Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

Építőtábor '76 Hőség, borsó, diákok Forróság perzseli a betont. Két vadgalamb pihegve keres menedéket a ládarengeteg hűvö­sében. Ott, az árnyékban is van legalább 30 fok. A Békéscsabai Konzervgyár udvarán középis­kolás diákok tízóraiznak. Vajaekenyeret majszolnak pap­rikával.-y Jó kaja, csak kevés — így Kőkai Laci, a kiskunhalasi szak­munkásképző intézet tanulója. — Ahogy elnézem, nem is cso­da — fordul az egyik lány Laci felé, aki, ha birkózna, bizonyo­san a nehézsúlyúak közt verse­nyezne. Az epés megjegyzés nyomán nevetés tör ki és mindenki eszik tovább. . Hadüzenet a borsónak — A második turnusban negy­ven kecskeméti gimnazista és halasi szakmunkásképzős alkot­ja a tábort. Ma van a második ! munkanap. A gyerekek négy- brigádban dolgoznak, a konzerv- { üzemben, a lapkázóban és a j készáru raktárban segitkeznek — fogad Kőműves Ilona tábor­parancsnok. — Ahhoz, hogy a KISZ építő­táborai betöltsék feladatukat, három dologra van szükség. A vendéglátó üzem és a tábor ve­zetői jó kapcsolatot alakítsanak ki. Azt hiszem, itt sikerült ez, de a másik két feltétel is adott, vagyis az üzem testhez álló mun­kát biztosított a gyerekeknek, és végül olyanok alkotják a tábort, akik igazán szeretnének tenni valamit, és tudják, munkájuk sok-sok értékes forintot jelent a népgazdaságnak. Lényeges ezen­kívül a gyerekek elhelyezése, szabad idejük megfelelő kitöl­tése is — folytatja a táborpa­rancsnok, amikor arról kérdez­zük, mi kell ahhoz, hogy a mun­ka befejeztével az üzem is elé­gedett legyen és a gyerekek is kellemes élményekkel búcsúzza­nak. Akkor vegyük sorra... A lapkázóüzemben ügyes gé­pek darabolják, hajlítják a be­főtten üvegek tetejére .kerülő fémtetőkét. A gépek körül kék | műanyag kosarak, tele fémkari. : kakkal. I latja. De az igazság gyűrötten is igazság. Lenyelek egy jégkockát, irány a park, olt már készül az este, megjelentek a sakkozók, A Ha­bet néni, a Lipták úr, aki nyá­ron leállítja a hadműveleteket. Most ő is csak ül a pádon, ne­hezen szedi a forró levegőt, in­ge nyitva, szabadon a . melle, csak fejével int, ha szólnak hoz­zá. Később a hűvösben mégis elindul egy sétára, katonásan át­húz a parkon, van itt egy sor fiatal fa, szemlét tart, hogy nap­közben nem mozdult-e el vala­melyik a helyiről. Hiába, van még rend ezen a világon. A Kertészék gyereke most ta­nul járni, a Radics bácsi két hete csak sörözik, minthogy vég­leg lemondott az alkoholról. Ma. gamról csuk annyit, mi lesz ve­lem. ha Angéla mégis elvisz az anyjához, és csak ennyit mond neki, bemutatom a férjem. Mindez persze nem maradhat titokban. Az öregem veri majd az asztalt, s lesznek kérdései, mint például, hogyan tudnám én egyáltalán otthon érezni ma­gam a házasságban? Szerencsé­re a családom holnap elutazik nyaralni, lesz időm beprogra- s mo/.ni a választ. De akármit mondok is, annyit már én is tu­dok, hogy a házasság egy sze­rencsétlen buli. dehát a kisem­ber elöbb-utóbb minden hely­zetben otthon érzi magát. Még reggel találkoztam a Mandel papájával, az éjszaka — Ezek végeit kell összeakasz­tani — magyarázza Varga Pi­roska, a kecskeméti zenei gim­názium másodikosa. — Óránkén! ötszázötvenet kell összefűzni, hogy meglegyen a napi norma. , Hamar bele lehet jönni, nem ne­héz munka, nekünk való. Ha vé­ge lesz, kórustáborba megyek, aztán az iskola irodalmi színpa­dának tagjaival a Szelidi-tónál nyaralunk. Különben itt is jól érezzük magunkat, klassz helyen lakunk. Vele szemben a szemüveges Danics Éva fűzi a karikákat: — Egyetértek Piroskával, már [ ami a munkát illeti. Különben I van egy fortélya, én már rájöt­tem. A bal kézre fűzve gyűjtöm a lemezeket, ha kész, a másik kezemre csúsztatom. Így a leg­gyorsabb. Elégedettek a diákokkal * Bellus Balázsné régi dolgozó, a csík vágó gépen dolgozik: — Ahhoz képest, hogy csak most kezdték a gyerekek, egész ügyesen csinálják. t felhívta őket a srác Moszkvából ■ telefonon, persze itthon fizetik, i Nem mondott semmit, csak ép- : pen nem volt kinek telefonál- • jón. Csupa öröm az ilyen gye- ■ rek. Ahogy vártam: itthon egy- • re kevesebben vagyunk, persze : a Lakinger mindig itt van. A ; helyesírást illetően naponta gya. ■ kőről, mint egy zongoraművész. • Füzet a hóna alatt, akárcsak ő, j az is egyre vékonyabb, mert : minden témát megversel, a mü- : trágyától a szamócáig. A verse- ■ két azonban szorgalmasan kité- ■ pi, ne lássa senki, döntsön az • utókor, hogy tényleg hagy költő j élt-e itt, Bagolyfalván. Mosta- : nában frankón nagy szövege ■ van, szidja az iskolareformot, j nyomja a sódert. Bizonyítékai : vannak, hogy a tanerő tévedés- : bői húzta el magyarból, mert • rossz a látása. Ezért keverte ősz. ■ sze a padtársával. Öregszik az : ország. Ezek a klubestek is csak : annyit érnek már, mint pálma- ; fák az északi sarkon. A park- • ban persze ott ülnek az öregek. • a tranzitforgalomból is leragad : itt-ott egv pár, az öreglányok a : kaput támasztják, az ablakok • nyitva, a tv-játék osszekevere- • d\k a rádiózenével. Valójában j nem történik semmi. Magam is j úgy ülök itt, mint a klasszikus *, filmek őse, név és cím szerint, 5 „A lelocsolt locsoló". Ilyenkor : azlán nagyon szeretném' tudni. : hogy mégis mitől idegesek a • nők? ; (Folytatjuk) ! (a szerző felvétele) Miközben beszélgetünk,- egy pillanatra sem szakad meg a ter­melés. Naponta 28,ezer üveg bor­sót dolgoznak fel és indítanak útnak az NDK-ba és a Szovjet­unióba. Az előkészítéstől a cso- magolóig összehangolt munkára van szükség. Erről már Bo- tyánszki Mihályné, az üzem tá­borozási felelőse tájékoztat: — Nálunk először dolgoznak építőtábori diákok és eddig csak a legjobbakat mondhatom. Va­lamennyien önként, vállalták, hogy segítik a népgazdaságot a szünidőben. A diákoknál a fel­nőtt norma nyolcvan százaléká­nak teljesítése jelenti a 100 szá­zalékot. Kollektív és egyéni munkaversenyt hirdettünk a bri­gádok közt, és a legjobbak né­mi pénzt is kapnak. Egy másik teremben vízzel föltött óriás tepsiket állnak kö­rül a gyérekék. Az üveget lezáró kerek fémlemezre illesztik rá a leszorító gumikat, majd együtt, szép sorjában egy kosárbu gyűj­tik, ahonnan aztán a töltőgépek­hez viszik. Mire veget ér a mű­szak, nyolcezer üveget töltenek meg borsóval. Ezután már az utolsó művelet következik, a csomagolás. Itt szintén találko­zunk építőtábori diákokkal. A teli üvegeket szalagra rakják, a gép címkét ragaszt rájuk, és a másik oldalon pedig mái doboz­ba is kerül a kész borsóbefőtt. Görög tájakon Munka után a Gyulai úti Lékai kollégiumban találkozunk a tá- . bor lakóival. A pihenés, a ki- kapcsolódás következik. Ma bé­késcsabai városnézés és isme­retterjesztő előadás szerepel a prdferamban. Vacsora után lépünk be a klubterembe. Diavetítés fojvik. Kocsis Pál, a tábor nevelési fe­lelőse görögországi útiélményeit osztja meg hallgatóságával. — Éppen most készültünk el az első napi teljesítmények ér­tékelésével ,— lép ki a7. irodánál Gyurkó Gabriella, a tábor másik vezetője, kezében kimutatással. Ebből kiderül, hogy Varga Pi- roskáék brigádja vezet: az első nap 151 százalékot produkáltak. Időközben befejeződik az is­meretterjesztő előadás, nemso­kára takarodó lesz. Holnap reggel újabb borsószál­lítmányok érkeznek a jjonzerv- gyárba. (Fábián) BÉKÉS MEOW,: 1976, JÚLIUS 3 Könyvtárügyünk a figyelem középpontjában A könyvtárak fejlesztése Bé­kés megyében is tervszerű fel­adat, és a megyei tanács távlati közművelődési tervére épül. Úgy gondolom, célszerű egy kissé visszapillantani, hogy miként alakult a könyvtárak fejlesztése az elmúlt ötéves tervben. Ennek illusztrálásara megemlítem, hogy a IV. ötéves tervben mintegy 9 millió forintot fordítottunk he­lyi, megyei és központi támoga­tásból könyvtári építkezésekre. Ezzel a korszerűsítéssel sikerülj, elérni, hogy a -korábbi 1922 négyzetméternyi alapterületet 3930 négyzetméterre bővítettük. Nagyon fontos állomása volt a könyvtárak korszerűsítésének a „Száz falu — száz könyvtár” akció, amikor négy helyen (Ke. vermes, Méhkerék, Sarkadke- resztúr. Újkígyós) és a „Petőfi Emlékkönyvtár” akció, .amikor hat helyen (Füzesgyarmat, Me- zőberény, Mezőhegyes, Szarvas, Tarhos, Vésztő) épült könyvtár. A harmadik nagy megmozdu. lás, a „Felszabadulási Emlék- könyvtár” akció során hat •könyvtár korszerűsítése; illetve építése történt meg. (Bélmegyer, Csorvás. Körösnagyharsány, Medgyesbodzás, Gyulavári, Mu. rony). A könyvtárakban egyéb bővítések, korszerűsítések is tör­téntek. és 11 helyen 487 négy­zetméterrel bővült a régi alap­terület. Ezek a korszerűsítések, építések azt igazolják, hogy me. gyénkben tudatos könyvtárkor, szerűsítési munka folyik, a te­lepülések jellegének megfelelő a korszerűsítés, építés. E munká­ban jelentős részt és kiemelke­dő szerepet játszott Lipták Pál, a megyei könyvtár igazgatója, ugyanakkor mindenkor készsé­ges, lelkes támogatást kaptunk Gerő Gyulától, a Kulturális Mi­nisztérium volt ' munkatársától is. örvendetesen alakult a könyvtári állomány. A IV. öt­éves tervben 843 ezerről 990 ezer kötetre emelkedett. A terv­időszakban 9 millió 170 ezer 806 forintot költöttünk könyvtár­beszerzésre. A könyvtárak kor­szerűsítésénél nagy gondot for­dítottunk arra, hogy megfelelő gyermek., és ifjúsági részlege­ket alakítsanak ki. Tizenhat he. lyen térbgn is elkülönül a gyér. mekrészleg. nyolc helyen pedig — mivel a körülmények egyelő­re nem teszik lehetővé —, csak állományban történt meg az él. különítés. A 14 éven aluli ol­vasók száma évről évre nő. Kü­lön kiemelkedik Békéscsaba, ahol 2300 és Békés, ahol 1393 beiratkozott olvasójuk van. A városok közül még Szarvasi kell említeni, ahol 1033 a fiatal ol­vasók száma. Nem olyan rég még csak Bé­késcsabán. a megyei könyvtár­ban volt zenei részleg. Ma már 19 helyen működik! E részle­gekben 11 ezer 272 hanglemez található. Kiemelkedik Békés­csaba állománya 4 ezer 532-vel és Gyuláé 1 ezer 554-gyel, Me- zőkovácsházáé 905 darabbal, örvendetes, hogy a könyvtár ze. nei részlegét 1975-ben mintegy 19 ezer fiatal kereste fel és mintegy 15 ezer lemezt hallga­tott meg. Nem közömbös, hogy miként, alakult a tervidőszakban a fő­foglalkozású könyvtárosok szá­mú. 1971 és 1975 között 88-ról 121-re emelkedett. E szám szép növekedést mutat, de mindjárt azt is hozzá kell tennünk, hogy- egyes településeken a szüksé­ges tétszám elmarad a követel­ményektől. Megyénk nemzetisé­gi jellegéből fakad, hogy Békés, esaba szlovák báziskönyvtár­ként is működik, 18 szlováklak. ta település könyvtára tartozik ide (más megyében levő is). Ör­vendetes, hogy nő az olvasók I száma, és a kölcsönzött művek száma is. A legmagasabb Tót­komlóson, ahol 120 olvasó 700 művet kölcsönzött.' A békéscsa­bai szlovák báziskönyvtár 1971 és 1975 között 6 ezer 600 kötet könyvet és 656 hanglemezt ka­pott. Ebből a nemzetiségi könyv, tárak részére 3 ezer 500 kötet könyvet és 440 hanglemezt ad­tak ki az öt év alatt. A gyulai román báziskönyvtárhoz 16 ro­mán nemzetiségi település könyvtára tartozik (más megyé­ben levő is). Könyvállomá­nyunk, új könyvekkel való ellá. tásuk folyamatban van. A „Ki. váló Könyvtár” pályázaton Gyű. la és Mezőberény 1970—71-ben, a következő pályázaton 1973— 74-ben Kevermes nyerte el a „Kiváló Könyvtár’ címet. A leg­újabb pályázatra 11 könyvtár nevezett be. Az utóbbi években szemmel láthatóan szélesedett az olvasómozgalom. Az „Olvasó Népért” mozgalom keretében három jelentősebb akció zajlott le a IV. ötéves terv időszakában. A „Kell a jó könyv” — mozga­lomban áz MSZBT által meghir­detett pályázaton Békés megye tanácsi könyvtáraiból 1 ezer 241-en vettek részt, többen nyer. tek társasutazást és tárgyjutal­makat. „Az Olvasó Munkásért!” — mozgalom a Művelődésügyi Mi. nisztérium és a SZQT által meg­hirdetett pályázatán 18 tanácsi közművelődési könyvtár vett részt. E könyvtárakban — a pá. lyázat ideje alatt — 1 ezer 800- za! növekedett a könyvtárakba beiratkozott fizikai dolgozók szá­ma. Második díjat a mezőhegye, si; harmadik díjat a nagyszéná- si könyvtár nyerte. A „Felszabadulási Olvasómoz. galmat” a Kulturális Miniszté­rium hirdette meg. Ezen a me­gye minden könyvtára részt vett. A jutalmazott könyvtárak: Me- zőkovácsháza, Kötegyún és Vésztő. A Magyar- Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának ha­tározata nagy segítséget jelent a könyvtárak feladatát illetően, mert világosan leszögezi, hogy: „A folyamatos művelődés, ön­képzés keretében — a növekvő szabad idő értelmes eltöltését is segítve — fokozni kell az ér­deklődést a korszerű társadalmi, természettudofnányos, műszaki ismeretek iránt. Mind szélesebb rétegek váljanak rendszeres ol­vasókká.” A könyvtárak jelentő, sen segítik, hogy a társadalom nagy tömegei a szocializmus mai, illetve jövőbeni követeimé, nyeinek megfelelő kulturális színvonalon éljenek. A közmű­velődés távlati fejlesztési tervé­ben a könyvtár kiemelt szere­pet kap. Ügv gondolom, hogy a továb­bi korszerűsítés fokozatos meg­valósítása azt igényli, hogy az V- ötéves tervben is tervszerűen, célszerűen és koordináltan való. sítsuk meg egy-egy település könyvtárainak bővítését, illetve építését. A IV. ötéves terv ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a helyi, megyei és országos erő­források összefogásával számos település könyvtárát sikerült korszerűsíteni. A jövőigen is szükséges az ilyen jellegű össze, fogás. A megyei tanács a kö­vetkező 3 évben jelentős anya­giakkal támogatja a helyi könyvtórépítési akciókat, az szükséges, hogy ehhez miniszté­riumi támogatás is párosuljon. Ha így lesz, célkitűzéseinket sorra-niegvalósithatjuk, és mind szélesebb rétegek válnak rend­szeres olvasókká. Dr. Gácsér József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának (\ vezetője \

Next

/
Oldalképek
Tartalom