Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

Wn Kongresszusokra készülve Á fokozott figyelem a jövő szakmunkásainak szól Kádár János elvtárs mondta az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott beszámolójában: „Gazdasági terveink és társadal­mi céljaink megvalósításában je­lentős szerepük volt és van a szövetkezetelvnek. A magyar szövetkezeti mozgalom, amely magába tömöríti a mezőgazda- sági, az ipari, az értékesítési és fogyasztási szövetkezetek mint­egy hárommillió tagját, szerves részét alkotja szocialista nép­gazdaságunknak, egyszersmind fontos társadalmi szerepet is be­tölt. Pártunk töretlenül folytat­ja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előreha­ladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja-” Bő egy esztendő telt el az el­hangzott megállapítások óta, s napjainkban a szövetkezetek kongresszusaikra készülnek, ahol mérlegelik eddigi tevé­kenységüket, s meghatározzák további feladataikat. Ebből az alkalomból került sor arra a beszélgetésre, me­lyet október 19-én Terlanday Mária folytatott dr. Szaszkó Lászlóval, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztálya szövetkezetpolitikai munkatársával. Huszonöt perc nem sok idő arra, hogy részle­teiben elemezni lehessen mind­három szövetkezeti forma ered­ményeit, gondjait, arra azon­ban elegendő volt, hogy a néző is belássa: senki számára sem lehet közömbös, hogy a nem­zeti jövedelem 24 százalékát mi­lyen körülmények között és kik­kel kell megtermelni. Mi taga­dás. ma még 60kat bosszanko­dunk az ipari szövetkezetek szolgáltatói tevékenysége miatt, amikor gyakran támad kiszol­Az elmúlt év tavaszán a gyu­lai megyei kórházban művelő­dési tervet készítettek az MSZMP KB 1974. március 19— 20. ülésén született határozat — amely a közművelődés fejlesz­téséről intézkedik —, megva­lósítására. Ez a terv több évre szól, és magában foglalja a köz­oktatást, a politikai képzést, és oktatást, valamint a szakmai képzést és továbbképzést. Első­ként létrehozták a közművelő­dési aktívacsoportot, amely ösz- szeíogja és irányítja a kórház­ban folyó kulturális és műve­lődési munkát. Az eltelt időszak alatt mi va­lósult meg a művelődési terv­ből? Erről beszélgettünk dr. Buda István főigazgatóval, és Várdai György személyzeti fő­előadóval. Megtudtuk, hogy az intézményben dolgozók létszáma eléri az 1100-at és közülük több mint 300-an vesznek részt valamilyen po­litikai, szakmai, szakszerve­zeti képzésben. Nagy gondot fordítanak a színvonalasabb, kulturáltabb gyógyítás, betegellátás érdeké­ben arra, hogy az orvosok,/szak­dolgozók minél „nagyobb szám­ban szerezzék meg a beosztá­sukhoz szükséges politikai, szak­mai képesítést. Az egészségügyi főiskola levelező tagozatára hár­man, szakasszisztensi tanfo­lyamra négyen iratkoztak be. Napközben dolgoznak, s emel­lett végzik a kétéves ápolónői tanfolyamot 47-en. Hároméves a képzési időszaka annak a gyér. mekápolónői tanfolyamnak, amelyre a kórház dolgozói kö­zül 11-en iratkoztak be. Külön­böző asszisztensi tanfolyamon fS-en tanulnak, de rajtuk kívül gáltatottsági érzésünk. Ugyan­akkor azt is belátjuk, hogy e szövetkezetek termelői tevé­kenységére — gyakran a szol­gáltatások rovására — ma még elengedhetetlenül szükség van. Azt is észrevettük, hogy az ér­tékesítési és fogyasztási szövet­kezeteknek előnyükre vált a fu­zionálás, ami a gazdagabb áru- választékban mérhető. Érzékel­ni tudjuk azt a tulajdonosi vi­szonyban bekövetkezett válto­zást is, mely a mezőgazdasági szövetkezeteknél abban jut ki­fejezésre, hogy tagságuk fele már nem az alapító tagok jo­gion érzi magáénak a közös gaz­daságot. Messze túl vinne e jegyzet határain annak elemzése, hogy hol és mi a legfontosabb feladat most. Ezt majd megteszik a kongresszusok. Két dolgot azon­ban — egyetemes érvénnyel — mindenképpen hangsúlyozha­tunk. Az első az, hogy soha és sehol sem szabad megengedni, hogy a szövetkezeti érdek vagy a szövetkezeten belüli szűkebb csoport érdeke, a tágabb kö­zösség, a társadalmi érdek ro­vására eluralkodjon. Ez pedig csak úgy valósulhat meg töret­lenül, ha a szövetkezetekben nem üres frázisnak tekintik a demokratikus légkör megterem­tését, hanem olyan alkotó, ser­kentő erőnek, melyre őszintén támaszkodhat mindenki. Ehhez azonban az kell — és ez a második —, hogy a szövetkezet tagjai kapjanak rendszeres és hiteles tájékoztatást a szövetke­zet dolgait érintő kérdésekben (legyen az eredmény, gond) —, mert csak így fejlődhet ki az a tulajdonosi viszony, mely ké­pes megbirkózni azokkal a fel­adatokkal, melyet az élet na­ponta támaszt. sokan egyéb szakközépiskola- j ban, a gimnázium és közgazda- sági szakközépiskola levelező ta­gozatán. A szakdolgozókon kívül az itt tevékenykedő orvosok számá­ra is biztosítják a rendszeres továbbképzést, amelyen jelen­leg 40-en vesznek részt, 2—4 hetes turnusokban. Sőt, a belföldi továbbképzésen kívül lehetőség nyílt arra, hogy közülük többen az NDK-beli Nordhausenben lévő testvérin- tézményben. tapasztalatcserén vegyenek részt. A kórház veze­tői nemcsak elvárják dolgozóik­tól, hogy tanuljanak, hanem a törvény adta lehetőségeken be­lül, segítik is őket ebben a nem könnyű feladatban. Fizetik a tanulók úti- és szálláskölt­ségét, munkaidő-kedvezmény­ben részesítik őket, megterem­tik a zavartalan tanuláshoz a feltételeket, és mindezeken kí­vül jutalomszabadsagot adnak a legjobbaknak. Nemrégiben szervezték meg szakdolgozóik részére, a kötele­ző kétszer 36 órás továbbkép­zést, amelyen 23-an vesznek részt. De nemcsak a művelődés­ről intézkedik a terv, hanem egyéb más kulturális feladatról is. Ilyen egyebek mellett egy kórházi híradó megjelen­tetése, könyv- és hírlapárusí­tó pavilon felállítása, az osz­tályoknak televíziókészülé­kekkel való ellátása, KISZ- klub és fotószakkör létesíté­se. Rendszeresek a dolgozóik részé­re szervezett író-olvasó talál­kozók, élménybeszámolók, nyelv- tanfolyamok, társas kirándulá­sok, szakköri kiállítások, és ze­nei ismeretterjesztő előadások. E hét derekán ülé6t tartott a KISZ békéscsabai városi bizott­sága. A 611. sz. Szakmunkás- tanuló Intézetben megrendezett tanácskozáson a bizottság részletesen elemezte az ak­cióprogramok időarányos vég­rehajtását a tanintézetek­ben. Kiemelten is foglal­kozott a szakmunkásképzőben folyó ifjúságmozgalmi munká­val. A megkülönböztető figye­lem elsősorban a jövő szakmun­kásainak szólt. A tanulmányi munka segítésében a közéleti- ségre nevelésben ezután na­gyobb szerep és felelősség hárul a patronáló tanárokra, nevelők­re. A tanulmányi munkát vetél­kedőkkel, rendszeres politikai képzéssel igyekeznek a jövőben még hatékonyabbá tenni. Így november 7-re az ívhegesztést tanuló fiataloknak szerveznek versenyt az intézetben. A város középiskoláiban to­vább emelkedett a KISZ-munka színvonala. Ezt bizonyítják a pályázatokon, a tanulmányi Nemrég tartották Gyulán a Fa. és f émipari Szövetkezetben áz ifjúsági parlamentet. Trippon László KISZ-titkár köszöntő sza­vai után Nagy Kálmán, a szö­vetkezet elnöke tartotta meg be­számolóját. Elmondta, hogy a fiataloknak nagy szerepük van abban, hogy a szövetkezet ter­melési értéke tavaly meghalad- i ta a 167 millió forintot, az idén ! A kórházban kidolgozott mű­velődési terv. célkitűzéseiben szervesen kapcsolódik az or­szággyűlésen nemrég elfogadott közművelődésről szóló törvény­hez. Itt is vallják — amint az országgyűlésen is megfogalma­zódott —, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. munkában elért sikerek, a diá­kok helytállása a nyári építő­táborokban és az őszi mezőgaz­dasági munkákban. Eredménye­sen folytatódik a KISZ IX. kongresszusa határozatainak fel­dolgozása. A dolgozói területen is befe­jező szakaszához érkezett a feldolgozás, a módosított akció- programok végrehajtása. Külö­nösen fontos, hogy az elemzés a KISZ-tagok egyéni vállalá­sainak végrehajtásával párosul­jon— állapította meg a bizott­ság. Ezt követően a város KISZ- munkájának tervszerű irányítá­sáról volt szó. Az irányítás to­vábbfejlesztését a KlSZ-kong- resszus szellemében határozták meg, majd KISZ-lakások oda­ítéléséről döntött a testület. A KISZ békéscsabai bizottságának kijelölése alapján 28, a mozgal­mi munkában eredményesen te­vékenykedő fiatal jut lakáshoz a közeljövőben. pedig eléri a 180 millió forintot. Továbbra is számítanak a fiata­lok lendületére, tudására. An­nál is inkább, mert a szövetke­zet dolgozóinak több mint fele 30 éven aluli és többen dolgoz­nak már felelős vezető beosz­tásban. A beszámolót követő vitában sokan felszólaltak, többek közt dr. Jelinek Lajos, a KISZÖV képviselője, Albel Andor, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára és több társadalmi szerv képvise­lője. Végül a parlament elfo­gadta a beszámolót, az előter­jesztett intézkedési tervet és megválasztotta a szövetkezet if­júságának képviselőit a megyei parlamentre. , T. P. Kártérítés Az Állami Biztosító békéscsa­bai városi fiókja ez évben 13 millió 589 ezer 051 forintot fi­zetett ügyfeleinek. Ebből több mint 7,5 millió forintot tett ki a lakossági károk térítésére fi­zetett Összeg. A szocialista szer­vezeteknek 6 millió 70 ezer fo­rintot térített. beszélik... ...hogy nemcsak személyek kö­tődhetnek hozzánk, hanem tár­gyak is. Pár hete például kicsit fájó szívvel fizettem ki egy új öltönyre való anyag árat, s vit­tem el szerzeményemet Békés­csabán a szabók szövetkezetébe. ugyanis a meglevő nadrágaimat, zakóimat megszoktam, megsze­rettem. Azok már ismerések, szinte jó barátaim, még ha meg is látszik rajtuk az idő vagy a reggeli. Október eleje volt, pontosan emlékszem, akkor szereztem be a szokásos őszi influenzát, s meg kell vallanom, örömmel értesül­tem arról, hogy a szövetkezet csak december végére vállalja az öltöny elkészítését. No, legalább addig a három hónapig sem ke­rülök testközelbe az ismeretlen­nel, de ekkor közbelépett valaki. Hogy ki, kár is leírnom minden férj tudja, s így balszerencsém­re egy se nem szövetkezeti, se nem állami szektorba tartozó illető három heti határidőre vállalta: megcsinálja az öl­tönyt. „Hál’ istennek” — mon­dom — közbejött az influenza, ami késleltette az ünnepi ak­tust, s ugyanakkor rájöttem, hogy a sokakhoz igen-igen kö­tődő ágy sem mindig jo. S ha már a bútordaraboknál tartunk• ágyban fekve lehet csak kiél­vezni például a székeket. Mert ma egy hete például a Kossuth rádióban 10.03-tól „Székek a. Duna felett” címmel irodalmi összeállítás hangzott el. a Pető­fin pedig 10 30-kor kezdődött a ..Beszélő székek” című műsor. Érdeklődve néztem meg az új- ságban, vajon a harmadik prog­ramban mit hallhatok, de csalód­nom kellett: sem „A bűvös szék”, sem „A tizenkét szék” rádió­változatát nem ..tették be”. Hol itt a következetesség — kérdez­hetik egyesek, akik a székekhez és a régi bútordarabokhoz való ragaszkodás kapcsán még a fő­nöki széket is emlegetik. Ám ha ezt teszik, tévednek, hiszen hol lehet ma már főnöki széket ta­lálni?! Azt beszélik, manapság gyakrabb már a főnöki páholy vagy fotel, s csupán a ragaszko­dás a régi. De hagyjuk a bútorokat, a fia­talabbakat és az idősebbeket, hiszen nagy rap közeleg, a vi­lágtakarékosság napja. Persze ez nem azt jelenti, hogy az egész világ takarékoskodik, de sokan ezt teszik. Egyik ismerősöm például hónapról hónapra újabb és újabb dolgokat vesz háztartá­sába. Megkérdeztem tőle, miből telik neki mindenre, mire ő bi­zalmasan a fülembe súgta: OTP. Rendszeresen takarékos­kodsz, mennyi van a betétköny­vedben? — érdeklődtem diszk­réten. Ismerősöm elnéző mosoly- lyal aztán megmagyarázta, hogy betétkönyvében évek óta csak pár száz forint van. ő nem egy jellem, félretenni nem tud. vi­szont részletre vásárol, s akkor elsején, ha tetszik, ha nem, fi­zetnie kell. Ilyen is van, de azt beszélik, mégsem ez az igazi módja a ta­karékosságnak. Vitaszek Zoltán fi BÍKÉSHim^sn ** 1976. OKTÓBER 23. B. ó. A Lampart Zománcipari Müvek bonyhádi gyára idén közel 209 millió forint értékben készít zománcedényeket. A vállalat —mű­szaki fejlesztés eredményeként — az V. ötéves terv végére évi 300 millió forint értékű edény gyártását tervezi cs fejleszti a ter­mékválasztékot is Szilárd Áriám Jog, lehetőség és feladat Közművelődési aktívacsoport a gyulai megyei kórházban Számítanak a fiatalokra a termelésben Ifjúsági parlament a Gyulai Fa- és Fémipari Szövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom