Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
Téli hárs Illyés Gyula Vén hárs, lám, megérted megint egy évgyűrűi Véd, forró gyökerű, a kérged. Van beléd írva mennyi vihar- ütötte jaj le bírva! Fagyodban daccal tűz mennyi dúl: s fény s illat újra gyűl tavasszal. Benned betörve zúg hány harag: előre csakl Előre?! Öreg hárs, vén társ. zord-kérgessé válsz s bozontod törik, de boldog vagyok, hogy még állsz, akármi tépáz!.,. Mese Varsa Zoltán Mire megszületett, az égről a Napot, a Holdat elrabolták. Füvek, madarak hitével indult Hívta sárkányos Magyarország Bocskorát vasból, ingét parázsból ráadta sirdogálva anyja Tarisznyájában csönd lapított Gyerekkorát is odahagyta Az idő homlokát megjelölte süvegelték érte a szegények Ruhaként hordott szerelemben vérrel szólt és tüzet lépett A Napot bordái közé zárta A Holdat mellére kiszögezte Arca helyén az arcomat, hordja s úgy néz rám, mint az# idegenre Bármire Nyerges András Mire vágyódom? Haragodra! Hangodra, melyben düh lobogna! Kedves szavadra. Sértettségre. Bármire, ami hozzám érne. Valamire! Amiben más van. Csak unott közönyöd ne lássam! Miért nem tudsz rám kiabálni? Emberségesebb volna bármi, mint e bosszús érdektelenség, ahogy nézel: mit akar ez még? Óvod magad: kín meg nem érint. Szép arcod sóbálvánnyá bénít. Mit akarsz9 Befagyni magadba? Legyek arcod halotti maszkja? Bartóki József Erdélyi ház KOROSTAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Egy hézagpótló, összefoglaló könyv margójára Dr. Tóth Lajos: Tessedik Sámuel (1742—1820) A Tessedik-i rod alom szép és jelentős munkával gazdagodott dr. Tóth Lajos könyvével, amely több mint egy évtizedes kutató munka eredményeként született meg. Megírását nem kis mértékben inspirálta az a nemes lokálpatriotizmus, amely a szerzőt Békés megye haladó pedagógiai hagyományainak (például a szarvasi tanítóegye. sületi mozgalom) és kiemelkedő pedagógiai szemé, lyiségeinek (Benka Gyula — 1965, Krecsmarik Endre — 1969) bemutatására késztette a korábbi években. Tessedik-monográfiá- ja a szerző szerint is betetőzése ennek a tiszteletre méltó szándéknak. Tárgyi természetű okok is sarkallak a szerzőt a könyv megírására. Kutatásai során ugyanis — pél. dául külföldön is — néhány olyan dokumentumra bukkant, amelyek eddig a szakirodalom számára ismeretlenek voltak, s adataik hozzájáruihatnak Tessedik életművének es személyiségprofiljának teljesebb és markánsabb megrajzolásához. Nem utolsósorban az a szándék is vezette a szerzőt, hogy elvégezze az eddigi kutatási eredmények és méltatások marxista szem. léletű szintézisét. Ez a sikeres törekvés végigvonul a kötet egészén és meghatározza könyvének mind koncepcióját, mind alkalmazott módszerét. Szerkezeti-logikai felépi. tése szerint a könyv mondanivalója két fő részre osztható. A tanulmány felében a Tessedik-életmű kibontakozása áll a vizsgálódás középpontjában; második felében pedig a kiteljesedő, a cselekvő és alkotó ember. Az egészet Tessedik pedagógiai nézeteinek összefoglalásával és munkássága történeti jelentőségének méltatásával zárja le. A könyvnek mintegy har. madát teszik ki azok a fejezetek, melyekben a szerző Tessedik életútját és személyiségének kibontako. zását rajzolja meg, majd feltárja azokat az eszmei forrásokat és tudományos felismerések gyökereit, amelyek személyiségébe be. épülve döntő hatást gyakoroltak nemcsak eszmevilágára, de életpályájának alakulására és tevékenysége irányára. A Tessedik életútjának kibontakozásában szerepet játszó tényezők közül először a szűkebb családi környezeti hatást vizsgálja a szerző. A családi kapcsolatok áttekintése után ismerteti iskoláztatásának, külföldi tanulmányútjainak és hivatali pályafutásának legfontosabb adatait és állomásait. majd azokat az eszmei forrásokat, amelyek társadalmi-politikai, gazdasági és pedagógiai nézeteinek, szemléletmódjának kialakulásában döntőek voltak. Életútjának alakulásában kiemelt szerepet tulajdonít a szerző Tessedik édesanyjának, aki kofái özvegységében szegényen is nagy ön- feláldozással teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy fia a legjobb nevelésben és alapképzésben részesüljön; hogy már fiatalon külföldi tanulmányútra mehessen és megismerkedjen a kor haladó szellemi irányzataival a francia felvilágosodás, a német racionalizmus és idealizmus, a neohumanizmus és filantropizmus neves képviselőivel. Rokoni kapcsolatok segítették Tessedi- ket a magyar jakobinus mozgalom eszméinek és törekvéseinek megismerésében. A mozgalom egyik kiemelkedő egyénisége: Hajnóczy József ugyanis rokona volt Tessediknek és vele élénk levelezésben állt. Pedagógiai törekvéseinek megvalósításában a legnagyobb segítséget első és második feleségétől kapta. Különösen is második felesége vállalt áldozatos és felelősségteljes szerepet szarvasi iskolájának virágzóvá tételében, Gyermekkorában családi körülményei annyiban is hozzájárultak alapvető érdeklődésének alakulásához, hogy lehetővé tették a nyomorúságos körülmények közt élő parasztgyermekekkel való ismerkedését és ba- rátkozását. Ezeknek a korai élményeknek is szerepe van abban, hogy a felnőtt Tessedik érdeklődése a társadalmi-gazdasági kérdések, azon belül pedig a parasztság sorsa felé fordult. A döntő fordulatot természetesen a Szarvason szerzett tapasztalatok váltották ki. Az erkölcsi hatások és eszmei források gazdag tárházát áttekintve, de szarvasi iskolájának tervezésiszervezési munkáját is figyelembe véve, hiányát érezzük annak, hogy a szerző nem tér ki Tessediknek az 1777. évi Ratio Edu- cationis-hoz való viszonyára. Feltételezhető ugyanis, hogy ha politikai célzatossága és tartalma miatt szemben állt is vele, az oktatás gyakorlativá téte'ét sugalló tendenciájával legalábbis erősíthette iskola- politikai célkitűzéseiben. A könyv másik, nagyobb felében azt a rendkívül széles körű tevékenységet mutatja be a szerző, amelyet Tessedik a parasztság társadalmi-gazdasági, kulturális és egészségügyi felemelése érdekében kifejtett, harcba szállva a tudatlansággal, ma- radisággal és közönnyel, nem törődve gyanúsítgatá- sokkal és áskálódá.sokkal — sok esetben csalódva és megbántva. A szerző nem elégszik meg a tények, próbálkozások és eredmények részletekbe menő bemutatásával, Tgen dicséretes módon feltárja azokat a belső indítékokat, mozgató erőket is, amelyek képessé tették Tes- sediket hősiesnek nevezhető <Mettevékenvsége végigvite- lére. Korának fő szellemi áramlatai, a haza legjobbjainak társadalmi reformokat, forradalmi változásokat sürgető törekvései, saját élettapasztalatai és töprengései olyan társadalmi-gazdasági, kulturális program kialakításához vezettek, amelynek maga is cselekvő részesévé válhatott. Ezt a programot Tessedik abban az értekezésében is kifejtette, amelyet 1803-ban az orosz Szabad Gazdasági Társaság pályázati felhívására készített. Tessedik általában azokat az okozati összefüggéseket tárja fel, amelyek miatt a parasztság „nem képes erőit, képességeit kibontakoztatni és azokat a termelés szolgálatába állítani.” Mindenekelőtt a nagy szegénységet teszi felelőssé a fennálló helyzetért. Amint kifejtette, a szegénység teszi lehetetlenné a test és szellem kiműveléséhez szükséges eszközök megszerzését. A szegénység gyengíti le a test és lélek erőit és bénítja meg a cselekvés szellemét, töri meg a vállalkozó kedvet. Rámutat a parasztság kiszolgáltatott helyzetére, a szabadság hiányára, a parasztságra rákényszerített arra az anomáliára, hogy a feudális szolgáltatásokra és paraszt hiába keres orvoslást, védelmet az elszenvedett igazságtalanságok és jogtalanságok ellen. A legfőbb oknak azt tartja, hogy a föld. amelyet művel, nem az övé és a termésével sem rendelkezhet szabadon. Kulturális elmaradottságának okait keresve és elemezve a népoktatás siralmas helyzetére, a tanítók képzetlenségére és kiszolgáltatottsáeá- ra. lenézett társadalmi helyzetükre mutat rá. Tessedik véleménye szerint a jobbágyparasztság termelési kedvét, szorgalmát, vállalkozó szellemét csak az biztosíthatja, ha a föld, amelyet művel: az övé lesz. Fontosnak tartja, hogy a feudális nagybirtokok ésszerű felosztásával életképes paraszti gazdaságokat hozzanak létre. Ahhoz pedig, hogy saját földjén korszerűen termelhessen, olyan iskolákat kell felállítani, am»- Ivekben jól képzett tanítóktól és az iskola minta«azria- ságában végzett gyakorlati munka során elsaiátfthalják a korszerű gazdálkodás ismereteit. beleértve a termékek feldolgozásának és kereskedelmi forgalmazásának ismereteit is. Fnnek a programnak szükségességéről és realitásáról mintha meggyőzni akarná korát azzal, hogy Iá. zas iskolaszervező és mezőgazda eáwi kiséri eteeő tevékenységbe merül. Fnc»V a programnak megfelelően szervezi szarvasi mező«az- dasá“i iránvú és tanítók képzősére is hivatott iskoláiét éa mintának szánt eva- korlókerfiét: végzi meliorációs kisét-leíeit a szikes földek meeiavílására. tanít és ír tankönyvet: . nevel a mezőgazdasági oktatásra alkalmas tanítókat; harcol a nők társadalmi helyzetének javításáért; készít az egészségügyet és tűzrendészetet is figyelembe vevő íalurende- zési tervet; kísérletezik új növények honosításával, gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasági termékek ipari és élelmiszeripari feldolgozásával és értékesítésével; fásít és példát mutat okszerű rét- és legelőgazdálkodásra — ahogy a könyv második felében mindez világos elrendezésben, a jól ösz- szeválogatott tények, értékelt adatok, hiteles hivatkozások bőségével, tudományos megalapozottsággal elénk tárul. Tessedik ezt a példamutató és hazai történatünkben korszakalkotó tevékenységét úgy mutatja be dr. Tóth Lajos pedagógiai író, hogy hősének szellemi arculata egyre színesebbé és gazdagabbá válik, és amit nagyon lé - nyegesnek tartunk: a peüa. gógust reprezentáló vonások mellett felerősödnek azok a tulajdonságai, amelyek a polgári átalakulásért harcoló közéleti embert, a társadalmi reformert állítják előtérbe anélkül, hogy a pedagógust háttérbe szorítanák. Az összkép, amely ezen a módon kialakult bennünk teljesebb és igazibb (!), mint a megszokott. Ennek a teljesebb és hitelesebb személyiségképnek kialakításában látjuk a könyv egyik legnagyobb értékét. Az a meleg hangú, színes, könnyed, tudományos igényű és közérthető, a való. ság talajától sehol el nem szakadó gondolatszövés, amely a nyelvi formába öntést jellemzi, nagymértékben segít abban, hogy a terjedelem nagysága ellenére érdeklődéssel tudjuk végigjárni ezt a tanulságos utat. Egyetértünk a szerző történeti értékelésével, amely szerint Tessedik egész élete tiltakozás volt a társadalmi igazságtalanság ellen, és hogy sok-sok konstruktív javaslata, reformterve, évtizedeken át tartó munkálkodása irányt mutatott a parasztság jövője felé, de egész oktatás- és nevelésügyünk megújhodása felé is — ma is hasznosítható gondolatokat tartalmazva. A könyv értékét nagymértékben emelik a könyv mellékletében található igen bőséges jegyzetek és a fényképek, facsimile-k, melyek Tessedik életútjának egy- egy eseményéhez, utazásához, tartózkodási helyeihez és szarvasi iskolájának életéhez kapcsolódnak, vagy részleteket mutatnak be kézirataiból vagy kiadott műveiből. A gondos és szép kiállításért dicséret illeti a Kner Nyomda gyomai részlegét. A témát jól összefoglaló, marxista éríékelésű. a szak- irodalom hézagpótló kötetének kiadása pedig Szarvas város Tanácsának elismerésre méltó, sikeres vállalkozása. (Szarvas, 1976. 488 oldal.) Dr. Somos Lajos
