéz, mint az első találkozásunknál. Csöndesen, elmélázva mondja: „Engem a munka éltet. Látom, sok idős ember beletörődik a sorsába, kiül a háza elé és várja a halált. Én reggeltől estig dolgozom. A feleségem helyett is rám várnak a teendők. Szegény már több mint tíz éve beteg. A 40 kilós zsák sem fog ki rajtam. Egészség? A múltkor füvet kaszáltam, s kiegyenesedett a szerszám a kezemben, olyan nehéz volt vágni. Egy szál a szemembe csapott, azóta is érzem.” A magányt juttatom az eszébe. Elcsodálkozik. Érzem, ez bolond kérdés volt. A hangjából szeretet árad, amikor újra megszólal: „Nem emésztem magam ilyesmivel. Van négy unokám és nyolc dédunokám. Ha összejön a csalad. az én örömömet el sem lehet mondani. A fiam gépkocsivezető, az egyik lányom dajka Berényben. a másik meg esztergályos a fővárosban. Az unokáim? Van közöttük tanítónő, műszerész, üzemvezető. Az ö életük már másra, módosabbra fordult.” Búcsúzunk. Csontos, kemény kezével megszorítja az ujjaimat. Áll az udvaron, nem szól többet. Belehunyorog a napba, s szeme körül összefutnak a ráncok. Seres Sándor Megyénk településeinek fej- [ lődését, szépülését, korszerűsö- i dését nemcsak azok köpetik I nagy figyelemmel, akik nap I mint nap találkoznak földhányásokkal, fölfelé ívelő lakóépületekkel. vagy akik éjjel-nappal hallják a munkagépek dii- j börgéseit, hanem azok is, akik! a megye legtávolabbi részében I élnek. Ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget egy-egy megyei tanácsülésnek, ahol az ő j településük anyagi támogatásáról is szó van. A legutóbbi tanácsülésen is — ahol a megye V. ötéves terület- és iparfejlesztési tervét tárgyalták — sok szó esett az anyagiakról, a települések arányos, illetve kiemelt íeilesztésé- ről. Elkerülhetetlen volt a visz- szapillantás a IV. ötéves terv időszakára, az akkori célkitűzések teljesítésére. Erről már részletesen beszámoltunk, mégis idekívánkozik sűrítve a tanácsülés megállapítása: Békés megye társadalmi, gazdasági fejlődése a IV. ötéves terv időszakáoan a terv célkitűzéseinek megfelelően alakult. A gazdasági szerkezet arányosan fejlődött, tovább korszerűsödött, javult a lakosság életkörülménye. Ennek hatásaként a megyénkre jellemző elvándorlás a tervidőszak folyamán mérséklődött, sőt az utolsó években a lakosság száma növekedett. A foglalkoztatottság tervszerű volt. Nőtt az iparban és egyéb ágazatokban a dolgozók száma. A megvalósult beruházások területi elhelyezkedésének eredményeként csökkent az egyes térségek gazdasági fejlettségében meglevő különbség. Érvényesült az elmaradottabb területek gyorsabb fejleszt ése, mindez összhangban volt a célkitűzésekkel. I hagyomány azonban ezúttal is érvényesült. A fejlesztési programról szóló vitát a jövőbe tekintés, a még jobb módszerek és utak keresése jellemezte. A tervet meggyőződéssel vallották magukénak a tanács tagjai. Úgyis fogalmaztak: vala- I mennyi feladat meghatározásánál az ország, a megye érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Csak olyan célokat jelöl ki, melyek eléréséhez meg van az erőnk és meg vannak a lehetőségeink. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága ez év' júliusi ülésén foglalt állást a főbb gazdaságpolitikai célkitűzésekben és a tanács tervét elfogadásra ajánlotta. Terület- és iparfejlesztés természetesen nem lehetséges gazdasági növekedés, gazdasági fejlődés nélkül. Éppen ezért követelmény a nép- gazdasági tervcélki tűzések kel összhangban valamennyi gazdasági ágazatban a hatékonyság növelése, a termelési szerkezet korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése. Tehát ez a terv a hatékonyság fokozásának és a minőség javításának a terve. Vagyis a gazdasági növekedés, enrtek alapján az életszínvonal emelkedése alapvetően a termeléstől és a termelékenység növekedésétől, a gazdaságos termékszerkezet kialakításától függ. A tanácsülés vitájából érzékelhető volt. hogy megyénkben a munkaerő^szómszerűségilag nem, vagy alig növekszik. Éppen ezért a fejlődés feltételei csak a munkaerő minőségi (avulásával teremthető meg. A helyzet tehát szükségessé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást. a munka légvelem javítását. a munkaidő iohb kihasználását. Tovább szükséges növelni 5 a magasabb szak- és politikai képzettséggel rendelkező munkások arányát. A beruházási igények is szerteágazóak. Így ezeket rangsorolják. A párt megyei bizottságának és a megyei tanácsnak állás- foglalása egyértelmű és világos A megye iparában a termelés dinamikus növelése nagyobb részben a meglevő üzemek termelőbázisainak hasznosításával, rekonstrukciójával, kisebb részben új beruházások, valamint új ipari munkahelyek létesítésével történjék. Ezenbelül az élei- j miszeripar, a gépipar fokozottabb fejlesztése a feladat. Csökkenteni kell a megye iparának j szétszórtságát, folytatni az észszerű koncentrációt elsősorban 1 a könnyűiparban. Jelentősen nő-; rekedjen és korszerűsödjön az építőipari kapacitás. A mezőgazdaságban a kiemelt programok végrehajtása a legfontosabb feladat. Az iparszerű termelési rendszerek tovább: bővítése korszerű nagyüzemi mód- I szerek útján a termésátlagok je- I lentős növekedése. Nagy figyel-1 met kell fordítani az állatte- j nvésztő szakosító telepekben le- 1 vő lehetőségek kihasználására. A kialakult cél: a termelést jelentősen, az exportot nagymértékben szükséges növelni. Ennek megoldásához mérsékelten emelkedő beruházási lehetőségek, alig-alig növekvő munkáslétszám áll rendelkezésre. Gazdaságpolitikai céljaink és a rendelkezésre álló anyagiak azt indokolják, hogy a fejlesztési eszközöket ne aprózzuk el. A tanácsülésen is elhangzott, hogy a helyi tanácsok saját pénzügyi forrásuk terhére, valamint épület. és telekjuttatással nyújtottak segítséget kisebb' üzemek létrehozásához vagy bővítéséhez. Sok esetben az ilyen kis üzemek a környező helyen működő közép- és kisüzemektől vonták ei a munkaerőt. A megyei tanácstagok helytelenítették ennek a helyi gazdaságpolitikának folytatását. R termelés bővítése, a hatékonyság növelése mellett fontos feladat a megyében az ipari foglalkoztatási színvonal emelése, az iparilag kevésbé fejlett körzetek — Szeghalom, Mezőko- vácsháza — gyorsabb ütemű iparosítása. A könnyűiparban továbbra is meghatározó a rekonstrukciós feilesztés. Új beruházással a budapesti harisnya- gyár szeghalmi teleoítésénél | kell számolni. Folytatódik a Bé-1 késcsabai Kötöttárugyár. Kner , Nyomda, Endrődi C’ioész és a medgyesegyházi BÖRTEX Szövetkezet, a Dürer Nyomda rekonstrukciója. Az V. ötéves tervtől jelentősen javul a lakásellátás, a felépítésre kerülő 16 ezer lakásból 2140 állami célcsoportos lakás. *A -^tervidőszakban építik meg Békéscsabán az Univerzál áruházát, továbbá Orosházán a vendéglátóipari komplexumot. A korábbi évekhez képest meggyorsul a közműépítés, növekedik az ivóvízellátás, a gázfűtés. Az V. ötéves tervben 409,5 milI Hőt fordítanak vízellátásra, csa- I tornázásra, stb. Jelenleg a me- j gyében 50 ipari nagyfogyasztó I gázellátása biztosított. Az ipari célra történő földgáz felhasználása a továbbiakban csak a már jelenleg is földgázzal ellátott településeken történik. További települések bekapcsolásával az V. ötéves tervben nem számolhatunk. A tanyán élő lakosság életkörülményeinek további javítására évente mintegy 1 millió forint értékű villamosítás valósul meg. Nagyobb tanyacsoportok közelében az autóbuszmegállóknál a pénzügyi lehetőségektől függően fedett várakozók épülnék. Mindezek kiragadott tények és számok, melyek a mindenna- , pi munka során elevenednek | meg és telnek meg élettel. A területfejlesztés középpontjában azért továbbra is a lakásépítések állnak, de a jövőben a szorosan kapcsolódó létesítményekre, üzlethálózatra, iskolákra, óvodákra is nagyobb gondot fordítanak. El kívánják érni: amikor a lakó beköltözik új otthonába. már ott legyen a közelében csaknem minden, amire szüksége lehet. Szól a terv a közlekedés javulásáról is. Bár ez még az első évben eléggé halványan érezteti hatását, de azért léptünk előre. ha nem is olyan nagyot, mint amilyet szeretnénk. A terület- és iparfejlesztésről szóló megyei felmérés, melyet a -tanácsülés legutóbb részleteiben is megvitatott, figyelemre méltó. Különbözik sok más jelentéstől, azért is, mert nem igyekszik elkendőzni a nehézségeket. Reflektorfényben mutatja meg a valós helyzetet. 3ny- nyit fejlődtünk, de még nagyobb is lehetett volna, ha... És ez a ha, melyre a IV. ötéves terv tapasztalatai alapján nagyobb odafigyelést vár a- párt és a tanács. A korábbi jelentésből is kitűnt, hogy az ipar fontos területein a szervezés fogyatékosságainak következtében a meglevő termelő kapacitásnak csalinem egyharmada kihasználatlan tépi- tőipaíSszétszórtsása, a több műszak bevezetésének hiánya, stb). Mindenkinek látnia kell például. hogy a fejlesztés nemcsak beruházás kérdése. Az is alapvető módja a fejlesztésnek, ha a meglevő termelőerők felhasználási módját és minőségét változtatjuk meg. Egy másik álláspont: a mezőgazdasásban bevezetett termelési rendszerek előnye vitathatatlan. De súlyos hiba lenne, ha hagyományos termelésre már nem törekednénk. Feladataink tehát olyanok, amelyeket közénszerű munkával, kezdeményező készség és ötlet nélkül megvalósítani nem lehet. Még valami: a közoontl akarat érvénvesítése megköveteli a ió ellenőrzést, a tervért, a rendelkezések végrehajtásáért a felelős emberek. elszámoltatását. Meggyőződésünk, ha ez folyamatos lesz. ha nehezebb körülmények között is, megvalósítható megyénk fejlesztési tervének célkitűzése. Itocskár János Felhívjuk Békéscsaba város lakosságának figyelmét, hogy a Lcncsési úti villamos közmű 3-as ütemét, F. I-től VII-ig jelű épületek kábelhálózatát és térvilágítását feszültség alá helyeztük A vezetékek érintésé életveszélyes és tilos! Békés megyei •Miami Epitólpari Vállalat Békéscsaba BÉKÉS MEGYEID T976. OKTOBER 21
