Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Állami Biztosító Körösladányi módszer Megyénkben csaknem 250 ezer kötvényt kezelnek i I Fél év alatt 69 millió forint kártérítés Az Állami Biztosítónak nyolc fiókja működik megyénkben. Az intézetek vezető szakemberei számára augusztus 31-én, tegnap délután Békéscsabán tanácskozást tartott a megyei igazgatóság. Itt Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója elemezte az idei első félévi adatok alapján a fiókok munkáját, összegezte megyei szinten az eredményeket. Beszámolt többek között arról, hogy t megyénkben jelenleg 249 ezer biztosítási kötvényt kezelnek. A statisztikai adatok, azt mutatják, hogy számos biztosítási módozatnál az állomány további növelésére van még lehetőség. Így például Békés megyében a lakásoknak 67 százaléka biztosított — az országos arány egyébként 66,4 százalék. A gépjármű-tulajdonosoknak 43 százaléka kötött eddig CASCO-t, mig a legelterjedtebb személy- biztosítási forma, a CSÉB esetében a telítettség 82 százalékos. A hat járási, a megyeszékhelyen működő városi, valamint a gépjármű kárrendezési fiók mellett valamennyi takarékszövetkezet foglalkozik biztosítással. A megyei igazgatóság megállapítása szerint• ezek a pénzintézetek jól ellátják ilyen jellegű feladataikat, 1976. június 30-ig több mint 4800 biztosítást kötöttek. Külön foglalkozott az igazgató az idén január 1-én bevezetett új biztosítási formákkal. Ilyen az összevont lakossági vagyonbiztosítás is, amely sok tekintetben kedvezőbb az ügyfelek számára az előzőeknél. A lakáskultúra fejlődésével, az élet- színvonal növekedésével lépést tartva, az űj módozatokban többféle kárra kiterjed a biztosító kockázatvállalása, és a kártérítési rendszert is kedvezőbbé tették. A kárrendezés az intézet tevékenységének másik l'ő ága. Az előző évekhez hasonló tömeges, súlyos kár az idén eddig nem keletkezett ugyan, de a térített összeg most sem csekély. A megyei igazgatóság 1976. első hat hónapjában 13 és fél ezer tételben összesen 69 millió forintot fizetett kárrendezésre. A térített magánvagyon- és személyi kár 18,5 millió, a mezőgazdasági nagyüzemeket ért kárt pedig 43 millió forintot tett ki. Gépjárműbiztosításra 1016 esetben, együttesen 963 ezer, egyéb címen pedig 6,3 millió forintot fizetett ki ügyfeleinek az intézet. A kárrendezés összege a gyulai járási fióknál volt a legtöbb. 14 millió 700 ezer forint. A mezőgazdasági nagyüzemekben az idén a téli és a tavaszi fagyok okoztak nagy veszteségeket. Az írásban közzétett beszámolót kiegészítve, az igazgató a tanácskozáson jelentette be, hogy a megyei apparátusok közötti munkaversenyen az első félévi eredmények alapján a Békés megyei igazgatóság országos szinten második helyezést ért el. Folyóirattá lett a Békési Élet Tegnap délelőtt tartotta nyár utáni, első szerkesztőségi értekezletét Békéscsabán a Békési Élet című közművelődési és tu. dományos szemle. Dr. Krupa András főszerkesztő mondott bevezetőt, bejelentve, hogy a Békési Élet a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala engedélye alapján ezután folyóiratként jelenik meg. Méltatta az előrelépés jelentőségét, mely nemcsak a Az európai szocialista országok fiatal íróinak tanácskozása A szomszédos szocialista országok valóságának, kultúrájának jobb megismerése, a tájain, kon élő népek szellemi közeledése — ez a célja az európai szocialista országok fiatal írói első tanácskozásának, amelyet az Írószövetség és a fiatal írók JózSef Attila körének kezdeményezésére rendeznek meg. Az eszmecserének — amelyen harminc magyar és ' csaknem ugyanennyi bolgár, cseh. lengyel, NDK-beli, román és szov. jet író vesz részt — szeptember 8—9-én a kőszegi Jurisics-vár ad otthont. Kőszegen az egyes delegációk vezetői beszámolnak majd irodalmaik utóbbi 5—6 évének eredményeiről, s előadásaikra mintegy válaszolnak az adott irodalom, illetve magyarországi megjelenésének — fogadtatásnak legjobb magyar ismerői is. A tanácskozás — amelyet Csák Gyula, az írószövetség titkára nvit meg — végig plenáris ke- nUk között folyik majd. (MTI) folyóirat rangját emeli, hanem segíti az aktualitásra való törekvést, a helytörténeti kutatás, a -közművelődési és tudományos élet hatékonyabb támogatását. Ezután dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztő beszélt a szerkesztés néhány fontosabb kérdéséről, majd a szerkesztő bizottság összeállította a jövő évi első, 1977. január 15-én megjelenő Békési Élet anyagát. A jövő évi első számban többek között megjelenik majd Púja Frigyes battonyai visszaemlékezéseinek zárófejezete, Ecsedy István cikke a Szeghalom vidéki halmokról. Szűcs Lajos Gyula tanulmánya Agrártudományi főiskola a Körös partján címmel, Szarvasról. Érdekesnek ígérkezik egy 132 évvel ezelőtt megjelent cikk közzététele, melyet annak idején a Magyar Gazdasági Egyesület Emlékkönyve jelentetett meg Tessedik Sámuelről. A Közművelődési rovat a békéstarhosi énekiskola 30 éves jubileumán megrendezett tudományos ülésszak két beszédét közli, az egyiket Vitányi Iván, a Népművelési Intézhet igazgatója, a másikat Gulyás György, az iskola volt igazgatója, a debreceni Kodály Kórus karnagya mondott el. A Látogatóban című rovat Csendé Béla írását közli, melyben Gulyás Györgyöt mutatja be. A Békési Élet 1977. évi első száma ezenkívül több jelentős cikket is közzétesz majd, melyek tovább bővítik ismereteinket a békési tájról, a különböző időkben itt ólt emberek, közösségek történetéről. A szerkesztőségi értekezleten végül azt is bejelentették, hogy a Békési Élet ez évi összevont száma már nyomdában van, és azt a Kner Nyomda november I 15-ére készíti el. (—*») Olcsón, gyorsan, egyszerűen A trágyaszórás körösladányi módszerének első üteme: Tóth János traktoros a földre szállítja, ku pacba üríti az istállótrágyát. Sánta Károly tolólapos erőgéppel csíkba húzza a szállítmányt Nos, az istállótrágya kiszórá- j sának, elterítésének robbantásos módszere a hazai, s főkéop a Békés megyei gyakorlatban egyelőre annyira új keleti — mondhatni forradalmi —, hogy sasszárnyakon szálló hírét tér- bódítása legfeljebb ha serény csiga módjára követi. Nem szól ez azonban az eljárás életrevalósága ellen. Van, aki-a robbantásos trágyaterítés feltétlen előnyének tartja a megoldás gyorsaságát és radikalizmusát, mások ugyanakkor éppen a robbantást megelőző kötelező formaságok útvesztőjétől riadnak vissza, fogadják ódzkodással az újat. Egy dolog azonban mindenképp biztos: megengedhetetlen, hogy a semmivel nem pótolható szerves anyag, a talajnak ez, a legértékesebb tápanyaga az istállók környékén illatozzon kazlakban — felhasználatlanul. A föld embere; a földművelő, a földművelést irányító agronó- mus, ő tudja csak igazán, mekkora vétek az, ha benn marad a trágya. Papp Károlyt, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz elnökhelyettesét már íőagronó- mus korában is roppant mód bántotta, hogy évről évre jó néhány száz mázsa, olykor vagon szerves trágya marad kazalban. Pedig a trágyaszóró kocsik nvár 'közepétől késő őszig, ameddig csak lehetett, mindig a földeket járták. Mennyi pénz, mennyi ember munkája, s az eredmény csak féleredmény. Ezek azok a bosszúságok, amelyeken a jó gazda, a jó szakember nem tud „átlépni". És ez jó. Mert így született meg a trágyaszórás körösladányi módszere is. Papp Károly már az el- ! múlt őszön megvétette azt a rotációs csatornanyitó — magvarul: árokásó — gépet, amely az új technológia központi egysége lett. Akkor, az egész ősz a kísérletezéssel ment el. Az eredmény: a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben hétfőn, augusztus 30-án, alig négyhetes munka után 450 hektárra kiszórták a felhalmozódott kétezer vagonnyi istállóira-* gyát. Szentannay Barna brigádve- zető mondja: — Annyira egyszerű az egész, hogy néhány szóban el tudom mondani a lényegét. Először is billenőplatós szállítójárművekkel a trágyázandó táblán, egymástól 35—40 méterre egy-két méter széles csíkba felhordjuk a szerves anyagot. A szállítójárművek mögött halad egy tolólapos erőgép, amely a csíkot szabályosra alakítja. Következik a gréder, amely a trágyavonulatot tömöríti. Ezután jón a lényeg. A Dondi nevezetű rotációs csatornanyitó berendezést nem tüggőlegesen, hanem megfelelő dőlésszöggel nekieresztjük a vonulatnak és az oldalirányba 15—20 méterre egyenletes szóráskúppal szétteríti a trágyát az egyik oldalra, visszafelé menetben pedig a másik oldalra. Eny- nyi az egész, de, ahogy mondani szokták: amilyen egyszerű, olyan nagyszerű. — Nemcsak, hogy egyszerű, de olcsó is — teszi hozza Papp Károly és meg is magyarázza: — Szállítójármű minden mező- gazdasági üzemben van, a tolólapos erőgép, a gréder nem ügy. Előbb-utóbb a rakodógépekkel sem lesz majd gond. Nálunk két gumikerekes kotró meg egy lánctalpas rakodó dolgozik. A rotációs osatornanyitó megint csak kapható. Vagyis összességében sincs az egészhez akkora tőkére szükség, mintha annyi trágyaszórót akarnánk vásárolni. amennyivel legalább fele ekkora eredményt szeretnénk elérni. Ráadásul ez az árokásó másra is felhasználható, nem áll egész évben nagy pénzt lekötve, mint a célgépek. Utána lehet egyébként számolni, hogy mindent egybevetve még ötven fillérbe sem kerül nekünk egy • mázsa istállótrágya kiterítése Mindehhez pedig még tegyük hozzá azt. hogy az egyszerűség és az olcsóság mellé még két dolog társul. Az egyik a gyorsaság: naponta 100—120 vagon trágyát tudunk kiszórni, ez olyan 20 hektár. A másik pedig az, hogy ezzfel a módszerrel nem roncsoljuk úgy össze a talajszerkezetet, mint a trágyaszórók- kal, amelyek kétmé térén ként járják össze a földft. A mi gépünk 30—40 méterenként megy végig egy kétméteres sávon. Annyit még elárulhatok, hogy vannak elképzeléseink a módszer további finomítására Is — tette még hozzá befejezésül az elnökhelyettes. ...A körösladányi módszer pedig elindult hódító útjára, igaz, egyelőre még csak vendégként A Magyar—Vietnam Barátság Tsz trágyaterítő gépsora kedd óta a szomszédos körös tarcsaj Petőfi Tsz földjein dől gozik bérmunkában, s azóta már újabb érdeklődök is jelentkeztek. Nem akarunk jósolni, csak reméljük, hogy a körösladányi módszer híre együtt terjed majd el az alkalmazásával. De ez már nem az eljárás kidolgozóin múlik! Xőváry E. Péter A technológia második üteme: Kovács Ferenc a csatornanyitó berendezéssel oldalirányba kivereti a tápanyagot, amelyet előtte haladva Molnár László gréderrel alakít keskeny, tömör, egybefüggő folyammá. A gépek egyébként itt kinn a tábla szélén tankolnak Kovács Ignác tartálykocsijából. A trágyázó gépsort az eke vonó traktor követi. A körösladányi ak így munkaszervezésre is példát adnak (Fotó: Kocziszky László) %
