Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

Öntözni, öntözni, öntözni! Á közelmúltban hozott hatá­rozatot a kormány arra, hogy a termelőszövetkezetek kedvezmé. nyesen juthatnak az öntözőbe­rendezésekhez. Nem kis támo­gatásról van szó, hiszen a hor­dozható esőztető berendezés órának 75 százalékát az állam magára vállalja. A gyulavári Lenin Termelő- szövetkezet már is élt a kedvező lehetőséggel és két NA—200-as lipusú öntözőberendezést vásá­rolt az elmúlt napokban, ame­lyeket üzembe is állítottak. Ez­zel öntözőberendezésük kilenc­re nőtt s a szórófejek éjjel­nappal öntözik a réte­ket, legelőket. A gyulává, ri termelőszövetkezet a már felsoroltakon kívül műbőrtöm­lős berendezést is üzemeltet, amellyel gazdaságosan tudja a vizet 'kiadagolni a legelőre. Ed­dig a 224 hektár legelőre 103 ezer köbméter vizet juttattak. Hasonló öntözőberendezést vásárolt a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezet s így jelen­leg 16 gépegységgel öntöz éjjel­nappal. A gyulai Köröstáj Ter­melőszövetkezet is új öntözőbe, rendezéseket vásárol, ebben az elhatározásban sokat jelentett a jelentős vásárlási kedvezmény. A közeli napokban Doboz tér­ségében is lehetőség lesz az ön­tözésre, mert a Tiszamenti Re­gionális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat gyulai kirendeltsé­ge a Kettős-Körösön beépített Tókföldi szivornya segítségével friss vizet ad a 25 kilométer hosszúságú Vargahosszai főcsa­tornába. Az AGROKER raktáraiban még sok öntözőberendezés vár­ja a vásárlókat és itt a kedve­ző alkalom, amikor jutányosán lehet pótolni az elavult, tönk­rement berendezéseket. A víz­ügyi szervek, bár nem kis gond. dal. de még biztosítani tudják » vizet azokra a területekre, ahol azt igénvlik. — ló — Változó világunk Mezőkovácsháza ma és holnap Az ember jártában-keltében | tapasztalja: hogyan változnak, alakulnak a városok, a falvak. A mozgás, társadalmunk mélyre­ható formálódása egyetlen folya­mat, de e folyamaton belül sok­színű, ezerarcú. Lakások százai nőnek ki a földből, épül a víz- és csatornahálózat, fejlesztik a szol­gáltatást. a kereskedelmet, az egészségügi és a kulturális intéz­ményeket. A külső változások mellett különösen szembetűnő a községek, a kisebb települések lakóinak átrétegeződése, életfor­ma-változása. Már nem illúzió Ezekről a gondolatokról be­szélgettünk a közelmúltban Me- zőkovácsházán. Kiderült: tisztá­ban vannak azzal, hogy az utób­bi tíz évben nagyon sokat tej- j lődtek, gazdagodtak, de még az j út elején vannak. Mert kimond- j va vágj' kimondatlanul a távoli cél az, hogy megyénk legna- | gyobb járásának székhelyéből város legyen. Ennek elérése már ! nem illúzió, de még nem több j a lehetőségnél. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a ! község lakossága öt év alatt 7384-ről 7760-ra emelkedett. Mo­dern, állami. OTP-társasházak épültek, a családi házak százai­ról, nem is beszélve. Milliókat költöttek utak építésére, a vágó­híd, a csatornahálózat gerincve- vezetékónek, az átemelő te­lepnek a létrehozására, is­kolák, óvodák korszerűsítésére. A jól felszerelt rendelőintézet az egész járás lakosságának a jobb. egészségügyi ellátásához járul hozzá. A GELKA és az autó­szerviz pedig a szolgáltatások színvonalát javítja. A művelődési központ ma már a közeli telepü­lések kulturális, művészeti igé­nyeit is kielégíti. A TELEFONGYÁRBÓL A SZOVJETUNIÓBA A szovjet gáz- és olajvezetékek kiépítésében a Telefongyár is közreműködik. Sok ezer kilométer hosszú vezetékes hirközlölán- i'Ot készít, amely a műszerek, a gáz- és olajvezetékek, valamint a szivattyúállomások működését ellenőrzi. Elsőként a 216 km-es mintaszakasz berendezéseit szerelték össze IMII Fotó: Csikós Gábor felvétele—K.S) Joggal büszkék a kovácsháziak arra is, hogy a megye legna­gyobb fogyasztási szövetkezete az övéké. Tíz község ellátásáról gondoskodik. Két évvel ezelőtt adták ót a Mozaik Áruházat, megnyílt az autólelszerelések, valamint a vetőmagbolt és a bú­toráruház. A sort folytathatnánk. Az asszony is munkát vállal? A település máig megőrizte mezőgazdasági jellegét, annak ellenére, hogy a helybeli 3310 aktív kereső közül 1028-an az iparban, 939-en a mezőgazdaság­ban dolgoznak. Az életszínvonal alakulását befolyásoló tényező­ként említjük meg, hogy 1972- ben 70 ember járt el a község­ből dolgozni, ez jelenleg 370-re tehető. A helybeli munkaalkalom nagyobb lehetőséget teremt ar­ra, hogy az asszony is munkát vállaljon. De ez a dolognak csak az égjük oldala. Megyénknek egyetlen körzete a mezőkovács­házi, ahol nem munkaerőhiány, hanem munkaerőfelesleg van. Ezek túlnyomó többsége nő. Itt van a nagy kérdés: hogyan le­hetne főleg az asszonyokat ki­mozdítani hazulról? A ház­táji ugyanis sokakat ott­hon marasztal, mivel egy kis szorgalommal legalább akkora jövedelmet érhetnek el, mintha üzemben dolgoznának. Aztán sok nő azért nem helyez­kedik el, mert gyermekéinek nem jut hely a bölcsődében, óvodá­ban vagy éppen a férj húzódozik attól, hogy a feleség is dolgoz-j zon. Másfajta világ Az anyaggyűjtés során beszél­gettünk munkásnőkkel a varró­gép mellett, a vasalóasztalnál. Elmondották, hogy jól érzik ma­gukat az üzemben, a keresettel is elégedettek. És igyekeznek be­illeszkedni az újfajta közösség­be. Mert az üzem merőben más világ, mint a mezőgazdaság. Más környezet, más ritmus, másfajta érzelem, gondolkodásmód. Kü­lön szociológiai tanulmányt ér­demelne a fejekben végbemenő változás. A paraszti rétegeknél a közösségi érzés évszázadokon át csak laza kapcsolatot jelen­tett, ami még mindig érezteti ha­tását. Ezt Kóródi Mihályné, a BÉKÖT helyi telepének vezetője így summázta: „A lányok, asszonyok becsüle­tesen, jól dogoznak. Megszeret­ték az üzemet. A kezdeti fegyel­mezetlenségeknek semmi nvoraa sincs. Olyan érzelmi kötelék is létrejött, amely a munkássá vá_ lás folyamatának fonios eleme. A hovatartozás, az újfajta közös­ségi kapocs, a szervezettség ki­alakulása azonban még sok időt vesz igénybe.” Zsótér László, a nagyközségi pártbizottság titkára és Földi János tanácselnök azt fejteget­ték, hogy a fiatalok munkahely­re való irányításában, felkészíté­sében nagy felelősség hárul az iskolákra, különösen a gimná­ziumra, ahol semmiféle képesí­tés nem kapnak a tanulók. A gyakorlati foglalkozásokat ko­molyan kell venni, mert tulaj­donképpen erre az ismeretanyag­ra épülhet fel később a maga­sabb szívonalú munkahelyi tevé­kenység, amely az üzemekben elhelyezkedő fiatalok termeléke­nyebb, jobb munkájában kama­tozik. Mit hoz a jövő? Való igaz, a jövő megtervezé­sénél nagyon sok mindent figye­lembe kell venni a kovácsházi­£ Bimmm, TtMJSÚÍ 1976. JÜLIUS 16. aknak. A kereskedelem, a szol­gáltatások, az ipari üzemek fej­lesztésével egyre többen járnak be a járási székhelyre. Kulcskér­dés tehát a közlekedés javítása Nem a járatok számával, inkább az utazás kulturáltságával és a pontossággal vannak még gon­dok. Nincs megfelelő autóbusz­pályaudvara a községnek, amely ilyen nagy forgalom lebonyolítá­sára alkalmas lenne. Ugyanak­kor nem megoldott a helyi köz­lekedés sem. örvendetes viszont, hogy az V. ötéves tervben 40 célcsopor­tos állami lakás, 86 OTP-tár- sasház, ugyancsak 40 szövetke­zeti és mintegy 350 családi ház építésére nyílik lehetőség a köz­ségben. A nyolc tantermes isko­lát és a Végegyházával közösen épített vízmüvet 1977-ben adják át. Felépül az új tanácsháza és az ifjúsági ház. A bölcsődét és az óvodát saját erőből létesítik, az üzemek 2,8 millió forinttal, a lakosság pedig társadalmi mun­kával segít. Mezőkovácsháza nagyközség, változó vonásokkal, nem kevés gonddal, de szaporázza lépteit a nagy úton, a fejlődés útján! Seres Sándor Fogalmak — közelről Gazdasági növekedés — visszaesés Gazdasági fejlődésen, növe­kedésen a népgazdaság anya­gi, technikai bazisa. a terme­lés, a személyi és társadalmi jövedelem növekedését, a gazdasági struktúra változá­sát értjük. A gazdasági növe­kedést sok tényező befolyá­sija, melyek egymásra is hatnak. A gazdasági fejlettség szín­vonala sok tényező összhatá­saként alakul ki, mérése ép­pen ezért csak megközelítő jellegű. A nemzetközi gyakor­lat 'szerint a gazdasági növe­kedést általában a nemzeti jövedelem növekedésével fe­jezik ki, míg a gazdasági fej­lettség színvonalának mérésé­re az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatóját alkal­mazzák. A gazdasági növekedésről a nemzeti jövedelem folyamatos növekedése esetén beszélünk; mig a gazdasági visszaesést értelemszerűen a nemzeti jö­vedelem csökkenő ütemű nö­vekedésével, illetve abszolút értelemben vett csökkenésé­vel! azonosítják. Miért szeret itt vásárol? A József Attila-lakótelep Bé­késcsaba leggyorsabban fejlődő városrésze. Egymás után adják át az újabb és újabb lakótöm­böket, bővül, fiatalodik, új léte­sítményekkel gazdagodik. Ez az állandó növekedés szinte I naponta mennyiségi, minőségi | változást követel a lakók élelmi­szerrel. fogyasztási cikked való ellátásában. — A lakótelep ABC-áruháza 1974. január 18-án nyílt. Ettől kezdve nő a forgalom — tájékoz­tat az üzlet vezetője, Gubucz István. — 1975 első hat hónap­jának forgalma ötmillió 700 ezer forint, 1976 hasonló időszakában már 7 millió 350 ezer forintot ér­tünk el. Elmondta, hogy az áruellátás­sal elégedettek és néhány hiány­cikktől eltekintve, megfelelően ki tudják elégíteni a fogyasztó­kat. A több mint 1700 áruféle­ség árusítása sokrétű feladatot ró az üzlet, dolgozóira. — Milyen nehézségeket tá­maszt az állandóan növekvő for­galom az árusításban és a rak­tározásban? Az üzlet helyettes vezetője, Csatlós Balázs válaszol: — Legnagyobb gondunk, hogy nincsen a göngyöleg tárolására alkalmas raktárhelyiségünk, A kiszolgálást, amíg erre az üzlet áteresztő képessége lehetőséget ad, a szervezés javításával kell megoldanunk. Ugyanakkor el­gondolkoztató, hogy nincs tele­fonunk, ami sok gondot jelent. Jelentős támogatást kapnak az üzlet vezetői az itt működő Már­cius 15. Szocialista Brigádtól, amely 1975-ös munkájáért Zöld- koszorús jelvényt kapott, — Jó kollektívánk van — mondja Zelenyánszki Katalin brigádtag. — Igyekszünk, hogy a vásárlók elégedettek legyenek munkánkkal. Ügy dolgozunk, hogy az áru mindig időben kinn legyen a pulton és ez nem is olyan könnyű feladat, ha figye­lembe vesszük, hogy reggel ö-tól 19 óráig tartunk nyitva. Jó szer­vezéssel azonban elérhető, mint ahogy az is sokat segítene mun­kánkon, ha kapnánk egy kenyér­szeletelőt. Végül az elmondottak igazo­lására a vásárlókhoz fordulunk. Füst Lajos Budapesten lakik, békéscsabai rokonaihoz látoga­tott és nem is tagadva, olyan ember szemével vizsgálódik, mint aki összehasonlítást készít önmaga számára. — Először is azzal kezdem, hogy itt minden megtalálható, amit vásárolni akartam. Ez az üzlet legalább úgy el van látva áruval, mint a fővárosiak. Az eladókról nem is beszélve: udva­riasabbak, türelmesebbek. Gál Janosné két kisgyermeké­vel vásárol: — Miért szeret itt. vásárolni? — Mert meg vagyok elégedve az igen jó áruválasztékkal. Az ABC-áruház munkájáról, a városrész fogyasztási cikkel való ellátásáról Nátor István, a bé­késcsabai ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője ad további tá­jékoztatást. — A lakótelep fejlődése miatt csúcsidőszakban már ma is szűk­nek bizonyul az áruház. Szeret­ném elmondani, hogy a gondok enyhítésére vannak terveink, mivel e városrész élelmiszerrel, fogyasztási cikkel való ellátása a mi feladatunk ma is és lesz a jövőben is. Az áruház mögötti te­rületen ebben az évben göngyö­legraktár építését tervezzük . A lakótelep KISZ-iskolához közel eső részén kenyér és tej árusítá­sára alkalmas ..gombát” nyitunk a közeljövőben. Az V. ötéves tervben új ABC-áruház épül majd. Addig is gyakoribb áru- szállításra lenne szükség és jó kapcsolatra a nagykereskedelmi vállalatokkal, hogy továbbra is szeressék üzletünket a lakótele­piek. Kepenyes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom