Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
Segíteni emberi melegséggel E | gy adott község, város vezetőinek nagyon sok mindenre kell figyelniük, hiszen mindenki tudja, mennyire szerteágazó a helyi közélet, s a vezetőknek néha még az is nagy erőt kívánó feladat lehet, hogy megszervezzék a társadalmi élet kisebb-nagyobb eseményeit. Még a látszateredmények felmutatása is tengernyi munkával jár, hát még ha azt akarjuk — márpedig erről nem mondhatunk Is —, hogy a látszateredmények helyett tartalmi vonatkozású eredményeket érjünk el. Itt van például a KlSZ-szer- vezet. Mint tudjuk, munkájáért elsősorban annak vezetősége felel. Magáért a KISZ-ért mindenütt a helyi pártszervezet. Ez a körülmény közvetve az ifjúságért vállalt felelősséget is egyben. A felelősség pedig abban jut kifejezésre, hogy törődik-e és mennyit a párttitkár, a pártvezetőség, a pártszervezet, az ifjúsági szervezettel, ott van-e mindenkor, ha okos eligazításra, tervszerű irányításra van szükség. Nos, a pártszervezetek általában törődnek az ifjúsági szervezettel. De ez a törődés sokszor bizony eléggé az általánosságokra szorítkozik. Tisztelet a kivételnek, de ma még meglehetősen sok az olyan pártszervezet, ahöl az ifjúsággal való törődésnél pusztán formális az érdeklődés, hiányzik az önállóságra nevelés. Tervszerű foglalkozás helyett a KISZ-vezetők nem egyszer kioktatást kapnak, eligazítás helyett utasítgatást. Nem jó dolog ez. Nem jó, mert rontja a családiasság szükséges légkörét, az idősebb és az ifjúkommunisták között. Elkedvetleníti ez a KISZ-eseket, akik ilyen helyzetben nem tudnak önállósodni, szükségtelen gyámkodásnak érzik azt az egyébként jóakaraté foglalkozást is, amely munkájukat valóban szeretné megkönnyíteni. Ha egynémely helyen nincs kellő vonzereje az ifjúsági szervezetnek, úgy ez elsősorban annak a következménye, hogy a pártszervezetek még nem találták meg az irányító munka helyileg is sikerrel alkalmazható módszereit. Nos, mit hogy ezek a alakuljanak kellene tenniük, jó módszerek ki- és eredményesen alkalmazzák is azokat? Talárt azt, hogy egy kicsit — úgymond — nagyvonalúbban kellene foglalkozni az ifjúsággal, a KISZ-szel, olymódon, hogy legyen az ifjúsági szervezetnek nagyobb önállósága, és rendelkezzen is a szükséges eszközökkel az önálló szervezeti élet minél teljesebb kibontakoztatásához. Ma már nem szükséges egyes pártszervezeteknek hatalmi szóval érvényesíteni az akaratukat, hiszen a fiatalok hajlanak az okos, türelmes meggyőzésre, kivált akkor, ha látják: a pártszervezet melléjük áll jogos követeléseik védelmében, a napi termelőmunkában éppen úgy, mint a kulturális, sportolási, szórakozási lehetőségek biztosításában. Azt kellene, hogy az eddiginél is lényegesen több „szövetségese” legyen a KISZ-nek a többi társadalmi szervezet berkeiben, a munkahelyeken, az intézményekben. Nyilván szó esik majd erről a közelgő ifjúsági parlamenteken is. Szó lesz és jogosan, hiszen ezt egyedül a KISZ semmiképpen nem tudja kiharcolni, ehhez nélkülözhetetlen a pártszervezet erkölcsi, politikai súlya, tekintélye. Nem mintha jelenleg nem lennének szövetségesei az ifjúsági szervezetnek. Vannak. Főleg a pedagógusok soraiban találunk nagyon sok segítőtársat. Csakhogy nem várhatunk mindennel rájuk. Más értelmiségi rétegeknek is jobban kellene közelíteni a fiatalokhoz. |a már eljutottunk odáig, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ-munka kereteit többé-kevésbé világosan képes megadni. A fiatalok azonban sokszor nem tudják, hol kezdjék és miként folytassák. Ezért kell hát segítenünk nekik emberi melegséggel, bátorítással úgy, hogy lássák, bennünket is érdekel, miként boldogul az ifjúsági szervezet. S hogy mi sem azért foglalkozunk velük kizárólag, hogy időről időre beírhassuk a jelentésekbe: hány beszámoltatás, mennyi értékelés történt egy adott időszak folyamán. Lehetséges, hogy ehhez az eddiginél több szeretet és buzgalom szükséges, s a hivatalnok szemlélet elvetése. — k — M Precíziós acélöntés Orosházán Orosházán, a Vas- és Mű- anyagipari Szövetkezetben többek között precíziós acélöntéssel is foglalkoznak. Először viaszból feszítik el az öntendő munkadarab pontos mását, erre kerámiabevonat kerül és végül ebbe öntik a folyékony acélt. A nagy pontosságú öntés legfőbb előnye, hogy minimálisra csökkenti az utólagos megmunkálást. Képünk a viaszformáló műhelyben készült. (Kóló: Lányai) Az idő pénz! Miért fizettek 1,2 millió forint büntetést? Az idő pénz, sok idő sok pénz, sok állásidő sok büntetés. Menynyire így van, azt bizonyítja, hogy az év első hat hónapjáoan Békéscsaba néhány üzeme és vállalata csaknem 1,2 millió forinttal több büntetést fizetett vasúti kocsiállásra, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Tavaly az első fél évben 30 ezer 233 vagon mintegy 690 ezer tonna különféle árut fuvaroztak el megyénkből vagy szállítottak hozzánk. Az idén 24 ezer 411 kocsi 624 ezer tonna terméket szállított. Ebből a Volán 8-as számú Vállalat 8734 vasúti kocsit kezelt, 836 ezer forint büntetést átterhelt a megrendelő vállalatokra. Jobb szervezéssel, gépesítéssel Az AGROKER, a konzervgyár és cserépgyár szinte semmi büntetést nem fizetett. Ök hogyan valósították meg a gyors és fek- bérmentes rakodást? Érre kerestük a választ. — Forgalmunk évről évre nő, s hat éve már nem győztük élőmunkával az anyagmozgatást és Az elnyújtott kampányért magasabb elő- és utószezon! pré mi uniót fizetnek a cukorgyárak A párt és kormány 1974. de-. cemberében határozatot hozott j a cukorrépa-termesztés fejlesz- J lésére, a cukorimport csökken- j tésére. Az állásloglalást tavaly megfelelő mértékű árváltozás j követte, majd a jövedelmezőség további fokozására az idén életbe lépett a progresszív korai és kései, valamint cukortartaimi felár is. A rendelet a kései felárat november 10-ről 20-ra hosz- szabbította meg, mely szerint ez utóbbi időszakban is megilleti a termelőket — október 20-tól — a mázsánként! 3 forintos felár. Ennek célja — népgazdasági szempontokon túl — a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének fokozása annak érdekében, hogy a cukorrépa — különösen a tenyészidő, a fejlődés eltolódása miatt — maximális súlygyarapodást, illetve cukortartalmat érjen el. A több évi cukorgyári vizsgálati adatok szerint a cukorrépa súlygyarapodása november közepéig — vagyis az átvétel be- j fejezéséig — a jelenlegi súlyának mintegy 25—30 százalékával növekedhet, s ez hektáronként 4—4500 forint többlet árbevételt jelent, ugyanakkor hektáronként 15 mázsával több nyersszeletet ad az állatállománynak. A kései prémium a kedvezmények mellett lehetővé teszi a | többlet fuvar megtérülését, be- J leértve a kedvezőtlen időjárás j kockázatának vállalását is. A } fenti előnyük mellett ez évtől ! a termelőknek fizethető cukor- 1 tartalmi felár akkor nagyobb, ha a cukorrépa betakarítása — nvújtottan optimális időben — november első felére befejeződik. A cukorgyárak szeptember 11- től átadott cukorrépa 14,5 százalék feletti beltartalmú termésért progresszív felárat fizetnek. A kettős ösztönzés a népgazdasági érdekekkel szorosan összhangban áll. Korai — kései sze- dési felárként a cukoripar a tervezett répamennyiség esetében összesen mintegy 100—120 millió forintot, a magasabb cukortartalmú répáért 50—60 millió forintot tervez kifizetni a cukorrépa-termelő gazdaságoknak. Az újonnan kialakított anyagi ösztönzéseket maximálisan biztosító alap- és felárrendszer legkedvezőbb hatását akkor éri el, ha a gazdaságok a fuvarkapacitást is figyelembe véve magukévá teszik az ésszerűen elnyújtott répaátadás ütemét, s az utolsó répaszállítmányt november 15—20-ig átadják. Indokolt az október 15-ig tartó mérsékelt ütemű átadás betartása, a cukorgyárak által ilyen szempontok szerint készült átvételi ütemtervek elfogadása. Ez lehetővé teszi a tárolási veszteségek csökkentését, és elősegíti a hosszú, január második feléig tartó megfelelő minőségű cukorrépa feldolgozását és maximális cukornyerést. Ennek megvalósítása a termelő gazdaságok jövedelmezőségi elemzésén, megértésén és a cukorgyárral történő szoros együttműködésen alapszik. A cukorgyárak ebben az évben is jelentős mértékű rakterület- bővítést, térvilágítást, rakodó- és prizmázógéppark-növelést valósítottak meg. A betakarítás