Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

M A Világ proletárjai. 1976. SZEPTEMBER 21., KEDD Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM JÓL SIKERÜLT KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR OROSHÁZÁN (3. oldal) HATÓSÁGI MUNKA A SZARVASI TANÁCSNÁL (1. oldal) KÉPERNYŐ (3. oldal) Megválasztották az országos tanácsot — Sarlós Istváo vitazárója Nyilatkozat a fegyver nélküli világért A Hazafias Népfront VI. kongresszusának vasárnapi tanácskozása Vasárnap reggel 8 órakor kezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusának második munkanapja az Építőit Rózsa Ferenc. Művelődési Házában. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Bugár Jánosáé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alcl- nöke töltötte be a délelőtti taná cskozás elnöki tisztét. A vita folytatása előtt bejelentette, hogy táviratok sokasága érkezett a kongresszushoz. Üdvözlő táviratban kívánt sikeres tanácskozást a Hazafias Népfront koreai és kubai testvérszervezete. Nagyon sok szocialista brigád küldött üdvös letet, tudatva, hogy kongresszusi műszakokat — egyes szocialista brigádok kongresszusi heteket — szerveztek, hogy munkahelyi sike rekkel és társadalmi munkájuk eredményeivel is kifejezésre juttassák egyetértésüket a Hazafias Népfront céljaival, törekvéseivel. Számos vidéki és körzeti nép­frontba ottság, népfront-nőklub, ifjúsági szervezet, sok állampol­gár pedig egyénileg küldött u kongresszushoz üdvözletei. Felszólalások Ezután folytatódott a vita, amelyben 51-en szólaltak fel. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a felszólalásokat: Dr. Bleyer Erzsébet, körzeti orvos (Baranya m.) egyebek között arról, szólt, hogy a köz­ségi népfrontbizottságok mind több helyen szerveznek tartal­mas foglalkozásokat a gyer­mekgondozási segélyen levők­nek. Dr. Molnár Béla, a Hazafias NépEront Országos Tanácsának titkára a mozgalom nemzetközi tevékenységéről, széles körű kül- kapcsolatairól szólt. — A Hazafias Népfront — mondta többek között — az V. kongresszus útmutatásainak meg­felelően, ezen a területen is ele­get tett annak a kötelezettsé­gének, amelyet a párt a kor­mány 'külpolitikájának segíté­sében vállalt. — Határainkon túl. megnöve­kedett az érdeklődés hazánk, így a magyar népfrontmozga­lom iránt is. A szocialista or­szágok ilyen irányú érdeklő­désének okai nyilvánvalóak, hasznosságuk kölcsönös. — A tőkés és a fejlődő orszá­gok társadalmi köreiben is fo­kozódik irántunk az érdeklő­dés. Ezeknek az országoknak haladó erői keresik a megoldást népeik égető problémáira. Ke­resik az összefogás lehetőségeit is. S hogy nem eredménytele­nül, arra bizonyíték a kommu­nista és munkáspártok szövet­ségi törekvéseinek térhódítása — amit van, ahol „történelmi kompromisszumnak” neveznek, másutt „népi uniónak”, megint másutt „népi egység”, „széles front” vagy „nagy front” je­lenti a formát. Majd a népfront hatékony békemozgalmi munkájáról szólt, s a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének felha­talmazása alapján a kongresz- szus fórumán köszönetét mon­dott azoknak az állampolgárok- , nak, akik politikai áliási'oglfc- I lásukkal, társadalmi felajánlá­saikkal es forintjaikkal hozzá­járultak azon népek iránti szo­lidaritásunk mind hatékonyab­bá tételéhez, amelyek nemzeti függetlenségükért, társadalmi felemelkedésükért, egyenjogú­ságukért küzdenek, az imperia­lizmus, a fasizmus, a fajüldöző rendszerek, az újgyarmatosí- tási törekvések ellen. Orbán Mihály agrármérnök (Békés megye). Megyénkből Orbán Mihály orosházi agrármérnök kapott szót. Hozzászólásában gazdaság- politikai — ezen belül a mező- gazdasági termelőszövetkezete­ket és a háztáji gazdaságokat érintő kérdésekkel — foglalko­zott. Kiemelte a kisgazdaságok szerepét. Többek közölt el­mondta: — A kisgazdaságok termelése különösen azokban az ágaza­tokban jelentős, amelyeknél a nagyüzemi termelés fejlesztése nagy eszközlekötést igényel. A kisgazdaság gazdaságpolitikai jelentősége mellett társadalom- politikailag is nagy fontosságú, ugyanis a bérből, fizetésből élők aktív pihenésének egyik módja. A nyugdíjasoknál fenn­tartja az aktivitást és a társa­dalmi hasznosság érzetét. Az újonnan bekapcsolódókat szak­mai ismeretek gyarapítására készteti. Az itt felhasznált mun­kaerő nagy része képzett, spe­ciális munkaerő, az átlagosnál több használati érték előállítá­sára képes. Békés megye — a hagyomá­nyoknak megfelelően élő állati termék termelésében jár élen. A kisárutermelés részaránya: tej 24,5, étkezési tojás 49,6, gyapjú 14 2, vágómarha 33,3, hízó sertés 48,6, vágó juh 9,1 és vágóbaromfi 10,6 százalék. Az eredmények mellett a na­pi munkában vannak megoldás­ra váró gondok — mondotta a továbbiakban. — így az export- j marha-felvásárlásnál. Amennyi- í ben az átvétel a termelő Szék- helye szerinti községben törté- ( nik. a más községbe való szál­lításhoz szükség lenne a felvá­sárló vállalat segítségére. — Hasonlóan hasznos lenne megvizsgálni, milyen lehetőség van arra, hogy a tejtermeléssel foglalkozó kistermelők az át­adott tej után természetbeni korpajulta tusban részesüljenek. Problémák mutatkoznak a kis­gépellátásban is, de nem kielé­gítő az alkatrész-utánpótlás, sem a szervizellátás. A hiá­nyosságok megszüntetése fontos lenne, mivel a társadalmi fej­lődés, az urbanizálódás a kis- árutermelésben is érezteti ha­tását. így a háztáji termeléssel foglalkozó családtagok száma előreláthatóan a jelen tervidő­szakban is csökken. Pozitív tényként lehet megállapítani vi­szont, hogy az elmúlt években bizonyos munkamegosztás, sza­kosodás kezdődött. Egyes köz­ségekben a nagyobb szarvas­marha-állománnyal rendelkező kisüzemek egy része tehéntar­tásra, más része marhahizlalás­ra rendezkedett be. Ezzel ter­melőnként és a községen belül egyaránt nőtt az állatállomány. A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács megyénk sajátossá­gát messzemenően figyelembe vevő feladattervet határozott meg. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mellett műkö­dő gazdaságpolitikai munkakö­zösség azokat a sajátos tenni­valókat vállalta magára, me­lyek a kisárutermelés segítését célozzák. Hogyan, milyen módon, mi­lyen eszközökkel segíthet a népfront? — Legjelentősebb talán a széles közvélemény tájékoztató, sa a mindenkori aktuális gaz­daságpolitikai kérdésekről. Ha­sonlóan nagyon lényeges a la­kóterületi munkában való ak­tív, cselekvő részvétel. A min­dennapi gondok megismerése, azok időben történő továbbítá­sa. Kistermelői fórumok ren­dezése a szövetkezetek és vál­lalatok szervezésében. Szüksé­gesek a célt elősegítő különbö­ző rendezvények, előadások, agrárszakemberek bevonásával. Dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának elnöke, a HNF OT tagja (Hajdú-Bihar m.) utalt arra, hogy a népfront­kongresszus előkészületeinek is előterében álltak a szocialista társadalom felépítésének fel­adatai, s különös hangsúlyt kap­tak a helyi, lokális kérdések. Az egyházak arra hívták fel híveik figyelmét, hogy minde­nekelőtt saját környezetükben, családjukban, munkahelyükön járuljanak hozzá társadalmunk céljainak a Hazafias Népfront programjának megvalósításá­hoz. Löfler János technikus (Győr- Sopron m.) a városkörzeti nép­frontmunka mozgósító erejéről, társadalmi, közéleti szerepéről szólt. (Folytatás a 2, oldalon) Szeptember 23: megyei tanácsülés A testület megtárgyalja megyénk iparfejlesztését — Az állami oktatás helyzetét — Döntésre vár a vízellátásról száló tanácsrendelet A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanácsot 1976. szeptember 23.. csütörtök­re összehívta. Az ülés délelőtt 9 órakor kezdődik Békéscsabán, melyen a vb hét napirend elfo­gadását és azok anyagainak megvitatását javasolja majd. Az egész napos tanácskozás el-! ső napirendjén szerepel Csep- \ regi Pál elnökhelyettes előter- [ jesztése a megye V. ötéves ter- I vének területfejlesztési program­járól. Ezt követően a megyei ta­nács és az SZMT együttműködé­si megállapodás érvényesülésé­ről ad tájékoztatást Klaukó Má­tyás tanácselnök és Nagy István SZMT-v.ezetőtitkár. A fogyasz­tási szövetkezetek szerepe a la­kosság ellátásában — címmel Sarkadi István, a MÉSZÖV el­nöke számol be. A továbbiak­ban megyénk iparánál: fejlesz­tése és területi elhelyezkedésére vonatkozó célkitűzések szerepel­nek. Az állami oktatás helyze­téről Nagy János elnökhelyettes tesz jelentést. Dr. Takács János osztályvezető rendelettervezetet terjeszt be a közműves vízellá­tás és csatornázás szabályozásá­ról. A hetedik napirend: beje­lentések, interpellációk. Enyhül a raktárgond A bútoralapanyagok, külön­böző laplemezek megóvása nagy gondja a bútorkészítö vállala­toknak. Az időjárás okozta ned­vesség deformálódást okoz, s emiatt többször használhatat­lanná válik az alapanyag. Ezen a gondján segített most j az Orosházi Faipari Vállalat, amikor is hétfőn, délelőtt átad- | ták rendeltetésének az 550 négyzetméter alapterületű csar­nokot, melyet összekötöttek a feldolgozóüzemmel, így a lap- lemezek „szárazon” kerülnek az asztalosok munkaasztalaira. A dunaújvárosi csamoktípust saját erőből a vállalat kivitele­ző brigádja építette 1 millió fo­rintos költséggel. Mélyítő szántás A kétsopronyi Rákóczi Tsz az idén vásárolta a képünkön lát­ható nagy teljesítményű Rába-Steiger traktort. Ezzel az erőgép­pel Szabó Pál, Krizsán István és Krizsán Pál három műszak­ban váltva egymást, egy hét alatt végezte el azon a kilencven hektáron a mélyítő szántást, amelybe majd a jövő évi cukor- répámag kerül (Fotó: Koczlszky László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom