Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
fl tudományt a haszna méri Párbeszéd dr. Vonsik Gyulával A filozófiai tudományok kandidátusa. Ilyen minősítéssel mifelénk rer-'szerint a magas tudományok oe temetkezik az ember. Venci^o.átónk, a TIT főtitkára úgy látszik másként vélekedik. Szerinte: a tudományt a haszna méri. S hogy e haszon gyarapodjék: kell a gyakorlat. Terjedjen csak az ismeret, ez az igazi próba. — Mondana néhány, a társulat munkáját jellemző adatot? — Az elmúlt esztendőben 507 I ezer órát dolgoztunk. Előadás, j tanfolyam, szakköri foglalkozás, | tudománybaráti kör, országjá- j i-ás, távcsöves bemutató, nyelv- , tanfolyam stb. egyaránt szerepel ebben az összesítésben. Jel- zészerű e felsorolás, hiszen több mint harmincféle formában tevékenykedünk. E szám legnagyobb tétele a 103 ezer órányi előadás. Korábban főként egyedi előadásokat látogathattak a résztvevők, most jó ötven százalékuk zárt rendszerű tematikát. szabadegyetemi, akadémiai rendszerű sorozatot hallgatott Rendezvényeink látogatóinak száma a hatmilliót is meghaladta. Kb. 30 ezer előadót foglalkoztattunk, az ország 3100 helységének 80 százalékába rendszeresen eljutottunk. Ekkora közönséggel, ennyi munkatárssal i TIT még sosem dolgozott. Most már inkább minőségi változtatásokra kell törekednünk. — Milyen gondol? módosításokra — A minőségi változtatásnak \ három feltétele van. Az első: j az igényformálás. Kétfélekép- í peh lehet az igényeket formál- I ni. Az egyik mód: tudomásul! vesszük, hogy a tudományok termelik a maguk igazságait, ezeket meg kell ismertetniük a hallgatókkal. Az új igazságokat is. Ez a klasszikus forma, mely — nyugodtan mondhatom — elavult. A tudományok fejlődése közismerten olyan gyors,! hogy megismertetésük: hiú áb-: ránd. Azt kell tehát ismertetni, amit az itt és ma élő embereknek (ahhoz, hogy feladataikat jól elláthassák) meg kell ismerniük. Vagyis problémacentrikus, gyakorlatközpontú, emberszemléletű ismeretterjesztést kell létrehozniuk. Mert az embereknek — ha nem a tudományok valmelyikével foglalkoznak — általában nincsenek tudományos gondjaik. Legtöb- jüket inkább a mindennapos kérdések foglalkoztatják. Ezeket érdemes tehát jól ismernünk, s a tudományok ismeretében megválaszolnunk.., A második feltétel: ki-ki a dolgokkal rendszerint nem valamelyik tudomány szempontjából találkozik. Arra kell tehát törekednünk, hogy megadjuk, megértessük a dolgok összefüggésének rendszerét. Korszerűek pedig csak akkor lehetünk, ha válaszaink mennél komplexebbek. Ezért igyekszünk tematikáinkat úgy összeállítani, hogy gondolattartalmakat közöljenek, ne csak információkat... A korszerű ismeretterjesztés har- i madik feltétele az aktivizálás. I Dolgoztatni kell a hallgatósá- I got, a közös megoldást kell I szorgalmaznunk... Nem egyszerűen a műveltséget, hanem a | szocialista műveltséget kíván- : juk terjeszteni. Társulatunk j alapítója, Bugát Pál, még a tudomány népszerűsítéséről be- | szélt. Messzire jutottunk ettől a felfogástól. Terjesztenünk kell a tudományt. — Gondolom, új vállalkozásokkal és megújult előadói szemlélettel valósulhat meg ez a korszerű felfogás ... — Természetesen mindkettő kell hozzá. Sőt, a hallgatóság szemlélet-módosulása is .. . Mégis milyen változtatások szükségesek? Három új típusú sorozatunk a példa erre. 'Úgynevezett TÉT (tudomány, élet, társadalom) sorozatunk ipari és mezőgazdasági munkásokhoz, valamint az ifjúsághoz kíván j 10—12 olyan nagy témakörben szólni, amelyben társadalmi önismeretünk hiányos. (Pl. j A gép és az ember viszonya; I Régi falu. új falu; Milyenek | vagyunk mi, mai fiatalok.) TTT \ tudomány, technika, társada- 1 lom) elnevezésű sorozatunkban á természettudományokat próbáljuk új módon terjeszteni. (Pl. A természeti kincsek nyo-. mában, vagy A hírközlés stb. tárgykörében). A szocialista életmód kérdéseit öleli fel harmadik új szériánk. (Mitől szocialista az, amit életnek nevezünk; a munka, a közélet, a család legkülönbözőbb összefüggései) ... Üj vállalkozásaink már az egész ország területén élnek, működnek, de ma még csak kis számban. Az is oka ennek, hogy az előadóknak úgyszólván új szakmát kell tanulniuk. Aki korábban, mondjuk az 1848-as forradalomról, vagy a newtoni mechanikáról beszélt, most merőben más feladat előtt áll. Komplex előadást kell tartania, mert ma már csak az összefüggések feltárásával érdemes bármiről is szólni. — Módosulnak-e ar egyéb zárt ismeretterjesztési formák? — A József Attila szabad egyetemre Budapesten több tíz ezer ember jár. De természetes az ország más tájain élők hasonló igénye. A szabadegye tem feltételei most vidéken is megértek. A cél: minden megyeszékhelyen legyen ilyen is meretterjesztési forma. Már az elmúlt esztendőben 256 tagozat működött országszerte, a hallgatók száma megközelítette a 30 ezret, 16 százalékuk fizikai munkás volt. Ez azért is értékes szám, mert a szabadegyetemi beiratkozás alapfeltétele az érettségi... Ugyancsak nagy reményeket fűzünk a szocialista brigádvezetők akadémiájához. Ennek az egyre több helyen megalakuló fórumnak az adja életképességét, hogy meglevő közösségre épít... Októbertől indul a Televízió és a TIT közös vállalkozása, a tévéegyetem. A 40 előadásból álló sorozatot a TIT a maga eszközeivel feldolgozza bízva abban, hogy talán síké rül olyan szervezett, tervezett nagy tömegekhez szóló, iskolán kívüli oktatási formát létrehoz ni, amely ellenőrizhető. Minden megyei székhelyen, valamint a jó TIT-hagyományok kai bíró nagyüzemekben szeretnénk konzultációs központokat létesíteni. — Nagy számok, rokon szenves tervek, de még most is gyakran előfordul, hogy a* előadó csak néhány betévedt hallgatónak beszél. Mi lehet ennek az oka? — Még mindig hajlamosak vagyunk a tudományok miszti fikálására. Pedig a tudomány nem aranyborjú, amelyet imádni kell. Az „én úgysem érthetem meg”, vagy a „nincs is szükségem rá” szemlélet nem kedvez az ismeretterjesztésnek. Pedig a tudományt nem félni kell, hanem a magunkévá kell azt tenni. Hiszem, hogy le lehet küzdeni az előítéleteket, mert semmi, de semmi nem szól mellettük ... Érvényes persze ennek a felfogásnak a fordítottja is: a magyar szellemi életben nincs még elég becsülete a tudományos ismeretterjesztésnek. Pedig az átlagnál műveltebbek körében is de gyakori az egyoldalúság! A szocializmus a tudatosság társadalma. a tudomány behatol az ember életének minden mozzanatába — mondogatjuk. De amikor ennek jeleit a közgondolkodásban keressük, elcsodálkozunk. Nem jutottunk el oda, hogy az emberek igazi szükségletüknek tekintsék a korszerű, vagyis az összetett tudást. Van üres előadóterem, ám szerencsére kevés. De vajon azok vannak-e ott, akiknek ott kellene lenniük?... Mi a teendő? Láthatunk Casco- és láthatunk OTP-reklámokat. Ami az anyagi létünkhöz kötődik, annak a reklámja rendszerint kitűnő. De az értelmes lét hírverése nem kielégítő. Pedig ennek a szükségletünknek is kell a reklám. Hogy módosuljon szemléletünk, hogy bölcsebben válogassunk, hogy szellemi létünket is megtervezzük. Nádor Tamás Á geográfia professzora A földrajztudományban ritkán bukkannak fel olyan kiváló felkészültségű és nagy tudású szakemberek, mint dr. Mendöl Tibor professzor volt, akinek tudományos életútjut néhány pillanatképben most, halálának 10. évfordulóján bemutatjuk szűkebb pátria járlak, a Békés megyeieknek, akik közül indult és jutott el a tudományok legmagasabb posztjára. Mendöl Tibor Nagyszénáson született, 1905. május 5-én. Alap- és középiskolai tanulmányainak befejezésével a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, és 1927-ben szerzett oklevelet, illetve örökre szerelmet a földrajztudományokkal. Diplomájának megszerzése után a debreceni tudományegyetem földrajzi intézetébe hívta meg maga mellé tanársegédnek a nagy tudású és európai hírű Milleker Rezső professzor. Professzora hamar meglátta benne az elhivatott földrajztudóst, és kultuszkormányzattól jelentő. , sebb összeget sikerült munka- j társa számára kiharcolnia, hogy a párizsi Sorbonne-on ösztöndí- j jasként folytathassa tovább ta- ' nulmányait. Tanulmányútja során bejárta Európa nagy részét. Szakirodalmi munkássága igen gazdag. Még külföldi tanulmányútja előtt, 1928-ban itta meg Szarvas földrajzát, és hazatérte után mind bővebben ontotta rangosnál rangosabb munkáit. A magyar városokról újszerű, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai igen jelentősek. E korszakából való Az alföldi városok morfológiája című munkája, amely 1932-ben jelent meg Debrecenben. A budapesti tudományegyetem emberföldrajzi tanszékére 1940-ben nevezték ki egyetemi tanárnak, és ettől kezdve töltötte be a Magyar Földrajzi Társaság alelnöki tisztét. Ez időben ismerte fel és mutatott rá I a német szakirodalomnak a magyar, közelebbről az alföldi városokról való téves történeti- | földrajzi felfogására. Idevonat- I kozó munkája német nyelven j Die Stadt im Karpathenbecke* címmel jelent meg 1943-ban. A n ásodik világháború után Bulla Bélával közösen megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió című kötet számára a Szovjetunió földrajzát. Emellett tanszékét általa- nos gazdasági földrajzi intézetté szervezték át, így érdeklődése mindinkább a gazdaság földrajz, irányába tolódott el Ekkor készített a Szovjetunió településföldrajzáról tanulmányokat. Településföldrajzi munkásságában olyan uj jclfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományágat tu. lajdonképpen megalapoztak és további fejlődését biztosították. Hogy ez mennyire így van, azt talán az bizonyítja legjobban, hogy e tudományág művelői napjainkban is Mendöl módszereivel dolgoznak. Közben számos szakkönyvet jelentetett meg, foglalkozott a szocialista településföldrajz problémáival, és 1963-ra megalkotta halhatatlan művét, az Általános telepü. lésföldrajz című könyvet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 1964-ben nagydíjjal, és a Magyar Földrajzi Társaság a nagy elődről, Lóczy Lajosról elnevezett emlékéremmel jutalmazott. Dr. Mendöl Tibor professzor nagy tudású elhivatott felkészültségű tudományos munkása volt a földrajztudománynak. Oktató, kutató és szervező munkásságában nagyszerűen tudta alkalmazni a legmodernebb törekvéseken alapuló módszereket, és ehhez ő maga nagy mértékben hozzájárult, ha mást nem, csak a településföldrajzra vonatkozó megállapításait te. hintjük. Munkásságának elismeréseként, a földrajztudományok doktora címet (nem egyetemi doktori cím!), már csak halála után, 1967-ben kapta meg. A nagy küldetésü életpálya tíz évvel ezelőtt, 1966. augusztus 21-én szakadt meg, amikor életének 61. évében Budapesten meghalt. Munkássága alap. ján minden elismeréssel sorolhatjuk legnagyobb földrajztudó. saink sorába. Dr. Bátyai Jenő Ramszesz szupersztár A Grand Palais-ban megrendezett Ramszesz-kiállítást, amelyet május 15-én nyitottak meg, 360 000 látogató tekintette meg. Ebből az adatból arra lehet következtetni, hogy október közepéig. amikor a kiállítást bezár4 NfHJJSACt 1876. AUGUSZTUS 17. ják, az 1967-ben megrendezett Tutenkámen-kiállításon elért rekordot is megdöntik. A kiállítás felelős rendezője elsősorban arra törekedett, hogy Ramszesz fáraó vonzó egyéniségével ismertesse mega látogatókat. Számos adat tanúskodik arról, hogy a 67 évig uralkodó fáraó az egyiptomi művészet, filozófia és tudomány nagy mecénása volt. Kereskedünk a nagyvilággal II. Világpiaci hatások Az előző részben főként az export és az import kapcsolatáról, népgazdasági jelentőségéről esett szó. Kimaradt azonban a külkereskedelem egyik fontos feladata, nevezetesen: a korszerű tech-. nika, technológia behozatala. Indokolja a „mulasztást”, hogy e kérdéscsoportra mindenképpen érdemes külön is kitérni. A mi- ért-re idézzük külkereskedelmi miniszterünk, dr. Biró József mondatait, amelyet a magyar külkereskedelmi politikáról írott könyvében írt le: „A műszaki fejlesztés közvetve és közvetlenül szoros kapcsolatban áll a külkereskedelemmel. Ezt szembetűnően mutatja a modern technológiát képviselő gépek behozatala. Az 1950-es évek elején az összes beruházások gépimport hányada mindössze 8,5 százalék volt. Ez az arány a hatvanas évek második felében már húsz százalék fölé emelkedett. A gépimport aránya az összes hazai gépipari termeléshez viszonyítva az utóbbi években már meghaladta az iparági össztermelés 25 százalékát — amellett, hogy gépexportunk is emelkedett.” Nem utolsósorban a modern technika és technológia behozatalának köszönhető, hogy az elmúlt években jónéhány iparágunk a nemzetközi élvonalba került. Gondoljunk csak például a közúti járműgyártást jelentős mértékben megalapozó győri MAN-licencvásárlásra. Ennek eredményeképpen korszerű motorgyár született a Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az eddigi sikerekre mi sem jellemzőbb, mint hogy a győriek jelentős szocialista exportjuk mellett évről évre növelik a tőkés kivitelüket. Sőt, kooperációs partnereik sorában ma már olyan világcégek is találhatók, mint a General Motors, s ez a tény önmagában is jellemzi az elmúlt években Győrött végzett munkát. Ugyancsak a technika, technológia importjával honosodott meg hazánkban az elmúlt négyöt évben a számítógépgyártás. A székesfehérvári Videoton francia licenc és gyártási eljárás megvétele után kezdett a gyártásba, s ennek alapján fejlesztette ki később a szocialista országok egységes számítógéprendszerébe illő R—10-es számítógépeket, amelyekkel ma már nemcsak a szocialista, hanem a tőkés piacokra is képes bejutni. S végül a napokban érkezett a hír egy ugyancsak nagyjelentőségű gyártási eljárás megvásárlásáról: az Egyesült Izzó megállapodást kötött az amerikai Fairchilde céggel integrált áramkörök gyártásáról. A szerződés eredményeként létrejön hazánkban a korszerű híradástechnikai elemek, az IC-k gyártóbázisa. A termelés felfutásával pedig lehetőség van arra is, hogy a következő években az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódjunk be a szocialista országok munkamegosztásába, csökkenjen tőkés importunk, s világszínvonalú termékekkel lássuk el a magyar fogyasztókat. A technika importjával a külkereskedelem voltaképpen a világpiaci hatásokat közvetíti. Egy-egy nagyobb fejlesztés elhatározásakor, illetve az ezt megalapozó importlehetőségek tisztázásakor elsősorban a külkereskedőké a feladat, hogy pontos képet fessenek arról, mit igényel várhatóan a világpiac a következő években, melyek azok a legújabb technológiák, eljárások, amelyek beszerzésével a hazai ipar is lépést tud tartani a piaci igények fejlődésével. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a világpiac egyértelműen csak jó hatással lehet a hazai gyártókra. Ezt éppen az elmúlt két-három év kedvezőtlen tapasztalatai bizonyították, amikor is a tőkés piacokon be- következet árrobbanás nemcsak a vállalatokat hozta nehéz helyzetbe, hanem kedvezőtlenül befolyásolta a népgazdaság égvén-
