Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

Barátok káoszból A messzi káoszból érkező ven­dégek látogatása alkalom arra, hogy felidézzük ennek a sok megpróbáltatást kiállt baráti or­szágnak a közeli múltját és je­lenét. A Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke ve­zette párt- és kormánydelegáció olyan földről érkezik, amelyet évtizedeken át vér áztatott, hő­sök vére, amit idegen imperialis­ta hódítók és azok belső cinkosai ontottak ki.’ Ma már az egész világ tudja, hogy a laoszi haza­fiak nagy áldozata meghozta gyümölcsét: ez a bátor, nagysze­rű nép nemcsak a nemzeti füg­getlenségét vívta ki és szilárdí­totta meg, hanem annál sokkal többet tett: megteremtette az or­szág szocialista fejlődésének a feltételeit. Már 1945-ben felcsillant a haj­dani francia gyarmat előtt az önálló nemzeti állam megterem­tésének a lehetősége, amikor a többi indokínai néppel közösen megvívott forradalmi harcban elnyerte függetlenségét és létre­jött szabad, szuverén ideiglenes kormánya. Az Lndokínát meg­szálló japán fasizmus második világháborús veresége, majd Vietnam győztes, augusztusi for­radalma teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek Laosz népét akkor eljuttatták az ezer­szer megálmodott független ál­lami léthez. De a történelmi ese­mények három évtizedes kény­szerkitérőre kényszerítették a laosziakat, amíg végérvényes lett szabad és demokratikus fej­lődésük. Nyolc esztendőn át tar­tott a harc az indokínai veresé­gükbe belenyugodni nem akaró francia gyarmatosítókkal. A genfi egyezmények 1954-ben fel­vázolták a békés kibontakozás lehetséges útját, ám a hazai re­akció és a mögötte álló imperia­lista erők meggátolták az egyez­mény végrehajtását. 1962-ben Genfben újabb megállapodás született a béke helyreállításáról Ezt azonban a mind szélesebbé váló amerikai katonai beavatko­zás tette semmissé. 1964-ben az amerikai légierő Vietnam ellen intézett totális légiháborúját ki­terjesztette Laaszra is; megkez­dődött az élethalálharc, amely­ben a hazafias erők az ország mind hatalmasabb részét "onták ellenőrzésük alá. Az újabb, az 1973-i békemeg­állapodás idején már Laosz négyötöde felszabadult. De a b'ékébe vetett remény csak 1975- ben teljesedett ki: az indokínai népek nagy győzelmei révén egy­más után vereséget szenvedtek az imperialistabarát uralkodó klikkek, s így Laoszból is egy­szer s mindenkorra távozniuk kellett az önmagukat túlélt, kor­rupt amerikabarát erőknek. Egykor, még a súlyos harcok Idején, amikor a győzelem csak távoli reménysugár volt, a Patet Lao egyik képviselője így nyilat­kozott külföldi újságíróknak: „Csak az értheti meg az erőn­ket, törekvéseinket és bizakodá­sunkat, aki átgondolja Indokína történelmét. Itt ősidők óta együtt élnek a laók. khmerek, s vietna­miak, ez a félsziget a mi ottho­nunk. Jöttek ide spanyolok, por­tugálok, japánok — elmentek. Jöttek a franciák és azt hitték, hogy a hatalom örökre az övék lesz. A franciák is elmentek, a laók, a khmerek, a vietnamiak itt maradtak. Azután jöttek ai amerikaiak. Az amerikaiaknak is el kell menniük, s mi, laók, khmerek, vietnamiak sok-sok ezer éven át itt fogunk élni, együtt, egymásra utalva, egy­mást segítve — ez a mi ottho­nunk, ez a mi történelmünk.” Azért oly fontos ezt a gondo­latot felidézni, mert az 1975. de­cember 2-án született laoszi Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét csak úgy lehet megérte­ni és értékelni, ha összefüggés­ben látjuk szomszédaival, min­denekelőtt azzal a nagy győze­lemmel, amelyet a vietnami nép aratott. A szocializmus útjára lé­pett Laosz új típusú kapcsolatot épít, a történelmi hagyományo­kon túlmutató, a közös társadal­mi célok, a törekvések azonossá­gán alapuló viszonyt szomszédai­val, elsősorban a Vietnami Szo­cialista Köztársasággal. Új típu­sú kapcsolatokat a szocialista közösséggel, mindenekelőtt a Szovjetunióval, ahol az idén már járt laoszi párt- és kormánykul döttség, amikor is a két fél min­den fontosabb kérdésben teljes nézetazonosságra jutott és szá­mos olyan megállapodást írt alá, amelyek eredményeként szélese­dik a szovjet—laoszi együttmű­ködés, tovább növekszik a Szov­jetunió sokoldalú segítsége a fiatal délkelet-ázsiai népi de­mokratikus köztársaságnak. A Szovjetunió és a szocialista országok — köztük hazánk is — következetesen támogatták a la­oszi nép hosszú szabadságküz­delmét. A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság megalakulá­sával ezek a kapcsolatok — a szocializmus elveinek megfelelő célok jegyében — még szoro­sabbra fűződnek. Fejlődnek a magyar—laoszi kapcsolatok is. Az idén májusban külügyi ál­lamtitkárunk tett Laoszban hi­vatalos baráti látogatást. Régi keletűek az MSZMP és a Laoszi Forradalmi Néppárt kapcsolatai is, hiszen már 1974 tavaszán pártmunkásküldöttségünk láto­gatott Laosz felszabadított te­rületeire. Hazánk eddig is szak­emberek nevelésével, vagy pél- ' dául a háború alatt a Hazafias Népfront közreműködésével la­oszi betegek és sebesültek ma­gyarországi gyógykezelésével fe­jezte ki együttérzését és szolida rítását. A Magyar. Népköztársa­ság továbbra is támogatni, segí­teni óhajtja a laoszi nép ország­építő munkáját, fejleszteni kí­vánja a két ország kapcsolatait és ehhez a magas szintű laoszi küldöttség látogatása hazánkban jó lehetőségeket kínál. Fő helyen a leszerelés problémája Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés Púja Frigyes New Yorkba érkezett New York New Yorkban kedden meg­nyílt az ENSZ közgyűlésének XXXI. ülésszaka. Gaston Thorn luxemburgi mi­niszterelnök és külügyminiszter, a XXX. ülésszak elnöke, a ha­gyományoknak megfelelően megnyitva a XXXI. ülésszakot, vázolta a világszervezet előtt ál­ló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy az ülésszak napirendjén joggal foglalja el a fő helyet a leszerelés problémája. A nemzet­közi közösségnek első számú kö­telessége — mondotta — az álta­lános és teljes leszerelés megva/ lósítása és ily módon az emberi­ségre nehezedő háborús veszély csökkentése. A XXXI. ülésszak elnökévé egyhangúlag megválasztott Ha'- milton Shirley Ameraszingh Sri Lanka Köztársaság állandó ENSZ-képviselőie aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési hajsza folyta*ódása miatt. Felhívta a nemzetközi közösséget: tegyenek új kezdeményezéseket a leszere­lés terén, abból a célból, hogy kiküszöböljék a háborús veszélyt .jelentő tűzfészkeket és tovább javítsák a nemzetközi helyzetet. Ameraszinghe kiemelte a vi­lágszervezet teljes egyetemessé­gének szükségességét és ezzel kapcsolatban síkra szállt a Viet­nami Szocialista Köztársaság fel­vétele mellett, rámutatva, hogy Vietnam a nemzeti független.e­gért folytatott harmincéves há­ború után, legyőzve az agres­sziót, egységes állammá vált. Az ülésszak elnöke aggodal­mát fejezte ki a dél-afrikai fe­szült helyzettel kapcsolatban. Az ebben a térségben végbemenő események — mondotta — ko­moly robbanással fenyegetnek, veszélyeztetve a nemzetközi bé­két és biztonságot. Szigorúan bí­rálta a dél-afrikai és rhodesiai fajüldöző rezsimeket, amelyek megtagadják a népek önrendel­kezéséről és függetlenségéről szóló ENSZ-halározalok végre­hajtását. Ezt követően az egyesült nem­zetek közgyűlése egyhangúlag felvette a nemzetközi szervezet tagjainak sorába a Seychelles Köztársaságot. Ezzel az ENSZ tagállamainak száma 145-re emelkedett. * * * Kedden New Yorkba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés XXXI. üléssza­kán részvevő magyar küldöttség vezetője Púja Frigyest a Kenoe- dy-repülőtéren Hollai Imre nagvr kötjet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviseletének vezetője és Esztergályos Ferenc washingtoni nagykövet fogadta. Magyar küldöttség utazott a helsinki világbéke-konferenciára A békeszerető erők világ- I kongresszusának folytató és ös­szekötő tanácsa szeptember 23— I 26. között Helsinkibe világkon- ( Kaysone Phomvihane életrajza Kaysone Phom viliane, a J-aoszi Forra­dalmi Néppárt főtitkára, a la­oszi Népi De­mokratikus Köztársaság ni iniszterelnöke 1920. december 13-án született Jogi tanulmá­nyokat folyta­tott a hanoi cot/etemen, ahol bekapcso­lódott a francia gyarmatosítók es a japán fa­siszták elleni diákmozga­lomba. 1949. augusz­tusában Saran­vakhet városában részt vett a ja­pán fasiszták leverésében és a hatqlom átvételében. 1946-ban a Vietnamban élő laoszi hazafia­kat. mozgósította a . franciák el­leni harcra. 1947-ben Imosz északkeleti részén vezette az el­lenállási tevékenységet. 1949- ben fegyveres alakulatot szervezett, amely a franciák el­len küzdő népi fegyveres erők része volt. 1950- ben a laoszi ellenállási kormány hadügyminisztere lett. 1955-ben a Laoszi Néppárt főtit­kárává választották és ö lett a Laoszi Népi Felszabadító Had­sereg főparancsnoka is. 195S-ban Vi- entiánében ve­zette a forra­dalmi mozgal­mat. 1959. kö­zepén, amikor az amerikai imperialisták és kiszolgálóik felrúgták az 1957-es vientiá- néi megállapo­dást, visszatért Sam Neua-ba és onnan irá­nyította a nem­zeti felszabadi tó háborút. Ek­kor lett a Lao szi Hazafias Front Központi Bizottságának elnökhelyettese. A Laoszi Néppárt II. kong­resszusa 1972-ben ismételten Kay­sone Phomvihanét választotta meg a párt főtitkárává. A kong­resszus a párt elnevezését Laoszi Forradalmi Néppártra változ­tatta. Kaysone Phomvihane a nem­zeti felszabadító háború sikerei után 1973-tól a politikai harcot vezette a monarchia megdönté­séig, a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság kikiáltásáig. 1975. december 2-án a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke lett. (MTI) Leszálláshoz készülődik a Szojuz—22 Moszkva 1 Leszálláshoz készülődik a Szo­juz—22 jelzésű szovjet űrhajó legénysége. Valerij Bikovszkij és Vlagyimir Aksz.jonov kedden be­fejezte az egy héttel ezelőtt kez­dődött űrrepülés programjának legfontosabb részét, a Szovjet­unió és az NDK területének az. MKF—6-os fotórobot segítségé­vel történő fényképezését. ferenciát hívott össze. A béke védelme szempontjából kiemel­kedő jelentőségű tanácskozáson több mint száz ország delegátu­sai a nemzetközi enyhülés, a fegyverkezési verseny megszün­tetésének és a leszerelés megva­lósításának lehetőségeiről tanács­koznak. A nemzetközi eszmecserén ha­zánk delegációját Pál Lénáid akadémikus, az Országos Béke­tanács tudományos bizottságának alelnöke vezeti. A küldöttséget szerdán a Feri­hegyi repülőtéren Sebestyén. Nándomé, az OBT főtitkára és dr. Réczei László, az OBT alel­nöke búcsúztatta. Fock lenő elutazóit a Dán KP XXV. kongresszusára Fock Jenő, az MSZMP Politi- ! Kai Bizottságának tagja szerdán j Koppenhágába utazott, hogy a Dán Kommunista Pórt meghívá­sára az MSZMP képviseletében i részt végj én a pórt XXV. kong­resszusán. Fock Jenőt a Ferihe­gyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. (MTI) Áz Intelligence Service titkai A londoni Waterloo pályaudvar mögött a Westminster Roadon egy in emeletes irodaépület, a Century Hall áll. tógátoknak általában azt mondják, hogy ez a Környezetvédelmi Hivatal központja, de ahogy ezt az International Herald Tri­buna egy cikkében olvashatjuk, az egyik 53-as busz színes bőrű vezetője mindig ..kémek és hazajáró lelkek leszállni!” felkiáltás­sal jelzi a megállót. Bridge A Iá­t. Legendák és valóság A buszvezető sokatmondó ki­áltása magáért beszél. Jelzi azt, mennyire megváltozott Angliá­ban az. egykor legendákkal öve­zett kémszolgálat helye, meny­nyire megkopott a „sivatagi” Lawrence-ek, James Bondok dicsfénye. , Nagy-Britanniában a kémke­désnek és az államilag irányí­tott fcUorgatásnak nagy hagyo­mányai vannak. Azt lehet ta­lán mondani, helye ott van a I hajdani Brit Birodalom többi patinás intézménye között, stá­tusát biztosabban őrzi a Lordok Házánál. Az angol királyok már a kora középkorban kiépítették kém­szolgálataikat. s ezek nem csu­pán az országon belül tényked­tek. de széles körű hálózatot hoztak létre a külföldi udva­rokban1 is. Jefim Csernyák szov­jet történész több könyvet szén. tel Nagy-Britannia kémkaland­jainak. ..A titkos háborúk öt évszázada” című kötetében le­írja, miként szervezte meg az angol kémszolgálat a franciák XV. századi hősnőjének, Szent Johannának elfogását és mág­lyán való megégetését. Később ennél nagyobb szabású akció­kat is végrehajtottak, habár a többi áldozatukat nem avatta szentté á római pápa. A XVIII. században már ki­alakult a későbbi Intelligence Service elődjének szervezete, a birodalmi hírszerzés és kémei- bárítás. Kevesen tudják, hogy fő szervezője és vezérügynöke Daniel Defoe, a Robinson Cru­soe írója volt. A szervezetre a brit kormány fontos feladato­kat bízott a század dinasztikus háborúiban, az ismétlődő angol —francia összecsapásaiban. Be­vetették a hálózatot az ameri­kai függetlenségi háborúban es a francia forradalom ellen is. Vaskos köteleket töltenek meg az angol kémszervezet tetteinek krónikái. Az első és a második világháborúban fő ellenfelük Németország volt, de 1917 októ­bere óta figyelmüket elsősorban a Szovjetunióra összpontosítot­ták ... Az Intelligence Service-nek mindig is jellegzetessége volt, hogy ügynökeit az uralkodó osztályok fiaiból, az előkelő magán-középiskolák diákjaiból, Oxford és Cambridge egyete­meinek hallgatóiból válogatta. Hogy csak néhányukat említ­sük: A század első éveiben, amikor Dél-Afrikában a búr háború folyt, a hírszerzésnek dolgozott Sir Winston Churchill a későbbi miniszterelnök, mint a Times tudósítója. (A kémszol­gálat és a brit sajtó intim vi­szonyára még visszatérünk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom