Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

ŰJ KÖNYVEK Stoposok az utakon A 47-es műúton, Szegedről ha. zatérőben a gépkocsi kerekei mohón „falják” a kilométere­ket. A kánikulában minden szik. rázik, a szembejövő személygép­kocsik krómozott részei élesen tükröznek. A város határában egy fa árnyékában stopos fia­tal vár szerencsére. Amint megpillantja a kocsit, unott mozdulattal leint. Vászon táskáját vállán hanyagul átvet­ve vár az út szélén. — Vásárhely felé? — s előre­mutat. Másfelé nem is mehet­nék, mert nincs elágazás. — Ha nem zavarok, vigyen már el — kér. • Egyetemista fiú, másodéves jo­gás zhallga tó. — Volt egy ügyem, azt intéz­tem. a nyáron szeretnék külföl­dön szétnézni, s egy stempliért be kellett jönnöm — zsörtölő­dik. — Külföldre vonattal me­gyek — magyarázza megnyugta­tásként. — Gyakran stopol? % — Nem mondhatnám. Ösak módjával. Nyáron többnyire stoppal utazom, mert gyors, ké­nyelmes — neveti ei magát, s összedörzsöli hüvelyk, és muta­tóujját — és ami a lényeg: ol­csó! Időközben megérkezünk Hód­mezővásárhelyié. — Koszi szépen — int búcsú­zásként és eltűnik az utca for­galmában. ♦ ** Orosháza határában egyszerű­en öltözött fiatal pár — az asz- szonyka várandós — pihen az árnyékban. — Vigyen már el bennünket, lekéstük az autóbuszt — szól a 22 év körüli fiatalember. A kör­nyéken nincs autóbusz-megálló... Az üveggyárnál 50 körüli, po­cakosodé férfi ugyancsak szapo- rázza lépteit. Gyakran megfor­dul, míg végre elszánja magát: stoppol. — Uraim, uram nekem három­ra Csabán kell lennem — dadog, ja, miközben verejtékező hom­lokát gyakran törülgeti. — Az isten tudja hány kocsi ment el mellettem. Restelltem leállítani. *** Csorvás központjában csinos fiatal lány int.^ — Csabára mennénk — mond. ja hamiskásan. — Csak egyedül van 1.. — vá­laszolok', mint aki nem érti a dolgot. Nem ér meglepetés, ami­kor a presszó elől két hosszú hajú, egyáltalán nem bizalom­gerjesztő, 18—20 év körüli fia­talember lép elő. Vitatkoznak. Egyikük öklét a lehúzott abla­kon pihenteti, rá tetoválva: „üss”. — Nem érek rá — sürgetem őket, . — Hapsikáim, menjetek ti, ne. kém hamarabb megállnak — mondja cinikus mosollyal a kis­lány. A két „jó barát” vigyorog­va ül a kocsiban. Mindketteh — N. Lajos és K. Károly — a fő­városban dolgoznak. Segédmun­kások. Most két hét fizetés nél­küli szabadságot vettek ki, s ha­zaruccantak pihenni. *** Hétvégén kánikulában igen sok békéscsabai kirándult Gyu­lára. így érthető, hogy több volt az „ingyen utas” az utakon. A Gyulai úton szinte egymást érik a stoposok — többségében fia­talok. A tervezővállalat előtt kel lány ácsorog. Tenyérnyi szok­nyában. merészen kivágott blúz. ban feszítenek. Egyszerre _ inte­nek le. .Középiskolás diáklányok. Éva közgés. Mari gimis. Fiata­lt*. de már felnőttet megszé. gyerutö módon dohányoznak. Barna bőrük a gyakori napo­zásról árulkodik. Egyikük észre­veszi, amint végignéznem őket. — Anyámék üdülnek, egyedül vagyok itthon. Jobb híján kijá­rok a strandra. — Nyári munka? . — Nem nekünk való az — vi­hognak. — Nekem legkésőbb 9-re ha­za kell menném — mondja Mari. — Az öregem kikloífol, ha meg­tudja ... — s elharapja a mon­dat folytatását, — Majd csak haza hoz valaki — nyugtatja barátnője, és vidá­man intenek búcsút a fürdő be­járatánál. *** Visszafelé a tejporgyár előtt egy fiatalember állít meg. Járá­sa bizonytalan. Az ablakon be­hajolva szeszes ital bűze árad belője. Ní>m veszem fel. Dühö- ., <^mUel fenyeget. .Szerencsé kocsi most is a gyorsabb ... Itt a nyár, a vakáció, a szabad­ságok ideje. Sokan mennek ki­rándulni, üdülni, nyarajni. Az utak forgalma többszörösére duz­zadt, a stoposok száma ugyan­csak megnőtt. Jelenlétük az or­szágutakon csak fokozza a bal­eseti veszélyt és zavarja a for. galmat. Hogy ki kit vesz fel ko­csijába, az magánügy, de ha már felvette a »topost, érte felelős­séggel tartozik. És ezt nem is árt elfelejteni. Szekeres András A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó egyik legtermékenyebb kiadónk, sok érdekes könyvvel gondoskodott a vakációzó ki- sebb-nagyobb diákok hasznos időtöltéséről. A nemrég indult Aranykürt kiskönyvtár egyik új kötete Háns László: Győztes ke­restetik című ifjúsági regénye. Az úttörőmozgalom 30 éves tör­ténetét mutatja be képekben — Sellyéi Anna összeállításában — az Uttörőtükör. Balatoni mesék, mondák, történetek kötete az újabb kiadásban megjelent Aranyhíd; Lipták Gábor érdeke­sen, színesen elmondott történe­teit Szántó Piroska illusztrációi kísérik. Úttörők ró ni ka a címe a magyar úttörőmozgalom három­évtizedes történetét ismertető ki­adványnak, melynek gazdag anyagát Gaál Ferenc válogatta, szerkesztette és látta ei beveze­tővel, A Bölcs bagoly sorozat egyik új kötete a Sárkányok ünokái című ismeretterjesztő ké­peskönyv, Tasnádi Kubacska András tollából, Réber László illusztrációival. Sokadik kiadás­ban jelent meg Jules Verne: Nemo kapitány című ifjúsági regénye. A Magyar Helikon ízléses kö­tetei közül említsük meg az Gkori irodalom kiskönyvtárában közreadott kiadványt; Kallimak- hosz himnuszaival. A Gondol­kodók sorozatban látott napvilá­got az Értekezés az érzetekről, Etienne Bonnet de Condillac­nak. a francia felvilágosodás ne­vezetes alakjának könyve. A né­hány éve megjelent nagv sikerű Virágoskönyvhöz hasonló kötet a Fák könyve. Ferenczv Béni pompás akvarelljeivel, XX. szá­zadi magyar költők verseivel. Védett értékeink A repülő autó Századunk motorizált „gladiá­torai” sokféle veszélyes produk­ciót hajtanak végre. Az autós- rodeók párharcai és lélegzetel­állító ügyességi bemutatói ve­szélyes vállalkozások, mint ahogy a képen látható „távolugróver- seny” sem tartozik a kockázat nélküliek közé. Egy angol, ver­senyző nem hivatalos világrekor­dot döntött meg akkor, amikor gépkocsijával tizenhárom egy­más mellé állított személyautó fölött repült el és ért sértetlenül földet. A felvétel jól érzékelteti, milyen nehéz feladatot kellett megoldania a korábbi tizenkét- kocsis rekordnak „hadat üzenő” autóvezetőnek. Kocsijával fokoza­tosan emelkedő pályán futott ne­ki, hogy kb. 3 méter magasság­ban „dobbantva” — továbbra is enyhén felfelé ívelő röppályán — mintegy 23-24 méternyi utat tegyen meg a levegőben repülve a közel 1 tonna súlyú jármü­vével. Minimálisan 100 km/óra sebességgel kell az autónak szá- guldania, hogy a szükséges röp- távolság megtételére reménye legyen a vezetőnek. A gépkocsit e mutatványhoz különleges gu- miaöroncsokkal látják el — kü­lönösen a meghajtott hátsó ke­rekek gumijaira vonatkozik ez — és gondosan ügyelnek rá, hogy a nekifutópálya utolsó néhány métere jó tapadást biztosító anyaggal legyen borítva. A repü­lő autó futóművét is átalakítják egy kevéssé a produkcióhoz, hogy a földet érés nagy „megráz­kódtatását” kibírja a szerkezet. A gépkocsi üzemanyagtankjába csak éppen annyi benzint tesz­nek, amennyi a nekifutáshoz szükséges, hogy sikertelen kísér­let esetén ne robbanjon fel s égjen el az autó. Ami az egymás mellé állított autókat illeti, nem kell sajnálni őket, mind kiszol­gált, roncstelepre szánt példá­nyok. Egyébként az ugrás végre­hajtásának technikájáról még annyit, hogy a versenyzőnek na­gyon kell vigyáznia rá, hogy a kocsi a repülés során ne billeg­jen oldalra, ezért a vezető már az „elrugaszkodás” előtt befelé, a kocsi középvonala irányába húzódik. Gémtanyák lakói Üstökösgém-fióka figyel a fűzfáról Halásztelken Fotó: K. Zs. Herman Ottó 1891-ben megje­lent A madarak költözése című dolgozatában azt írja, hogy; „Ma minden arány megcsökkent, a jelenségek szerényekké váltak; alig, hogy itt-ott alakul még egy nagyobb telep: a gémfalu, a kó­csagfalu, vagy sirályok tanyá­ja.” Az nyilvánvaló, hogy Al­földünk legendás madárvilága örökre a múlté. A közel kilenc­ven évvel ezelőtt leírt mondatok ma meg inkább érvényesek. A korszerű mezőgazdasági terme­lés, valamint a környezet- és tér. mészetvédelem kapcsolatának új­szerű kialakítása is időszerűvé vált, A természet- és madárvé­delmi törvények mindenesetre biztosítják, hogy ne pusztuljanak ki újabb növény- és állatfajok. Békés megye középső és északi részén, ahol területeinket a Kö­rösök ágai, a többé-kevésbé víz­zel feltöltött „holt-folyók”, ön­tözőcsatornák és vízerek hálóz­zák be, még mindig találhatunk néhány „gémfalut”, vagy leg­alább „gémtanyát”. Ezeken a madártelepeken főként bak­csók, szürke gémek, kisebb számban pedig kis kócsagok és üstökös gémek élnek, A bihar- ug rai tavak nyugodtabb nádasai­ban vörös gémek is költenek. Hazánkban a huszonhat va­dászható fajon kívül mind a 300 előforduló madarfaj teljes véde­lem alatt áll. Az itt élő kis kó­csagok és üstökös gémek külö­nösen ritkák, hiszen fö élőhe­lyük országunktól délebbre, Éu-1 rópa melegebb éghajlatú vidékén - van. Vonuló madarak, hozzánk általában csak április végén ér­keznek meg. amikor már felme­legedett az idő. Az említett fa­jok Magyarországon rendszere­sen. elszórtan kisebb telepekben költenek. Legnagyobb számban még a bakcsóval és a szürke gémmel találkozhatunk. Sekély szélű folyómedrekben, csator­nák partján, rizsföldeken,, halas­tavakon, kubikgödrökben, öntö­zött réteken és mocsaras ártéri erdőkben keresik meg táplálé­kukat, ami különböző bogarak­ból és legyengült beteg apró ha­lakból áll főként. a kócsagok és üstökösgémek ak­kor még igen gyámoltalanok vol­tak. Most már lassan elcsende­sedik a gémtelep, július végére elhagyják teljesen a lakói, és messze környékre elkóborolnak; táplálék után. Közben megerő­södnek a fiatalok és szeptem­ber végén, október elején, mi­előtt beállnak a hideg nappalok, elindulnak dél felé; hogy elkó­boroljanak a mediterrán mocsa­rakban, majd Afrika végtelen­nek tűnő térségében. Az üstökös- gém néha elmegy Nigériáig, a kis kócsag a közép-afrikai Dhe. ba-tóig, a bakcsó Nigériáig, sőt Guineáig. Nagy részük azonban a Földközi-tenger térségében él, ott várják meg az újabb tavaszt, amikor visszaindulnak a nagy kék országúton szülőföldjükre. Ha a Körösök mentén kirán­dulunk vagy horgászunk és gém­telepet látunk, találunk tavasz- szal vagy az első nyári hónapok­ban; ne menjünk a közelükbe, ne zavarjuk meg ezeket a gyö­nyörű röptű, óvatos madarakat — melyek nagyon „kényesek” fészektelepük háborítatlanságá­ra! Távcsővel igen szép megfi­gyeléseket tehetünk a táplálko- zóhelyeiken, de csendes horgá­szat közben még távcső nélkül is nagyszerű megfigyelésekre nyí­lik alkalom fészektelepüktől tá­volabbra is. Fészektelepeik mind természetvédelmi területek is. Héthy Ziigmond Nálunk elsősorban a Körösök ái-téri füzeseiben találjuk íé- szektelepeiket, mint például Ha­lásztelek környékén, de megfele­lő nyugodt hely hiányában a víztől távolabbra eső erdőkben is megtelepszenek. Ilyen fészke- lések vannak a vátyoni erdőben, vagy a bélmegyeri erdős-pusztai tölgyesben, ahol magas tölgyfák koronájában alakult ki a gém­tanya. A szürkegém- és bakcsófiókák június eleién már a fészkek szé­lén próbálgatták szárnyukat, de 1976. JŰLIUS 10, A kenyér tárolása Napi fogyasztású cikkeink kö­zül a kenyér tárolása különösen a nyári hónapokban igen nagy körültekintést igényel. A kenyér kisülés után rövid időn belül a fogyasztókhoz jut, s általában a háztartásokban 1-2 nap múlva elfogyasztják. Ez alatt a rövid idő alatt is mikrobás eredetű romlás léphet fel, ha helytelenül tárolják. Legcélszerűbb 15—20 fok Cel­sius hőmérsékletű hűvös, szellős helyen, de semmi esetre sem nedves, meleg térben vagy ny­lon zacskóban tartani a kenye­ret. Meleg helyen a kenyér nyúló- sodhat, a nylon zacskóban hosz- szabb ideig tárolt kenyérben pe- nésztelepek fejlődnek ki. Ha fél vagy negyed kenyeret vásárolunk, celofán fóliába vagy vászon ruhába (szakajtó) csoma­goljuk elfogyasztásig. Természe­tesen hosszabb ideig ez sem vé­di meg a terméket a kiszáradás­tól. de megóvja a szennyezéstől es nem fülled be. Minden család fel tudja mér­ni 1-2 napi kenyérszukségletét' aminél többet nem ajánlatos nyári hónapokban odahaza tá­rolni. Dr. Hídvégi Imrémé k

Next

/
Oldalképek
Tartalom