Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
Csaknem egymilliárd forintos fejlesztés történt a könnyűiparban Ülést tartott a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága Szeptember 21-én, kedden ülést tartott a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. Napirendjén a termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységének értékelése, a nagykereskedelmi vállalatok elhelyezési körülményeinek vizsgálata, valamint a könnyűipari vállalatok és ipari szövetkezetek IV. ötéves tervi fejlesztése teljesítésének értékelése szerepelt. Békés megye áruellátását e nagykereskedelmi vállalatok lerakatai és kirendeltségei végzik. A hat szállító nagykereskedelmi vállalat központja megyén kívül működik. A Szolnok —Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnak két fiókja van, az egyik Békéscsabán, a másik Orosházán. Ezek ellátási területe csaknem az egész megyére kiterjed. A békéscsabai fióknál az elmúlt öt évben kapacitásbővítés nem történt, ugyanakkor a forgalom csaknem másfélszeresére nőtt. Mind nagyobb mennyiségű árut kell szabadon tárolniuk, amit a KÖJÁL több ízben is kifogásolt Az orosházi fiók a városban szétszórtan, kis alapterületű, korszerűtlen, raktárakban működik. A munkafolyamatok gépesítése így mindkét fióknál szinte lehetetlen. Ezek alapján született az a döntés, hogy mindkét városban új telep épül. A békéscsabai Városi Tanács az új fiók helyét az északi ipartelepen biztosította, ahol a tervek szerint 7200 négyzetméter alapterületű raktár és 1400 négyzetméternyi szociális helyiség létesül. Orosházán az új fiók építése még 1071-ben megkezdődött, amikor 1728 négyzet- méter alapterületű raktárt létesítettek. A kivitelező — — a Tiszámén ti Regionális tízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat — egyik építkezést sem fejezte be határidőre, sőt Orosházán abba is hagyta a munkát. így most újabb kivitelezőt keresnek a létesítmény befejezéséhez. A RÖVIKÖT, a DÉLTEX és a PIÉRT Vállalat telepei szintén korszerűtlenek, A VIDIA Kereskedelmi Vállalat telepe a legkorszerűbb a megyében, a g ezer négyzetméter alapterületű telep jól gépesített. Végül az AMFORA Kereskedelmi Vállalat, amely Békéscsabán szintén korszerűtlen teleppel rendelkezik, úgy döntött, hogy Szegeden létesít bázist. Ez feltehetően sok gondot okoz majd, hiszen a távolság és a közvetlen kapcsolat hiánya kedvezőtlen hatással lesz az ellátásra. A második napirenddel kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a könnyűipari ágazat a IV. ötéves tervre előirányzott 878 millió forint fejlesztéssel szemben 078 millió forintos programot valósított meg. Az állami iparban történt a legnagyobb arányú fejlesztés, 490 millió forint. A Békéscsabai Kötöttárugyárban a vállalat állami támogatással teljes rekonstrukciót tervezett. Időközben, a piaci helyzet alapján változott a program. A módosított, 207 millió forintos rekonstrukció befejező szakasza erre a tervidőszakra húzódott át. Ütemesen valósította meg fejlesztési célkitűzéseit a Kner Nyomda, valamint a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi gyára. Nem történt fejlesztés a PATEX békéscsabai és mező- berényi gyáraiban. Ezek kivételével az állami iparban a technológiák korszerűsítésével jelentősen javult a termelékenység, elfo- gadhatóbbá váltak a munka- körülmények. A tanácsi ipar összességében túlteljesítette célkitűzéseit. A Dürer Nyomda rekonstrukciója — a napilap előállításához szükséges gép kivételével — megvalósult. A Patyolat Vállalat szintén teljesítette programját, üzembe helyezte a békéscsabai, gyulai, mezőkovácsházi és orosházi vegytisztító szalonokat. Orosházán a vegytisztító szalont önkiszolgáló mosodarészleggel is ellátta. Az Orosházi Faipari Vállalat — a megyei tanács támogatásával — teljes rekonstrukciót valósított meg, amely lehetővé tette a szalagszerű termelést. A szövetkezeti iparban a ruházati és bútoripari rekonstrukció volt a fő célkitűzés. Az előbbihez sorolt Körösvidcki Cipész Szövetkezet korszerű technológiát valósított meg. a gyulai Szabó Szövetkezet pedig új telephelyet alakított ki. A békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet, valamint a szarvasi Szirén Ruházati és Népművészeti Szövetkezet a fejlesztéssel egyidejűleg megszervezte a szalagszerű termelést. Az end- rődi Cipész Szövetkezet teljes rekonstrukciót hajtott végre, a medgyesegyházi BÖRTEX-nél részleges fejlesztés történt, A békéscsabai Bútoripari Szövetkezet a rekonstrukció befejezésével elérte a korszerű középüzemi szintet. A háziipari szövetkezetek közül jelentős rekonstrukciót hajtott végre a Naponta 15 tonna zöldbab Nagyon' sok kárt tett a kedvezőtlen időjárás a kondoros! Egyesült Tsz zöldbabtermő hetven hektárjában. Most az esőzések után leg j jobban feljavult táblákon azonban ismét munkába állították a be- | takarítógépeket, amelyek at elmúlt héten is naponta 150 majean zöldbabét tudtak felszedni. (Foló, Koczi&kky László) gyomai Háziipari Szövetkezet, amely telephelyén és Dévavá- nyán új műhelycsarnokot épített. Összességében megállapítható, hogy a köninyűipari ágazat fejlődése dinamikus volt, termelése az 1970, évi 2.5 mii. liád forintról 4.2 milliárd forintra emelkedett. Keleti Jenő festőművész kiállítása Békéscsabán September 2’-án, csütörtökön délután 5 órakor képzőművészeti kiállítás nyílik Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Tanácsköztársaság úti Munkácsy- termében. Az érdeklődők Keleti Jenő festőművész tizenhat olajfestményét láthatják. Keleti .Tenő 1956-ban végzett a főiskolán, eddig két önálló tárlata volt; 1971- ben Budapesten, 1974-ben Kaposváron. A két hétig látható kiállítást Csendé Béla, a megyei tanács művelődésügyi csoportvezetője nyitja meg. smmmssr: 1916. SZEPTEMBER 27, Á legnagyobb közös érdek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek III. országos kongresszusukra készülnek. December közepén Budapesten több száz — köztük 32 Békés megyei — küldött tanácskozik majd a mozgalom helyzetéről és a középtávú tennivalókról. Mind kedvezőbb a szövetkezetek helyzete, szerepük, küldetésük megítélése országosan. A párt XI. kongresszusának határozata megállapítja: „A mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege tovább erősödött. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a tsz-ok korszerű nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit, az össztársadalmi érdekkei helyesen egyeztető vonások .. Bátran, tiszta lelkiismerettel tehetjük mérlegre megyénk termelőszövetkezeteinek előnyösen változó világát. e párthatározat szellemében. A tsz-ek — sgy-két kivételtől eltekintve — a párt politikájának megfelelően jó ütemben erősítették szocialista vonásaikat, s az utóbbi években elindultak a korszerű nagyüzemmé válás útján. Talán a legfontosabb e munkában az, hogy az elmúlt időszakban tovább erősödött a szövetkezeti demokrácia. A tsz-ek választott testületéi mind behatóbban foglalkoznak a közös ügy, a közös érdek szolgálatával. Rendszeressé váltak a vezetőségi megbeszélések és a közgyűlések. A tagság mind tö^b friss információhoz jut álláspontja kialakításához, mind többet lát a közösségi feladatok eredményes megvalósításának hasznából. Senki sem állítja, hogy a gazdasági életben bekövetkezett változások maguktól történtek. Ezeket is legalább annyj vita és kétkedés, bizakodás és bizalom kísérte, mint a 60-as évek elején az átszervezést. Emlékezzünk csak vissza; ilyen kérdések lebegtek a levegőben: Vajon 1e- rera-e annyi búza a határban, amennyiből a falunak lesz kenyere? Lesz-e hús, tej, toiás? Ma mosolyra derülünk ezek hallatán. Az utóbbi években — lényegében a X. pártkongresszus óta — hallatlan nagy pályát futottak be megyénk termelőszövetkezetei a korszerű nagyüzemmé válás útján. Aki külföldön jár, össze tudja vetni a hazai ellátást az ottanival. Nincs mit szégyenkeznünk. Az a tény, hogy a növénytermesztés kétharmadánál valamivel nagyobb részén iparszerű termelés valósult meg valamely termelési rendszer keretében, s hogy a baromfi, a sertés. a juh és a szarvasmarhatartás általános fejlődésnek indult, hogy a zöldségtermesztésben is túljutottunk a holtponton, mutatja: az eddigi beruházások beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A gépesítés magas színvonala, az emberek visszaáramlása a faluba, immár jól sejteti a szövetkezetek holnapjának alakulását. A termelési viszonyok változása, fejlődése közben az ember is megváltozott. A szemlélet, a tulajdonviszonyok lényegének megértése, a felkészültség növelése, a műszaki színvonal emelése, a hozzáértés egyre magasabb szintű. Ma mérnökök, technikusok és szakmunkások ezrei dolgoznak mezőgazdaságunkban. A foglalkoztatottak körülbelül 40 százaléka fiatal. Ök a mi iskoláinkban tanulták meg a közösség érdekeinek hatékony szolgálatát, őket valami egészen más köti a szövetkezethez, mint szüleiket. A teremtő munka öröme, egymás segítése, a helytállást követelő tett, a könnyebb és a kulturáltabb emberi sors olyan kézzelfogható mérföldkövei változó életüknek, melyet a párt agrárpolitikája vitt falura. Ez a politika 18-19 évvel ezelőtt a paraszti sorsból való felemelkedés egyetlen helyes útját jelölte meg. A társadalom e hatalmas rétegeinek jobb sorsáért tehát az ország fogott össze, A mi társadalmi rendszerünk a világon elsőnek biztosította a paraszti nyugdíjat, melyet most közelítünk a munkásokéhoz. A nő- és ifjúságpolitika irányának helyes, a társadalmi érdeket szolgáló elvei mind eredményesebben valósulnak meg. A falu szociális és egészségügyi, ellátása eddig nem remélt méreteket öltött, miközben a falu maga is előbbre lépett megjelenési formájában. Változik tehát a falu, a nagyüzemi gazdálkodás új távlatokat nyitott, miközben önmagét is megújítja. A sokoldalú tevékenységben az ember is átalakul, idomul a megváltozott körülményekhez. Észre sem veszi, hogy az önzést, a kapzsiságot, a hará- csolást — mint emberi tulajdonságot — mind erőteljesebben veti le önmagáról. Es e minőségi változások közepette kérdezhetjük: elégedettek lehetünk-é * körülmények alakulásával, társadalmi célkitűzéseink előbbre vitelével? Képesek vagyunk-e mérlegre tenni a 20 évvel ezelőtti állapotokat és a közelmúltat? Érezzük-e a változás irányát, célját, szükségességét? Azt a tényt, hogy miért is kellatt a munkásnak és a parasztnak olyan szoros osztályszövetségben előre mennie, mint ami kialakult? A politikai elv mély gazdasági tartalommal telt meg. Az élet ezernyi területén szoros szálak fűzik össze a munkást és a parasztot. Széttéphetetlen osztálykötelékek ezek, melyeket a mai generáció tovább erősít. A mozgalom tengernyi munkát kínál, mindenekelőtt a termelés hatékonyságának fokozására, az eszközök jobb kihasználására, a szövetkezeti demokrácia szélesítésére, s a párt XI. kongresszusán megfogalmazott határozatok megvalósításéra, köztük mindenekelőtt a szocialista jellemvonások fejlesztésére. Ez a legnagyobb közös érdek. D’ipsi Károly A Tiszántúli Talajjavító Vállalat megyei irodája, Szarvas értékesítésre felajánl különféle típusú személygépkocsi-, valamint tehergépkocsi- és rakodógép-alkatrészeket. Érdeklődni lehet az iroda gépműhelyénél. Ügyintéző: Szilágyi. Telefon 376.
