Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

Néhány tudnivaló a fűtési idény kezdetén A Békés megyei Kéménvsep- j ró és Tüzeléstechnikai Vállalat főként a/, iskolák és óvodák, | továbbá más intézmények ólai­ét cserépkályháit, valamint köz­ponti fűtésű kazánjait és a ké­ményeket fűtési idény kezdetéig rendbe hozta. A hagyományos kémények nyári tisztítása is be­fejeződött. Varga János igazgató tájékoz­tatása szerint jelentős volt a lakossági megrendelés, sokan azonban csak a hideg idők be­állta után fordulnak a vállalat­hoz. Emiatt — mint az előző evekben— várhatóan ismét tor­lódás lesz, s a kéményseprők, illetve a szerelők csak néhány napi késéssel tudnak a meg­rendelőkhöz eljutni. Szeptember 1. óta minden hétköznap este 7 óráig ügyeleti szolgálatot tartanak a kémény­seprők a megye öt városában a vállalat kirendeltségein. Nem mindenki tudja még, hogy a lakásokban két 25 lite­res tartályban tárolható tüzelő­olaj. Ezt azonban nem tanácsos hidegben tartani, mert besűrű­södik és felhasználóskor az olaj­kályhában rendszerint dugulást okoz. Sokan tapasztalták már, hogy a hagyományos, tehát fa- és széntüzelésű kályhák kora ősz­szel, az első begyújtáskor, kü­lönösen ha süt a nap, füstöl­nek. Ennek a magyarázata, hogy hideg a kémény, nincs huzat. Lassú tüzeléssel a füstölés fo­kozatosan megszűnik. Hamarosan elkészül a vállalat békéscsabai kirendeltségének új telephelye az Árpád sor 52. szám alatt, ahol elsősorban az olaj­kályhák javítása lesz a feladat Az épületben a tágas műhely mellett a mai kor követelmé­nyeinek megfelelő szociális lé­tesítményt alakítanak ki és lesz egy szolgálati lakás is. A telep­helyet — amelynek az építése 2 millió forintba kerül — no­vember elején adják át rendel­tetésének. A vállalat nagy gondot fordít a dolgozók rendszeres szakmai továbbképzésére. A kéménysep­rők jelentős része ma már ért a cserépkályha-épitéshez, javí­táshoz, illetve átrakáshoz. Az iparban használatos nagy olaj­tüzelő berendezések karbantar­tásához, javításához is szakem­bereket képeznek ki. November­ben központifűtés-kezelő tanfo­lyam kezdődik, amelyre — más vállalatoktól — 200-an jelent­keztek. A gázkészülékeket a DÉGÁZ kezeli. A tetőtéri gázkazánokat is, amelyeknek a karbantartása' azonban nem megoldott. A vál­lalat arra törekszik, hogy ezt a feladatot is átvegye. Különösen fontos ez azért, mert — mint minden tüzelőberendezésnél — szakszerű beszabályozással a fű­tés gazdaságosabb, olcsóbbá te­hető. P. B Kommunista szombatok a megyesegyházi BÖRTEX-nél Kétszer rendeztek a közel­múltban kommunista szombatot Medgyesegvházán, a BÖRTEX szövetkezetben. Október 9-én és 16-án hét szocialista brigáddal az élen az üzem dolgozóinak 80 százaléka és a teljes gazdasági vezetőség is a munkapadok mel­lé állt, és a kommunista szom­batokon 8000 pár cipőt készítet­tek 300 ezer forint értékben. A munkában különösen ki­emelkedett a Martos Flóra Szo­cialista Brigád. A szövetkezet bővítése már hosszú idő óta zaj­lik, és ez a munka szervezésé­nek állandó változtatását tette szükségessé. Ennek ellenére — átmeneti gondjaikat megoldva — a termelés mennyisége és mi­nősége megfelelő, hazai és ex­portterveiket teljesítik. Nemcsak az eső és a napfény számit Őszi Imngulatkép az orosházi Béke Tsz-ből Ha valaki a nyár derekán, amikor tikkasztott i az aszály, azt mondta volna az orosházi Béke Tsz-ben, hogy ötszáz má­zsán felüli lesz majd a cukor­répa hektáronkénti átlagtermé­se, bizonyára megmosol.vgták, sőt többen fogadást is ajánlot­tak volna. Most ők lennének a vesztesek. — Ne kiabáljuk el, mert még huszonhat hektárról nem szed­tük fel a répát, a