Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

A Hazafias Népfront VI. kongresszusának vasáraapi tanácskozása (Folytatás az 1. oldaltól) Réget Antal, a Magyarorszá- jfi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára a hazánk­ban élő német, délszláv, szlo­vák és román nemzetiségű dol­gozók és szövetségeik nevében köszöntötte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy nálunk ma a nemzetiségekkel való foko­zottabb törődés elvi kérdés; a nemzetiségi politika pártunk po­litikádnak szerves^ része. A nemzetiségek egyenrangú ál­lampolgárokként vesznek részt az egész népet átfogó építő munkában, az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúráju­kat. — A párt arra törekszik, hogy az itt élő németek, szlo­vákok, délszlávok és románok, valamint a szomszédos orszá­gok magyar nemzetiségű lakos­sága hidat alkossanak országa­ink között. A Hazafias Népfront minden rendelkezésre álló po­litikai, társadalmi erővel támo­gatja a Magyar Népköztársaság kormányának erőfeszítéseit ab­ban is, hogy a nemzetiségi la­kosság kultúráját, hagyománya­it 'megőrizze és továbbfejlessze, anyanyelvét használja és ki­elégítse oktatási igényeit. Fekete Ildikó szövőnő (Bács- Kiskun megye) Baja népfront- aktivistáinak munkájáról szá­molt be. S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára azokról a válto­zásokról szólt, amelyek a pa­rasztság helyzetében, életkörül­ményeiben bekövetkeztek. — Nem fáj a szívem, hogy a parasztság zárt osztályhatárai leomlottak és a parasztok mil­liói lettek munkássá, értelmi­ségivé. Sőt, örülök, mert erről álmodtunk. De a parasztság számának csökkenése semmit sem von le a szövetség fontos­ságából és erejéből. — Paraszt van és lesz fejlő­désünk egész szakaszán. Még hagyományos értelemben is van. Becsüljük meg őket! A legtöbben sok évvel a vállukon nehéz, tisztes munkát végeznek. De paraszt az is, aki korszerű eszközökkel, gépekkel vagy au­tomatizálva termel, az általá­nosnál még mindig lényegesen nehezebb, munkakörülmények között. . Közel van tehát egymáshoz a két osztály, együtt élnek a vá­roson és falun, sokszor a csa­ládban is, erős a szövetség. De van és szükségképpen van vita a testvérosztályok között, és ezért változatlanul fontos fel­adat a munkás-paraszt szövet­ség erősítése. Ezen munkálkod­ni fontos feladata lesz mozgal­munknak a jövőben is. Rámutatott ezután: — A mezőgazdasági kister­melés fejlesztésére már sok jó intézkedés született. Mi a ma­gunk részéről azt tartjuk most fontosnak, hogy a végrehajtás­ban az arra illetékesek ne csak szavakban, hanem elsősorban tettekkel tegyenek meg min­dent a kistermelés fejlesztésé­re; nem kis mértékben a meg­levő es megtermelt javak ma­radéktalan felvásárlására. A továbbiakban elmondotta: napirendre kellene tűzni a há­zi bedolgozási rendszer tervsze­rű fejlesztését és a saját erős társas, valamint családi ház építés nagyobb mértékű támo­gatását. Orsós ,/akab olajbányász (Za_ la megye) azokról az eredmé- nvekről beszélt, amelyeket a cigány lakosság életkörülmé­nyeinek javításában elértek. Pohánka László, az Egyesült Izzó szakszervezeti bizottságá­nak titkára a 32 000 dolgozót foglalkoztató nagyvállalat kö­zösségének üdvözletét tolmá- i csolta, majd elmondotta: küld- \ nősen nagy gondot fordítanak a ' népesedéspolitikai határozat tá­mogatására. Ebben a munka- j b*n az üzem törekvései talál-1 I koznak a népfront és a tanács I törekvéseivel. Az elmúlt idő- | szakban a többi között 280 óvo­dai helyet hoztak tető alá sajat j erőből, és 310 óvodai hely ki­alakításához nyújtottak támo­gatást a tanácsnak. Tóth Béla határőr százados a hadseregben, a határőrségnél folyó hazafias nevelés fontos­ságáról szólt Pethö Tibor, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, a kongresz- szusi szerkesztő bizottság elnö­ke tájékoztatást adott a bizott­ság munkájáról. Dr. Hársfalvi Péter főiskolai főigazgató-helyettes (Szabolcs- Szatmár m.) arról beszélt, hogy a népfrontmozgalom a maga társadalmi eszközeivel hatható­san segítheti a közművelődést, ezen belül az oktatáspolitika mind eredményesebbé tételét. Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára arról a ne­mes küldetésről szólt, amelyet a 900 000 felnőtt és 250 000 fia­talkorú tagot számláló szerve­zet betölt. Mógor Győző Veszprém me­gyei népfronttitkár az állam- polgári jogok és kötelességek egységét hangsúlyozta. Cserhalmi László, művezető (Csongrád megye) a mozgalom égjük legnagyobb eredménye­ként említette, hogy a munká­sok mind nagyobb számban kapcsolódnak be a várospoliti­ka alakításába és a fejlesztési célok megvalósításába. Monos János vállalati igaz­gató, a népfront megyei bi­zottságának elnöke (Borsod- Abaúj-Zemplén) azt fejtegette: az ötödik ötéves tervben vilá­gosan megfogalmazott követel­ményeknek. csak úgy tudunk minden területen eleget tenni, ha vállalatoknál, termelőszövet­kezetekben, a termelés minden szintjén» az ésszerűségre való törekvés, a vezetők és a mun­kások cselekvő együttgondolko­dása határozza meg szemléle­tünket. Csernák József nyugdíjas (Bács-Kiskun megye) elmondot­ta, hogy csaknem félmillió em? bér dolgozik a lakó- és utfea- bizottságokban, amelyek egyre inkább rátalálnak sajátos fel­adataikra. Nagy Zsuzsa újságíró (Haj- dú-Bihar megye) szóvá tette, hogy nagyobb megbecsülést és ; elismerést érdemelnek mind- I Ezzel lezárult * Hazafias I Népfront Országos Tanácsának beszámolója fölötti vita, amely­ben 51-en szólaltak fel. Az el­hangzottakat Sa'rlÓ6 István fog­lalta össze. — Velem együtt sokan éret­hették úgy. hogy e kétnapos vi. ta során szinte az egész ország itt volt a kongresszusi terem­ben — minden gondjával, őrö­mével, múltjával, jelenével és jövőjével — mondotta, majd így folytatta: — A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy fokozott megbe­csülés és tisztelet illeti meg a munkát. Szocialista országunk az alkotó ember, a munka ha­zája. Mindenkinek adott a le­hetőség arra. hogy kibontakoz­tassa tehetségét. S a tehetség nem a diploma megszerzésével kezdődik, hanem azzal, hogy ki-ki odaadással, szívvel vég­zi munkáját, s bármilyen mun­kakört tölt be, azzal a tudattal és elhatározottsággal dolgozik, hogy munkájával a közösség javát szolgálja, A forradalmi | munkásmozgalomban sohasem volt azoknak becsülete, akik rosszul dolgoztak. A forradal­már, amikor sztrájkolni kellett — sztrájkolt; amikor azonban eav munkát elvállalt, azt be­csülettel. tisztességgel, legjobb tudásával elvégezte. Most, a szocializmus építésének korsza­kában a szocialista ember ön­tudatéval kell helytállnunk — mindenütt és mindenkor. Kitért Sarlós István arra is, j hogy a vitában sok szó esett a I nyájunktól a közügyek önkén- | tes vállalói, a társadalmi mun- ! kasok. Horváth Sándor iparművész (Nógrád megye) a fiatal vidéki értelmiségiek népfrontmozgalmi tevékenységéről szólt, azt vá­zolta, hogy miképpen járulhat­nak hozzá környezetük, munka­helyük kulturális szintjének emeléséhez. Somogyi Erzsébet növényter­mesztő (Hajdú-Bihar megye) a munkaszerető, becsületes fiata­loknak a haza. és a szőkébb környezet fejlődése iránti fele­lősségéről beszélt. Babits József ÁFESZ-dolgozó (Tolna megye) a kertbarat- mozgalom fejlődésével foglalko­zott. A népfront — mondotta — sokat tehet, tesz is a háztáji kisegítő gazdaságok és kertba­rát klubok jelentőségének elis­mertetéséért. Cseres Tibor Koseuth-díjas író hozzászólásában azt fejte­gette: hogy kell értelmezni napjainkban a korszerű haza- i fiságot. Hűség történelmi múl- I tünkhöz, anyanyelvűnkhöz, or­szágunkhoz ■— e tényezők együtt alkotják a jól értelme­zett hazafiságot, erre kell ne­velni ifjúságunkat is. Olyan ál­talános és középiskolai tan­könyvekkel, azaz a pedagógiai szemléletmóddal, amely árnyal­tan, a világtörténelem folyama­tában mutatja be múltunk di­cső korszakait, csakúgy, mint történelmi krónikánk sötét lap­jait. Csak az a hazafiság a he­lyes és igaz érzés, amely elvá­laszthatatlanul összefonódik más népek történelmének tisz­teletével, múltjának helyes ér­telmezésével. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke elmondotta, hogy a szocialista közös gazdaságok a falu gazdasági és társadalmi életének meghatározó tényezői, a népfrontmozgalom tömegbázi­sai. A falvak életének teljessé­géhez hozzá tartozik, hogy ott él a munkásosztály 40 százalé­ka. Hasonló az aránya a szövet, kezet! parasztságon belül azok­nak, akiknek mór ismeretlen az egyéni paraszti múlt. Mind j a szövetkezeti, mind a nép-' frontmozgalom már jó ideje felismerte a helyzeti adottság­ból adódó együttműködés le­hetőségeit. hagyományainkat ápoljuk az olyan közös cselekvéssel, amely önmagunknak becsületet sze­rez, tisztességet jelent. Ennek alapján pedig jogosan fellép­hetünk azzal az igénnyel, hogy az egész világ tiszteljen ben­nünket. Ott vagyunk a nemzet­közi élet színpadán és nem kis szereppel. Azok közé tartozunk, akik szocializmust építenek, és nemcsak önmaguknak, hanem a világ egésze számára. Mi, akik úttörők voltunk 1919-ben és 1945-ben, vállaljuk történel­mi küldetésünket, új országot, új társadalmat akarunk felépí­teni. Ehhez a munkálkodásunk­hoz jeligének tekinthetjük — fogadjuk meg és gyakoroljuk — Kölcsey Ferenc gondolatát: ..Hass. alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül” — zárta be­szédét Sarlós István. A főtitkár vitaösszefoglalója után határozathozatal követke­zett. A kongresszus elfogadta a Hazafias Népfront Országos Ta­kácsának jelentését, a legutób. bi kongresszus óta végzett nép­frontmunkáról, a főtitkári szó­beli beszámolót, a hozzászólá­sokban tett javaslatokat, illető­leg a vitaösszefoglaló választ. Egyhangúlag magáévá tette a beterjesztett kongresszusi állás­foglalást. Végül a kongresszus úgy határozott, hogy megbízza az új országos tanács elnöksé­gét és a tisztségviselőket, hogy az állásfoglalásban, a kongresszusi vitaanyagokban foglaltakat, va­lamint az elhangzott észrevéte­leket figyelembe véve. alakít­sák a mozgalom munkáját, azok szellemében tevékenyked­jenek. Nyilatkozat A Hazafias Népfront VI. | kongresszusa ezt követően ,.A fegyver nélküli világért!” cím­mel nyilatkozatot fogadott el: „Százmilliók követelik vala­mennyi kontinensen a tartós békét, az emberiség létét ve­szélyeztető fegyverkezés meg­szüntetését. az általános és tel­jes leszerelést. A világ minden országában gyűlnek a második stockholmi felhívást támogató aláírások, határozatok. Ehhez o nemzetközi méretű mozga­lomhoz csatlakozik a Hazafias Népfront VI. kongresszusa — hangzik a dokumentum. Meggyőződésünk, hogy o béke, a biztonság és a leszerelés az emberiség egyetemes érdeke és kedvez a fejlett szocialista tár­sadalom építésének is. A politi­kai és katonai enyhülés világ­szerte jó feltételeket biztosít a társadalmi haladás erőinek. Ezért foglalunk állást a fegyver­kezési hajsza megszüntetése, a leszerelés mellett. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg. hogy a Szovjet­unió és cl többi szocialista ország — köztük hazánk — következe­tés és kezdeményező külpolitiká­ja döntő mértékben járult hoz­zá ahhoz, hogy az utóbbi évek­ben értékes eredmények szület­tek a fegyverkezési verseny kor­látozásában. Kifejezi azt a re­ményét, hogy a nemzetközi le- \ szerelési tárgyalófórumok a kö- j vetkező esztendőkben is pozitív I döntésekkel viszik előbbre a le- . szerelést, a tömegpusztító jegy- j verek, az emberi környezet ellen- j séges rombolása betiltásának ügyét. \ A háborúktól és fegyverektől mentes világ csak napjainkban válhatott reális célkitűzéssé, amikor a szocializmus világ- rendszerré, igy a társadalmi fej­lődés döntő tényezőjévé vált. Az egyetlen olyan társadalmi rend­szerré, amelyben nincsenek há­borúk kirobbantásában, fegyver­kezésben érdekelt, háborús nye­részkedésre spekuláló osztályok és csoportok. Az enyhülés és a leszerelés el­lenfelei ugyanakkor még szá­mottevő tartalékokkal rendel­kezne!;. s tevékenységük nagy veszélyek forrása. Szorgalmaz­zák az agresszív NATO erősíté­sét, a hadikiadások növelését, újabb fegyverkezési programok megvalósítását, egyúttal az eny­hülést, sőt, a leszerelési tárgya­lásokat is katonai előnyszerzés­re. a szocialista országok pozí­cióinak gyengítésére igyekezne!: felhasználni. Mindez azonban nem bátorta- tanítja el a leszerelés híveit, hi­szen ezen a területen minden előrelépés eddla is nehéz harc­ban született. E küzdelmet foly­tatnunk kell nagy célunk, az ál­talános és teljes leszerelés ér­dekében. A Hazafias Népfront VI. kong- j resszusa nagy jelentőséget tulaj- I donit azoknak a leszerelési tár- I gyú állásfoglalásoknak, amelye­ket az eurónai biztonsági és együttműködési értekezlet tava. augusztus 1-én aláirt záróokmá■ i nyá ban, valamint az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának 1976. június SO-án közzétett dokumen­tumában rögzítettek. A kongresszus támogatja egy olyan nemzetközi egyezmény el­fogadtatását, amelyben az álla­mok lemondanak az erőszak al­kalmazásáról és vállalják, hogy a köztük támadt vitákat kizáró­lag békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján rendezik; úgy véli, meg kell gyorsítani a leszerelési világértekezlet előkészítését és összehívását; helyesli a világon kibontakozó „leszerelési offenzí­vat” a már meglevő, valamint a tervezés és kikísérletezés alatt álló tömegpusztító fegyverek tel­jes betiltását —- s kijelenti, hogy a magyar népfrontmozgalom hozzájárul e nemes célok sokol­dalú elősegítéséhez. A leszerelés több élelmet, fej­lődő gazdaságot, több kultúrát biztosít, az alkotómunka lehető­ségét, a haladás meggyorsítását jelenti valamennyi nép számára. Felhívjuk a magyar társadalmat, hogy együtt a világ békeszeretö, haladó erőivel, a jövőben is cse­lekvőén vegyen részt minden er­re irányuló erí feszítés ben” — zárul a felhívás. Ezután Borovszky Ambrus, a jelölőbizottság elnöke beterjesz­tette a Hazafias Népfront új Országos Tanácsának tagjaira vonatkozó indítványt. Az elő­terjesztés alánján a kongres­szus egyhangúlag megválasztot­ta a Hazafias Népfront 251 ta­gú Országos Tanácsát. Elnök: Kállai Gyula Főtitkár: Sarlós István Szünet következett, közben a Hazafias Népfront Országos Ta. nácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta tiszt­ségviselőit. A választás ered- mén vét a plenáris ülésen ismer­tették. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke Kallai Gyula, alelnökök: dr. Bognár József, Bugar Jánosné, Hantos János, dr. Molnár Frigyes, Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyula, Pethö Tibor. Rónai Rudolf, dr. Szabó Kálmán, Szabó László és Szemők József. A Hazafias Népfront főtitká­ra Sarlós István, titkárok: dr. Molnár Béla, S. Hegedűs László és dr. Szentistványi Gyuláné, A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke: dr, László Andor. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa Kállai Gyula zár­szavával ás a Himnusz hangjai­val ért véget. 2 mjsmses 187«. SiőErTEMBEB SÍ szocialista brigádokról. A Ha­zafias Népfront, a mozgalom minden aktivistája tisztelettel fordul a termelő egységekben tevékenykedő brigádok felé. E brigádoktól sokat kérünk, s ók sokat is tesznek. El kell azon­ban jutnunk oda. hogy ne csak kérjünk tőlük, hanem adjunk is nekik. Adjunk azzal, hogy jelszavu­kat magukévá teszik a más te­rületen dolgozók; hogy min­denütt az ő munkaerkölcsük szellemében dolgozunk; hogy valamennyien kötelességünknek tekintjük a részvételt a közös feladatok megoldásában. Örömmel nyugtázta Sarlós István, hogy a kongresszusi vi­ta egységet tükrözött. Munká­sok és egyházi vezetők, tudó­sok és tisztviselők, kereskedel­mi alkalmazottak és pályakez­dő fiatalok szavaiból egyaránt kicsendült a meggyőződés: a szocialista építés teremtette és teremti meg annak feltételeit, hogy nyugodtan éljünk és al­kossunk ebben az országban. Politikai egység ez, egyetértés abban, hogy népünknek a szo­cializmus útján kell haladnia, r a boldogságot a ma élő nem­zedéknek kell kézzelfogható kö_ ' zelségbe hoznunk. Mert a ma élő generációk öröme és sike- ■ ve teszi kiegyensúlyozottá, bol- | doggá az utánuk következő nemzedék életét. Hangsúlyozottan szólt a fótit. I kár arról, hogy a magyar nép történelmét írjuk és formáljuk, ’ Sarlós István vitazárója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom