Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
MA 1976. JULIUS 18., VASÁRNAP Ära: 1.20 Ft XXXI. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Pályázattal ésszerűbben Az első kenyér az új búzából A békéscsabai István-inalomba folyamatosan érkezik az új búza. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az eddig betakarított termés kitűnő minőségű. Ezt a megállapítást most a próbasütés is igazolta. A malom laboratóriumában elkészült az első cipó az űj búzából, és a jövő héten már a sütőipari vállalatok is frissen őrölt lisztet kapnak Foto: Veress Erzsi Megnyitották a XXI. nyári olimpiát Ezekben a hetekben — az egyetemi-főiskolai felvételik és az eredmény közlésének időszakában — különösen sok szó esik a diplomások lehetőségéről, elhelyezkedésükről, s természetesen az idén bekerülők perspektíváiról is. Társadalmi méretekben sem közömbös, mennyi végzett felsőfokú szakemberre számíthat az ország az elkövetkező évek során; hogyan színeződnek be majd fokról fokra azok a „fehér foltok” amelyek szakemberek hiányát jelzik a munkaerőtérképeken. Vegyünk ki ebből a térképből néhány adatot. Számtalan erőfeszítés ellenére is az tapasztalható — az elmúlt öt évet tekintve —, hogy az általános iskolákban a pedagógushiány 1,9 százalékról 2,7-re növekedett; ugyanakkor a képesítés nélkülieké 5,1 százalékról 6,9-re emelkedett. Ha az orvosok számát tekintjük: tény, hogy a 10 ezer lakosra jutó orvosok, fogorvosok száma országosan 20,2-ről 22,4- re, vidéken 15,6-ról 17,7-re, Budapesten pedig 39,1-ről 41,4-re nőtt. Szabolcs, Pest és Békés megyében azonban ez az arány a 15 százalékot sem éri el. Kevés a jogász is; elsősorban a bíróságok, az ügyészségek és a tanácsok küszködnek szakember- hiánnyal. (Csak zárójelben: a bíróságokon a fogalmazói és titkári álláshelyek 15 százaléka betöltetlen, Hajdú és Szabolcs megyében, de még másutt is hasonló súlyos szakemberhiány mutatkozik.) A most felvételiző 35 ezernél több jelentkezőre gondolva — csupán a nappali tagozatokon ennyien tettek vizsgát — s az orvosi egyetemek, a jogi karok, a tanárszakok iránti „rohamra” emlékezve, ellentmondásosnak tűnhet a jelenség. Tartalma azonban, bizonyos munkaerőmozgási elemzések elvégzése után, egyértelműen kiderül: a végző orvosok, jogászok és pedagógusok jelentős része nem a szakemberhiánnyal leginkább küszködő munkaterületeken vállalt állást az utóbbi esztendőkben. Néhány nappal ezelőtt elemezte a végzők elhelyezkedésének főbb tanulságait a Minisztertanács: a megszületett határozat az irányítottabb elhelvez- kedés egyik fontos lépéseként értékelendő. A végzőket 1968 óta — általában — pályázatok sora várta, rendkívül gazdag elhelyezkedési lehetőségeket kínálva. De... nem kötelező lehetőségként szerepelt az elhelyezkedés módjaként a pályázat, a végzők java nem is élt ezzel a lehetőséggel. Egyéni utakat kerestek vagy — idézve a minisztertanácsi előterjesztésből — „egy részük a képzettségét kevésbé igénylő, vagy más területeken vállalt munkát”. A növekvő munkaerőgondok, egy-egy megyében a szakembervállalás súlyos problémái, a pályázati rendszer lazaságai tették szükségessé azt az irányítottabb elhelyezkedési módszert, amely — első ízben az 1977. január 1. után az egyetemek nappali tagozatán végző orvosok, gyógyszerészek, jogászok és pedagógusok tekintetében — csak és kizárólag pályázati úton engedélyezi a munkábaállást. Illetve: a munkáltatók ezeket a végzőket az oklevél megszerzésüli napjától számítva — „amíg felsőfokú szakismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban három évet nem töltenek el — csak pályázat útján alkalmazhatnak”. A pályázatokat a megyék reális munkaerőszükségletét figyelembe véve írják ki. Tehát pályázati úton oda irányítanak több végzőst, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. Természetes velejárója ezeknek a pályázatoknak, hogy a megyék tanácsai, más szervei minél több segítséget adjanak a pályakezdő szakembereknek. Segítsék letelepedésüket, könnyítsék meg a lakáshoz jutásuk útját, enyhítsék családalapítási gondjaikat; egyszóval adjanak „startjukhoz” minél több és differenciáltabb segítséget. A társadalmi ösztöndíjak rendszerét is érinti a miniszter- tanácsi határozat. Elsősorban a rosszabbul ellátott területek írjanak és írhatnak — ki ösztöndíjakat, ezzel is vonzóbbá téve a későbbi letelepedést. A tapasztalatok elemzése után kerül majd sor arra a későbbiekben, hogy az említett foglalkozási körökön kívül más diplomás kategóriákra is kiterjesszék az irányítottabb munkábaáilás móElérkezett a világ sportolóinak újabb ünnepe: szombaton megnyitották a XXI. nyári olimpiát. Az olimpiai stadionban helyi idő szerint 15 óra előtt — magyar idő szerint 20 óra előtt — már minden készen állt a nagy parádéra. A gyönyörű és kissé már a jövő század építészeti alkotásaira mutató létesítményben a fel-feltámadó enyhe szél több mint száz ország lobogóját lengette, Görögországét, amely az újkori olimpiák bölcsője volt — egészen a kanadaiak zászlójáig. A tribünökön 72 000 ember foglalt helyet, a televízió jóvoltából pedig száz- és százmilliók csodálhatták a nagyszerű látványt s az ezt követő megnyitóünnepséget. Magyarország Hongkong után és India előtt vonult be a stadionba a több mint 200 fős delegáció élén a csapat vezetői haladtak dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH és a MOB elnökének a vezetésével. Miután a küldöttségek elhe lyezkedtek az üde zöld gyepszőnyegen, Rousseau, az olimpia szervező bizottságának elnöke, majd Lord Killanin, a NOB elnöke mondott rövid beszédet, utóbbi felkérte II. Erzsébet angol királynőt a XXI. nyári olimpia megnyitására. A királynő ennek néhány szavas francia és angol nyelvű mondatokkal tett eleget. Majd elhangzott az olimpiai harsona, megérkezett az olimpiai lángot hozó staféta utolsó két tagja, s a jelenlevők hatalmas ovációja közepette fellobbant a kandeláberben a játékok tüze. Ezután 1164 kanadai fiatal táncos balettbemutatója következett, majd a felvonult nemzetek élén haladó zászlóvivők félkört alkottak az emelvény előtt, ahol Pierre St. Jean kanadai súlyemelő és Maurice Forget sportvezető felolvasta az olimpiai eskü szövegét. Ezt követően, a 150 fős olimpiai kórus elénekelte a kanadai himnuszt. Záróakkordként megtörtént a csapatok elvonulása. Ezzel megnyílt a XXI. nyári olimpia, vasárnap megkezdődnek a két hétig tartó versenyek. Tegnap, szombaton a csanád- apácai Széchenyi Tsz utolsó szállítmányának feldolgozásával a Békéscsabai Konzervgyárban befejeződött a 30 napig tartó zöldborsó szezon. Szerződésben a gyár 1790 hektár borsó termésének tartósítását vállalta. Elöregedés miatt a gazdaságok 65 hektárról nem takarították be a termést. Ennek ellenére a tervezett 580 vagon nyers borsószem helyett mintegy 64ü vagon zöldből sószemet tartósított a konzervgyár, tervét több mint 110 százalékra teljesítette. A kora tavaszi kedvezőtlen időjárás és a nyári aszály ellenére jó közepes termést — hektá- j lönként átlagosan 40 mázsát —! EGY ÜZEM MŰHELYTITKAI (3. oldal) NŐTT A FIATALOK SZEREPE, FELELŐSSÉGE (4. oldal) HAJÓSKAPITÁNY A PARTON (5. oldal) Megnyílt a 11. békési alkotótábor Országos parasztportfé'pályázat a filmeseknek Egy tavaly életre hívott nagyszerű kezdeményezés folytatódik megyénk legfiatalabb városában, Békésen. Tegnap, szombaton délelőtt a művelődési központban megnyitották a II. alkotótábort. A vendéglátók nevében Vámos László tanácselnökhelyettes köszöntötte az ország minden részéből idesereglett amatőr filmeseket és a megye hivatásos és amatőr képzőművészeit, kívánva kellemes és eredményekben gazdag két hetet minden résztvevőnek. Ott voltak a megnyitón az úttörőszövetség által Tarhoson rendezett gyermekképzőművészeti tábor lakói is. harminc általános iskolás. Tegnap óta 30 amatőrfilmes és 20 képzőművész ismerkedik Békéssel. Sokan vannak, akik már tavaly is itt voltak, de új arcokat is köszönthettek a tábor vezetői; így Egger professzort Ausztriából és Hoffman Artúrt, a jugoszláviai Zombor filmklubjának tagját. A tábor idejére elkészült a békési művelődési ház filmlaboratóriuma is, melyet mintegy 20 ezer forintos költséggel rendeztek be. Tegnap este már filmvetítésekre is sor került; a tábor résztvevői a magukkal hozott alkotásokat mutatták be. A tábor ideje alatt különböző témájú előadásokat rendeznek, ismert előadók részvételével. Vendégük lesz Rideg Gábor, a Művészet főszerkesztője, Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Rózsa Gyula kritikus. Az alkotótábor zárónapja július 31-én lesz, akkor mutatják be a legsikeresebb filmeket és megnyílik a tábor ideje alatt, készült alkotásokat bemutató képzőművészeti kiállítás is. A II. békési alkotótáborra országos parasztportré a matőli lm-paJyáza- tot hirdettek. Ezeket a nevezők részben már elkészítették, részben f>edig most forgatják. F I. takarítottak be a gazdaságok. Terméshozamaival kiemelkedett a kétsopronyi Rákóczi Tsz és a kondoros! Egyesült Tsz, ahol a zöldborsó hektáronkénti termésátlaga megközelítette a 60 mázsát. Az idei zöldborsótermés minősége a tavalyinál gyengébb. Az elmúlt esztendőben 40 vagon szabványon kívüli árut dolgoztak fel, ezzel szemben az idén 130 vagon zöldborsó nem felelt meg az előírásoknak. A jövő hét elejétől a feldolgozó gépsorokon már a zöldborsót és az uborkát tartósítják, majd ezt a paradicsom és a paprika feldolgozása követi. dozatait. Várkonyi Margit Á szarvasi Dózsa Tsz befejezte az őszi kalászosok aratását Az alábbi szövegű távirat érszett Szarvasról: A szarvasi Dózsa Mgtsz 792 sktár területen befejezte az őszi ilászosok aratását. A termes a tervezettnek megfelelően alakult. A kombájnok július 19-től a szomszédos gazdaságokban aratnak. Kodes Péter elnök A Békéscsabai Konzervgyárban befejezték a zöldborsó feldolgozását
