Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

MA Világ proletárjai. 1916'. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Ära 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM BECSÜLET ÉS HELYTÁLLÁS (4. oldal) HOGYAN JÖTT ÖSSZE TIZENHATMILLIÓ FORINT (3. oldal) AZ IDEGENFORGALOM Árnyoldala (4. oldal) Nemcsak gépesítéssel Jól ismert gyengéink egyike, s nem a jelentéktelenebbek kö­zül való az a hajlam, hogy vagy fehérnek, vagy feketének fogad­juk el azt, ami tüzetesebb vizs­gálódásra a- színek sokféle ár­nyalatát tárja fel. Meglelhetjük- e a végletességet abban a szem­léletmódban is, mely a vállala­ti magatartást alakítja például olyan teendőnél, mint a terme­lékenység növelése. Azt, hogv a gép, a technikai fejlesztés lénye­gesen befolyásolja az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés ala­kulását, senki sem vitatja. Ab­ban azonban kételkednünk kell, hogy csakis e forrás kínálkozik hasznosításra. Márpedig a kö­zéptávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanús­kodik. Tapasztalati tényként, külö­nösebb bizonyítás nélkül is el­fogadhatjuk azt az igazságot, hogy a termelékenységre ugyan különböző mértékben, de min­den kihatással van. Befolyásol­hatja sok egyéb más mellett olyan, aprónak tűnő mozzanat, mint a műhely megvilágítása, a gépkezelők, a szerelőszalag mel­lett ülők székének kialakítása, s még inkább, a nagyobb súlyú té­nyezők, az anyag- és szerszámel­látás, a berendezések logikus el­helyezése, az irányítás színvona­la, s igv tovább. Egyszerűbben és összefoglalóan: a termelés va­lamennyi alkotóelemére kiterje­dő szervezés. Többszőr megismételt, s más és más oldalról végrehajtott vizsgálatok igazolták, hogy a magyar Ipar termelékenységi színvonalúnak viszonylagos el­maradottsága a nemzetközi me­zőnyben elsősorban nem techni­kai, hanem irányítási, szervezési okokkal magyarázható. Közna- nibban szólva: a rendelkezésre álló gépek és berendezések az elértnél kedvezőbb termelékeny­séget eredményezhetnének. Azaz, ha haladni akarunk ezen a te­rületen is. márpedig haladnunk kell, a népgazdaság ötödik öt­éves terve — azzal számol, hogy az ipari termelés növekedésének teljes egészét a termelékenység javulása fedezi —, akkor ne csu­pán a gépesítésben, az új eszkö­zök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Ezzel párhuzamosan, sőt, jóné- hány vállalatnál ezt megelőzően elemezni szükséges a már meg­levő technika kihasználását, szervezettségét, s mindenekelőtt azt, hogy az élőmunka hatásfoka milyen, s miként javítható. Idén, az év első felében a szocialista iparban — élelmi­szeripar nélkül — az egy foglal­koztatottra jutó termelés több mint hat százalékkal bővült, s ez nagyjából azonos a tavalyi eredménnyel. Szó sincs tehát ar­ról, hogy most már szüret, be­értek az erőfeszítések gyümöl­csei. Ügy látszik kényelmesebb ráhagyatkozni a majdani gépi beruházás reményére — aminek pénzügyi fedezetét először meg kell termelni! —, mint sorra ven­ni a termelőhely valamennyi részlegét és tevékenységének részletét. E módon a fejtöréstől, a sokoldalú vizsgálódástól tény­leg sikerül megszabadulni, ám elvész a lehetőségek méhében rejlő eredmény is. Túl nagy még mindig azok tá­bora, akik az „aprómunkát” nem becsülik, akik elhanyagol­ják a termelékenység növelésé­nek köznapibb, kevésbé látvá­nyos útjait. Holott néhány jó példa — ám sajnos, csak sza­bályt erősítő kivételként — be­szédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek átrendezésével, az anyag további tás, az alkat­részellátás megszervezésével, központi szerszámüzem kialakí­tásával 15—20 százalékos terme­lékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról, vagy alig követelő lehetőségekről sem, mint a nagy termelékeny, fcégű berendezések . lyiűszakszá- mának javítása, forgácsolás he­lyett a hidegalakítás alkalmazá­sa stb. Hosszú a források listá­ja, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesítményt jól ösztönző, el­ismerő bérezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásá­ban hatalmasak a tartalékok, hiszen számítások szerint a mun­kában töltött órák 20—25 száza­léka veszendőbe megy. A válto­záshoz itt sem gepek kellenek... ügy percig sem hisszük azt, hogy a termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi, technikai, technológiai fejlesz­tést, azaz — népgazdasági mé­retben forintmilliárdok kiadását beruházásokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal akadunk fenn azon, hogy miközben kielé­gíthetetlennek látszik a fejlesz­tési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló források ka­matoztatása jóval elmarad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontol­gatják a vállalatok, elsikkad az a fontos tény, hogy az egység­nyi állóeszközre jutó produk­tum nem bővül a kívánt mér­tékben, s bár a termelékenység emelkedik, az ütem mértéke ko­rántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását az a fel­ismerés is sürgesse, hogy a ter­melékenység növelésének min­den módját hasznosítani kell. M. O. Diplomáciai kapcsolat Fidzsivel Búzavetéstől a betakarításig Hz új kenyér ünnepére készül Békéscsaba Röpülj páva körök, népi táncegyüttesek műsora Az új kenyér ünnepére ké­szül Békés megye székhelye, Békéscsaba. Ebből az alkalom­ból augusztus 20-ra az MSZMP városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács vb egész napos, eseményekben gazdag progra­mot állított össze. A hagyományoknak megfele­lően az uj kenyér ünnepe 10 órakor kezdődik a .város köz­pontjában, az István király, il­letve a Szabadság téren. Az el­nökségben helyet foglalnak a megyei, városi társadalmi és ál. lami szervek képviselői, a leg­kiválóbb dolgozók. A nagygyű­lés résztvevőit dr. Fekete An­tal, az MSZMP Békéscsaba vá­rosi bizottságának első titkára köszönti, majd dr. Romany Pál, az MSZMP KB tagja, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter mond ünnepi beszédet. Ez­után megkezdődik az új búza illetve az új kenyér tiszteleté­re a színpompás lelvonulás. Az űj kenyér ünnepének tisz­teletére foszlós bélű fehér ci­pót adnak át a miniszternek a békéscsabai Május í. Tsz tagjai, az István Malomnál pedig az új búza fogadására kerül sor. A hagyományos felvonulók kö­zött látjuk majd a búzakoszo­rút, az új kenyeret vivő asszo­nyokat. Bemutatják az egykori kézi búzavetést, a kézi aratás régi munkaeszközeit, az aratók öltözékét, a vízhordó lányokat. Búzás zsákokkal megrakott pa- raszlszekerek és népviseletbe öltözött aratókat szállító hintók tarkítják a menetet. A felvonulók között köszönt­hetjük a békéscsabai Május 1., Szabadság, Lenin, MSZBT és Vörös Csillag Tsz tagjait, a Bé­késcsabai Állami Gazdaság dol­gozóit. Ott lesznek a konzerv­gyár, a hütöház és a malomipar munkásai, akik gyakorlatban bemutatják: hogyan készül liszt, száraztészta, péksütemény, il­letve szilvásgombóc az alföldi ,búzából. Természetesen ott lesz­nek a felvonuláson a búzater­mesztés és -betakarítás legmo­dernebb gépei, gépsorai is. a kertészeti vállalat pedig az ara­tás ünnepét jelképező díszko­csival vonul fel. Az új kenyér ünnepén gazdag kulturális és sportrendezvény szórakoztatja a megyeszékhely lakóit, illetve a meghívott ven­dégeket. A nemzetiségi Röpülj páva körök népviseletben, ara­tódalokat énekelve vonulnak fel, a népi együttesek pedig Born Miklós koreográfiája alap­ján aktuális táncszámokat mu­tatnak be. A felvonulás érdekes színfolt, ja lesz a 11 hintó, amely a < program végén sétakocsikázásra viszi a jelentkezőket. A felvonulás után az új ke­nyér ünnepének résztvevőit gazdag program várja egyebell között a Széchényi és a Derko- vits ligetben, az ifjúsági kom­binát salakpályáján, a Lenin úton, a Jókai Színházban, a Munkácsy Múzeumban és az István Malom előtti téren. A kulturális programban részt vesznek a csabaszabadi, a me­zőmegyeri és a telekgerendást Röpüli páva kör tagjai, a ha­jósi ríémet, a nagylarcsai szlo­vák együttes tagjai. Este a Békéscsabán tartózko­dó jugoszláv testvérváros, Zren. janin néptánc együttese, vala­mint a békéscsabai Balassi nép­tánc együttes ad közös műsort a Széchenyi, illetve a Derko- vits ligetben. A. R. MtMVWMWWVmWHHmWHHMMHVMnWMtHHMMHmMHtHWHHMHVHMWmmH Homokbánya — kettős hasznosítással A Magyar Népköztársaság és idzsi kormánya — attól a szán­déktól vezéreltetve, hogy orszá­gaik baráti kapcsolatait fejlesz- szék, s hogy kölcsönösen elő­nyös együttműködésüket az egyesült nemzetek alapokmá­nyában lefektetett elvekkel össz­hangban előmozdítsák — elha­tározták párhuzamos akkreditá­lás útján megvalósuló nagykö­veti szintű diplomáciai kapcso­latok létesítését. (MTI) Klmerithetet lennek tűnik a mező kovácsházi Új Alkotmány Tsz jő néhány évvel ezelőtt nyitott ho­mokbányája. Köbméterszámra termelik ki a homokot ezekben a napokban is a közös gazdaság új, meleg levegős terményszárítójának építéséhez. Nem a homok az egyedüli baszna egyébként a bá­nyának. A bányagödrökbe feltörő vizet a közeli zöldségkertészetben öntözésre használják fel I ' ' (Fotó; Kocziszky László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom