Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

Kongresszus előtt III. Ipari szövetkezeti szolgáltatások A HAT SZÍVRŐL. SZÍVESEN Megegyezően a népgazda7 ; ság érdekeivel, az ipari szövet­kezetek a lakossági igényeket szolgáló árualapok választéká­nak gyarapítását és a szolgálta­tások bővítését sorolták az első helyre. Igaz ugyan, hogy a kü­lönféle szolgáltatások nem kizá­rólag az 6 feladatuk, hiszen egy­re erősödő állami vállalatok is működnek ebben az ágazatban. Mégis indokolt és feltétlenül szükséges az ipari szövetkezetek ilyen tevékenységének az eddi­ginél gyorsabb ütemű és erőtel­jesebb fejlesztése. A legutóbbi öt év alatt a ki­emelten kezelt szolgáltatások­ban a szocialista szektoron be­lül 2J,4-ről 25,5-re emelkedett a szövetkezeti teljesítmény aránya. A hagyományosnak nevezett szolgáltatások terén ugyanakkor csökkenés következett be- 71),6- : ról 75,2 százalékra mérséklődött a Szövetkezetek részesedése. 'Kiemelt szolgáltatásnak szá- j mit a gépjárművek, az elektro- ' akusztikai készülékek, a háztar­tási gépek javítása, a textiltisz­títás és a lakáskarbantartás. A másik csoportba az olyan szol­gáltatások tartoznak, mint pél­dául a ruha- és a cipőjavítás, a méretes szabóság, a fodrászat stb. Öt év alatt együttvéve 27 százalékkal nőtt az ipari szövet­kezetek lakossági szolgáltatásai­nak értéke, de ezen beiül 80 szá­zalékos fejlődés a kiemelt cso­portban ment végbe. A teljes növekedés elmaradt attól, amit az ipari szövetkezetek negyedik ötéves terve előirányzott. Szembetűnő a különbség a | fővárosban. illetőleg vidéken végzett szövetkezeti szolgáltatá­sok mérete között. Vidéken a szocialista szektor által nyújtott szolgáltatások 60 százalékát a szövetkezetek teljesítették 1975- ben. Ez az adat is mutatja, hogy nem eredménytelenül igyekez­tek hozzájárulni a főváros és a vidék, illetőleg az egyes terület- j részek, települési kategóriák j közti különbségek mérséklésé­hez. Erre irányuló erőfeszítéseik javították a falvak, a kis tele­pülések lakosságának életkörül­ményeit. A gyér népességű he­lyeken azonban eleve gazdaság­talan ipari szolgáltató telepek, fiókok fenntartása. Ezért a to­vábbi fejlesztés célszerű mód­ja csak az lehet, hogy a váro­sokban, a nagyobb községekben, vonzásközpontokban korszerű szolgáltató üzemeket hoznak létre, s ezzel egyidejűleg gon­doskodnak a kis településeken élő emberek szempontjából fon­tos íelvevőhálózat, a „viszem- hozom” ' szolgálat indokolt fej­lesztéséről. Az eddigi tapaszta­latok azt mulatják, hogy ennek a szándéknak a jó megvalósítá­sát megkönnyítheti és meggyor­síthatja a még tervszerűbb együttműködés az ipari, a fo­gyasztási, esetenként a mező- gazdasági szövetkezetek és ter­Október 21-én, csütörtökön délután Szelják György, a me­gyei pártbizottság kulturális osz­tályának vezetőhelyettese és Csende Béla, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője részvételével összeült a Békés megyei Jókai Színház művészeti, társadalmi és gazdasági vezetősége. Az évad eleji szervezési munkát, a bérletezést értékelték és meg­határozták az év további felada­tait a közönségigény kielégíté­4 BÉKÉS HEOm^r 1976. OKTOBER 33. mészetesen a tanácsok között. Most mintegy 12 ezer ipari szövetkezeti szolgáltatóhely van az országban. A felszereltséget, a korszerűséget tekintve termé­szetesen eltérések vannak a szolgáltató üzemek, telephelyek között. Vidéken is mind több az igényeket kifogástalanul kielé­gítő ilyen üzem, de léteznek el maradottak, korszerűtlenek is. Beváltak a szolgáltatóházak, amelyeknek a hálózata még számottevően bővithető. A lakosság életszínvonalának fokozatos javulása nemcsak Bu­dapesten és a többi városban, hanem országszerte módosította és ezután is tovább változtatja a lakosság szolgáltatási szükség­leteit. Csökkent és várható, hogy a következő években is mérsék­lődik az igény a hagyományos és egyidejűleg növekszik a kt-f emelt szolgáltatások iránt. Az 1974-től érvényes ösztönző­rendszer és jónéhány egyéb, kedvező intézkedés hatására a legutóbbi két évben biztató ja­vulás ment végbe a kiemelt szol­gáltatásokban. Létrejött — főként vidéken — a gépjárműjavítás kis- és kö­zepes nagyságú szervizekből ál­ló hálózata. Jobb lett a szervi­zek gépesítettsége, műszerezett­sége, a kapacitás kihasználása. Kialakult az elektroakusztikai és elektromos háztartási gépek javítására alkalmas szervizháló­zat. A textiltisztítás fejlesztését az ilyen munkák elvégzésére al­kalmas részlegek számának nö­velése alapozta meg. A múlt év­ben már 14 megyeben végeztek kelmefestést es textiltisztítást az ipari szövetkezetek. A ter­vek szerint az ötödik ötéves Wrv végéig minden megyében í **zt vesznek az ilyen igények kielé­gítésében és tovább bővítik a felvevőhálózatot. Az igények fejlődése megkö­vetelte. hogy az általános kor­szerűsítés keretében kijelöljék azokat az ipari szövetkezeteket, amelyek alaptevékenységként végeznek i lakossági szolgáltatá­sokat. Ilyen szövetkezet jelenleg 80 van, de mellettük sok, úgy­nevezett vegyes profilú szövet­kezet is teljesít különféle szol­gáltatásokat. Az említett 80 szö­vetkezet adja az ipari szövetke­zeti szolgáltatások teljesítmény­értékének a felét. Ötödik ötéves tervünk telje­sítéséből egyebek mellett az há­rul az ipari szövetkezetekre, hogy a kiemelt szolgáltatásokat 65—70, egész ide sorolható te­vékenységüket pedig 32—35 szá­zalékkal bővítsék. < Államunk messzemenő támogatást nyújt ehhez. Rendeltetésüknek jól megfelelni azonban csak akkor képesek, ha gondot fordítanak arra is. hogy szolgáltatásaik megbízhatósága, minősége is ki­elégítse az indokolt kívánalma­kat. Gulyás Pál------------------------------\-------­s ére vonatkozóan. Beszéltek a művészeti tanács működéséről, a belső szakmai, művészi képzés­ről. Seregi László, a budapesti József Attila Színház főrende­zője, színházunk művészeti szak- tanácsadója vállalta, hogy az élőbb közönség-művész kapcso­lat érdekében kísérletképpen egy vasárnap délelőtt 30-41) érdeklő­dő részere nyitott próbát ren­dez. Az emlékezőpróba meneté­ben a közönség képviselői is el­mondhatják elképzeléseiket, vé­leményüket az előadásról. A to­vábbiakban a művészeti munka fejlesztéséről, a bemutatók szá­máról cseréltek ki gondolatai­kat a részvevők. „Szavamra, ilyen lelkes társa. | ságot még nem láttam.” Dány i Pálné. a békéscsabai vasutas | művelődési ház vezetője mond­ta róluk, miközben bemutatko- | zó koncertjükre készültek. Hét óra múlt néhány perccel. Csak egy sejtelmesen villogó apró piros lámpa, az egyik erő­sítő kontroliégője jelenti a fényt a nagyteremben. Péntekig 1J jegyet adtak el. most háromszá­zan ülnek bent. Visszafojtott csend. Nagy várakozás előzi meg az estet, amely egyben az első békéscsabai jazz-rock koncert is. * * * Aztán a hét fiatal a hangsze- j rekhez lép és játszani kezdenek. Miles Davis: Szomorú király cí­mű számát játsszák és gyorsan kiderül, itt nem akármilyen hé'köznapi rágógumi-muzsika áramlik, hanem a feszes hang­zású, vérhő ritmusvilágú. a rock és jazz elemeit ötvöző ze-. ne. Nem énekelnek, minden a hangszeres játékra épül, az erő. sítés — bár nem elhanyagolan­dó szempont —, csak másodla­gos. A zongora, a szakszofon basszusszóloi az érzelem legmé­lyére hatnak. Hit és akarat nél- Kül aligha lehet csinálni. Illet­ve lehet, de akkor nem biztos, hogy érdemes is. A közönség, fi- I atalok többnyire, egyre jobban élvezi az együttes játékát. Mind többször csattan a taps. néha já. fék közben is. A Brecker Bro- thers-feldolgdzás (a tv Egymil­lió fontos hangjegy című műso­rának szignálja) után szűnni nem akaró a tetszésnyilvánítás. Aztán a saját számok követ­keznek, Kegye. Szaniszló és Kö­les kompozíciói. Egy műfaj, egy együttes nyer itt ma csatát. Fontosat, mert új. fent kiderül, érdeklődés van az igényesebb zenére Csabán is. * * * A könpyűzene iránt érdeklő­dők közül sokan tudják, hogy a Hat szív már letette névjegyét a szakmában is. Nemrégiben Győrött rendezték meg a II. or­szágos amatőr pop-jazz napo­kat. melyen az előversenveken indult 500 együttes és előadók legjobbjai találkoztak. A békés, csabai Hat szív ezen fésztiválon a neves szakemberekből álló zsűri előtt (elnöke Gonda Já­nos, a Zeneművészeti Főiskola jazz-tanszakának vezetője volt) fényesen vizsgázott. A jazz-rock kategóriában aranydiplomát nyertek, hazahozták a Győr- Sopron megyei Tanács különdí- ját s ott lehetnek a Ki mit tud országos válogatóján. — Azt ne kérdezd, miért nem írt rólunk egy szót sem a győri fesztivál után az országos ifjú­sági hetilap, mint a többi arany­diplomásról. mert azt mi sem tudjuk — mondja Köles István, a Hat szív vezetője, aki a csa­bai 611-es Szakmunkásképző Is­kola szakoktatója. — Hogyan foglalnád össze az együttes történetét? — Valamennyien nagyon ré­gen játszunk, ki-ki különféle zenekarokban csinálta. Megala­kulásunk dátumának 1975. de­cember 1-et tekintjük. A mos­tani tagokat régen szerettük volna összehozni. Különböző okok miatt sokáig nem sikerült, de ezt ne firtassuk. Lényeg, hogy most már együtt vagyunk. — Akkor mutasd be a töb­bieket if — Götler Vilmos írógépmű­szerész. basszusgitáron játszik. Illyés Miklós trombitás árelem­ző a megj'ei építőipari vállalat­nál és már két családja van. Nagy Károly harmonikás a KPM technikusa. Szamosi Vik­tor dobos, a kecskeméti számí­tástechnikai vállalatnál dolgo­zik. Szaniszló János, a fender- j zongorista jelenleg szegedi, de pár éve a Jókai Színházban ját­szott Csabán. így csak visszatér, j Legutoljára a szoprán szakszo­fonos Kegye János került hoz- I zánk a pesti Kis rákfogóból, ő j is itt szeretne letelepedni. — Ha jól számolom, ez hét szív. — Igen, eredetileg hatan vol- lunk. de most már fölösleges nevet változtatni. — Mi történt még december óta? — A mezőmegyeri művelődé­si házban Mekis Márton igazga­tó befogadott bennünket. A leg- j fontosabbat: helyet adott. Aztán | .látszottunk néhányszor az Ipar­ban és a BOV-kultúrotthonban. 1 Békéscsaba, Kazinczy u. 3. Az üzem kapuján belépve, erős. fű­szeresen édes illat fogad. Ez a Herbária békéscsabai egysé­ge. A Kulich-lakótelep közelé­ben levő üzemben, épp a lakó­telep közelsége miatt, nem fog­lalkozhatnak mérgező gyógy­növényekkel. Kellemes illatú, úgynevezett fűszermagvak tisz­títása, feldolgozása és nagybani csomagolása a feladatuk. Ebben i az időben a Szegedi Paprika- feldolgokó Vállalatnak végeznek ! paprikamag-szárítást. A szárító kapacitás másfél vagon napon- j ta, ehhez két 0.6 tonna órán­kénti gőztermelésű kazánjuk van. A környékbeli állami gaz­daságokban, tsz-ekben 4200 hek­táron termesztettek gyógynö­vényt, köztük körömvirágot, an- gelikát, tárkonyürmöt és még mintegy 35 félét. Csaknem 70 | hektárról kapnak máriatövist, I ezt feldolgozva, a Debreceni j Biogál Gyógyszergyárnak kül­dik. Kísérleti eredmények azt) mutatják, hogy fontos rákelleni gyógyszer alapanyaga lehet. A gazdaságok korszerű technoló­gia alapján vegyszeres gyomir­tást is használnak és jórészt 1 sikerült a gyógynövények beta-1 karitásának gépesítése is. Aztán ahogy jött a fesztivál, csak arra készültünk. Götler Vilmos: — Azt mondták, sok a balhé a bulikon. Mintha mi tehetnénk róla, hogy sok szesz van a gye­rekekben. Az a véleményem, hogy rendezőgárda kérdése az egész. — Mostantól nem kommei-sz beatzenét, hanem elsősorban koncertzenét játszunk — veszi ál a szót újra Köles István. — Ebbe a zenébe beleszól az ér­zék is — fogalmaz tömören, és meg hozzáteszi: — Meg va­gyunk győződve arról, hogy nemcsak a disc-jockey üdvözítő egyedül a közönségnek. — Terveitek? — Szeretnénk sokat játszani, minél több helyen. Meghívá­sunk van Szegedre. Nyíregyhá­zára. Debrecenbe. A közeljövő­ben közös koncertet rendezünk a Győrben szintén aranydiplo­mát nyert debreceni Panta Rhei és Lux együttessel Békéscsabán. Közben pedig készülünk a Ki mit tud-ra. * * * Gonda János azt mondta ró­lunk: Ha együtt maradnak, szép jövő előtt állnak. Biztos, hogy az együttesen semmi sem múlik. Nevükkel is ellen kezne. Fábián István A Herbária nemcsak a ter­mesztett növényeket veszi at, hanem vadon termő, begyűjtött növényeket is — a kamillát, ka- tángkórót stb. — az ÁFÉSZ gyógynövény-felvásárló részle­gén keresztül. A vadon termő növények körülbelül 80 száza­léka augusztus—szeptemberben szedhető, így az ez évi termés nagy részét már feldolgozva a kereskedelemnek adták ál. A lakosság igényeinek jobb kielé­gítésére szükség lenne egy gyógynövény-szaküzletre a me­gyeszékhelyen is, ahol a növé­nyek felhasználására is adná­nak tanácsot. A békéscsaba Herbária tavaly huszonegyedszer lett Ki­váló Vállalat. Bevált gyakorlat, hogy a dolgozók az alapoknál kezdenek, , folyamatában tanul­ják meg a gyógynövények elő­készítését. A jó szakmunkás- gárdának köszönhető, hogy az üzem a harmadik negyedév vé­gére már 102.6 százalékra tel­jesítette éves tervét. A Herbá­ria korlátlan mennyiségben biztosít a kistermelőknek a gyógynövények termesztéséhez vetőmagot, és szaktanáccsal is segíti munkáiukst. Igazgatósági ülés a Jókai Színházban A Herbáriától a Biogálig Körömvirág, angelika katángkóró és társai Csaknem negyveníéle gyógynövényt termesztenek megyénkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom