Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
Községfejlesztés Újkígyóson Nemzeti érdek és szocializmus Üj telephely — Gépesítés — Konténeres szemétszállítás Fejlesztik a békési költségvetési üzemet I mikor V. I. Lenin lefektette a népek közötti kapcsolatok új típusának «lapjait, azt mondotta, {hogy a kommunisták a nemieteknek olyan önkéntes *zöi*e teéget akarják, amely a kölcsi&nös bizalmon és a testvéri egység világos felismerésén alapszik. A soknemzetiségű Szovjetunió, a szocialista világrendszer létrejötte és fejlődése a prcíletár internacionalizmus eszméinek gyakorlati megvalósuüasa volt és megsemmisítő csapáét mért a burzsoá nacionalizmusra. A munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésével még jobban kibővült az ireternacio- nalizmus eszméinek ./befolyási szférája. A reakció korunk forradalmi osztagainak erősödő szolidaritásában látja a legfőbb veszélyt a maga számára. Mem csoda tehát, hogy a tétet a harcos nacionalizmusra, mint a forradalmi erők -elszigetelésének eszközére helyezi. Az imperializmus ideológusai, amikor a világ különböző körzeteiben jelentkező ilyen vagy olyan nacionalista megnyilvánulásokra spekulálnak, a nacionalizmus ama „mindenható” vírusáról szóló tézist terjesztik, amely elkerülhetetlenül megfertőzi valamennyi országot, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A burzsoá ideológusok célja: bebizonyítani, hogy a nemzetek közötti viszálykodások és konfliktusok nem a termelési viszonyok megváltozásának eredményeként szűnnek meg, hanem a tudományos-technikai forradalomnak a hatására, amely az úgynevezett „egységes- ipari társadalom” kialakulásához vezet. M inden olyan kísérletük azonban, hogy a szocializmussal valamilyen más „internacionalista modellt” állítsanak szembe, hiábavaló és értelmetlen. A termelőerők fejlődését, növekvő társadalmasításukat és a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését a termelés, a társadalom fokozódó nemzetközivé válása követi. Ez mindenütt előrelendíti az integrációs folyamatokat. A kapitalizmusban ezek olyan irányban fejlődnek, hogy sok állam még alárendeltebb viszonyba j kerül a nagyobb imperialista hatalmakkal. Ez utóbbiak a legnagyobb előnyhöz jutnak a kapitalista integráció révén, ami viszont elkerülhetetlenül a nemzeti ellentétek kiéleződéséhez vezet. A szocializmusban az integrációs folyamatok elvileg más jellegűek, mivel a partnerek szigorú egyenjogúságának, szuverenitásának. kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainak az elvei alapján fejlődnek. A KGST tevékenysége biztosítja az államok szakadatlan fejlődését. Ezek önálló nemzeti gazdasági egységek maradnak, de e közben egyre szélesebb körben használják ki a szocialista munkamegosztás előnyeit. A kölcsönös testvéri segítség, a népgazdasági tervek összehangolása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy kielégítsék a szocialista államok gazdasági szűkCsomagolót és takarítónőt FELVESZÜNK. RÖVIKÖT Nagy kér. Vállalat. Békéscsaba, Orosházi u. 1. sz. ségleteit, hanem azt is. hogy közelebb hozzák egymáshoz gazdasági fejlődésük színvonalát. Az ezeknek az államoknak a kölcsönös kapcsolataiban felmerülő problémákat a nemzeti és internacionalista érdekek összeegyeztetése alapjín oldják meg. Nem könnyű feladat persze a nemzeti érdekeket összhangba hozni az internacionalizmus érdekeivel. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ahol semmibe veszik a szocialista építés általános elveit, vagy ha az egyetemes fejlődés problémáit szűk nemzeti érdekek prizmáján keresztül vizsgálják, elkerülhetetlenül a nacionalizmusba csúsznak át. Napjainkban éppen a nacionalizmus a jobboldali és a „baloldali” opportunizmus közös nevezője. n szocialista országokban vezető szerepet játszik a munkásosztály. A munkásosztály számára pedig a nemzeti szűklátókörűség mindenfajta megnyilvánulása — visszafelé haladást jelent. A nacionalizmus, amely elhomályosítja az osztályöntudatot, ellenségeskedést "-és bizalmatlanságot szít más népekkel szemben, komoly veszélyt rejt magában. A szocializmus viszonyai között a nacionalizmus egyértelműen negatív jelenség, mivel a proletár internacionalizmus, a népek testvériségének eszméi ellen irányul. Nyilvánvaló hiba lenne összekeverni ezt a reakciós nacionalizmust a „harmadik világ” országainak nacionalizmusával; ott a nacionalizmus valóban bizonyos pozitív szerepet játszhat, mivel anti- imperialista tartalma van. A marxista—leninisták természetesen nem tesznek egyenlőség! jelet a nemzeti öntudat és a nacionalizmus közé. A szocialista országokban élő népek nemzeti büszkeségének növekedése — olyan pozitív tény, amely az élet minden területén általuk elért sikerek termesze-' tes folyománya. Erősíti meggyőződésüket, hogy a testvérországok tartós közösségében van valamennyiük további felvirágzásának a záloga. Az emberek egy részének körében és a szocialista építés folyamatának bizonyos körülményei között felülkerekedhet a nemzeti felsőbbrendűség hangulata, a régi ideológia maradványa. Ez történik Kínában. A pekingi kalandorok bel- és külpolitikai irányvonala figyelmen kívül hagyja a kínai nép alapvető érdekeit, és elvakult nacionalizmusát „baloldali” frázisokkal álcázza. Ilyen körülmények között a világ forradalmárai előtt az a feladat áll. hogy a pekingi sza- kudároknak a marxista—leninista pártok elleni soviniszta támadásaival szembeállítsák a kómmunista világmozgalom összeforrofctságát és eszmei érettségét. n z SZKP, valamennyi marxista—leninista párt abból indul ki, hogy amíg fennáll az imperializmus, amely a szocialista világrendszer alá- ásására, a népek felszabadító mozgalmának elfojtására irányuló agresszív politikát folytat, minden forradalmár kötelessége a harcosok mellé állni a barikád egyik oldalára a reakciós erők ellen. A lenini internacionalista elvek iránti hűségben van a záloga annak, hogy az imperializmusnak a nacionalizmus felszítására irányuló kísérletét visszaverve, a szocializmus újabb győzelmeket arasson. X. L. A békési Városi Tanács költ- | ségvetési üzeme az utóbbi években sokat fejlődött. Bevezették a : teljesítménybérezést, ami a termelékenység emelkedésével járt. Míg 1971-ben az üzem árbevétele 2,8 millió forint volt, addig ez a szám három év múlva 9,5 millióra nőtt} a IV. ötéves terv utolsó évében pedig elérte a 11,5 millió forintot. Az építőipari tevékenység árbevétele 1975-bén a középtávú terv többi éveihez képest csaknem négyszeresére növekedett. | Az V. ötéves tervben még nagyobb feladatok hárulnak az j üzemre. Felépítik az új telephelyet, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére gépeket, járműveket vásárolnak és megoldják a konténeres szemétszállítást. A köztisztasági, a kertészeti, az építési részleg fejlesztésére összesen 5.3, a fürdő, a strand és az állami lakások fenntartására 7, gépkocsik, egyéb gépek beszerzésére ötmillió forint áll rendelkezésükre. Újkígyóson az utóbbi években meggyorsult a lakásépítés üteme. Az OTP helyi fiókja ebben az évben óiintegy 200 telket értékesít. Az újonnan nyitott utcákban 60 szövetkezeti lakás, modern családi és emeletes alpesi tetős házak épülnek. Ezek egy részét még az idén birtokukba vehetik a lakók. Az építkezéssel párhuzamosan a közművesítésről is gondoskodik a tanács. A közeljövőben új kutat fúrnak és hozzákezdenek a vízhálózat bővítéséhez. Ifj. Nátor János Egy délelőtt a gyámhatóságon Veszélyeztetett kiskorúak — állami gondozás — intézeti elhelyezés — családjogi helyzet rendezése — gyámsági ügyek — gondnokság — segélyezések — utógondozás — örökbefogadás — láthatás — kiskorúak vagyoni ügyei és házasságkötése: mind gyámhatósági feladat. Egy ekkora városban, mint Békéscsaba, ezek évente átlag 2000 ügyet jelentenek, többszöri intézkedéssel, Városi tanács: ügyfélfogadás mindennap. Anyák, apák, nagyszülők, gyerekek, gondnokok jönnek sorban és fogadja őket a csoportvezető és munkatársa, majd meghallgatásuk után megteszik a szükséges intézkedéseket Láthatás — segély — gondnokság Váláskor a gyermek egyik szülőjétől elszakad, leginkább az anyánál, ritkább esetben az apánál marad. Ezért a másik, időnként elviheti magához, hogy tőle se idegenedjen el. De a problémákat hozza az élet. — Egy vidéki apa azt kéri, havonta egyszer két napra lehessen nála a három és fél éves kislánya, és ne kéthetenként egy nap. mint eddig. Az anya ugyanis beköltözött Békéscsabára, az apa lakóhelye ide elég messze van, kór lenne a gyereket havonta kétszer fárasztani az autóbuszúttai. A feleséget is meghallgatják majd, és akkor döntenek. Egy anya tanácsot kér: Fél az Italozó apóra bízni időnként az ötéves gyermekét, mert legutóbb se vigyázott rá, keze-lába kék folt volt, amikor visszavitte. A házasság idején sem kötődött hozzá érzelmileg eléggé, most mégkevésbé. Előbb az aDÓt idézik be. majd mindkettőjüket egyszerre és a meghallgatások után határoznak. Segélyt kérni is többen jöttek ezen a délelőttön, köztük egy nyolcgyermekes apa, kinek a legnagyobb gyermeke 17 éves. a legkisebbek pedig még óvodások. Egy anya ruhasegélyt kér, négy gyermeke mind apró, a férje beteg már hosszabb idő óta. Bár az éves segélykeret már jól megcsappant, az indokolt kéréseket kielégítik. Hárman is felkeresték a hatóságot gondnoksági ügyben. Ketten elszámolni voltak. Egy apa viszont tanácsért jött, hogyan vehetné fel a fiának járó több havi nyugdíjösszeget. Harminc- nyolc éves fia ugyanis leszázalékolt, most: is kórházban ápolják kényszergyógykezelésen — és orvosi igazolás bizonyítja, hogy ügyei vitelére képtelen. Az apa megkapja a szükséges információkat: ideiglenesen a gyámhatóság is intézkedhetne, de jobb és gyorsabb, ha egyenesen a bírósághoz fordul és kéri a fia végleges gondnokság alá helyezését. Tizenhat éves lány Egyszobás lakásban él anyjával és nevelőapjával. Az apa durván bánik mindkettőjükkel, Előző nap — és nem először — nagy veszekedést rendezett, haj- I szálon múlt, hogy meg nem ver- j te a lányt, aki barátnőjéhez me- j nekült. Intézetbe szeretne menni, vagy albérletbe. A csoport- vezető jobb megoldásnak tartja, itt helyben a kollégiumi elhelyezést — a leány harmadéves ipari tanuló —, akk^r zavartalanul be tudja fejezni tanulmányait. De ehhez is az anya beleegyezése kell. ( Rövid idő múlva együtt jönnek vissza. Az anya hasonlóképpen mondja el az esetet, sőt tovább panaszkodik. Bár a lakás az övé, tehetetlennek érzi magát a férjével szemben, mert az nagyon indulatos, őt többször megverte már, de persze tanú nélkül. A lányát nagyon félti, mert már érte sérülés és egy ver,és | végzetes lehet. Megválni viszont nem akar tőle, de a helyzeten sem tud javítani. Hosszas magyarázat után érti csak meg, úgy tesz jót a lányénak, ha hozzájárul, hogy kollégiumba menjen, j Veszélyeztetett gyermek Éjjel két órakor az egyik lakótelepen lopás közben tettén- értek egy nevelőapát 12 éves kislányával és bevitték őket a rendőrségre. A család régi ismerőse a különböző hatóságoknak. Az egyik gyerek — 13 éves fiú — ismételt kerékpárlopás után már másodszorra került állami gondozásba. Napokkal ezelőtt az anya ötéves fiával barangolt éjjel három órakor az utcán, a rendőröd lettek rá figyelmesek. A kislány most elmondta, hogy előző nap délután 5 órakor a nevelőapja aludni küldte, majd éjfél felé felköltötte és elindultak. A lakótelepek földszintes erkélyeinél megálltak, megnézték vannak-e ruhák kiterítve, s ahol találtak, ott a nevelőapa utasítására benyúlt és kihúzgálta azokat. így mentek át egyik lakótelepről a másikra, szedtek össze fürdőköpenyt, törülközőket, pulóvereket és ágyneműket, míg az egyik helyen egy férfi jött ki éppen az épületből és fülöncsíp- te őket. A nyár folyamán hasonló körútra a nevelőapa többször vitte magával. A gyerek tudja, hogy lopni nem szabad, mégis mennie kellett, nem tehetett mást. Szeretne intézetbe menni, ahol nyugodtan élhetne és tanulhatna. A rendőrség a nevelőapa ellen bűnvádi eljárást indít, a gyámhatóság pedig a kislány intézeti elhelyezéséről gondoskodik. Vass Mária ÜZEM ES ISKOLA KÖZÖTT Közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a ma szakmunkástanulói a fejlett szocialista társadalom szakemberei lesznek, ők azok, akik — szoros kölcsönhatásban a technika fejlesztésével, a termelés tökéletesítésével — cselekvő módon alakítják is a fejlődést. A szakmunkásképzés tehát minden bizonnyal az előttünk álló negyedszázad oktatástervezésének és fejlesztésének egyik fontos területévé válik. Napjainkban az a legfontosabb tennivaló, hogy minél több adatot, tényt és véleményt gyűjtsünk össze erről a generációról, a fiatalok szakmunkássá válásának társadalmi és gazdasági összefüggéseiről, a szakmunkásképzés történeti előzményeiről, jelenlegi formájáról, a továbbfejlesztés változatairól. Csak így, ilyen szélesen értelmezett és folytatott előkészítéssel alapozhatjuk meg a szakmunkásképzés — közvetve pedig az egész középfokú oktatás — fejlesztésének stratégiáját. A szakmunkássá válás különböző útjai közül (szakközépiskolai képzés, felnőttképzés) a legtömegesebb a munkásutánpótlás abszolút többségét kibocsátó iskolarendszerű szakmunkásképzés. Korszerűsítési folyamatának meggyorsítása, belső erőforrásainak jobb kihasználása, társadalmi méretű feladat. A fiatalokat a szakmunkássá válás folyamatának különböző terepein: a szakmunkásképző iskolákban, az üzemben, és a családban, más-más típusú és fejlettségű felnőtt közösségek veszik körül. A szakmunkástanuló-létforma sajátos vonása, hogy a tanulók egyidejűleg diákok is, „termelő munkások” is. E kettő együttesében a tanulmányi idő előrehaladtával egybe inkább a munkáslét hatásai válnak meghatározóvá, hiszen a szakmunkásképzésben a munka nemcsak mint emberi alap- tevékenység. elvont társadalmi kategória jelenik meg, hanem mint konkrét — szakmai munkatevékenység is. Az üzemi gyakorlat, a gyár nem csupán a tanulás és a nevelés kiegészítője, járulékos eleme, hanem annak egyik fő színtere, s egyben a tanulók későbbi munkahelye is. Az üzemnek a szakmunkássá válás folyamatában fontos pedagógiai feladatai vannak, de ugyanakkor az üzem — az iskolával ellentétben — mégsem elsősorban oktatási-nevelési célok szerint működő szervezet. Az iskola a pedagógiai feladatok rovására így gyakran kénytelen alárendelni oktató-nevelő munkáját tőle látszólag idegen