Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

Mit mond a jogszabály ? A társadalombiztosítás megszűnését követően járó táppénz, terhességi- gyermekágyi segély kiegészítéséről Ez év juráim 30-tól a táp­pénzt, a baleseti táppénzt, a ter­hességi-gyermekágyi segélyt havi fto forinttal kell kiegészí­teni. Az, aki alkalmi fizikai munka végzése alapján része­sül a biztosítása megszűnését követően táppénzben, a kiegé­szítésre, arra a naptári hónapra jogosult, amelyben keresőkép­telensége megszakítás nélkül | legalább 15 napig tartott. Tehát : a kiegészítés arra a hónapra is jár, amelyben táppénzt 15 nap- j nál rövidebb időre folyósítót- J iák, A keresőképtelenség idő­tartamára tekintet nélkül jár a j kiegészítés annak, aki alkalmi | fizikai munka végzése közben j vagy azzal összefüggésben be- ! következett üzemi baleset alap-1 ján részesül a biztosítós meg­szűnése után baleseti táppénz­ben. Ugyanez vonatkozik a ter­hességi-gyermekágyi segélyben részesülőkre is. A havi 60 fo­rint kiegészítést télié* összeg­ben kell folyósítani minden olyan hónapra, amelyben táp­pénzt, baleseti táppénzt, illetve terhességi-gyermekágyi segélyt kap a dolgozó. Függetlenül at­tól, hogy hány napra kapta meg ezeket a segélyeket. Arra a hó­napra viszont, amely a biztosí­tás megszűnt, kiegészítés csak akkor jár, ha a MIL-lapra be­jegyzett adat szerint a biztosí­tás megszűnése hónapra az ellátásban részesülőnek mun­kabér-kiegészítést nem folyósí­tottak, avagy annak összege nem érte el a BO forintot. A munka­könyv nélkül foglalkoztatott dolgozóktól nyilatkozatot kell kérn Végeredményben kiegészítés­re az is jogosult, akinek bizto­sítása 1976. július 1. előtt szűnt meg, és ezt követően 1976. VII. 1. napján még táppénzben, bal­eseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben része­sült. —di. Palóc földön jártak a békéscsabai úttörők Lányok lőállásbán. ügyesen szerepeltek a tábori honvédelmi ver­senyen Salgótarjánban a 928-as számú Jurij Gagarin Úttörőcsapat gyere kei Régi barátság fűzi össze a két országszéli város, Békéscsa­ba és Salgótarján lakóit. A tör­ténelem nehéz és lelkesítő idői­ben közelebbi gazdasági és kul­turális kapcsolat is kialakult a távol eső városok között. Nem­régiben a békéscsabai 11-es sz. általános iskolából 70 tanuló nyaralt a salgótarjáni úttörő váltótáborban. A gyerekek a Karanes-hegy és a Salgó-vár alatt, a Tóstrand- mellett ütöttek tanyát. A hegyek közé ékelődő, gyor­san fejlődő város és gyönyörű környéke gazdag túralehetősé­geket kínált a pajtásoknak. Meglátogatták Somoskő várónál az Európában egyedülállóan ér­h bíkís mmssr 1976. JÜUÚS 27. dekes bazaltomlást, a Tanács- köztársaság és az egykori par­tizánharcok . színhelyét, Ka, rancsberényben pedig a Parti­zán Emlékmúzeumot. Büszkén olvasták a múzeum feljegyzései­ben a 11-es sz. általános iskola régi igazgatójának, Varga Ó. Já­nosnak nevét, aki a Nógrádi Sándor partizáncsoportban har­colt ezen a vidéken. Az ország egyedüli bányamúzeumábun a József lejtősaknában csodálkoz­va figyelték a gyerekek a bá­nyamunka régi eszközeit, ru­háit, a lóvontatású vasútat. A gyerekek még az öblösüveg­gyárba is eljutottak. Kirándultak Csehszlovákiába, Besztercebá­nyára és "Fülekre. Kitűnően si­került a honvédelmi vetélkedő, melyet a vendéglátó város MHSZ-vezetősége rendezett a pajtásoknak. Sok élményt gyűj­töttek, tanultak, szórakoztak a békéscsabai úttörők a vendég- szerető Palócföldön, i Denicny László Szabadtéri nyitány Szegeden A hosszú, száraz nyarat fölita­tó eső megérkezett a szegedi Dóm térre is, fenyegetve a sza­badtéri játékok hétvégi bemu­tatóit. Miközben az újsze[ di Biológiai Kutatóközpontban t80- an hallgatják a pedagógiai ny.óri egyetem előadásait, pénteken 329 magyar és jugoszláviai cég Marx téri pavilonjaiban meg­nyílt a Centenáriumi Ipari Vá­sár, vasárnap pedig 158 képző­művész 297 alkotásával a nyári tárlat — a szabadtéri játékokon Madách drámája, Az ember tra­gédiája és Verdi Nabuccója vár­ta közönségét. A 30-as évek bemutatóit ide­számítva, a tizennegyedik nyár­évadban tűzik műsorra itt a Tra­gédiát, mely így a játékok leg­sikeresebb darabja. Hont Ferenc, Banffy Miklós után a felújított szabadtérin Major Tamás és Vá­mos László rendezésében ment, ezúttal pedig Szinetár Miklós, a népszerű televíziós változat ren­dezője állította a Dóm-színpad­ra. Újszerűén, szakítva a hagyo­mányokkal, fiatal főszereplők­kel: Hegedűs Gézával (Ádám), Bánsági Ildikóval (Éva) és Lu­kács Sándorral (Lucifer). A .ren­dező így nyilatkozott: — Általában a filozofikus mon- j datokat szokták rövidíteni, a játszhatóság javára, a mi elóadá- j sunkban éppen a mű filozófia- í Jelenet a Nabuccóból jának kell érvényesülnie. Vila- j gossá szeretnénk tenni, hogy azokról a 18—25 éves fiatalokról van szó, akik kilépve a családi j otthon, az iskola körülbástyázott mikrokörnyezetéből, szembeta­lálják magukat a társadalom, a mozgó világ, a politika esemé­nyeivel, tendenciáival, s a kéte­lyeket és csüggedést támasztó luciferi erőkkel szembeszegülve az élet értelmét, a küzdelem szépségét hirdetik, tehát opti­misták. Míg a Tragédia a szegedi sza- j badtéri leggyakrabban játszott I darabja, Verdi operája, * Nabuc- co először kerül itt színre; Ober- frank Géza dirigálásával, Békés András rendezésében. A muzsika himnikus szárnyalása, a kórusok meghatározó szerepe ideális nagyszínpadi lehetőségeket ígér, s az előadás különös vonzereje, hogy kitűnő vendégművészek énekelnek, az odesszai Nineli Tkacsenko (Abigél) mellett két bolgár szólista, a címszereplő Sztojan Popov és Sztefan Elen- kov (Zakariás). Szöveg: Nikolényi István, kép: Acs Sándor. Uj ifjúsági hútoresalád Totyi, Tibi, Tini, Tomi és Tilda fantázia ne­vekkel megszületett a Kanizsa Bútorgyárban egy új ifjúsági bútorcsalád. Az 5 komplett szobabútor dominó-rendszerű elemekből rakható össze, tet­szés szerint variálható. Ennek a bútorcsaládnak bármelyik tagja jól elhelyezhető kisméretű la­kásban. A hozzá tartozó heverő például becsuk­ható a szekrénysorba, vagy ülőbútorként hasz­nálható. Gyártására akkor kerül sor, ha meg­nyeri a közönség es a szakemberek tetszését. Herendi kiállítások külföldön Külföldi kiállításokra készül a Herendi Por­celángyár. Fennállásának 150. évfordulója alkal­mából szeptemberben Bécsben, októberben Zü­richben mutatja be hagyományos és új termé­keit. Ezt követően vándorkiállítást szerveznek az NSZK-ban: Hamburgban, Frankfurtban és Münsterben állítják ki a világhírű porcelánokat. A kiállítások érdekessége lesz, hogy a terméke­ket egv-egy porcelánfestő is elkíséri, aki a hely­színen mutatja be a kézi festés herendi módsze- I reit. Rákosy Gergely: AZ ÜZENET Sorra járt a kép, kézről kéz­re. — Legyen szíves, mondja meg már nekik, hogy itt nem lehet sztrájkolni! Irénke megmondta. Foster kényszeredetten mo­solygott. Nem tudta, mit felel­jen. Nem tudta, mit várnak tő­le. Végül is a tények mellett döntött. Ö maga is pályamun­kásként kezdte és tucatnyi sztrájkban vett részt, egyszer há­romheti, kétszer nyolc-nyolc na­pi munkabére bánta, és négyszer állt bíróság előtt. — Nálunk le­het sztrájkolni — mondta —. de az eredmények lényegtelenek, s bizony többször van belőle bíró­sági ügy, mint itt gondolnák. * A nagybácsi dühösen legyin­tett. Fél a pacák, azért beszél így. Majd kifog rajta. Joli pis­kótát kínált körül, nem is vett belőle, hanem sürgetően írünké­hez fordult: — Akkor kérdezze meg. el tud-e képzelni olyan gaz­dasági életet, ahol nincs magán­tőke-kezdeményezés 1 — Hát — felelte az ausztrál férfi —. nálunk természetesen a legnagyobb szerepet a magán­tőke és a vállalkozás játssza, de az állam igyekszik a nagyobb vállalkozásokat állami kézbe venni. Irénke fordította. — Ó! — a nagybácsi vissza- hanyatlott a székbe. Gyuszi konyakot töltött, meg­itták, Foster az órájára nézett, s ekkor mindenki egyszerre tett fel kérdéseket. Irénke rövidítve fordított, hogy ne maradjon le. Megtudták, hogy Miska ke­rékpáron jár be a gyárba. (Gyu­szi elégedetten pillantott Ernőre, aki nemegyszer gúnyos célzáso­kat tett, hogy dehogyis nincs ko­csijuk, ott mindenkinek van ko­csija, a mozikba is autóVal áll­nak be, egyszerűen nem írják meg, hogy ne kelljen csomagot küldeniük.) És hogy gyűjtenek kocsira, házra is, mert a bérla­kás ott nagyon drága, a fizetés harminc százaléka rámegy... A mama csak fél füllel figyelt oda, egvre csak az' járt a fejé­ben : nem bánt meg semmit, nem bánt meg semmit! Szerette volna most itt azonnal kikiálta_ pi, hogy ő igenis, nagvon meg­bánta, amit tett. Megbánta, hogy Ernő susmorgásainak fel­ült, s nagvon-nagyon megbánta azt a gyűrű dolgot. De nem le­het, most is gyáva, fel a veje le_ néző mosolyától, s Joli hideg pillantásától. Nem is érti, de Joli már évek óta mintha nem is az ö lánya lenne, tíú- csúzáskor, ha át akarja ölelni, a legfőbb gondja: „Mama, ne bor. zolj össze!" Babszival is olyan három lépés távolságból bánik... Nem. nem lehet, megírni is ne. héz, de kimondani itt mindenki előtt — lehetetlen. Felállt, rep­kedtek a kérdések, feleletek mö_ pötte, bement a másik szobába, kinyitotta a polcos szekrényt, s a lepedők háta mögül elővette a kis fadobozt. Családi ékszerek. Nem volt mér sok,. Joli majd mindet elkérincsélte, könnyen megtalálta a férje vastag, divat, jamúlt óraláncába akadt vé. konvka kis gyűrűt. El volt tör­ve. Akkor tört el, mikor ő, mint egy állat lerántotta Klári kézé. ről. Mint egy állat. Belép a há­lóba, Klári a dobozban turkál. — Mit túrsz ott? — A régi gye. rekgvűrümet keresem, elviszem emlékbe. — Akkor már meg is találta, a bal keze kisujjára húzta fel. — El-vi-szed? — Igen. elmegyek. — Bizonyára hozzájárult a hosszú hetek óta tartó idegfeszültség is, a rádió­ban a szinte óránként változó, ellentétes nyilatkozatok, a ro­mos utcák, a tereken frissen hantolt sírok a hinta és a ho­mokozó mellett, a szüntelen géppisztolypattogás és tankdü. börgés, Gyuszi és Ernő ádáz, az orriítozásig fajuló vi.tái (akkor még náluk laktak Joliék). Le­het, hogy mindez hozzájárult, de ő akkor kizárólag csak arra gon. dőlt, hogy milyen önfejű, isten, verte makacs ez a Klári. Gyű­lölte. Igen, határozottan gyűlöl, te. Mert az elmegyek, ezt min­den magyarázkodásnál jobban érezte, azt jelenti, vele mégy el. Miskával. — Nem mész sehova. Innen nem mész el! —- Dehogy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom