Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

Közművelők kitüntetése Békéscsabán

Csáki Emilia átveszi a János elnökhelyettestől.

Tegnap délelőtt 11 órakor Bé- j késcsabán, a megyei tanács tanácstermében közművelődési I dolgozókat tüntették ki. Az ün- [ nepélyen részt vett dt. Knop j András, az MSZMP KB munka • , társa, Várói M ihályné, az! MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetője, Nagy Já- i nos, a megyei tanács elnökhelyettese és még sokan mások a j közélet vezetői közül. A kitün ■ tetetteket Csende Bela, a megyei tanács csoportvezetője köszöntötte, majd Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára mondott beszédet.

— Szép hagyománnyá vált —- mondotta —, hogy alkotmányunk ünnepén kerül sor a kiemelkedő munkát végző közművelődési dolgozók országos és megyei kitüntetésére, áldozatos, eredményes munkájuk elismerésére. Az utóbbi években az egész közművelődésben jelentős változások történtek. Növekedett a közművelődés társadalmi, politikai feladata és felelőssége is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk közművelődése, kulturális életünk fejlődése folyamatos, a tervezésben és a szervező munkában előtérbe került a társadalom különböző osztályainak, rétegeinek művelődési' igényéhez való differenciált alkalmazkodás, bővült a munkásművelődés, melynek meghatározó ereje egész kulturális életünkre kiterjed Ugyanakkor meg kell említenem, hogy növekedett a közművelődési munka társadalmi elismerése, melyet mai ünnepi alkalmunk is bizonyít.

A továbbiakban arról beszelt, hogy a közművelődés sokat kíván mindazoktól, akik azt hivatásuknak választották. Magas szintű politikai tudatosságot, folyamatos önképzést, fogékonyságot minden új, korszerű befogadására és nem kevés lemondást a szabad időről.

Az ünnepi beszéd után Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a kitüntetéseket. „Szocialista kultúráért’’ kitüntetést kapott: Bakos Géza könyvtárvezető Tarhos, Berki János üzemvezető Battonya, Benkó Katalin TÜSZSZil-igazga tóhelyettes Békéscsaba, Bondar Imréné könyvtáros Békés, Csala János főelőadó Békéscsaba, Csáki Emília táncpedagógus Szeghalom, Gulyás József művelődési központ igazgatóhelyettes Gyula, Hajdú Jánosáé művelődési ház igazgató Kötegyán. Jávorcsik Béla művelődési ház igazgató Nagyszénás, Kerekes Györgyné könyvtárvezető Békésszentand- rás. Kozák Lajos zeneiskolai igazgatóhelyettes Szarvas, Kacséra Lajos művelődési ház igazgató Medgygsegyháza, dr. Libor Jánosáé tanár Gyula, Rideg Lajos zeneiskolai igazgatóhelyettes Gyula, Szsmenkár Mátyás TÜSZSZI-igazgató Békéscsaöa, Tóth Jolán, a KISZ MB politikai munkatársa, Tóth Gézámé könyvtáros Békéscsaba és Török Károly, az MSZMP városi bizott- •áganak munkatársa Gyula.

„Szocialista kultúráért”

kitüntetést Nagy (Fotó: Gál Edit)

öten kapták meg a „Békés megye közművelődéséért” emlékplakettet: Goldberger János, a KISZÖV elnöke, Dér Lajos tanácselnök-helyettes Gyula, Dob- roczki Jánosné főelőadó Békéscsaba, Nagy Gyula múzeumigazgató Orosháza és Sebő János, az MSZMP szarvasi járási bizottságának titkára. Tizenhatan részesültek „Miniszteri dicséretben”, heten vehették át a „Kiváló dolgozó” jelvényt és tizennégyen kapták meg Békés megye Tanácsának elnöki dicséretét.

A kitüntetetteket a Békés megyei Tanács V. B. és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei bizottsága fogadáson látta vendégül.

S. E.

Hagymalermesztési bemutató a kaszaperi Lenin Tsz-ben

A szinte mindennapos zöldségféleségünk, a vöröshagyma termesztéséről rendeztek taoasz- talatcserét es termesztési bemutatót tegnap délelőtt megyénk egyik legnagyobb hagymatermesztő közös gazdaságában, a kaszaoeri Lenin Tsz-ben. A tanácskozáson részt vettek megyénk és a környék vöröshagyma-termesztő termelőszövetkezeteinek, a felvásárló és a feldolgozó vállalatoknak a szakemberei.

A helyi termesztési tapasztalatokról Jócsák István főagro- nómus számolt be. Mint mondotta, a makói hagymatájkörzet 1850. táján alakult ki, ehhez a körzethez tartozik a kaszaperi tsz is. A vidék agyagos vályogtalajában megfelelő műtrágyázással, vegyszerezéssel és a termesztés gépi technológiájának helyes kialakításával elérhető a hektáronkénti 300 mázsás átlagtermés.

A szövetkezet az idén a tervezett 200 hektár helyett szaporító anyag hiánya ' miatt 163 hektáron termesztett főzési célra vöröshagymát és 16 hektáron dughagymát. A kaszaperi szövetkezet gépesített hagymatermesztése teljes egészében a hazai és a szocialista országokban gyártott erő-, munka-, növényvédő- és betakarító gépsorokra épült. Jövőre hat társgazdasággal közösen bérelnek egy helikoptert, s ez jelentős segítséget nyújt a korszerű es hathatós növényvédelemben.

Az ország idei hagymaszükségletéről és az V. ötéves terv termelési és forgalmazási feladatairól Tömösi Károly, a MÉK főosztályvezetője tájékoztatta a részvevőket. Elmondta, hogy országosan 9- ezer vagon vöröshagymára kötöttek felvásárlási szerződést. A kedvezőtlen időjárás miatt a várható arualap áz eddigi felmérések seerint alig haladja meg a 4000 vagont. Makó körzetéből 2000 vagon, Békés megyéből 1000— 1100 vagon, míg az ország többi részéből 1000 vagon termésre számítanak.

Az idei vöröshagymatermésből a lakosság szükségleteire 2400 vagont készleteznek, a Békéscsabai Konzervgyár 100 vagon. a Ceglédi Konzervgyár és Kalocsai Paprikafeldolgozó 50— 50 vágón nyersanyagot kap. A termés többi részét exportálják, illetve a hűtőipar tartósítja.

Az V. ötéves terv időszakában egyik célkitűzés, hogy Békésben 1500 hektárra növekedjen a vöröshagyma termőterülete. Az országbán az idén mintegy 230 mázsa feketemag termett, s ez fedezi a hazai szükségleteket. Békés és Csongrád megye 100— 100 mázsa magot kap, a többit tasakolva a kistermelőknek juttatják.

Meglepetések

Magyarbánhegyescn

Megjelent

az új Statisztikai évkönyv

Megjelent az 1975. év legfontosabb országos adatait magában foglaló Statisztikai évkönyv. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában napvilágot látott reprezentatív kiadványban a magyar statisztikai szolgálat átfogó képet) ad az ország fejlődéséről, gazdasági és társadalmi helyzetéről. MérAz alkotmány megszületésének évfordulójára készülődtek. A járás politikai munkatársai várták az instruktort, aki majd elmondja, mit hangsúlyozzanak ki az ünnepi beszédekben, hogyan kapcsolják azt össze a helyi tennivalókra való mozgósítással és a többi, és a többi.

Végre begördült a volt uradalmi épület rendezetlen parkjába a kopott, háborúból ittma. radt dzsip, mely jelenleg a megyénél teljesített szolgálatot. A sofőr mellől jól öltözött férfi szállt ki. s mielőtt az eléje siető pártmunkásokkal kezet fogott, gondosan megigazította sötétkék ruháját, a nyakkendőjét, s hóna alá csapta új aktatáskáját.

— Régen vártak már, elvtársak?

— Hát van egy órája, hogy itt lődörgőnk a tornácon . . .

— Bosszantó rosszak errefelé az utak. Esőben alig lehet kocogni rajtuk.

Ez már igaz. A megye útjait bizony nem igen javították az utóbbi évtizedekben, a maka- dám meg olyan, ha nem tömik be a gödröket a felületén, hónapról hónapra nagyobbak, mélyebbek lesznek, életveszélyes rajtuk a közlekedés.

A többség már letelepedett a nyikorgó székekre. A központ instruktora még ott állt az ajtó, meg az előadói asztal között, s informáltatta magát a helybeliekkel, amikor új ember

legszerű elszámolást közöl a nemzeti jövedelem és a társadalmi össztermék felhasználásáról, bemutatja az ágazatok közötti kapcsolatokat, a fejlesztésre fordított pénzeszközök, és beruházások alakulását, a munkaerőhelyzetet, valamint a kérésé, tek és jövedelmek változását. Az évkönyv közreadja az egyes megyékre vonatkozó legfontosabb statisztikai mutatókat is.

Sokan azt mondják, hogy a falu élete túlzottan egyhangú. Hogy ez mennyire nem így van, a magyarbánhegyesiek példája a bizonyíték. Az Egyetértés Tsz gazdái eddig szinte kivétel nélkül minden évben meglepetéssel szolgáltak. Maguk sem akarták elhinni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás évről évre mindig képes hozni valami újat, szebbet, jobbat, többet a réginél. Tulajdonképpen szerdán, augusztus 18-án este ezeket a gondolatokat fogták csokorba az ünnepi díszbe öltözött községi művelődési házban.

Hogyan lehetséges, hogy a fajtaborsó 39,5 mázsa hektáronkénti hozamot adott, a vöröshagyma miért termett 157 mázsával szemben 207 mázsa első osztályú termést hektáronként? Miként volt lehetséges, hogy ezt a nagy mennyiséget kézzel szedték ki a földből és augusztus 14- ig átadták a kereskedelemnek? A kenyérgabonáról is beszélni kellene, hiszen a mezőkovácsházi járásban a kunágotaiak mögött második helyen termeltek legtöbb búzát. Az össz’es termésük 760 vagon, ennyi még nem volt sohasem. Horváth Lajos, az Egyetértés Tsz párttitkára a 160 ünnepelt növénytermesztőt köszöntötte, mert lényegében az ő munkájukhoz fűződnek a sikerek, a meglepetések. Meglepetések?

Souvenir - anno 1952

tolta be sáros biciklijét az udvaron. A tornác lépcsőjéhez érve a falhoz támasztotta a kerékpárt, s úgy-ahogy lesöpörte magáról az esővizet. Széles mozdulattal vette le gyűrött sí- sapkáját, s mint a magvető penderítette le arról is a beléje ivódott augusztusi zivatar cseppjeit. Aztán belépett a terembe. Furcsa szerzet volt, ahogy ott egy pillanatra feltekintett. hogy üres fogas után nézzen. Vagy hetes szakállán megcsillogo’tt a víz, elöl három árva foga erősen kiállt, sáros, lucskos volt mindene. Előbb sísapkáját dobta a fogasra, aztán nehezen, fáradtan lehúzta magáról ázott kabátját, s ahogy azt is a fogasra akasztotta, foszlott bélése kifordult. /

Az instruktor az egész művelet alatt döbbenten nézte az embert, s félhangosan kérdezte a mellette levőtől:

— Ez meg ki?

A biciklis meghallotta a kérdezést. s maga felelt:

— Sztö.ián János vagyok. A járási bizottság munkatársa. Most jöttem Nagyszigetről. És ön kicsoda?

— Én a központtól jöttem.

— Örvendek.

— De mondja csak . .. Szto- jan elvtúrs... Nem gondolja,

hogy kissé hm . .. többet* kellene adnia magára . . .?

Az ember kérdően hallgatott . ..

— Hát. .. Illőbb lenne jobban felöltözködni, megborotválkozni egy ilyen járási megbeszélésre...

Sztoján lassan végignézett a központi emberen, azután csöndesen kérdezte:

— Ugye maga autón jött?

— De a göncei, neharagudjon .. .

Sztoján egyszerre indulatos lett. — Idehallgasson, elvtárs! — akkor már a párbeszédre figyeltek a többiek is. — Ahol régebben dolgoztam, a Ganz- MÁVAG-ban, mint vasmunkás, jobban js fizettek. A párt' küldött ide. Csinálom amit kell, s arra sem telik az időmből, hogy havonta meglátogassam a családot. Érti? Három gyerekem tanul Pesten. Szó nélkül teszem itt azt, amivel megbíztak. Van már termelőszövetkezet is a községben, Nagyszigeten most alakult. Borbély még nincs, krajnaiban onnan indultam el, egy tanyán háltam. Ez az én körzetem, két hete vagyok kint egyfolytában. Ééji? Abbói a pénzből taníttatom a gyerekeimet, tartom el a családomat, arpit kapok. Ruhára egyelőre

A kívülálló úgy látja, hogy igen. Akik a munkában einen, a hozamokat, a minden eddiginél nagyobb termést természetesnek tartják: megdolgoztak érte: a becsületes munkának más nem is lehet a végeredménye.

Ugyanezt mondhatnánk el a gabonaaratásról, az SZK—6-os és a John Deere-kombájnok versenyéről. Tessék csak figyelni, hogy mit jelent az ember a termelő munkában! Legény Mihály és Sariczki Gyula a nem éppen jó oldaláról .emlegetett SZK—6- os kombájnnal 12 ezer 500 mázsa gabonát takarított be, míg az agyondicsért John Deerável Barton Béla és Fejes Mihály 13 ezer 100 rfiázsát. A kombájno- sok brigádban dolgoztak, valamennyiük teljesítményét külön mérték. Ez kellemes meglepetés. A Legény és a Sariczki-páros tehát bizonyított: nem mindig a kombájnban van a hiba, lehet az néha máshol is.

Ami tényleg meglepetés volt, a művelődési ház citerazenekara Szántó János vezetésével először lépett publikum elé megalakulása óta. A munka élenjáróit köszöntötték szép magyar nótákkal. A lúdtollal jól bántak a fiatalok is. így az ősi hangszer Magyarbánhegyesen nem válik múzeális értékké. Üjakat is faragtak, s legalább tízen húzták a talpalávalót világos virradatig.

D. K

<

nem telik belőle. Kenyérre Igen, de kinek van ideje sorba állni, ba hetenként kétszer jön a községbe kenyér? Nézze a fo- _ gaimat. Kekszet majszolok egész nap, mert az elolvad a számban, nem kell rágni. A fogaimat is pótolni kellene, hogy bírjam még egy darabig. Érti? Hát ne vessen a szememre semmit.

Azzal leült a sor közepén egy üresen hagyott székbe. A sorban ülők szívélyesen ütögették a hátát, amint elhaladt előttük.

— Gyere János, jól megáztál.

— Ülj le, te vasas! Jó hogy ebben a cudar zivatarban is eljöttél ...

Az instruktor azon vette észre magát, hogy egyedül maradt. Lehajtva fejét ült az asztal elé, kiteregette a brosúrákat, a jegyzeteit és mint akit megfricskáztak, nehezen fogott bele a mondókájába.

— Elvtársak ... íhm . .. Khm . .. Az ünnepet méltatva abból kell kiindulnunk, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé ... Igaz — tört meg a hangja — azé a dolgozó népé, amelynek ma még a legalapvetőbb szükségleteiért is keményen meg kell küzdenie — itt Sztojánra nézett, s . emelt hangon folytatta: — De eljön majd az az idő, amikor . ..

Varga