Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) A KGST-tagállamok kommunista, és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves Időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú íár- sadálmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonulat, amely az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista .gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szel eplő rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében. a KGST-tagállamok egységének és összeforrottságának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztései-e irányuló — egyhangúan elfogadott — komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV-XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagallamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975. közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- ét nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a néngaz- daság növekvő ágazatait,. Jelentős munka folyt a termelésszako- sítás és kooperáció terén. Űj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első. 197G—1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975 között csaknem megkétszereződött és 1975- ben már több mint 70 milliárd jubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14.4 százalék volt. az 1986—1970. közötti 8,2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi és munkaerőforrásoknak a társadalmigazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli észszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése sotán. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbiaknak elkerülhetetlen velejárójuk a konkur- rencia. az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagálla- mok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. A szocializmus természetének es magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy a sokoldalú együttműködés elmélyítése, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése és ki- egyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további el. mélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közö6 megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznák majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére. közlekedés; kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KG3T- tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tagá-Hamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanya. gokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia, és anyag- igényes termelést, megkezdik a fütöanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új ener- • giaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép. és berendezésfajták, valamint az élen járó technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártás- szakosításának és kooperációjának .gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek Ii&yelembevételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az'alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés mten- zifikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vetőmag-termesztés, neme. sites stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagál- lam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányok, ból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST- tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának re- ' konstrukciójára, nyersanyag- ellátásának megjavítására épül majd. A KGST tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési i-endszenel ösz- szehangolt ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi. hogy megerősítik es minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják tel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hosszú« távú főprogramok jelentőségét, megállapította; ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti á KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a j°vőben is a szocialista interna, ciopalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyek, ben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományosműszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. Megvizsgáltak a KGST-onszá- gok egyesített villamosenergetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energia- rendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamosenergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosenergia-szük- ségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az 'ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áru- szállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműködésének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és a/, azt követő időszakban” című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hat- hatóságanak növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az -egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KQST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénztigyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott arak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogV tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hegy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, készítsen erre vonatkozóéin konkrét javaslatokat, úgy, hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelölve a .sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedés'eket, megerősítették. hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országávahvaló kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST- tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel mindenfajta diszkriminációt. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra, váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei" az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvénvre- juttatását. a népek által a békéért. a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladáséit folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi 'gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják á fej- ' lődő országoknak azt a jogos -törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „Deklaráció az űj nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „Akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonialtzmus ellen, az imperializmus által rá'- juk kényszerített egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomás felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szol- (Folytatás a 3. oldalon) i