betakarított 144 hektáron viszont 516,6 má­zsa volt az átlag — mondja Arató József, a közös gazdaság elnöke. — A nyári eredmények is jók, búzából 56,5 mázsa volt az átlag, de lesz olyan is, ami­vel nem nagyon dicsekedhetünk majd, az 1170 hektáron ter­mesztett kukoricából 481 hektár II pultnak két oldala van Több mint egy hónapja, hogy életbe lépett a belkereske­delmi miniszter rendelete az élelmiszerüzletek hétvégi nyit­va tartásának a módosításáról. Arról van ugyanis szó, hogy szombaton korábban zárnak az üzletek, vasárnap pedig az 'a néhány bolt redőnye is lehúzva marad, amelyik eddig délelőtt pár órára a vásárlók rendelke­zésére állt. A közvéleményt, a lakosságot azóta is élénken fog­lalkoztatja a kérdés. Példa erre — többek között — egyik békési olvasónk, aki levelében helyes­li ugyan az intézkedést, de kéte­lyéi is vannak. Arról ir, hogy mivel a tejet, a kenyeret vasár­Ä személyszállítás és a teherfuvarozás színvonalának emelése szerepel a 8-as Volán V. ötéves tervében A Volán 8-as számú Vállalat a közelmúltban elkészítette V. ötéves tervét. A program beve­zetőben megállapítja, hogy a gazdálkodás meghatározó alap­elve a termelés hatékonyságá­nak növelése. Mivel a vállalat eszközei lassabban bővülnek, ez megköveteli a fejlesztés intenzív jellegének erősítését, a műszaki fejlesztés gyorsítását. Az egyik legfontosabb terüle­ten, az autóbusz-közlexedésben jelentős javulás várható. A ren­delkezésre álló kapacitással 1980-ban — a tavalyihoz viszo­nyítva — összesen 32.8 száza­lékkal több utas szállítása válik 'lehetővé. Ezenbelül is elsősorban a helyi közlekedést javítják, nem csupán a megyeszékhelyen, hanem a többi városban és a na­gyobb településeken is A na­gyobb forgalom1 alapján több mint húszszázalékos kilométer- növekedést te.-vgznek. A taxi- forgalmat változatlan gépkocsi­állománnyal kívánják lebonyolí­tani. A teherfuvarozásban a rendelkezésre álló kapacitással 32,5 százalékkal több áru szál­lítását . tervezik, miközben csök­kentik az állásidőt. A teherfu­varozás feladatai közé tartozik a közlekedéspolitikai koncepció teljesítéséből adódó tennivalók ellátása. így a vasúti oda- és visz- szafuvarozás, a közútra átterelt forgalom, valamint a koncepciós útépíté"'’! kapcsolatos fuvarok lebonvo’Msa. Elsődleges feladat lesz a kiemelt beruházásokhoz és a lakásprogramhoz szükséges anyagok gyors továbbítása. Ugyancsak kiemelten kezelik a mezőgazdasági, a belkereske­delmi és a lakossági fuvarigé­nyek kielégítését. A megnövekedett feladatok el­látásához jelentős eszközfeilesz- tésre is szükség van. így mintegy 156 autóbusz, 430 tehergépkocsi, 52 pótkocsi, 18 rakodógép és 53 személygépkocsi beszerzése sze­repel a programban. Ugyanak­kor mintegy hatszáz járművet selejteznek ki, így a fejlesztés összesen 106 darabos lesz. A se­lejtezésekből, beszerzésekből eredő típusváltások eredménye­ként az átlagos állományt meg­haladó mértékben nő a tonna-, illetve a férőhely-kapacitás. A terv intézkedik a létszám- és jövedelemíejlesztésről, a költ­séggazdálkodásról, valamint az üzem- és termelésszervezes főbb irányáról. Ez utóbbi kere­tében fokozzák a járműállo­mány extenziv és intenzív ki­használását, a pótkocsis kilomé- terarányt, növelik a távolsági fuvarokat, bővítik a komplex szállítási tevékenységet. A ne­héz fizikai munka könnyítésére javítják a gépi rakodás arányát, s gondot fordítanak a szociális el­látás színvonalának emelésére. A műszaki fejlesztés célozza töb­bek között az emberi közérzet, a munkahelyi környezet javítását is, amelynek része az élet- és munkakörülmények jobbítása. nap kocsmákban, presszókban árusítják, ezután olyan emberek is rászoknak az italra, akik ed­dig messziről elkerülték az ilyen helyeket. Ha egyszerűen akar­nám elintézni a dolgot, azt is mondhatnám: könnyű Katit táncba vinni. Mert ha én a tejet szeretem, nem iszom konyakot helyette, aki pedig a pálinkára esküszik nem kér egy féldeci tejet. Mégis az a véleményem, hogy a levélíró nem hiába ag­gódik. Egyik lakótelepünkön le­vő eszpresszó helyettes vezetője mosolyogva mesélte, hogy mióta j tejet árulnak, vasárnap délelőtt | megszaporodott az eg.v-két fél­deci töményt ..bedobó'’ vásárló. A másik vendéglátóipari egység vezetője kerek perec kijelentet­te: „Uram, mi azért vagyunk, hogy lerészegítsük az embere­ket.” Nos, ezek tények, amelye­ken érdemes elgondolkodni. En­nek ellenére úgy vélem, a dolog lényege nem itt keresendő. Egy­részt azért, mert a lakosság többsége nem szívesen vesz élel­miszert füstös, szeszes ital sza­gával átitatott, dülöngélő, han­goskodó emberektől hemzseeő helyiségben. Másrészt meg kell nézni közelebbről is. miért szü­letett meg ez a rendelet, s kit érint előnyösen. B minisztérium és a szak­szervezet illetékesei azt mond­ják: az új nyitva tartási renddel befolyásolni lehet a vásárlói szokásokat. Szent igaz. Csakhogy, statisztikai számokkal és az életből vett példákkal egyértel­műen bizonyítható, hogy a sza­bad szombat megvalósításával régen megváltoztak a vásárlási csúcsok. A családok nagy több­sége már csütörtökön, pénteken megveszi, ami a hét végére szük­séges, s a szombat, vasárnap va­lóban a pihenés, a szórakozás napja.' Ha el is fogadjuk azt az érvet, hogy minek vasárnap cukrot, italt, esetleg fogkrémet vásárolni, azért azt is jó tisztáz­ni, hogy tízezrek voltak kénvte- I lenek ebben az időszakban vá-| sárlásaikat lebonyolítani. Nem kényelemből, hanem kényszer­ből. Éppen ezért ez az intézke­dés csak átmeneti lehet, mivel a szocializmusban egyetlen cso­port, vagy réteg 1 érdekei sem állhatnak tartósan szemben a társadalom általános érdekeivel. Gondoljuk csak el: megyénkben még száz eladót sem mentesít a rendelkezés a vasárnapi munká­tól, s ezek között is szép szám­mal akadnak olyanok, akiknek hiányaik a néhány száz forint a túlórákért. Ami pedig azt illeti, hogy ez az intézkedés megoldja a szak­ma munkaerőgondjait, hibás felfogás. Ezen a szemléleten túl kell lennie magát a kereskede­lemnek. Mert, amikor az önki- szolgáló élelmiszerboltban ta­nácstalanul őgyelgek a polcok között, s hiába várok segítséget, miközben 3-4 „felvigyázó” dis- kurál egymással, akkor nekem hiába mondják, hogy itt kevés az eladó. Amikor egy közepes méretű ABC-áruházban a bolt­igazgatónak van egy helyettese, mindkét műszaknak külön-kü- lön vezetője, s talán őket is helyettesíti valaki, ugyanakkor a oeremkerületi boltokat beteg­ség. vagy szabadság idejére be­zárják. akkor felvetődik a kér­dés: jó ez így? Aztán itt van a vendéglátóipar. A nyilatkozatok ellenére nem örülnek annak, hogy a nyakukba varrták a va­sárnapi tej. és kenyérárusítást, ök is arra hivatkoznak, hogy kevesen vannak. Ezt azonban csak nagy általánosságban lehet elfogadni. A baj inkább ott van, hogy sok a kocsma és az ilyen jellegű üzlet. Ezek egy részét kellene megszüntetni és helyet­te tejet, süteményt árusító bol­tokat létesíteni, vasárnapi nyit­va tartással.' A fennmaradó munkaerőt pedig át lehetne ad­ni a kereskedelemnek. Ezekután joggal kérdezheti bárki: akkor minden rendben van a kereskedelem háza táján? Nem, nincs rendben. Mindin­kább szükség van a felesleges munkakörök megszüntetésére, a bolti adminisztráció csökkenté­sére. az áruszállítás jobb meg­szervezésére. A jövőben nagy gondot kell fordítani a gépesí­tésre, a technikai eszközök kor­szerűsítésére. Persze, ez nem kis anyagi áldozattal jár, ami­nek a nagysága behatárolt. Ép­pen ezért a rendelkezésre álló eszközök, a meglevő létszám ésszerűbb, hatékonyabb felhasz­nálásával, átcsoportosításával lényegesen javítani lehet az éleimiszer-kereskedelem helyze- tén. Természetesen a íeú-tak egyik-másik megállapításával lehet vitatkozni, de azzal sem­miképp, hogy a pultnak két ol­dala van, s a bolti dolgozók körülményein úgy kell segíte­ni, hogy az összhangban legyen a lakosság zavartalan áruellátá­sával. Seres Sándor 'husac » 1976. OKTÓBER 23 a jégverése«, ezen bizony nem sok terem. Maradjunk inkább a jónál, azért is, mert az aszály követ­kezménye nem szorul különö­sebb propagálásra, a jó mód­szer annál inkább. — Tavalyelőtt azt mondtuk, nem érdemes répát termeszteni — folytatja az elnök. — Azután jöttek a különböző ösztönzők, köztük persze az is, hogy nép- gazdasági szempontból megnö­vekedett a cukorrépa jelentősé­ge. A termesztéshez nagy segít­séget jelentett az iparszerű módszerek elterjedése. Mi a nádudvari rendszeren, a KITE-n belül termesztjük a répát. A vetéstől a betakarításig szigo­rúan betartjuk a technológiai előírásokat — vetőmag, talaj­erő, vegyszer — s ennek tulaj­donítható. hogy öntözés nélkül 516 mázsát meghaladó az átla­gunk. Mindehhez még hozzáte- - szem, hogy kitűnő a Herriau cukorrépa-betakarító gép, e nél­kül. és általában a nagy tel­jesítményű gépek nélkül ma már elképzelhetetlen a korsze­rű mezőgazdaság. A Béke Tsz-ben nem csupán a répa mennyisége múlja felül a pillanatnyi megyei átlagot, hanem a minősége is jobb, mint tavaly volt. A rendszerben termesztés előnye tehát nem­csak a mennyiségben, a minő­ségben is jelentkezik. Ezt nem a t6z-beliek, hanem a cukorgyá­riak mondják, akik pedig nem viszik túlzásba a dicséretet... A tsz dicséretét mi sem akar­juk túlzásba vinni, annyit azon­ban mindenképpen el kell mon­dani, hogy az utóbbi években a legegyenletesebben fejlődő gazdaságok egyike, mégpedig abban a városban, amelyben valamennyi termelőszövetkezet többszörösen kiváló tsz; a Béke például háromszor. Minek tu­lajdonítható ez? A kedvező adottságok mellett a szakérte­lemnek, az előrelátásnak. Ttt sohasem csak a szigorúan nap­tári értelemben vett évet ter­vezik, hosszabb távon gondol­kodnak. így erősödött meg pél­dául az állattenyésztés is, ami­hez hozzájárult a 340 férőhelyes tehenészet. A gazdaság összbe­vételének ma már több mint egyharmadát adja az állatte­nyésztés. Szeptember 30-ig 673 ezer liter tejet, 156 hízó mar­hát. 3416 hízó sertést, 274 bá­rányt és csaknem húsz vagon csirkét értékesítettek. Az állat- tenyésztés árbevétele az idén meghaladja a tervezettet, a 34.3 millió forinttal szemben 36.2 milliót várnak, összességében is több lesz a bevétel az elő­irányzottnál,' ll'i,3 milliót ter­veztek és 115 millión felül vár­nak. — Most viszont jó időt vá­runk — mondja az elnök —, mert van még bőven tenniva­lónk. Eddig hétszáz hektáron ve­tettük el a búzát, 1126-ot ter­veztünk, de 1250-et akarunk vetni. A terület több mint fe­lén a későn lekerülő növények után vetünk, így különösen fon­tos a jó szervezés, a gyors be­takarítás és a jó magágyelő­készítés. Ez utóbbit azért hang­súlyozom, mert meggyőződésem, hogy az' idei jő búzatermés egyik alapvető feltétele ez volt. Nemcsak a napfény és az eső számit a mezőgazdaságban, ha­nem az is. hogy ezek hiánya vagy többlete esetén mit tudunk mi tenni. A kedvező adottságok mellett ez a szemlélet a Béke Tsz ered­ményeinek nyitja. S, F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom