Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
Tanyai fiatalok kozott r a Szarvasi AG Rózsási kerületében A major, a Rózsáéi kerület központja közvetlenül a szarvas—endrödi kövesút mellett, Szarvastól úgy 13-14 kilométerre van. Épületei megbújnak a sok fa között. Az öreg irodaépülethez vezető hosszú gyalogút felett ívelő vaspélcá- kon sűrűn kapaszkodik a futórózsa. Ebédidő van. A röplabdapályán éppen nagy küzdelem folyik. Országos első helyezés — Péter! — szólítja meg az egyik magas fiatalembert kísérőm, Ruzicska Andor, a gazdaság üzemi K.ISZ-bizottságának titkára. Nagy Péter, a Rózsási kerület igazgatója üzemmérnök. — Itt kétszázan dolgoznak, és 35—40 százalékuk fiatal. A földterület 2067 hektár, ebből több mint 400 hektár a rizsvetés. A szarvasmarha-telepünk tbc- és brucellamentes — mutatja be a kerületet, míg a gépműhelybe igyekszünk. Éppen ide tart Filyó János géplakatos, a KISZ-alapszervezeti titkár is. Tartózkodó modorú, komoly tekintetű, nem a szavak embere. Így Nagy Pétertől tudom meg, hogy nem akárkit választott titkárul a tanyai alapszervezet: A huszonegyné- hány éves Filyó János jó szakember, és tagja volt a gazdaság háromfős csapatának, amely júMii mond a jogszabály a munkáslakások adás-vételéről? A tulajdonos a munkáskölcsönből vásárolt lakást választása szerint az OTP útján az állam javára vagy a szabad forgalomban bármikor eladhatja, Az állam javára való eladásakor az új vevő kiválasztásának joga azt a vállalatot illeti meg, amely a tulajdonosnak kölcsöntámogatást nyújtott. Ha a vállalat az OTP-felhívás- tól számított 30 napon belül nem él a jogával, az új vevőt további 30 napon belül az elsőfokú lakásügyi hatóság választja ki. Visszavásárláskor az OTP vételárként az eredeti eladási ár alapulvételével számított évi 1 százalék értékcsökkenés levonásával azt az összeget fizeti ki, amit az eladó már készpénzben részben az OTP-nek, részint a saját vállalatának kifizetett. A tulajdonos arra is jogosult, hogy a munkáslakást a szabad- forgalomban. értékesítse. Ilyen esetben azonban a kapott állami támogatás teljes összegét köteles megfizetni a tanács lakásügyi hivatalának. Ha viszont a tulajdonos a munkáslakást szociális vagy egyéb más indokok alapján vállalati, illetőleg tanácsi bérlakás juttatása ellenében ajánlja fel, s ezt a lakást meg is kapja,- ekkor az eladott munkáslakásért járó összeget a használatba vételi díjjal csökkentve kell megállapítani, illetve kifizetni. Ha pedig tanácsi értékesítésű lakást juttatnak a részére, a visszajáró összeget a tanácsi értékesí- tésű lakás eladási árának törlesztésére kell fordítani. —dl. 4 ftife. ISm SZEPTEMBER 22, liueban az öntözési szakemberek országos versenyén első helyen végzett. Sót! De erről majd később. — Holnap indulunk Varga Miskával és Molnár Gyurival — ők öntözőgép-szerelők — a Szovjetunióba. Az első díj ugyanis egy külföldi kirándulás volt; Kijev—Szocsi az útvonal! — újságolja Filyó János. — öntözéssel is foglalkozik? — Közvetlenül nem — bár egy évig dolgoztam azon a munkaterületen. R tanyai KISZ-alapszervezet Harmincnyolc tagú a Rózsási kerület KISZ-szervezete. Tagjai zömmel tanyán, tanyasoron, j tanyabokorban vagy a majorban laknak. — Milyen sajátosságai vannak egy ilyen alapszervezetnek, s hogyan befolyásolja a közös- j ség életét az a tény, hogy tag- 1 jai tanyai fiatalok ? — A taggyűlések, összejövetelek szervezését befolyásolja — mondja Filyó. Ha nagyon rossz az idő, esik-fúj, kétszer is meggondolja az ember, útnak induljon-e otthonról. Azután; természetesen meghatározó a munkánk, az, hogy a mezőgazdaságban dolgozunk. A munkaidő nálunk, akik tanyán lakunk, mindig jóval több, mint nyolc óra. — Tanyai alapszervezeteink — veszi át a szót Ruzicska Andor — szakmai, politikai és kulturális téren is felveszik a versenyt a városiakkal. Jórészt az ő érdemük, hogy elnyertük a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját. A tanyai fiatalok, élet- és munkakörülményeiből adódó nagyobb kötöttségeik ellenére ott vannak a legtöbb rendezvényén; legyen az szakmai, sportvagy szavalóverseny. Minden majorközpontban van klubjuk, ami szinte a környező tanyavilág kulturális központja i«. A fiatalok igénylik a változatos, jó klubprogramokat, a szórakozást és maguk teremtik meg] ennek feltételeit] Tanulni akarnak — Tanyán nőttem fel, szeretem a jószágot, elégedett vagyok a munkahelyemmel. Falyó Mihály állatgondozó a szarvasmarhatelepen. ö is KISZ-tag, alig húszéves. —■ Két éve ugyan .Szarvasra költöztünk a tanyáról, de itt a majorban, a munkásszálláson lakunk apámmal és az öcsémmel, ők is a jószág körül dolgoznak. Hajnalban kell kelni, este meg későn végzünk, hát jobb így. — Mikor volt moziban? — Hétfőnv Itt a klubban a Kengurut láttam, egészen jó volt. Az olvasás is szórakozásom, gyűjtöm a könyveket. Most fejeztem be a „Sellő a pecsétgyűrűn”-! Versek? Az is van. József Attila, Kosztolányi. — Szakmunkás? — Még nem, de hallottam, hogy Sinatelepen lesz 12 hetes tanfolyam, arra jelentkeztem. Ha sikerül, tehenész szakmunkás leszek. — No, és a te felvételiddel mi van ? — fordul a kerületigazgató Filyó Jánoshoz. — Á, nem sikerült, mert nappali tagozaton érettségiztem a szakközépiskolában. Az egyetemi előkészítőre pedig — merthogy oda jelentkeztem — nem vehetnek fel nappalin végzetteket. Egyébként a gödöllői agráregyetemre szeretnék bejutni, a mezőgazdasági gépészmérnöki karra — egészíti ki a választ számomra egy kis magyarázattal. Új gép születik — Majd én elmondom, mert Jancsi, úgy látom hallgat róla, hogy pár hete komoly vállalkozásba kezdtek. —■ Nagy Péter röviden magyarázza a csarnokban lánctalpaira várakozó furcsa gépmonstrum születését, lényegét : — A rizsföldről gumikerekű járművekkel szállítjuk be a termést. A víz a kerekeket egykettőre tönkreteszi. Jancsiék most, egy kiselejtezett kombájn járószerkezetét felhasználva, önjáró, billenőplatós szállítógépet konstruálnak, ami lánctalpakon megy. — A legutóbbi taggyűlésen vetődött fel — folytatja Filyó János —, hogy valami alkalmasabb szállítójármű kellene a rizsföldekre. Aztán heten, KlSZ-vállalásként, elkezdtük a munkát. Együtt alakítottuk, finomítottuk az alapötlet után a tervet. Bízunk benne, hogy beválik! Azt már megint nem tőle tudom meg, hogy hetek óta csak a késő esti órákban ül el a munkazaj a műhelyben. Aki benéz, hét fiatalembert láthat olajos overállban, egv szokatlan külsejű nagy gép körül, ami hátul kombájnra, elöl pótkocsira. alul lánctalpas traktorra hasonlít. • Tóth Ibolya 300 ezer mikrofelvétel Jelentős kutatások a levéltárban Tudományos kiadványok az endrödi csendürsortüzröl A Gyulán székelő megyei levéltárban élénk tudományos kutatómunka folyik. Több napon át a levéltár vendége volt a Párttörténeti Intézet tudományos íömunkatúrsa, dr. Gábor Sándorné, aki adatokat, dokumentumokat gyűjtött az első vi_ lágháború előtti gazdasági és szociális helyzetről, az elégedetlenség nyomait keresve és a szociális megmozdulások történetét kutatva. Tudományos körökben jól ismert dr. Gábor Sándorné neve, hiszen több kitűnő kiadvány szerzője, ő írta és egyik legismertebb munkája közé tartozik „Ausztria és a ! Magyar Tanácsköztársaság” című műve. Évekkel ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai módszeres kutatásokat vé_ geznek a levéltárban egy készülő kiadványhoz, amely az Alföldön letelepedett szlovákok 1348 előtti helyzetét, történetét dolgozza fel. A szlovák kutatók véleménye szerint a terjedelmes kiadványhoz legtöbb és leggazdagabb anyagot a Békés megyei Levéltár szolgáltatta. Munkájuk nagyságára jellemző, hogy 4 és fél ezer oldalról készítettek mikrofilmet, főleg a 18—19. századi szlovák nyelvű végrendeletekről, bírói feljegyzésekről, a földesúri viszonyt tükröző iratokról, a szlovák gyermekeket tanító iskolák dokumentumairól. Érdekes kezdeményezések történtek más megyékkel történő tudományos • együttműködésről, így kerül sor a „Viharsarok munkás- és parasztmozgalmának története” című történetének megírására, amelyet a Csongrád megyeiekkel közösen készítenek. Sárrét agrártörténetének feldolgozására a Békés megyeieken kívül a debreceni egyetem és az Akadémia Agrártörténeti Bizottsága közösen vállalkozott. Nemrégiben befejeződött a levéltárban található megyei, városi jegyzőkönyvek mikrofilmezése. A több éven át tartó munka során több mint 300 ezer mikrofilmfelvétel készült az értékes, dokumentumokról. A közelmúltban jelent meg „Az endrödi csendőrsortűz 1935” című kiadvány, a MEDOSZ Tör. ténelmi Emlékbizottsága kiadásában. Ennek nagy része a levéltár dokumentumaiból íródott. Ez emléket állít a hírhedt csendőrsortűz áldozatainak. A levéltárban dolgozók nemcsak a kutatásokhoz nyújtanak nagy segítséget, hanem önálló tudományos dolgozatokat is publikálnak. Nemrégen jelent meg a Levéltári Közlemények jubileumi száma Ember Győző Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója jubileuma alkalmából. Ebben a kiadványban három gyulai dolgozat is található Bálint Ferenc főlevéltáros, tudományos főmunkatárs: „Békés vármegye védbizottmányá- nak szervezete és működése 1849” címmel, Jároli József levéltáros: „A 18. századi anyakönyvek forrásértékéről”, valamint Szabó Ferenc igazgató „A Békés megyei levéltár 1848 előtti története” című munkája. Itt mondjuk el, hogy a napokban megjelent a Levéltári Köziemé,, nyék különlenyomata, amely rendkívül érdekesen, olvasmányosan tükrözi a levéltár 1848 előtti helyzetét. Ebben olvastuk egyebek mellett, hogy 1797 óta van főállású levéltáros Gyulán. B. O. . ...................... H é tfőn kezdődött as „Idős emberek hete a közlekedésben.” Pajtás! Bizoryára emlékezel még azokra a kedves-kellemes sétákra, amikor a nagymama és a nagypapa fogta a kezedet. Hányszor elmondta ilyenkor: Vigyázz! Nézz alaposan körül, ha lelépsz a járdáról! Ha jön az autó, állj meg. Csak akkor haladj át az úttesten, ha már szabad az út és csak ott. ahol fehér csíkokat festettek fel. És nevettél, amikor a nagypapa a csíkokat zebrának nevezte. Azt is hányszor elmagyarázták neked, hogy csak akkor szabad elindulnod, ha a villanyrendőr már zöldet mutat. A piros — mindig tilos! Ezt jól megjegyezted és bizonyára ma is gondosan betartod, pajtás. Milyen jó volt érezned a biztosan szorító kezet.. Tudtad, hogy van valaki melletted, aki mindig Vigyázott rád, na netalán megfeledkeztél az utca leselkedő veszélyéről. Sohasem voltál egyedül, amíg rászorultál az idősebbek tapasztalatára, figyelmességére. Most már úttörő vagy és figyelmesen közlekedő, aki helyesen tudja, mikor és hol szabad átmennie az úton. Aki gyorsan és határozottan közlekedik, de sohasem siet feleslegesen és nem szalad át az autók előtt. Nem kényszeríti azokat hirtelen fékezésre. És ha már ilyen jól ismered a szabályokat, a legfontosabb kötelességeidet, kamatoztasd most altokat Nyújtsd a kezed, pajtás! az „Idős emberek hete” — alkalmából és azután is mindig és mindenütt. Légy most te a segítségére a tegnap még téged oly gondosan gyámolító idősebbeknek. Fogd most te a kezüket, ha bátortalanul várják a járda mellett, hogy áthaladhassanak. Még a zebrán is vezesd át őket és figyelmeztesd, ha elfeledkeztek volna a gyorsan közelítő gépkocsiról. Ne csak a nagymamát, a nagypapát, hanem. minden idős emberi, akinek már meggyengült a tatása, a hallása. Aki már csak lassan tud közlekedni. Ilyenkor emeld fel a kezed. Így figyelmeztesd a gépjárművezetőket: Álljanak meg és várjanak, amíg te és az idős néni, bácsi áthalad az úttesten. És segítsd az idősebbeket akkor is, amikor autóbuszra szállnak fel, vagy le. Szólj a jegykezelőnek, a gén kocsivezetőnek: Várjon, mert az idős emberek csak lassan tudnak felmenni az autóbuszra. Nyújtsd a kezed, pajtás az időseknek, akik tegnap meg a te kezedet fogtákI A butaságról A butaság messziről kiabál. Néha. Van úgy is, hogy nehezen fedezhető fel, mert megtanulta álcázni önmagát. Így is, úgy is veszélyes és leleplezendő, megszégyenítendő. Ha ugyan képes a szégyenkezésre. Mert a butaság agresszív is, nagyhangú; a butaság úgy tesz, mintha vitatkozna, jobbító, okos szándékkal, pedig nincsenek, mert nem lehetnek okos szándékai. A butaság azért mégis ügyes és meglepően találékony. Képes arra, hogy a leg lehetetlenebb helyzetekben bosszantsa az embereket; fertőzve egy falu, egy iskola, egy gyár, vagy éppen egy színház légkörét. Az is előfordul, hogy a mindent tudás látszatában tetszeleg és elvárja, hogy kinyilatkoztatásait az „egyszerű emberek” minimum égi szózatnak tekintsék. A társadalmilag legnagyobb kár, amit okozhat: zaklat, idegesít szünet nélkül és hallatlan energiával, a ki- irthatatlanság érzését keltve azokban, akik elszenvedni kénytelenek. Valóban kimeríthetetlenek az ötletei! És mindig, szinte té- vedbetetlenül rátalál arra a pontra, ahol sokkban tarthatja környezetét, a legkézenfekvőbb dolgokra sandítva úgy. mintha azok nem is léteznének. Nincs hullámhossza őszinte érzelmekre, racionális gondolkodásra, nincs a hagyományok megőrzésére és értékelésére, a világból csak a frázisokat tanulja meg és ismétli unos-untalan. Kitünően ért önmaga alakváltozta- tásához. könnyűszerrel változik gyűlöletté és a bosszúvágyat Is magára ölti. Hogy ki ellen, mikor és miért, természetéből eredően nem állapítható meg hajszálpontosan. Akadnak persze kivételek, s hogy sorainkat konkrét példával fejezhessük be. íme a hír: a Heves megyei Kápolna községben takarékszö vetkezetet építenek. Eddig rendben is volna, ha a hír nem - folytatódna még egy közléssel, miszerint az építés miatt három. történelmi emléket őrző őshársfát is kivágásra ítéltek. A község népe íelzúdult, ég a jogos harag ezúttal legyőzte a butaságot. Az őshársfák, melyek alól az 1849-es kápolnai csatában Dembinszky tábornok vezényelte seregét, kegyelmet kaptak. Ki sem vitatja a takarékszövetkezetek gazdasági fon- tosságát, de hogy egy újat éppen és kizárlőag egy történelmi emlékhely elpusztításával lehet csak felépíteni, az nem igaz. Még szerencse, hogy nálunk, Békésben, ilyen soha nem fordul elő Sass Ervin
