Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

Miért dolgozik, mire költi? Sok fiatallal beszélgettem arról, hogy tulajdonképpen mi­ért megy el nyáron dolgozni, és mire költi majd a pénzt, amit keres. t Örvendetes, hogy egy sem akadt közöttük, akinek a család rossz anyagi helyzete miatt kell pénzt keresni. Legtöbben azt fe­lelték, hogy tapasztalatot, gya­korlatot szeretnének szerezni az életre. Volt, aki bevallotta, hogy „felnőttes” dolognak tartja a munkát, s kíváncsi egy hivatal, egy üzem, egy gyár életére. A tizenhat éves Gabi elgon­dolkoztatott. Ö az iskolában ki. tűnő tanuló, aktív KISZ-tag, korához képest érett, gondolko­zó, szemlélődő, filozofálgató tí­pus. Nagyjából ezeket mondta: — A felnőttek annyit szidják a mai ifjúságot. Nekünk ez fáj! Most elmegyek egy üzembe dol­gozni. Szeretném megfigyelni, hogy a felnőttek mind rendes, becsületes, lelkes, pontos, jó emberek-e? Azt is szeretném, ha engem példásnak találnának, hogy legalább néhány embernek megváltozna a véleménye a mai ifjúságról. Es Erika? Hibát követ-e el az ő édesanyja? Bizony igen. Erika is elesik attól a gyönyörűségtől, hogy* kicsit az övé is legyen, amit keres. Sértő, a „dolgozó” nagylány önérzetét bántó az anya kijelentése: „...a fizetést egy fillérig le kell adnia!” Mi azt tanácsoljuk, amit sze­rencsére a legtöbb helyen ta­pasztalunk: tűzzenek ki közösen célt az ifjú lánnyal vagy fiúval együtt a szülők. Hallottunk öl­tönyvásárlási tervről. Ez helyes, de legyen meg az az érzése a fiatalnak, hogy az ő keresetéből veszik. Menjünk el vele a vá­sárláskor, de engedjük, hogy ő fizethessen. Érezhesse, hogy az első saját keresetéből fizeti ki az öltöny árát. Az IS helyes, ha távo­labbi terv megvalósításához anyagi alapként takarékba te­tetjük a gyermek keresetét. Ezt tervezi a tizennégy éves Krisz­ta. Érettségi után, a négyévi Könnyű ételek Spagetti Carbonari módra. Jó sós vizet felteszünk forralni, 40 dkg spagettit beleteszünk, és kb 8—10 percig főzzük. Azután szű­rővel kiszedjük, leöntjük és le- csöpögtetjük. Közben 25 dkg nyers sonkát 1-3 cm-es kockák­ra vágunk. 1 doboz szardíniát és 1 csomag petrezselymet fino­man összevágunk. 6-8 tojást ke­vés borssal és szerecsendióval ki­keverünk. -A sonkát serpenyőben »ütjük, a szardíniafilét, a petre­zselymet és a tojásokat hozzáad­juk, és rántottét készítünk belő­le. A spagettit feltálaljuk, a rán­tottét rátesszük, hozzá reszelt sajtot és friss salátát fogyasz­tunk. Zöldséges vagdalt. Fél evőka­nál növényi zsiradékot felol­vasztunk, és 1 darabokra vá­gott hagymát megpirítunk ben­ne. 20 dkg vegyes vagdalthúst teszünk hozzá es jól átsütjük. Kakukkfűvel és bazsalikommal fűszerezzük. Hozzáteszünk 2 db szeletekre vágott paprikát, 10 percig pároljuk. 3 tojást 1 evő­kanál tejjel, sóval, borssal fel­verünk, a fasírozottra öntjük, pihenni hagyjuk, és 1 felszele­telt paradicsommal és kevés pet­rezselyemmel beszórjuk. Pírítós- sal fogyasztjuk. Gyümölcskrém ribiszkéből Gabi szavai után két gon. dolat megírására határoztam el magam. Íme az egyik: Vigyázzunk, felnőttek! Az annyit csepült mai fiatalok bí-, ráló szemmel figyelnek minket. Van-e jogunk pálcát törni felet­tük? Példaadók vagyunk-e min­den tekintetben? Nem kevésbé fontos a másik: Segítsük a környezetünkben dolgozó fiatalokat. Ismerjük el igyekezetüket, első helytállásu­kat, ezzel talán egész életre szó­ló kedvet adunk nekik a mun­kához. A harmadik gondolat akkor született meg, amikor a most érettségizett Erikával és Zolival beszélgettem arról: mire költik majd a nyári keresetűket. Erika szomorúan mondta el, hogy neki egy fillérig le kell adnia a fizetését. Anyuéktól csak villamosbérletre kap, és majd ők döntenek, hogy mire leöltheti el a pénzt. Zoli július elseje óta dolgozik, 2-3 naponként kér 10—20 forint előleget az édesapjától a maj­dani keresetére. Ez a két eset a két vég­iét. Sokan mondták, hogy ruhát vesznek, legtöbben a óénz nagy részét odaadják szüleiknek, s csak 50—60 forintot tartanak meg zsebpénznek. Ügy gondolom, helyes, ha szó. lünk a két előbbi módszer hely­telenségéről. Nézzük meg, mi lesz Zoli ese.^ tében ? A keserves munkával, az eset­leges kánikulai napok verejté­kével megkeresett forintjait nem látja együtt, hiszen előre aprópénzre váltotta őket, még a munka megkezdése előtt. Min­den mozdulata adósságtörlesz­tés. Belőle lesz az a típusú fel­nőtt dolgozó, akinek mindig van fizetési előlege, csakis részletre vásárol, könnyelmű és a pénzét rosszul osztja be. Ezt tanulta a szüleitől. A 10—20 forintos elő­legek felelőtlen elköltése, az utólagos „ledolgozás” vezettek erre. 1916. JŰL1ÜS 3. nyári keresetéből akar az első önálló külföldi útjára elutazni. Szép terv. Ajánljuk! De eí)ben is közösén döntsenek. Minden tervnél érezze úgy a gyermek, mintha a saját elhatározása len­ne. A mi feladatunk csak az irányítás, az ellenőrzés. Beve- zetgetés az életbe. vagy málnából. 40 dkg gyümöl­csöt megmosunk, lecsorgatjuk a vizet. 3 tojásfehérjét felverünk, közben hozzáadunk ízlés szerint (10 dkg) cukrot, a gyümölcsöt és 1 dkg forró vízben felolvasztott zselatint. Ha a massza sűrű, üvegtálra öntjük, ízlésesen fel­díszítjük gyümölcsszemekkel és ostyaszeletekkel. Dr. Gergely Károly né F. Sesun; NÉZŐPONT Egyik alkalommal, amikor a gazdag an­gol lady afrikai kör­úton tartózkodott, sa­ját tulajdonában levő csimpánza kihasznál­ta a kedvező alkal­mat, megszökött tőle, ér, visszatért majom- ismerőseihez. — Szóval visszajöt­tél — szögezték le a majmok, mintán fel­ültek egy baobabfa ágaira. — Amint látjátok — válaszolt a csim­pánz. — De hát hova lett az én... — Jusson eszedbe, túl sokáig voltál tá­vol — figyelmeztet­ték a többiek. — Várt rád egy darabig a párod, várt, aztán máshoz szegő­dött a közeli erdőbe. De mesélj, mi újság ott az embereknél? Hogyan élnek? — Nem mondhat­nám, hogy túl jól. — Már miért ne? — Hát például, ha ti találtok egy alkal­mas fát. rögtön lete­lepedtek ágai között. Az embereknek vi­szont csak köböl ösz- szetákolt lakhzlyeik vannak. — Szegények — sóhajtott az egyik, is­merős. — Bizonyara nagyon rossz nekik azokban a kényelmet­len lyukakban. — De még mennyi­re! — szögezte le ha­tározottan a csim­pánz. — Ezekből a vacak lyukakból olyan unottan men­nék át még vacakobb lyukakba, hogy ‘arról beszélni sem érdemes. — De hát miért? — Nem tudom pon­tosan megmagyaráz­ni, de az én volt gazdasszoayom sze­rint, ahogy tőle hal­lottam, azért, hogy táplálékhoz jussanak. — Na, ez nagy mar­haság — vélekedett a legfelső ágon ülő ma­jom. — Hogy a cso­dában lehet egyik lyukból a másikba át­mente ennivalót ta­lálni? — Tudjátok, ott minden másképpen van — magyarázta a •civilizált majom. Ná­luk semmi se úgy van, mint nálunk. — Hm, és ettől füg­getlenül jól érzik ma­gukat'’ — De még merii/- nyire! Betérnek a fő­lyukba, rögtön lete­lepednek egy doboz- félére, rámeredne:, egy másik, kisebb dobozra, és nézik., né­zik, pisszenés nélkül. Hát élet ez. mondjá­tok? Van úgy, hogy rtiegisznak valamit, aztán ok nélkül vi­hogni kezdenek. — Különös — je­gyezte meg egy má­sik majom. Nekem so­hasem kell innom ah­hoz, hogy jókedvem kerekedjen. — .4, ti nem érti­tek ezt. Ezek nem vi­zet, hanem egészen másvalamit isznak. — És valódi erdő ben járkálnak lega­lább? — Ő, ritkán, na­gyon ritkán, hisz ott nem tudnának fesz két csinálni maguk­nak. — De hát miért nem? — Ahhoz nagyon idétlenek. Bevallom nektek, még futni sem tudnak rendesen, ezért örökké vasdo­bozokban utaznak... — Nahát! És ezt ne vezik evolúciónak? — áörmögte bosszúsan a legöregebb sebhelye« hím majom. Hát eb ben az esetben ki va­lójában <t majom: mi vagy ök? Baraté Rozália fordítása Egészséges életmód szépségápolás AZ ORVOSTUDOMÁNY fej­lődésével — sőt időnkénti visz- szafejlödésével — sokat válto­zott évezredek folyamán az egészséges életmód fogalma. 4— 5000 évvel ezelőtt az egyiptomi asszonyok lárvaszerűen festett merev arcukat mozdulatlanságra kárhoztatták, az előkelőek még a szemben levő palotába is csak hordszéken vitették át magukat. 3000 év előtt Kréta szigetén a fiatalság olyan sportszerű éle­tet élt, hogy fiatal lányok szá­guldó bikák hátára tudtak fel­ugrani, öltözetük elöl fedetlenül hagyta keblüket, s testük nagy részét szabadon érte a levegő és a napfény. Könnyű volt így öl­tözködniük, hiszen sohasem volt hideg a szigeten. 2500 évvel ez­előtt a görögök híres olimpiászai is a testedzés szeretetéről tanús­kodtak, de csaknem ugyanakkor a híres Karthágóban már elpu- hultak az emberek, még vallási életük is kicsapongásokba vitte őket. A „SÖTÉT” KÖZÉPKORBAN a napfénytől fátylas süvegeikkel óvakodtak a dámák és csak a halvány, törékeny nő volt szép, de ugyanakkor a sok kép és le­írás maradt fenn a közös városi fürdőkről, ahol nem valami er­kölcsösen, de mindenesetre bő­ven tisztálkodtak hosszú lovagló és vadászkirándulásaik után a hölgyeji. Csaknem 500 évvel ez­előtt talán a világ leghíresebb szépasszonyának — Diana de Poitiers-nek aki két király, apa és fiú szerelme volt — szépségét vadászat, séták és hideg fürdő tartósították. 200 éve a francia udvarnál, a divatot és életmó­dot diktáló hölgyek még csak nem is mozoghattak, hiszen fri­zurájuk elkészítése sok-sok órát vett igénybe. Ez a frizura hol egész kerteket, hol pedig tengeri csatákat ábrázolt, jó félméteres hajtoronyra építve. Persze füröd­ni sem lehetett, hiszen megsé­rült volna a frizura. Ezért inkább a francia illatszeripar csodálatos termékeivel fedték el a mosdat- lanság nem túlságosan épületes illatát. 50—60 év előtt az úri kisasszonykák annál „úriabbak ’ yoltak,. minél inkább penészvi­rágok maradtak a túlzsúfolt szo­bák levegőjében. Ha esetleg még­is kisétáltak valami divatos hely­re, napernyőjükkel sikeresen el­hárították magukról az egészsé­ges napfénv ..veszélyét". A MAI ÉLETMŰD orvosi fel­fogása az ésszerű, sportszerű, de nem túlhajtott mozgást, minél több szabad levegőt, a munka és pihenés helyes arányát, változa­tos étrendet, kicsapongások mel­lőzését és mindenek felett a tisz­tálkodást ajánlja. Meglepően emlékeztet ez — mint már emlí­tettük is — a régi görögök élet­módjára. Hiába, nincs új a nap alatt — mondják sokan. Pedig újdonság ez, mert az ilyen élet­mód nem ösztönös, hanem tuda­tos és a szocialista országokban mindenkinek módja van rá, nem úgy, mint régen annak a né- hányszáz rabszolgatartó gazdag görögnek, akinek életét az ókori birodalom és művészet megörö­kítette. A HELYES ÉLETMÓD lénye­ge, hogy szervezetünket ne ter­heljük túl, de ne is kényeztes­sük el,, és biztosítsuk azokat a körülményeket, amelyek képessé teszik a regenerációra, a felúju- lásra. Az egészséges ingerek, a normális megterhelés szükséges ahhoz, hogy a szervezet ne lus- tuljon, ne puhuljon el, különben arra a sorsra jutunk, mint a szá- zadeleji üvegházi penészvirágok. Ha sohasem éri hideg levegő, hi­deg víz a bőrt, az erek nem szok­ják meg a védekezést, az össze­húzódást, s a legelső hideg téli napon, amikor mégis el kell menni valahova, meghűlésen, náíhán kívül még le is fagy a kényes kisasszony orrocskája. Persze ne vigyük túlzásba. Nem szabad túlterhelni a szervezetet. Egy bizonyos fokig alkalmazko­dik az ember a hatásokhoz, akár külsőkhöz,- akár belsőkhöz. A sportolók lassan hozzászoktatott szíve jól bírja a rekordteljesít­ményeket, az úszók órákig hi­deg vízben tudnak . maradni — kellő védekezés mellett. Edzés nélkül azonban nem szabad ki­tenni a testet nagy túlterhelés­nek. Éppen így áll a dolog a bel­ső ártalmakkal is. Egy-két pohár bor általában nem ártalmas — ha nem is hasznos — négy-hat cigaretta nem csinál bajt, de ha sokszorosára emeljük az adagot, különösen pedig ha gyakran emelgetjük, súlyos következmé­nyekkel jár. Nem szabad vissza­élni a szervezet tűrőképességé­vel. AZ EGÉSZSÉGES életmódot nem lehet receptre felírni. Főbb vonásaiban irányvonalat nyújt­hatunk, néhány tanácsot adha­tunk, de minden ember egyéni­ség, minden embernek megvan a munkája, csa’ádi élete, neve­léstől, körülményeitől függő szo­kásai. Ezeken belül kell alkal­mazni azt a néhány szabályt, amit a szépség és fiatalság érde­kében jó volna betartani. Egv általános alaptörvény van csak: semmiféle kozmetikai eljárás vagy szer rt&m hat olyan gyor­san. minden módszernek szokás­sá kell válnia, hogy hetek, hóna­pok, esetleg évek múltán ered­ményhez vezessen. Hallotta, (Fotó; MTI Kiüiöldi Képszolgálat—KS) ; <í

Next

/
Oldalképek
Tartalom