második felében — október közepétől — a cukorgyárak szállító,jármüvekkel segítik a gazdaságokat. Ezzel lehetővé válik a későbbre hagyott, nagyobb tömegű, jobb beltartalmú cukorrépa időbeni betakarítása. a rakodást — kezdi Kiss Sándor, az AGROKER igazgatója. — Ezért döntöttünk az iparvágány megépítése, a rakodás jobb szervezése és a gépesítés mellett. Az első fél évben naponta átlag 13-14 vagon áru érkezett, s egyetlen kocsi után sem fizettek büntetést. — Ezt hogyan érték el? — A raktári dolgozók bevonásával megalakítottuk a komplex raiCodóbrigádot. Közülük állandóan készenlétben áll egy kisebb kollektíva az áru jellegétől függően, s ezért túlóraátalányt kapnak. Az ügyeletet ünnepnapra és vasárnapra is megszerveztük, mindenki hetekkel előre tudja, mikor kerül rá a sor — folytatja az igazgató. A dolgozók ezt az intézkedést megértették, s munkájuk nvo- mán immár másodszor rakodási kedvezményt kapott az AGROKER. Ez azt jelenti, hogy a szállítási csúcsforgalomban a vagonok 85 százalékát rakodási időn belül ürítik ki, s ezért a következő negyedévben az alaprakodási idő kétszerese áll rendelkezésükre. Munkájukat gépesítették, így három autódaru és 14 különféle típusú emelővillás targonca áll rendelkezésre, melynek értéke több mint 14 millió forint. Megérte a beruházás — Feltétlenül. Gépesítés nélkül nem tudnánk létezni, hiszen az árukészletünk mintegy 40 ezer fajta. A gépek ma már több száz ember nehéz munkáját pótolják, a büntetés helyett a pénzt másra fordíthatjuk. Például a részesedési alapból több lakáshozzájárulást és egyéb kedvezményt adhatunk dolgozóinknak. A konzervgyárban Vidó La- \ jóssal, a szállítási osztály vezetőjével beszélgettünk. Elmond- I ta, hogy az első fél évben 1.311 l vagon, összesen 24 ezer 141 tonna nyersanyaggal rakott vagon j érkezett és 1295 vagont indítottak útnak, mintegy 14 ezer 500 tonna készáruval. Kocsiállásra vagononként 62 fillér „büntetést” fizettek. — A komplex anyagmozgatást a termelésben, a raktározásban, a szállításban a maximális gépesítés nélkül ma már lehetetlen megoldani. Nyolc évvel ezelőtt a konzervgyárban több mint 70 ember foglalkozott anyagmozgatással, ma pedig mindössze 15- en dolgoznak anyagmozgató Ként. az árut szállítási géplánc továbbítja. Az osztályvezető a gépesítés hatékonyságának igazolására csak egy példát említ; alig hat évvel ezelőtt egy vagon konzervesüveget hat ember egy nap alatt rakott ki. Néhány éve már az üveggyárból egységrakományként érkezik az üveg. s ma két ember és egy emelővillás targonca 20 perc alatt kirakja az. árut. A konzervgyárban a hétvégi és az ünnepnapi rakodás is megoldott. Ilyenkor kétszeres órabérért dolgoznak az anyag- mozgatók, ami még így is lényegesen olcsóbb és kedvezőbb, mint a kocsiállás büntetése. Követendő a példa A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál két éve gépesítették a rakodást és az. anyagmozgatást. A korábbi években 300 ezer forintot — néha többet is — fizettek kocsiállásra, ami a nyereségből ment el. A gépesítésre fordított 20 millió forint ma már a folyamatos szállítás bevezetésével, mintegy 50 ember kétkezi munkáját pótolja. Egységrakományban szállítják az égetett építőanyagot, a rakodást, a vagonok jobb kihasználását a műszaki fejlesztés révén tovább korszerűsítik. A gyors rakodás eredményeként jobb lett a vagonok kihasználtsága, s emellett az év első felében nem fizettek kocsiállásért büntetést. Így a nyereségből itt is több jut a lakásépítésre, az üdültetésre és az egyéb szociális célokra. Rohamosan közeledik az őszi szállítási csúcsforgalom. Ebben az időszakban még fontosabb a vasúti kocsik gyors továbbítása. Hogy a MÁV az őszi szállítási feladatát zökkenőmentesen ellá- sa, sokat tehetnek a megrendelők. Az AGROKER, a konzervgyár és a cserépgyár rakodási módszerét figyelmébe ajánljuk többek között a TÜZÉP-nek, az ÁFOR-nak, a hűtőháznak és még néhány vállalatnak. (Szekeres) Békéscsabai 1. sz. posta- hivatal hírlapkézbesítőket keres felvételre. Teljesítménybér! délelőtti munka. Jelentkezni lehet a hivatal vezetőjénél, István király tér 1. szám alatt. 3 BÉKÉS MEMmZ. 1976. SZEPTEMBER 8. /
