Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

Nőtt a fiatalok szerepe, felelőssége Az ííjúságpolitikai határozat végrehajtása az Orosházi Üveggyárban Hat esztendő telt el az MSZMP Központi Bizottsága if­júságpolitikai határozatának megjelenése óta. A határozatot követően az országgyűlés meg­alkotta az ifjúságról szóló tör­vényt és az üzemek, vállalatok is elkészitették intézkedési ter­vüket, melyben vázolták tenni­valójukat az ifjúságpolitikai munkában. Így volt ez az Üveg­ipari Műveknél is. ahol vezér- igazgatói utasítás jelent meg az ifjúságpolitikai határozat végre­hajtásáról. Ennek szellemében foglalkoznak a fiatalokkal az Orosházi üveggyárban. Szükség is van a fokozott figyelemre, hi­szen a gyár dolgozóinak csak­nem fele 30 éven aluli és mind az öblösüveg-, mind a síküveg­gyár KISZ-védnökséggel épült. Ifjúsági fórumok A kérdés fontosságának meg­felelően foglalkozik az MSZMP üzemi végrehajtó bizottsága is az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával. Minden évben beszámoltatja a gyár gazdasági vezetését, hogy mit tettek az adott időszakban az ifjúságért. A KISZ üzemi bizottsága és a szakszervezeti bizottság együttes ülésén értékelte a munkát és határozta meg a további feladat tokát. Létrejött egy héttagú if­júsági bizottság is, mely a szak- szervezeti bizottsággal együtt folytat felelősségteljes munkát. Az ifjúság ügye társadalmi ügy. Ezt a szemléletet ma már a. vezetők többsége elfogadja, és ennek szellemében foglalkozik a fiatalokkal. Ennek egyik megnyilvánulási formája a pályakezdőkről való gondoskodás. Megfelelően fogad­ják a fiatalt, patrónust adnak mellé, aki segíti a beilleszkedés­ben, a mindennapi munkában. Többször értékelik munkáját. Mindent megtesznek azért, hogy a fiatal szakemberek képzettsé­güknek és képességüknek meg­felelő munkakörbe kerüljenek. Ennek a gondoskodásnak kö­szönhető. hogy az újonnan gyár­ba kerülő fiatal dolgozók hamar beilleszkednek a kollektívába, nagyszerűen együtt dolgoznak a szocialista brigádok tagjaival. Jó példa volt erre, hogy a KISZ üzemi bizottsága felhívására a KISZ IX. kongresszusa tiszte­letére szervezett kommunista szombaton minden szocialista brigád részt vett és a fiatalok az idősebbekkel együtt dolgoztak egy általános iskola felépítésé­ért. Az üzemi dekorácia kiszélesí­tésére ifjúsági fórumot szervez­tek az üveggyárban. Először ta­valy volt ilyen fórum, és ezen 800 fiatal vett részt. A gyár ve­zetői válaszoltak a fiatalok kér­déseire és az elhangzó javasla­tok sok segítséget jelentettek a további munkában. A jövőben az ifjúsági parlamentek közötti időben tartják a fórumokat, és ezeken a parlamentek óta fel­merült gondokról, problémákról lesz szó. Fiafal vezetők Káderulánpótlási és képzési tervet is kidolgoztak Orosházán a gyár vezetői, és ebben nagy szerepet szánnak a fiataloknak. Szüksége vám a gyárnak jól képzett, politikailag megbízható és vezetésre akalmas KISZ- esekae. E célért a KISZ üzemi bizottsága rendszeresen javasla­tot tett az átlagon felül helyt­álló kommunisták beiskolázása­békés momüss-. 1916. JULIUS 18 ra, továbbképzésére. Ezekre a fiatalokra később számítanak a vezető posztok betöltésénél. És hogy mindezt komolyan is gondolják az üveggyárban, azt jól bizonyítják a számok. Az elmúlt két évben 14 fiatal ke­rült vezető beosztásba és jelen­leg a vezetők 30 százaléka fia­tal. A harminc éven aluliak kö­zül 48-am dolgoznak felelősség- teljes vezető beosztásban. A jó kiválasztás eredménye, hogy a munkakörből adódó nagyobb fe­lelősség nem riasztja el őket, ha­nem lelkesen, egyre nagyobb hozzáértéssel dolgoznak. A KlSZ-alapszervezetek is se­gítik a tanulást és a tovább­képzést. A fiatal mérnökök, technikusok konzultációkat tar­tanak, segítve a vizsgákra való felkészülést. Rendszeres a to­vábbképzés és ez tükröződik a mindennapi munkában is. Egyre több olyan újítást vezetnek be a gyárban, mely a KISZ-esektől származik. Az alkotó ifjúság pályázaton is részt vettek a gyár fiataljai. Minden évben meghirdetik a Szakma ifjú mestere verser.y- mozgalmat, részt vesznek a fia­talok a különböző szintű verse­nyeken. Az elmúlt évben a Vo- rosilov ifjúsági szocialista bri­gád megkapta a ..Békés megye legjobban művelődő brigádja” kitüntető címet. Pihenés, sportolás, szórakozás Orosháza munkásifjúságának egyharmada dolgozik az üveg­gyárban, meghatározó tehát sze­repük a város fiatalságának éle­tében. A fiatalok közéleti ak­tivitása az utóbbi két évben jelentősen megnőtt, aktívan, hozzáértéssel képviselik a külön­böző testületekben társaikat. Egy- • re nő igényük az aktív hasz­nos szórakozási formák iránt. Ezért megalakították ifjúsági klubjukat, mely mintegy egymil­lió forintba került. A berende­zés költségeit maguk teremtették elő társadalmi munkával. Külön- •« böző hobbijellegű klubok is * alakultak, melyek jól szolgálják j a szabad idő hasznos eltöltését. : A fiatalok régi vágya teljesült : a gyár költségén épült 75 sze- : mélyes óvoda átadásával és még ; az idén megkezdődik egy 8 tan- • termes iskola építése a gyári la- ■ kótelepen. A gyár dolgozói vál- • lalták az iskola megépítését és ; a munka felett a KISZ üzemi » bizottsága vállalt védnökséget. ■ Segíti a gyár a turisztikai igé- ; nyék kielégítését is. A különbö- 5 ző kirándulásokhoz autóbuszt ad, j és ezzel a lehetőséggel gyakran ■ élnek a KISZ-alapszervezetek. • Az elmúlt évben megszűnt a i sportkör az üveggyárban, de ez • nem csökkentette a fiatalok ! sportolási kedvét. A fő figyelem • most a tömegsport felé irányul ■ és pezsgő sportélet alakult ki a s gyárban. Nagy tömegeket vonz : a kispályás labdarúgó-bajnok- : ság, több mint ötszázan vettek • részt az Edzett ifjúságért moz- 5 galom jelvényszerző versenyem. 5 Részt vettek a fiatalok az üveg- í ipari sportnapokon is. A jövő- * ben tovább bővítik a gyár sport- ; pályáit, és ezzel újabb lehetősé- ; geket biztosítanak az egészséges : testmozgásra. Sokat kap a gyártól az ifjú- * sag és nem méltatlanul. Munká- j jukkái, cselekedeteikkel igazol- ! ják, hogy méltóak a bizalomra ; és a gondoskodásra. Hozzáértés- 5 sei, felelősséggel dolgoznak, úgy, ; ahogy ez egy ifjú kommunista- i tói elvárható. \ Lányai László i A Minisztertanács tárgyalta A munkaerő-gazdálkodás feladatai A munkaügyi szakemberek j körében jól ismertek a követ- . kező adatok: 1980-ig a munka- j képes korú népesség körülbe­lül 40 000-rel csökken, a nép- ' gazdasági terv viszont azzal | számol, hogy körülbelül 60 000-1 rel növekszik a foglalkoztatot­tak száma. A nyilvánvaló el­lentmondásból viszont nem kö­vetkezik szükségképpen — mint ezt sokan vélnék — a tervezők hozza nem értése. Bármilyen furcsán hangzik is — különö­sen azok számára, akik évek óta mást sem olvasnak, halla­nak, mint az általános munka­erőhiány miatti keserveseket. Magyarországon még mindig van szabad munkaerő és nem is kevés. Igaz: a férfiak foglalkoztatá­sa már régen elérte a lehetsé­ges maximumot. De még ma is körülbelül 450 000 nő dolgozik a háztartásokban, a kisegítő, il­letve a háziáji gazdaságokban. Egyrészük — és ha számítások szerint nem is kis részük — munkát vállalna, ha ezzel pem Rekonstrukció a Dunai Vasműben Második szakaszába lépett a Dunai Vasmű meleghengermű rekonstrukciója: befejezés előtt áll a tolókemence szerelése és megkezdték a tekefcsszállító berendezés építését. A szovjet tervek alapján épült új tolóke­mence 220 millió forintos be­ruházással készült és óránként 170 tonna buga felmelegítésére alkalmas. A kemence próbaüze­melésére augusztus végén ke­rül sor, és ezután meggyorsul a bugák előmelegítésének folya­mata. A húsz méter hosszú ke­mencében ugyanis egyszerre 10 —12 db bugát helyezhetnek el. Az új kemence javítja a henger­mű energia-felhasználásának hatékonyságát is. A másik új berendezés a te­kercsszállító konvejor-lánc, 80 millió forintos beruházással 1977. közepére készül el. (MTI) kellene vállalniuk sok esetben a lakó- és munkahely közötti ingázást. Vagyis: ha a jórészt községekben élő és ma is sza­bad munkaerőként számon tart. ható nők. a lakóhelyükön, vagy annak közvetlen környékén ta­lálhatnának munkaalkalmat. Persze arról nem lehet szó, hogy minden községben gaz­daságosan működő munkahe­lyeket létesítsenek. De az ész­szerűen szervezett és megosz­tott ipari vonzáskörzetek kiala. kításával megoldható lenne a lakó- és munkahelyek egymás­hoz közelítése. És ha ez továb­bi szociális intézkedésekkel pá. rosulna (amelyek révén csök­kennének a nők háztartási munkából adódó terhei), vala­mint ha gondoskodnának e jó­részt szakképzetlen tartalék­sereg szakmai képzéséről, akkor körülbelül 80—100 000 fővel bő­vülhetne a foglalkoztatottak je. lenlegi száma. Mindez persze egyelőre csak lehetőség; a következő öt év­ben alig kihasználható lehető­ség. Ám nem ártana már most öt évnél némileg előre gondol­ni. Addig is vannak egyéb és gyorsabban megoldható munka, erő-gazdálkodási tennivalók. Sokat beszélünk a gazdaság szerkezetének átalakulásáról, s tükröződik ez a foglalkoztatot­tak munkahelyek szerinti meg. oszlásában is. A mezőgazda­ságban dolgozók száma tovább csökken, de az ipari létszám már jóval kisebb mértékben emelkedik, mint korábban. Vi­szont kiugró létszámnövekedés, sei lehet és kell számolni a szolgáltató ágazatokban. Mindenütt meg kell barát­kozni azzal a gondolattal, hogy a felszabaduló — vagy a gaz­daságosabb foglalkoztatás érde­kében felszabadítható — lét­számot a gazdasági elképzelé­seknek megfelelően kell átcso­portosítani.. Adott esetben a vállalatok a munkahelyeken belül, de szükség esetén a vállalatok, sőt az ágazatok kö­zött is. Voltaképpen nincs más. ról, szó, mint a munkaerő spon­tán mozgásának, gazdaságilag károsnak ítélhető fluktuációja, nak befolyásolásáról, a népgaz. dasági érdekeknek megfelelően. I i A szakemberek persze jól tud­ják, hogy minden ilyen intéz­kedésnél messzemenően figye­lembe kell venni, hogy embe­rekről van szó, akiket nem le­het úgy mozgatni, mint pl. az anyagokat, a gépeket. Figye­lembe kell venni az egyéni tö­rekvéseket és terveket, az egyé­ni érdekeket és ezeket a tár­sadalmi, a gazdasági érdekek­kel összehangolva kell a mai­nál tervszerűbb foglalkoztatás­politikát kialakítani. Mit sem érnek azonban a központi elképzelések és in­tézkedések, ha közben nem si­kerül javítani a munkaerővel kapcsolatos tervezőmunkát. Gondoljuk csak meg: a jelen­legi ötéves tervidőszakra az iparvállalatok összesen 75 000- es létszámnövekedést tervez­tek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a vállalati tervek irreáli­sak, nerrtcsak azért mert a nép. gazdasági terv mindössze 15 000- es ipari létszámnövekedéssel számol, hanem azért is mert — és kiderült ez a bevezetőben közölt adatokból is — egysze­rűen nincs ennyi szabad mun­kaerő. Azzal pedig végképp le kell számolni, hogy majd egy­mástól csábítgatják a munka­helyek az embereket. Remélhe­tően a felelősségteljesebb mun­kaügyi tervezést segíti majd elő az is, hogy a megyei taná­csok és az ágazati irányító in­tézmények fontossági sorrend­be rakják a létszámigényeket, meghatározzák, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek gya. rapíthatják a létszámot, me­lyeknek kell változatlan lét­számmal dolgozniuk és hol kell majd jelentős létszámcsökken­tést végrehajtani éppen a dina­mikusan fejlődő vállalatok munkaerőigényeinek kielégítése miatt. Mindeközben persze születhetnek népszerűtlen, nem mindenki számára kedvező in­tézkedések is. De senki ne fe­ledje: ha az elmúlt évtized­ben nagyobb előrelátással és felelősségteljesebben bántunk volna a legfontosabb termelési tényezővel, a munkaerővel, akkor ma, ha nem is gond nél­kül, de lényegesen könnyebb helyzetben lehetnének a válla­latok. Vértes Csaba Idegenforgalom — turizmus A Kárpátoktól délre Vajdahunyad (Hunedoara) kapcsán azt írtam fel magam­nak jegyzetfüzetembe, hogy nem szívesen laknék itt, ebben a váróéban. Csupa füst és por minden. A vaskohók okádják a tájat beborító finom hamut. A maga nemében egyedülállóan megkapó ősi várat is ez lepi be. Elkerülni viszont vétek volna. A vár műemléki feltárása és res­taurálása jelenleg is folyik. A gótikus termek, kápolna, a Má­tyás-loggia és a néhány helyi­ségében berendezett múzeum bőségesen kárpótolja az. ide lá­togatót az időért. Délebbre, Hátszegtől 16 kilo­méterre a niég régebbi múlt ele­venedik meg a. látogató előtt. Várhely (Sarmizegetusa) község­ben régi római település, volt katonai tábor maradványait tár­ták fel. Az ötezer főt befogadó amfiteátrum romjaiban Is lenyű­göző építmény. Körülötte egyéb épületek falai, itt-ott csaknem epen maradt padlófütes-rend- szerrel. Távolabb Bacchusnak, a bor, a vidámság istenének szen­telt templom előtűnő romjai. Ál­lítólag ezen a környékien volt időszámításunk elején Decebal székhelye. A környező Retyezát- hegység a hegyet járó turisták egyik kedvelt, szepsegekben bő­velkedő helye. Az utat innen Petrozsénv irá­nyába érdemes folytatni és a Zsil-folyó völgyében tovább Tirgu Jiu város felé. A Zsil szur­dokvölgye felejthetetlen látni­valókkal ajándékozza meg az erre járót. Olténiába emberem­lékezet óta itt, a Vulkán-szoro­son át közlekedtek az emberek. A völgy mélyén a Zsil kerülgeti az útjába eső sziklafalakat, kop­tatja egyre keskenyebbre az em­ber birtokba vette országutat. A Zsil halott folyó. Az egyetlen Romániában, amelyben nem él­nek halak. Fekete vize félelme­tes, akárcsak az ember feje, fe­lett az út fölé kihajló sziklák. Félúton a Lainici-kolostor kész­tet rövid megállásra, hogy aztán továbbra is a vasút mellett ha­A tismanui kolostor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom