Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

Tízéves az örménykúti Röpülj páva kör Jubileumhoz érkezett az ör- menykúti Röpülj páva kör. Au­gusztus 19-én ünnepük meg­alakulásuk tízéves évfordulóját. 1988-ban, a - Ki mit tud-dal kezdődött, amikor a Béke Tsz gépszínjében egy-egy alkalom, mai 4—500 néző gyűlt össze. Az indulásnál sokat segített Jansik Pál, a tsz volt elnöke, aki vezetői teendői mellett arra is tudott időt szakítani, hogy segítse a helyi kulturális élet kialakulását. A helyi Ki mit tud? bemutatókat színi elő­adás, közös éneklés, tánc kö­vette. Bár az elmúlt tíz eszten­dő alatt a tagság többször is kicserélődött, de átlagosan 25— :«> énekelni, táncolni vágyó törzstag mindig akadt, akik ilyen nemes ügy érdekében ál­dozták fel szabad idejüket. Je­lenleg 28-an dolgoznak kitartó­ban, szorgalmasan. Dalaikkal szeretnék szebbé tenni a ma­guk és mások életét. A múlt folklórkincseinek kibányászása és bemutatása mellett jellem­zője az örménykúti közösség­nek az egymás iránt érzett fe­lelősség, segítő, törekvő közös akarat. A művelődési ház Benkó András által vézetett Röpülj páva köre csaknem félszáz al­kalommal lépett fel eddig. Többségében szűkebb pátriájuk közönségét szórakoztatták, de szívesen emlékeznek a „Szólja­tok szép szavak”-versenyre, ahol a megyéből harmadikok lettek. Emlékezetes a III. Duna menti folklór fesztivál és a szlovák nemzetiségi fesztivál budapesti döntőjén való részvétel is, a többi, a járási, megyei találko­zóval együtt. Az örménykúti Röpülj páva kör augusztus 19-én este fél 8- kor jubileumi emlékműsort ad, melyen fellépnek a kardosi és a békésszentandrá6i művelődési ház citerásai, táncosai is. Ezen a napon délután 5 órakor ki­állítás is nyílik, amelyen be­mutatják az együttes eddigi fellépéseit dokumentáló fény­képeket, újságkivágásokat és egyéb emlékeket. Az örménykúti páva kört mi is köszöntjük a jubileum alkal­mából és további sok sikert ki- vánunk az együttes tagjainak. Hagymatermesztési bemutató Kaszaperen Szerdán, augusztus 18-án dél­előtt Kaszaperen, a Lenin Tsz- ben ' vöröshagyma-termesztési tapasztalatcserét és bemutatót rendeznek a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Békés me­gyei Szervezetének, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának, a Dél- I Békés megyei Tsz Szövetség­nek és a MÉK-nek a közös ren- j dezésében. I A községi pártházban meg­tartandó tanácskozáson a tsz főagronómusa a termelőszövet­kezet vöröshagyma-termesztésé­nek eredményeit, a MÉK fő­osztályvezetője pedig a vörös­hagyma-termesztés megyei ter­melési és forgalmazási felada­tait ismerteti. Ezt követően a tapasztalatcsere résztvevői meg­tekintik a tsz hagymatábláin megrendezésre kerülő üzemi bemutatót. súlyt helyzetét is. S noha az emelkedő árak okozta vesztesé­gek nagy részét a költségvetés jórészt magára vállalta, nyilván­valóén ezek csak átmeneti in­tézkedések lehettek. Érthetően nem lehet — sJ nem is ez a cél — a hazai gazdaságot elszigetelni a világpiactól. Ezzel ugyanis fenn­állna a veszélye annak, hogy a vállalatok teljes bizonytalanság­ban mozognának egy-egy termé­kük valódi értékét illetően. A külső piac sok tekintetben ver­senyre is serkent, ha úgy tetszik kikényszeríthéti a hatékonyabb munkát, azt, hogy a hazai ter­mékek mind műszaki színvona­lukban, mind árukban egyre na­gyobb lépésekkel közelítsenek a világpiac diktálta igényekhez. É nagyobb lépésekben való közeledésnek azonban csakis a külkereskedők széleskörű, meg­bízható piaci felmérése, az alap­információk megszerzése lehet az alapja. Az elmúlt időszakban e tekintetben számos kedvező változásnak lehetünk tanúi. Részletes piaci prognózissal ren­delkezik például több gépipari vállalat — nem csoda tehát, hogy sokuk beruházási hiteleket pályázott meg abból a 45 milli­árd forintos összegből, amelyet az exportárualap bővítésére hoztak létre. A részletes piaci prognózis, a szaporodó hitelpá­lyázatok egyszersmind arra is felhívják a figyelmet, hogy át­alakulóban van a külkereske­delmi és az ipari szakemberek kapcsolata. A hagyományos, s ma még kétségkívül túlsúlyban levő bizományosi formát egyre több helyütt — igaz, ma még csak részterületen — váltja fel a korszerű társulás, amelyben a gyártástól az értékesítésig közös érdek fűzi össze az ipariakat a külkereskedőkkel. Gondot okoz azonban, hogy e kedvező jelenségek ma még csu­pán a vállalatok egy meglehe­tősen szűk körére korlátozódnak. A legnagyobbak vállalják a na­gyobb feladatokkal, az újszerű munkával együtt járó kockáza­tot, a középmezőnyben levők azonban igencsak tartózkodóak. Egyebek között ezzel is magya- rázható, hogy több iparágban — például a könnyűiparban — ma még árualaphiánnyal küszköd­nek az exportőrök, s nagy erőfe­szítésekre lesz szükségük, ha teljesíteni akarják éves előirány­zatukat. A technika importja talán a külkereskedelmi munkának az'a része, amely a legtöbb bizalmat igényli. Az ipar és külkereske­delem kölcsönös bizalmának hi­ánya, Vagy akár csak időszakos megrendülése komoly gondokat okozhat — amint erre is volt né­hány területen példa az elmúlt években. Elsősorban tehát e kap­csolatok javításával, a bizalom fookzásával érhető el, hogy' a külkereskedelem világniaci köz­vetítő szerene mindenütt a cél­nak megfelelően érvényesüljön, ezzel is elősegítve a minden pi­acon értékesíthető termékek gyártásának bővítését. &. Nyíró József Iskola az egykori kastélyban — Öt év alatt 229 új lakás, posta, vízmű épült — Átadás előtt az üregek napközi otthona Kétegyházán A többségében román nem­zetiség lakta Kétegyháza bel­területét rendkívül széles utcák, tágas porták jellemzik. Évszá­zadokkal ezelőtt a gyulai Vár védvonalán belüli területhez, tartozott a település, a felsza­badulást megelőző évtizedekben pedig az Almássy grófok birto­kán cselédeskedett a lakosság zöme. körbe kézimunkázni. A gyere­keket 42 pedagógus és óyónő tanítja magyar és román nyel­ven, de egyiknek sincs lakás­gondja Kétegyházán. Az el­múlt években a napközi oko­zott gondot, de ezt a problémát rW'fe^.'rv.v.,iww-,A^..,v tos költséggel gazdálkodik a ta­nács, s ebből 3,5 milliót az utak, hidak, járdák további kor­szerűsítésére fordít. A lakosság a IV. ötéves tervben 3,2 millió forint társadalmi munkával se­gítette a falu építését, szépíté­sét, az elkövetkező években leg­alább ennyire számíthatnak a község vezetői. * * * A szegényparasztság vérében volt, s apáról fiúra szállt a rendkívüli szorgalom. Míg a férfiak a földeken, az ólakban, istállókban dolgoztak látástól vákulásig, a nők kenderfeldol­gozással, fonással, szövéssel, hímzéssel foglalkoztak. Román népi motívumokkal díszített szőtteseik, térítőik a népművé­szet remekei voltak. Híresek voltak a kétegyházi asszonyok tisztaságszeretetükről is. Föld- padlós, apró ablakos kis hazai­kat hófehérre meszelték, s a fal alját kékkel húzták el. Vi­rággal, zöldnövénnyel varázsol­ták szebbé portáikat s szeret­ték az állatokat is. A mai Kétegyháza ugyancsak magán viseli a lakosság szor­galmát, rentíszeretetét.,, A köz­ségben nyilvántartott 1500 csa­ládi ház 80 százaléka újonnan épített, vagy átalakított. Csut pán a IV. ötéves tervben 229 új családi ház épült, 165-öt a le­bontott, egészségtelen öreg ház helyén emeltek tető alá. Ű.i postával, ABC-áruházzal, zöld­ségbolttal, orvosi rendelővel és egyéb középülettel gyarapodott a falu. Utak, hidak, járdák épí­tésére, korszerűsítésére öt és fél millió fonntot költöttek, bő­vült a villanyhálózat is. Leg­nagyobb vívmány azonban a vízmű építése volt. Eltűnt a régi sajátos kép a faluból, amikor a vízhordó lá­nyok és asszonyok — kannával a kezükben — a kútnál meg­álltak egy kis tereferére. Az új házak már eleve vízvezetékkel, fürdőszobával épülnek, de a régi portákon is kerítésen be­lül a vezetékes víz. Egyre több gazda, köti be az egészséges ivó­vizet a lakásba. A lakások, ud­varok, kerítések gondozottak. Az árokpartokon a zöld gyep- szőnyeget nyíló virágok tarkít­ják. Igen sok az utcákban, ud­varokon a gyümölcsfa. Tucat­nyi portán látni félig kész új házat. amelynek építkezésén különösen hétvégén sokat se­gítenek a szomszédok, jó bará­tok. Sebest Ldszlóné tanító, or­szággyűlési képviselő egyik leg­nagyobb eredménynek tartja: jól táplált, makkegészséges, szé­pen öltözött gyerekek járnak iskolába. Uzsonnára a vajas ke­nyér, kifli mellé nyáron friss gyümölcsöt, télen narancsot, csokoládét fogyasztanak. A hímzésről nem mondtak le asz- szonyok. sokan eljárnak a Szelezsán Pélernc vezette szak­Modern hangosbemondó a ta­nácsháza előtt is megoldja hamarosan a köz­ségi tanács. A Béke Tsz ugyancsak a szorgalmas tagságra épít. Az idén a rendkívüli időjárás el­lenére is terven felül hoztak az eddig letakarított növények. Az asszonyok helytállását különö­sen elismeri a szövetkezet ve­zetősége. A MEZŐGÉP-nél és az ERDÉRT-telepen ugyancsak szép számmal dolgoznak asszo­nyok, mégsipcs elég munkaal­kalom a községben. Naponta több százan járnak Békéscsabá­ra, Gyulára a hűtőházba, kon­zervgyárba, a bútoriparba és más [erületre. Az utazás órákat vesz igénybe, bár sokat javult a közlekedés. Nehezíti az eljá­rást a Gyula és Kétegyháza kö­zött levő országút rossz minő­sége. A község dinamikus fejlődé­sére jellemző: elkészült és ha­marosan átadásra kerül a szé­pen berendezett, öregek napkö­zi otthona. Tűzoltószertár, ra­vatalozó, új ABC-áruház építé­se szerepel a programban, to­vább bővül a víz- és a villany- hálózat. Az ötödik ötéves terv- j ben több mint 33 milüó forin- I Új és igen nemes feladatot tölt be a 10 hektáros őspark­ban levő egykori grófi kastély és lóistálló: megfelelő átalakí­tások és bővítések után itt ren­dezték be a Kétegyházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző- és Munkástovábbképző Intézetet. Egykori gazdái rá sem ismerné­nek a kastélyra és ősparkra. A parkot szépen gondozzák, az épületeket karbantartják, az egykori istállót átalakították, új épülettömbbel gyarapodott az oktatási központ. Összesen 11 műhely, több milliót érő kor­szerű mezőgazdasági géppark, illetve technológiai berendezés al), az oktatás rendelkezésére. Békés, Hajdú, Csongrád és Szabolcs megyéből jönnek ide tanulni a majdani gépszerelők, növénytermesztő gépészek, ön­tözőgépjavítók, -karbantartók, lucernalisztüzemi gépészek, ta­karmánykeverő üzemek gépé­szei es egyéb szakmára elhiva­tott fiatalok. A hároméves növénytermesz­tő gépész szakon egyszerre két­százan tanulnak. Kollégiumi el­látásuk kitűnő. Ezenkívül fel­nőttoktatásra is berendezked­tek Kétegyházán, Különböző szakmai továbbképzésen évente ezernél többen vesznek részt. A felnőttek elhelyezésére 180 sze­mélyes kollégiumot rendeztek be. Újdonság lesz a mestervizs­ga. Az elkövetkező időkben mestervizsgát tehetnek azok * mezőgépszerelők, akik kima­gaslóan jó eredménnyel dolgoz­nak a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok műhelyeiben. Az iskolában autóvezetői pá­lya, klub, különböző szakköri helyiség, sportpálya áll rendel­kezésre a fiatalok tanulására, szórakozására és sportolására. Több ezer kötetes könyvtár, sok folyóirat, sajtótermék várja az olvasni vágyókat. Kétegyháza a Tiszántúl mezögépszerelő okta­tásának a „fellegvára”. * * * A kétegyházi lakosok külön­böző anyagi forrásokból bizto­sítják az életkörülményeik to­vábbi javítását. Nincs olyan porta, ahol saját szükségleten kívül ne hizlalnának sertést el­adásra, de foglalkoznak bika­hizlalással is. Az idén például csupán háztáji portákról és kisgazdaságokból több mint hatezer hízott sertést adnak közfogyasztásra. Sok munkával, nagy szorgalommal teremtenek maguknak szép környezetet az egykori urasági cselédek Két- egy házán. Ary Rén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom