Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

Községfejlesztés Újkígyóson Nemzeti érdek és szocializmus Üj telephely — Gépesítés — Konténeres szemétszállítás Fejlesztik a békési költségvetési üzemet I mikor V. I. Lenin lefek­tette a népek közötti kapcsolatok új típusának «lapjait, azt mondotta, {hogy a kommunisták a nemieteknek olyan önkéntes *zöi*e teéget akarják, amely a kölcsi&nös bi­zalmon és a testvéri egység vi­lágos felismerésén alapszik. A soknemzetiségű Szovjetunió, a szocialista világrendszer létre­jötte és fejlődése a prcíletár in­ternacionalizmus eszméinek gyakorlati megvalósuüasa volt és megsemmisítő csapáét mért a burzsoá nacionalizmusra. A munkás- és a nemzeti felszaba­dító mozgalom fejlődésével még jobban kibővült az ireternacio- nalizmus eszméinek ./befolyási szférája. A reakció korunk forradalmi osztagainak erősödő szolidari­tásában látja a legfőbb veszélyt a maga számára. Mem csoda tehát, hogy a tétet a harcos nacionalizmusra, mint a forra­dalmi erők -elszigetelésének esz­közére helyezi. Az imperializmus ideológusai, amikor a világ különböző kör­zeteiben jelentkező ilyen vagy olyan nacionalista megnyilvá­nulásokra spekulálnak, a nacio­nalizmus ama „mindenható” ví­rusáról szóló tézist terjesztik, amely elkerülhetetlenül meg­fertőzi valamennyi országot, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A burzsoá ideológu­sok célja: bebizonyítani, hogy a nemzetek közötti viszálykodá­sok és konfliktusok nem a ter­melési viszonyok megváltozá­sának eredményeként szűnnek meg, hanem a tudományos-tech­nikai forradalomnak a hatásá­ra, amely az úgynevezett „egy­séges- ipari társadalom” kiala­kulásához vezet. M inden olyan kísérletük azonban, hogy a szocia­lizmussal valamilyen más „internacionalista modellt” állítsanak szembe, hiábavaló és értelmetlen. A termelőerők fejlődését, növekvő társadalma­sításukat és a nemzetközi mun­kamegosztás elmélyülését a ter­melés, a társadalom fokozódó nemzetközivé válása követi. Ez mindenütt előrelendíti az in­tegrációs folyamatokat. A kapi­talizmusban ezek olyan irány­ban fejlődnek, hogy sok állam még alárendeltebb viszonyba j kerül a nagyobb imperialista hatalmakkal. Ez utóbbiak a leg­nagyobb előnyhöz jutnak a ka­pitalista integráció révén, ami viszont elkerülhetetlenül a nem­zeti ellentétek kiéleződéséhez vezet. A szocializmusban az integ­rációs folyamatok elvileg más jellegűek, mivel a partnerek szi­gorú egyenjogúságának, szuve­renitásának. kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatainak az elvei alapján fejlődnek. A KGST tevékenysége biztosítja az államok szakadatlan fejlődését. Ezek önálló nemzeti gazdasági egységek maradnak, de e köz­ben egyre szélesebb körben használják ki a szocialista munkamegosztás előnyeit. A kölcsönös testvéri segítség, a népgazdasági tervek összehan­golása nemcsak azt teszi lehe­tővé, hogy kielégítsék a szocia­lista államok gazdasági szűk­Csomagolót és takarítónőt FELVESZÜNK. RÖVIKÖT Nagy kér. Vállalat. Békéscsaba, Orosházi u. 1. sz. ségleteit, hanem azt is. hogy közelebb hozzák egymáshoz gazdasági fejlődésük színvona­lát. Az ezeknek az államoknak a kölcsönös kapcsolataiban fel­merülő problémákat a nemzeti és internacionalista érdekek összeegyeztetése alapjín oldják meg. Nem könnyű feladat persze a nemzeti érdekeket összhangba hozni az internacionalizmus ér­dekeivel. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ahol sem­mibe veszik a szocialista építés általános elveit, vagy ha az egyetemes fejlődés problémáit szűk nemzeti érdekek prizmá­ján keresztül vizsgálják, elke­rülhetetlenül a nacionalizmus­ba csúsznak át. Napjainkban éppen a nacionalizmus a jobb­oldali és a „baloldali” oppor­tunizmus közös nevezője. n szocialista országokban vezető szerepet játszik a munkásosztály. A mun­kásosztály számára pedig a nemzeti szűklátókörűség min­denfajta megnyilvánulása — visszafelé haladást jelent. A nacionalizmus, amely elhomá­lyosítja az osztályöntudatot, el­lenségeskedést "-és bizalmatlan­ságot szít más népekkel szem­ben, komoly veszélyt rejt ma­gában. A szocializmus viszonyai között a nacionalizmus egyér­telműen negatív jelenség, mivel a proletár internacionalizmus, a népek testvériségének eszméi ellen irányul. Nyilvánvaló hi­ba lenne összekeverni ezt a reakciós nacionalizmust a „har­madik világ” országainak na­cionalizmusával; ott a naciona­lizmus valóban bizonyos pozitív szerepet játszhat, mivel anti- imperialista tartalma van. A marxista—leninisták termé­szetesen nem tesznek egyenlő­ség! jelet a nemzeti öntudat és a nacionalizmus közé. A szocia­lista országokban élő népek nemzeti büszkeségének növeke­dése — olyan pozitív tény, amely az élet minden területén általuk elért sikerek termesze-' tes folyománya. Erősíti meg­győződésüket, hogy a testvér­országok tartós közösségében van valamennyiük további fel­virágzásának a záloga. Az emberek egy részének kö­rében és a szocialista építés folyamatának bizonyos körül­ményei között felülkerekedhet a nemzeti felsőbbrendűség han­gulata, a régi ideológia marad­ványa. Ez történik Kínában. A pekingi kalandorok bel- és kül­politikai irányvonala figyelmen kívül hagyja a kínai nép alap­vető érdekeit, és elvakult nacio­nalizmusát „baloldali” frázisok­kal álcázza. Ilyen körülmények között a világ forradalmárai előtt az a feladat áll. hogy a pekingi sza- kudároknak a marxista—leni­nista pártok elleni soviniszta támadásaival szembeállítsák a kómmunista világmozgalom összeforrofctságát és eszmei érettségét. n z SZKP, valamennyi mar­xista—leninista párt ab­ból indul ki, hogy amíg fennáll az imperializmus, amely a szocialista világrendszer alá- ásására, a népek felszabadító mozgalmának elfojtására irá­nyuló agresszív politikát foly­tat, minden forradalmár köte­lessége a harcosok mellé állni a barikád egyik oldalára a reakciós erők ellen. A lenini internacionalista elvek iránti hűségben van a záloga annak, hogy az imperializmusnak a nacionalizmus felszítására irá­nyuló kísérletét visszaverve, a szocializmus újabb győzelmeket arasson. X. L. A békési Városi Tanács költ- | ségvetési üzeme az utóbbi évek­ben sokat fejlődött. Bevezették a : teljesítménybérezést, ami a ter­melékenység emelkedésével járt. Míg 1971-ben az üzem árbevé­tele 2,8 millió forint volt, addig ez a szám három év múlva 9,5 millióra nőtt} a IV. ötéves terv utolsó évében pedig el­érte a 11,5 millió forintot. Az építőipari tevékenység árbevé­tele 1975-bén a középtávú terv többi éveihez képest csaknem négyszeresére növekedett. | Az V. ötéves tervben még na­gyobb feladatok hárulnak az j üzemre. Felépítik az új telep­helyet, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére gépeket, jár­műveket vásárolnak és megold­ják a konténeres szemétszállí­tást. A köztisztasági, a kertésze­ti, az építési részleg fejlesztésé­re összesen 5.3, a fürdő, a strand és az állami lakások fenntartásá­ra 7, gépkocsik, egyéb gépek be­szerzésére ötmillió forint áll ren­delkezésükre. Újkígyóson az utóbbi években meggyorsult a lakásépítés üte­me. Az OTP helyi fiókja ebben az évben óiintegy 200 telket ér­tékesít. Az újonnan nyitott ut­cákban 60 szövetkezeti lakás, modern családi és emeletes al­pesi tetős házak épülnek. Ezek egy részét még az idén birtokuk­ba vehetik a lakók. Az építkezéssel párhuzamosan a közművesítésről is gondosko­dik a tanács. A közeljövőben új kutat fúrnak és hozzákezdenek a vízhálózat bővítéséhez. Ifj. Nátor János Egy délelőtt a gyámhatóságon Veszélyeztetett kiskorúak — állami gondozás — intézeti el­helyezés — családjogi helyzet rendezése — gyámsági ügyek — gondnokság — segélyezések — utógondozás — örökbefogadás — láthatás — kiskorúak vagyoni ügyei és házasságkötése: mind gyámhatósági feladat. Egy ekko­ra városban, mint Békéscsaba, ezek évente átlag 2000 ügyet je­lentenek, többszöri intézkedéssel, Városi tanács: ügyfélfogadás mindennap. Anyák, apák, nagy­szülők, gyerekek, gondnokok jönnek sorban és fogadja őket a csoportvezető és munkatársa, majd meghallgatásuk után meg­teszik a szükséges intézkedése­ket Láthatás — segély — gondnokság Váláskor a gyermek egyik szü­lőjétől elszakad, leginkább az anyánál, ritkább esetben az apá­nál marad. Ezért a másik, időn­ként elviheti magához, hogy tő­le se idegenedjen el. De a problémákat hozza az élet. — Egy vidéki apa azt kéri, havon­ta egyszer két napra lehessen ná­la a három és fél éves kislánya, és ne kéthetenként egy nap. mint eddig. Az anya ugyanis beköltö­zött Békéscsabára, az apa la­kóhelye ide elég messze van, kór lenne a gyereket havonta kétszer fárasztani az autóbuszúttai. A feleséget is meghallgatják majd, és akkor döntenek. Egy anya tanácsot kér: Fél az Italozó apóra bízni időnként az ötéves gyermekét, mert legutóbb se vigyázott rá, keze-lába kék folt volt, amikor visszavitte. A házasság idején sem kötődött hozzá érzelmileg eléggé, most mégkevésbé. Előbb az aDÓt idé­zik be. majd mindkettőjüket egyszerre és a meghallgatások után határoznak. Segélyt kérni is többen jöttek ezen a délelőttön, köztük egy nyolcgyermekes apa, kinek a legnagyobb gyermeke 17 éves. a legkisebbek pedig még óvodá­sok. Egy anya ruhasegélyt kér, négy gyermeke mind apró, a fér­je beteg már hosszabb idő óta. Bár az éves segélykeret már jól megcsappant, az indokolt kéré­seket kielégítik. Hárman is felkeresték a ható­ságot gondnoksági ügyben. Ket­ten elszámolni voltak. Egy apa viszont tanácsért jött, hogyan vehetné fel a fiának járó több havi nyugdíjösszeget. Harminc- nyolc éves fia ugyanis leszázalé­kolt, most: is kórházban ápolják kényszergyógykezelésen — és or­vosi igazolás bizonyítja, hogy ügyei vitelére képtelen. Az apa megkapja a szükséges informá­ciókat: ideiglenesen a gyámha­tóság is intézkedhetne, de jobb és gyorsabb, ha egyenesen a bí­rósághoz fordul és kéri a fia vég­leges gondnokság alá helyezé­sét. Tizenhat éves lány Egyszobás lakásban él anyjá­val és nevelőapjával. Az apa durván bánik mindkettőjükkel, Előző nap — és nem először — nagy veszekedést rendezett, haj- I szálon múlt, hogy meg nem ver- j te a lányt, aki barátnőjéhez me- j nekült. Intézetbe szeretne men­ni, vagy albérletbe. A csoport- vezető jobb megoldásnak tartja, itt helyben a kollégiumi elhelye­zést — a leány harmadéves ipari tanuló —, akk^r zavartala­nul be tudja fejezni tanulmá­nyait. De ehhez is az anya be­leegyezése kell. ( Rövid idő múlva együtt jön­nek vissza. Az anya hasonlókép­pen mondja el az esetet, sőt to­vább panaszkodik. Bár a lakás az övé, tehetetlennek érzi magát a férjével szemben, mert az na­gyon indulatos, őt többször meg­verte már, de persze tanú nél­kül. A lányát nagyon félti, mert már érte sérülés és egy ver,és | végzetes lehet. Megválni viszont nem akar tőle, de a helyzeten sem tud javítani. Hosszas ma­gyarázat után érti csak meg, úgy tesz jót a lányénak, ha hozzájá­rul, hogy kollégiumba menjen, j Veszélyeztetett gyermek Éjjel két órakor az egyik la­kótelepen lopás közben tettén- értek egy nevelőapát 12 éves kis­lányával és bevitték őket a rendőrségre. A család régi isme­rőse a különböző hatóságoknak. Az egyik gyerek — 13 éves fiú — ismételt kerékpárlopás után már másodszorra került állami gondozásba. Napokkal ezelőtt az anya ötéves fiával barangolt éj­jel három órakor az utcán, a rendőröd lettek rá figyelmesek. A kislány most elmondta, hogy előző nap délután 5 órakor a nevelőapja aludni küldte, majd éjfél felé felköltötte és elindul­tak. A lakótelepek földszintes er­kélyeinél megálltak, megnézték vannak-e ruhák kiterítve, s ahol találtak, ott a nevelőapa utasí­tására benyúlt és kihúzgálta azo­kat. így mentek át egyik lakóte­lepről a másikra, szedtek össze fürdőköpenyt, törülközőket, pu­lóvereket és ágyneműket, míg az egyik helyen egy férfi jött ki ép­pen az épületből és fülöncsíp- te őket. A nyár folyamán hasonló kör­útra a nevelőapa többször vitte magával. A gyerek tudja, hogy lopni nem szabad, mégis mennie kellett, nem tehetett mást. Sze­retne intézetbe menni, ahol nyu­godtan élhetne és tanulhatna. A rendőrség a nevelőapa ellen bűnvádi eljárást indít, a gyám­hatóság pedig a kislány intézeti elhelyezéséről gondoskodik. Vass Mária ÜZEM ES ISKOLA KÖZÖTT Közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a ma szak­munkástanulói a fejlett szocia­lista társadalom szakemberei lesznek, ők azok, akik — szoros kölcsönhatásban a technika fej­lesztésével, a termelés tökélete­sítésével — cselekvő módon alakítják is a fejlődést. A szak­munkásképzés tehát minden bi­zonnyal az előttünk álló ne­gyedszázad oktatástervezésének és fejlesztésének egyik fontos területévé válik. Napjainkban az a legfontosabb tennivaló, hogy minél több adatot, tényt és véleményt gyűjtsünk össze erről a generációról, a fiatalok szakmunkássá válásának társa­dalmi és gazdasági összefüggé­seiről, a szakmunkásképzés tör­téneti előzményeiről, jelenlegi formájáról, a továbbfejlesztés változatairól. Csak így, ilyen szélesen értelmezett és folyta­tott előkészítéssel alapozhatjuk meg a szakmunkásképzés — közvetve pedig az egész közép­fokú oktatás — fejlesztésének stratégiáját. A szakmunkássá válás kü­lönböző útjai közül (szakközép­iskolai képzés, felnőttképzés) a legtömegesebb a munkásután­pótlás abszolút többségét kibo­csátó iskolarendszerű szakmun­kásképzés. Korszerűsítési folya­matának meggyorsítása, belső erőforrásainak jobb kihaszná­lása, társadalmi méretű fel­adat. A fiatalokat a szakmunkás­sá válás folyamatának különbö­ző terepein: a szakmunkáskép­ző iskolákban, az üzemben, és a családban, más-más típusú és fejlettségű felnőtt közösségek veszik körül. A szakmunkás­tanuló-létforma sajátos vonása, hogy a tanulók egyidejűleg diá­kok is, „termelő munkások” is. E kettő együttesében a tanul­mányi idő előrehaladtával egy­be inkább a munkáslét hatásai válnak meghatározóvá, hiszen a szakmunkásképzésben a mun­ka nemcsak mint emberi alap- tevékenység. elvont társadalmi kategória jelenik meg, hanem mint konkrét — szakmai mun­katevékenység is. Az üzemi gya­korlat, a gyár nem csupán a tanulás és a nevelés kiegészí­tője, járulékos eleme, hanem annak egyik fő színtere, s egy­ben a tanulók későbbi munka­helye is. Az üzemnek a szakmunkássá válás folyamatában fontos pe­dagógiai feladatai vannak, de ugyanakkor az üzem — az is­kolával ellentétben — mégsem elsősorban oktatási-nevelési cé­lok szerint működő szervezet. Az iskola a pedagógiai felada­tok rovására így gyakran kény­telen alárendelni oktató-nevelő munkáját tőle látszólag idegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom