Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
Dévaványai Tájvédelmi Körzet Á legjelentősebb túzokrezervátum devavanyai TÁJ VÉDELMI KÖRZET VÁZ RAJZA JELMAGYARÁZAT VMM Tájvtde’.Ti «o'zet ho'cro 1" 1 Sz'50:;an vedet* te*u>t — vas-t ■■■ °> «(ojc! V4.AS>i Békés megye első tájvédelmi körzete 1975 decemberében létesült és nemcsak Magyarország, de Európa legjelentősebb túzok- rezervátuma! A Magyarországon használatos természetvédelmi fogalmak közül a tájvédelmi körzet fogalmát az a táj, vagy tájrész jelenti, „amelyét különleges tájképi jellegzetességének megőrzése végett, valamint — a felüdülés és a turizmus számára, illetőleg a természetvédelmi értékek fennmaradásához — kedvező természeti tulajdonságainak megőrzése céljából az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánít.” Dévaványa és Ecsegfalva környékén — ahol a 'DTK található — nagy kiterjedésű szikes legelőket, szántóföldeket, sárgán virágzó óriási repcatáblákat és kisebb-nagyobb erdőfoltokat láthatunk. Ez a sajátos pusztai és kultúrtáj Európa egyik legnagyobb testű madarának, a túzoknak lOtis tarda) talán legháborítatlanabb élőhelye. Némi túlzással és büszkeséggel azt is mondhatjuk, hogy a világ legjelentősebb túzokvédelmi rezervátuma. hiszen ez a faj ilyen nagy létszámmal sehol másutt nem. található már! A legutóbbi hivatalos számlálások szerint a kelet-ázsiai Usszuri vidéktől Portugáliáig és Észak-Afrikáig elnyúló hatalmas területen rendkívül lecsökkent ennék a madárfajnak a létszáma. A mintegy háromezres magyarországi tü- zokállomány az Európában élőknek a fele, Békés megyében pedig több mint ezer példány él! A világ legnagyobb egyedszá- mú, ivararány és életkormegoszlás szempontjából is legkiválóbb túzokállománya a Körösök, és a Berettyó és Békés megye határvonalával körbezárt területen található. Ez az állomány e pusztuló madárfaj génbankja! A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) 1972. évi konferenciáján Magyarországot kérte fel a túzokvédelem módszerének el: méleti és gyakorlati megoldására. Ez a nemzetközi figyelmet kiváltó munka megyénkben folvik1 A kutatómunkát hosszú távú tervek alapján a Madártani Intézet és a MÉM Vadbiológiai Állomása végzi. Fontos feladat itt a túzok élő- ^ helyének fenntartása, védelmének és a korszerű mezőgazdasági termelésnek az összehangolása, a veszélyeztetett túzokok felnevelése, visszavadítása és ezáltal a túzokállományok kipusztulásának megakadályozása. A DTK területe: 3433 hektár. Ebből a szigorúan védett terület 15 hektár. Itt vannak a keltetők, a laboratóriumok, a kú- tatóház; innen történik a fiatal túzokok visszavadítása. A szakmai irányítást a Madártani Intézet látja el, ami nem kis feladatot jelent. A mezőgazdasági területekről mentéit fészekaljakat mesterségesen keltetik, de a „gépből kelt” fiókák ragaszkodnak az emberhez, azokat nem lehet szabadon bocsá.jtani. Ezt már a gyakorlat és az állatmagatartás kutatása is tudományos érvekkel bizonyítja. Ellenben a szelíd túzokszülők félvad környezetben felnevelt fiókái visz- szavadíthatók a természetes környezetükben. A kis kutatóállomás építése még folyik, de az érdemi munka is elkezdődött már. A terület szélén — a drótkerítés és az ezüstfák között — áll már a magasles, ahonnan majd az érdeklődő látogatók kis csoportjai is megfigyelhetik a különben még megyénkben is ritkán, csak messziről látható óvafos pusztai madarakat, a „magyar struccot”. Aki pedig tavasszal a túzokdür- sést is láthatja, az egy életre szóló páratlan élmény .birtokosa lesz. Megérdemli, hogy minden .megyénkben élő ember megjegyezne ennek az új természetvédelmi területnek a nevét; Dé- vaván.vai Tájvédelmi Körzet, túzokrezervátum. Rétim Zsigmond A közlekedési érzékről A NEMZETKÖZI és hazai ÚJ KÖNYVEK Az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg a? a tanulmánykötet, amely Emlékezés Károlyi Mihályra címmel, Stier Miklós szerkesztésében látott napvilágot. Érdekes szociológiai tanulmány az Életmód és család; a Békés megyei életmód- vizsgálat álapján készített tanulmány H. Sa« Judit munkája és az emberi viszonyok alakulását veszi szemügyre a családban. Lit. Markos György, az ismert közgazdász 70. születésnapja alkalmából látott napvilágot A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái címmel egy érdekes tanulmány- kötet, Enyedi György szerkesztésében. A vNyelv tudományi értekezések sorában jelent tneg Az etimológia elmélete és módszertana című kötet, a Budapesten | 1974 nyarán tartott nagy nemzetközi konferencia anyagával. Ismét megjelent a Magyar— orosz nagyszótár, Gáldi László szerkesztésében. Modem népvándorlás indul meg nyaranként Európa országútjain. Űtra kelnek az autósturisták, hogy világot lássanak. A vendéglátóipari költségek azonban mindenütt emelkednek, és ezen úgy igyekeznek kifogni a turisták, hogy egyre többen kempingekben szállnak meg, sátort vernek, lakókocsit vontatnak. De kellemesébb is így a turisztika, olcsóságán kívül. Nincsenek városokhoz, szállodákhoz kötve, nincs kötelező elegancia, egészséges környezetben, szép fekvésű, ' jó levegőjű kempingekben tölthetők az éjszakák. És ma már azok közül is sokan félnomád körülmények között indulnak vakációra, akik pedig , bírnák pénzzel. Ezt a jelenséget használja ki az az iparág, amely a kempingezők életének a kényelmesebbé tételét tűzte ki célul. Nemrég nyílt meg Hamburgban egy kiállítás „Szabad jdp — táborozás szakirodalom az utóbbi években igen sokat foglalkozik a közlekedési balesetek okaival. Vannak, aki azt állítják: figyelmetlenségen, gondatlanságon kívül a balesetek gyakorisága főként azzal magyarázható, hogy a járművezetők többségének hiányzik a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlenül fontos képessége, a „közlekedési érzék”. Neves közlekedési szakemberek hangoztatják: helytelen lenne azt állítani, hogy ennek a képességnek a hiánya csak a kevés gyakorlatú, kezdő járművezetőkre jellemző. AZ IGAZSÁG AZ, hogy az autósok, motorosok, elenyészően kis része szerzi meg ezt a képességet a közlekedésben, a mindennapi gyakorlatban. A többség megmarad azon a szinten, — lakókocsi” címmel. Bemutattak itt ezerféle sátort, az egyszerű „kutyaól”-tól a több szobás sátorpalotáig; lakókocsit, amely fel van szerelve gáz* vagy elektromos főzési lehetőséggel, zuhanyozóval, beépített bútorokkal, televízióval. Válogathattak a látogatók a kempingbútorok egész választékából, a legkülönfélébb kempingíelszere- lésből; világító berendezésekből, szerszámokból, grillsütőkből és gázfőző berendezésekből. Nagy feltűnést keltett az autó tetejére építhető sátor, amely egyszerűen megoldja az autósok szállásgondját. A megfelelő állványzat könnyen és rövid idő alatt felszerelhető a gépkocsi tetejére, amelyre ráhúzzák a ponyvát. Ily módon 2,30 m hosz- szú, 1,50 m széles férőhely alakul ki a. csomagtartó helyén. Az tudja csak igazán értékelni, aki már esőben, lapos, pocsolyás helyen verte fel sátorfáját.., ameddig a tanintézetben az oktatáskor eljutott és ez igen alacsony szint már a mi közlekedési viszonyaink között is. A városi forgalomban, az országutakon a hiányos ismeretek felesleges kockázatvállalással, önző, olykor kíméletlen vezetéssel kerülnek kiegészítésre, pótlásra a „közlekedési érzék” helyett. Mi ez a képesség? A közlekedési érzék korántsem azonos a jármű feletti uralommal, s a közlekedési előírások, a szabályok megtartása sem egyértelmű azzal, hogy valaki közlekedési érzékkel vezet. Ez a képesség ennél sokkal több: az a megtanulható, tehát szerzett képesség, amelyet az autós vagy motoros a közlekedésben újra' és újra kialakuló helyzeteket, szituációkat —ynár a kialakulásuk pillanatában — helyesen értékeli és cselekvéseit ennek megfelelően. a forgalom ritmusa szerint elő .is készíti, A közlekedési helyzetek önmagukban mindig egyszerű történések, amelyek azonos módon szinte soha nem ismétlődnek. A forgalomban mindig új helyzetekkel találkozik a járművezető, ebből következően a közlekedési érzék kifejlesztése is csak azután lehetséges, amikor az autós vagy motoros már kellően gyakorlott: nem a járműre, a vezetési technikára, hanem a jelzéseken és szabályokon • is túlmenően a közlekedés többi résztvevőjére, a forgalomra koncentrál. ÖNMAGÁBAN AZONBAN a gyakorlat sem elegendő. A közlekedési érzéknek több követelménye van. Például: a kellő áttekintés. Annak felismerése, hogy az úticélt a lehető legnagyobb biztonságban a lehető legkisebb fizikai, pszichikai ráfordítással lehessen elérni. Akinek közlekedési érzéke van, a lehetőséghez képest igyekszik elkerülni a torlódást, a zavart és mindazt, ami felesleges idegi és fizikai megterhelést, veszélyeztetést teremt. A gyakorlatban, sajnos, éppen az effajta áttekintés hiánya figyelhető meg: a forgalmas útkereszteződésekben, az országutakon izgalom, idegesség és balesetveszély, a jármüoszlopot mindenáron előzni akaró, a „leleményes-ügyeskedő” járművezetők miatt. A KÖZLEKEDÉSI érzékhez tartozik az előretekintő vezetési mód is, a többi közlekedési partner esetleges hibáinak figyelembe vétele. A gyakorlott járművezető ennek tudatában, ehhez alkalmazkodva, defl'enzíven vezet, s ezt nem azért teszi, mert eleve gyengébb, mert fél, s mert ügyetlenebb járművezetőknek vél másokat, hanem azért, hqgy elkerülje és. feloldja a folyton váltakozó közlekedési szituációk feszültségét. ÖSSZEGEZVE: a közlekedési érzék nemcsak a magas szintű jármű vezetés-technikai ismeretek összessége, hanem legalább ilyen szintű emberi, erkölcsi magatartás is. Annak a felismerése, hogy mások biztonságának elősegítése a közlekedésben egyben a magunk biztonságát szolgálja. Balta János r. flidgy., a Békés megyei KBT ügyvezető elnöke 9 MLmvjSs. 1075. JÜLll'S 3. Sátor az autón
