Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

Hogyan védik a szövetkezeti vagyont? — Kölcsön adták a bélyegzőt — Kik követnek el bűncselekményt? — A prémiumot vissza kellett fizetni Interjú Pikó Jánossal, a rendőr-főkapitányság társadalmi­tulaj don-védelmi osztályának vezetőjével Napjainkban a termelőszö­vetkezetek egyik legfőbb jel­lemzője a nagyarányú fejlő­dés. Kézzelfoghatóan igazol­ják ezt a kimagasló gazdasági eredmények, a tagság életszín hez vezet, sőt elszámolási ma­nipulációkat eredményez. Az ilyen eset egyre kevesebb. Je­lentkeznek problémák azonban más területen. Csak példaként említem, közismert a zöldség­' • O - I ------T ------------~ ‘ v onalának emelkedése. Ezzel | termesztés fellendítésére hozott párhuzamosan megduplázó dott, itt-ott megháromszoro­zódott a termelőszövetkezetek vagyona. Joggal vetődik fel a kérdés, milyen napjainkban a szövetkezetekben a társadal­mi tulajdon védelme? Ho­gyan használják fel az állami támogatást, betartják-e az ez­zel kapcsolatos jogszabályo­kat? Erről beszélgettünk Pikó János őrnaggyal, a Békés me­gyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdon-védelmi osztályának vezetőjével. — A múlt évben megyénk­ben 592 társadalmi tulajdont károsító bűncselekményt követ­tek el. Ezek közül 126 esetben az elkövetők valamelyik terme­lőszövetkezet vagyonát dézsmál­ták meg. Természetesen a bűn- cselekmények szóródása nagy. Vannak olyan gazdaságok, ahol nem fordult elő visszaélés, de olyanok is akadnak, ahol az átlagot bizony jóval túlszárnyal­ják. — Kik követnek el bűncse­lekményt és milyen módon? — A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekmények 50 szá­zalékát fizikai dolgozók, 15 szá­zalékát felelős gazdasági veze­tők. 12 százalékát pénz- és anyagkezelök, valamint admi­nisztratív beosztásúak, más részét pedig művezetők és brigádve- zetők követik el. Leggyakrabban az őrizetlenül hagyott értékeket tulajdonítják el. A bűncselek­mények 10 százalékát a sikkasz­tások teszik ki. A banki befize­tések csekkjeinek tőpéldányát nagyobb összegre javítják, s a különbözetet zsebrevágják, vagy hamis elszámolással üzemanyag­jegyeket sikkasztanak el. Nem­egyszer fordult elő, hogy utóla­gos elszámolásra felvett össze­gekről. illetve anyagbeszerzésről es felhasználásról fiktív számlá­kat állítottak ki. Visszaélnék a tárolási szerződésekkel is. A múlt évben az egyik termelő- szövetkezet a tárolásra vissza­hagyott lucerna egy részét fel­etette. A csalások is igen tarka képet mutatnak. Sok a szabály­talanság a bérfuvarozás, a szál­lítás elszámolása, valamint az adóilletékek rendezése terén. A legtöbb baj az ellenőrzés elmu­lasztásából származik. Több esetben az ellenőrzési feladatot ellátót is bevonják a bűncselek­mény elkövetésébe, illetve fe­lületességét, hanyagságát hasz­nálják ki. — Hogyan használják fel a termelőszövetkezetek az álla­mi támogatást, — Az állami támogatást a legtöbb termelőszövetkezetben a jogszabályoknak megfelelően használják fel. Előfordul, hogy az „olcsó állami pénz” megala­pozatlan beruházási döntések­kormánvprogram. A szövetkeze­tek a fóliát, az öntözőcsöveket, a kazánokat 20—40 százalékos ártámogatással kapják. Ez vi­szont nem vonatkozik a ma­gánszemélyekre, hiszen a cél éppen a közös gazdaság fejlesz­tése, valamint az értékesítés megszervezése. Jó néhány anyagbeszerző, vezetői tudta és engedélye nélkül kölcsönadta a szövetkezet bélyegzőjét az ilyen ügyletekhez. Így több magán- személy jogtalanul jelentős ál­lami támogatáshoz jutott. — Miként gazdálkodnak me­gyénk termelőszövetkezetei a közös vagyonnal? — A szövetkezetek döntő többsége nagy körültekintéssel gazdálkodik. A jogszabályokat betartják. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a tulajdon hűtlen, illetve hanyag kezelése miatt indított eljárások száma emelkedik. A kötelességek meg­szegésével ugyanis jelentős ká­rokat okoznak a közös vagyon­ban. Többször előfordult, hogy bér- vagy prémium-kifizetése­ket akkor is engedélyeztek, amikor munkateljesítmény nem volt mögötte. A szövetkezet eredményeinek pillanatnyi nö­velése érdekében olyan ügyle­teket valósítottak még, amelyek­nek később rendkívül kayos ha­tása volt. Több helyen előfor­dult, hogy a zárszámadási mér­legkészítéskor különféle vissza­éléseket követtek el. A hűtlérf j kezeléshez tartozik a szövetke­zet személy- és tehergépkocsi­jainak jogtalan igénybevétele Még mindig előfordul olyan eset is, amikor a gépkocsivezetőkre kiszabott bírságot a termelőszö­vetkezet fizeti ki. Nagy kárér­tékű bűncselekményeket követ­nek el a társadalmi tulajdon hanyag kezelésével. Rosszul szervezik meg a beosztottak munkáját. A tűzvédelmi előírá­sok elmulasztásával is jelen­tős károk keletkeznek. Az egyik termelőszövetkezet árudájának vezetője jogszabályellenesen a termelőszövetkezet nevében áru- felvásárlást végzett, 6 természe­tesen a saját hasznára értéke­sítette. Az árdrágítás, a vásár­lók megkárosítása sem ritka. Több sertésüzemben, tejüzem­ben, illetve boltban az előírt kalkulációt, árszabályt túllépték. s jóval magasabb áron értékesí­tették a termékeket. — Hogyan lehetne tovább szilárdítani a közös vagyon védelmét? Mi a legfontosabb teendő ezen a téren? — Elsősorban javítani kell a gazdálkodási fegyelmen. A számviteli rendszer, a bizonyla­tok. valamint a pénz kezelése sok kívánnivalót hagy maga után. Több helyen nem megfe­lelő a tulajdon őrzése, a raktá­rozás, a tárolás sem. Ez a ha­Együtfműködés a Herendi Porcelángyár és az Állami Pénzverde között Érdekes együttműködés jött létre a Herendi Porcelángyár és az Állami Pénzverde iparművé, szei között. Azt elemzik, hogy külön-külön is világhírű terme, keiket nogyan készítenék, ho­gyan tehetnék ezzel még értékesebbé. A herendi porcelán és a különböző nemes, fémek kombinációjával már el­készültek az első mintadarabok: korsók és bonbonnierek. Ezek várhatóan még az ősszel bemu­tatkoznak a londoni iparművé­szeti kiállításon. nyagság szinte csábító alkalmat jelent a bűncselekmények elkö­vetésére. A gazdasági irányítás rendszerének továbbfejlesztésé­re hozott nagy jelentőségű párt- és állami határozatok, a szövet­kezetek önálló, vállalati gazdál­kodásának megszilárdítása a ter­melő tevékenység gyors ütemű növekedése és korszerűsödése összességükben magasabb köve­telményeket támasztanak a tár­sadalmi , tulajdon védelmével kapcsolatban, a szövetkezetek belső- és külső ellenőrzési rend­szerével szemben. Tovább kell emelni az ellenőrző bizottságok .tagjainak képzettségét, hogy al­kalmasak legyenek feladataik ellátására. Erősíteni kell az ope­ratív gazdasági vezetés részét képező ellenőrzést. Az ügyren­dek, a munkaköri leírások ál­talában megfelelően rögzítik a vezetők ellenőrzési feladatát, egy részük azonban igyekszik azt az ellenőrző bizottságra, vagy belső ellenőrzésre hárítani. Indokolta belső ellenőri és az üzem ren­dészeti tevékenység hatéko­nyabb megszervezése is. A gazdasági szervek vezetői fokozottabb gondot fordítsanak a népgazdaságot és a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmé­nyek megelőzésére. Tegyenek intézkedéseket a bűnüldöző szer­vek jelzéseiben foglalt hiányos­ságok megszüntetésére. A tudo­másukra jutott bűncselekmé­nyek gyanúja esetén pedig min­den esetben kezdeményezzenek büntető eljárás lefolytatását, , Köszönjük áz interjút. (Serédi) Áz idén már három barátságvonat vitte a Szovjetunióba a magyar fiatalokat Az idén eddig három barátság I vonatot indított útnak diák. és ^ munkásfiatalokkal az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, j A következő hetekben, hóna­pokban további mintegy 2000 I magyar fiatal kel útra, hogy megismerkedjék a szovjet or- j szag legszebb tájaival, városai- [ vaL Tizenegy napos nyaraláson vesznek részt a július 23-án in. dúlt barátságvonat utasai: a fiatalok Kijev—Zaporozsje— Poltava—Szimíeropol—Herszon —Cserkaszi—Kijev nevezetessé, geivel ismerkednek meg. Há­romszázharminc fős ktjlönvonat járja be Kijev—Poltava—Zapo. rozsje—Donyeck—Harkov és Herszon útvonalát augusztus 4-e és 16-a között. Ugyancsak augusztusban gaz. dag program várja a Moszkvá­ba, Rigába, Minszkbe, Brjanszk. ba, Pszkovba és Szmolenszkbe utazó barátságvonat résztvevő­it. Ogyessza és Kijev látnivalói­val ismerkednek meg a szep­temberben induló barátságvo­nat utasai. Októberben 13 na­pos üdülésen vehetnek részt több mint háromszázan Moszk. vában é« Leningrádban. Javult az üdülőtelepek ellátása, megfelelő a hálózat munkája Az OKF ellenőrzési tapasztalatai A Belkereskedelmi Miniszté­rium vezetői az üdülőterületek tokozott ellenőrzésére kötelez­ték az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséget. Az intézkedés végrehajtására az OKF július közepén 15 me- j gyei kereskedelmi felügyelőség, valamint vállalati és társadalmi j ellenőrök közreműködésével nagyarányú vizsgálatot tartott a ! Balaton mentén. Az átfogó ellenőrzés tapaszta- J latairól dr. Lugosi Lajos, az | OKÉ' vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: Az ellenőrzés kiegyensúlyo. J zottnak ítélte a Balaton menti alapvető élelmiszerellátást, köz. J te — a szalámi kivételével — a [ húsellátást is. Az üzletekben j megfelelő arányban kínáltak ol. I Rádióxene Szintetizátorral gazdagodott a Magyar Rádió elektronikus stúdiója, amely elektronikus zenei kompozíciókhoz, különleges hangeffektu­sokhoz, hangjátékokhoz az egyik legfontosabb technikai segédesz­köz. Képünkön Ignácz Katalin technikus dolgozik az elektronikus zenei szintetizátoron. (MTI Fotó — KS) csóbb húsipari termékeket, A zöldség- és gyümölcsellátós a jól ismert okok miatt legna­gyobb üdülőterületünkön is gon. dot okozott, egészében azonban az ellenőrök a Balatonnál, el­sősorban a somogyi oldalon va­lamivel kedvezőbb kínálatot ta. láltak, mint az ország más te­rületén. Örvendetesen bővült a tej. és tejtermékkínálat, joggal kifogásolható azonban, hogy sem a kereskedelem, sem a vendéglátóipar nem gondosko­dik az igényeknek és a minisz­térium előírásainak megfelelően a vendégek reggeli ellátásáról: az ellenőrzött 38 üzlet közül mindössze 7 helyen volt lehető, ség reggelizésre. Kedvezőbbek voltak a koráb­binál a próbavásárlások tapasz­talatai is. Az ellenőrök 218 üz­letben. étteremben összesen 18 70(1 forint értékű árut „vásá. róttak”, „fogyasztottak”, s azt állapították meg, hogy a vevők kárára 183 forintot, a vállalato­kéra 63 forintot tévedtek az el­adók. A Sió Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet három üzletében például több mint 8 mázsa Hol. bászt adtak el a megengedett­nél magasabb áron. Az előké­szített húsadagok ellenőrzése so. rán a balatonfüredi ÁFÉSZ Ha. lászcsárdájában 300 forintos ár. drágítást előztek meg az el­lenőrök. összesen csaknem 2 ezer ár helyességét, vizsgálták meg — közülük 730-at érin­tett a húsáremelós — s a ki­fogás körülbelül 1 százalékos volt. A vizsgálat alapján — a ki­sebb hiányosságok megszűnteié, sere a helyszínen intézkedtek az ellenőrök — 94 esetben folytat­tak le gyorsított szabálysértési eljárást, a vásárlók megkárosítói, a szabályok megszegői ellen. (MTI) Á Medicor exportja Afrikába A Medicor Művek 4,7 millió dollár értékű szerződést írt alá a nigériai Anambra állam egész­ségügyi szerveivel. Eszerint a következő két évben öt,"egyen, ként 200 ágyas új kórházhoz szál­lít a magyar vállalat kórházi felszereléseket. A Medicor vezetői elmondták, hogy ilyen nagy értékű üzletet még nem írtak alá egyetlen af­rikai országgal sem. Á mostani szerződés lehetővé teszi, hogy a vállalat tovább fokozza export­ját ezen földrész országaiba. A BÉKÉS Hierum 1976. JÜUUS 39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom