Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-16 / 167. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Tanácskozás és bemutató Szarvason Szárazság idején is gazdagon teremnek a rendszeresen öntözött legelők Városegyüttes a tudományos-technikai forradalom, a civilizáció hutásaként a fejlett és köze pesen fejlett országokban világ- szerte erőteljes urbanizációs folyamat bontakozott ki. A szocialista országokban folytatott terv- szem társadalom- és gazdaságpolitika e tendencia érvényesülésének tudatos jellegét biztosítja. A szocialista társadalompolitika egyik törekvése, hogy az emberek közel azonos feltételeket biztosító településeken éljenek. Más szóval a város és falu közötti különbséget — amely a kapitalizmus egyik törvényszerű velejárója — megszüntesse. A megoldás iránya nem a falusi viszonyok konzerválása és általánossá tétele, hanem a települések városias szintre történő emelése. Mindez — tervszerű munka keretei között is — hosz- szan tartó folyamatban valósul meg. Ennek során egyes települések lakossága jelentősen megnövekszik, míg másoké teljesen el is apadhat. Tehát nem minden inai lakhely válik majdan várossá, de egykor minden lakhely városi színvonalat biztosító település lesz. A világszerte érvényesülő tendencia alapvető tartalma ez. Érvényesülése még szocialista viszonyok között sem zökkenőmentes, mert nem egyszerűen csak tárgyi feltételek mennyiségi változásáról van szó, hanem jelentős szubjektív tényezők — leggyakrabban gátló, a folyamatot hátráltató — jelenlétéről is. Mirit minden egyéb tendencia jellegű folyamat, ez is szerteágazó és felettébb összetett. Már ma, nálunk is — amikor még az urbanizációs folyamatnak csak az elején tartunk — tapasztalható, hogy nemcsak egyszerűen a város és falu viszonyát öleli fel ez a változás. Új megvilágításba helyezi a városok közötti egész kapcsolati rendszert is. Jelentős eltérés van ma is és lesz a jövőben is a népesség számában, földrajzi helyzetében, gazdasági súlyában és sok más egyébben. A közöttük kialakuló kapcsolatok sokaságának jellegét, intenzitását ezek a körülmények alapvetően meghatározzák. A városok földrajzi elhelyezkedése hazánkban nem egyenletes. Nem várható ebben gyökeres változás hosszabb távon sem. Ez a körülmény a városok közötti kapcsolatrendszert tovább bonyolítja. Egy dolog mindenképpen már ma is nyilvánvaló: az egymáshoz közel fekvő városi települések kapcsolata lényegesen erőteljesebb és sokoldalúbb, mint az egymástól távolabb levőké. B ékés megye hazánknak olyan része, ahol a városok földrajzi elhelyezkedése igen aránytalan. A megye nyugati és északnyugati részében van egy-egy város, a keleti részében viszonvlag kis területen pedig három: Békés, Békéscsaba és Gyula. E három város egymáshoz való közelsége, lényegében azonos földrajzi körülményei az egymás közötti kapcsolatrendszernek olyan objektív — az egyes emberek személyes akaratától, óhajától független feltételeit teremtették meg. amelyeket tudomásul nem venni a realitás tagadása lenne. Ezek az objektív körülmények a jövőben nemcsak reprodukálódnak, hanem szélesebb alapokon, bővülten teremtődnek újra. Egyszerűen mondva: e három, város esetében egymásra utalt fejlődésről van szó. A három város rendelkezésére álló anyagi bázis korlátozott volta is ennek tudatos és széles körű felismerését sürgeti. Ezt húzza alá annak a történelmi hátránynak a mielőbbi felszámolására való törekvés is, amelynek következményei a Békés megyei és az ország egyéb — különösen nyugati — részein levő városok között a laikus szemlélő előtt is feltűnnek. A hátrány leküzdése csak gyorsított fejlődéssel oldható meg. Ez anyagiakat kíván. De csak meghatározott összeg áll rendelkezésre. Ez pedig kevés a hátrányt koprató kívánatos ütemhez. Egyetlen úton-módon lehet a célhoz közelebb jutni: olyan összefogással, amely nemcsak a meglevő mennyisegek egyszerű összeadását eredményezi, hanem a jól átgondolt, tervszerű együttműködés minőségével képes azt gyarapítani. a három város egykoron — a kapitalista társadalom belső törvényszerűségéből fakadó következmény volt ez — élesen szemben állt egymással. A ma emberének szemében gyakran nevetségesnek tűnő torzsalkodással, egymás előrehaladását is keresztező „csakazérti- sekkel”. Önmagunkat áltatnánk, ha azt hinnénk, hogy mindez az emberek fejéből nyomtalanul eltűnt. Maradványai élnék mint hamu alatt a parázs s elegendő egy szellő, hogy sokaknál feliz- zon. Lokálsovinizmus ez, amelv- ellen akkor is küzdeni kellene — a szocialista életformával ösz- sze nem egyeztethető — ha az említett objektív körülmények nem lennének. De az tény, hogy megvannak: sürgeti a tennivalót. Az együttműködés dicséretes kezdő lépéseit tovább kell folytatni és szükségességét megértetni mindenkivel. A. provincializmus most is akadályt támasztó földhözragadt szemlélet. Az elhatározás, úgy általában, viszonylag mindig könnyebb, mint a megvalósító teendők helyes megválasztása és megvalósítása. A három város nem járhat egymás közeli szomszédságában külön utakon, fejlődésük eisza- kírhatatlanul összekapcsolódott. Meghatározni pontosan az együttműködés szükségleteit, fő tartalmát és irányát, mindez komoly, körültekintő és hangsúllyal mondva: tudományosan megalapozott munkát igényel. Ehhez a szellemi kapacitás adott, amivel azért is élni kell, mert a kellően meg nem alapozott döntés és teendők kiválasztása nemcsak nehezíti a munkát, hanem a kiábrándultak táborát is növeli. | árpedig a három város összefogása csak akkor lesz eredményes, hatékony, ha ez az együttműködés a három város lakóinak összefogásává válik. Enyedi G. Sándor M Béke és barátság nemzetközi úttörőtábor Csillebércen A kormány Tájékoztatási Hi- | vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának július 7— 9. között Berlinben tarrott XXX. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 77. üléséről. A Miniszter- tanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adó- 1 dó feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A külügyminiszter jelentést 1 tett a Dán Királyságban június I 28—30. között tett hivatalos iá- ' togatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Renaat van Els- landenak, a Belga Királyság külügyminiszterének július 8— 10. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg az V. ötéves és a hosszú távú népgazdasági tér- | vezés tapasztalatairól. Megállapította, hogy mind a közép, mind a hosszú távú tervezőmunka megfelel a követelmények- : nek. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és határozatot hozott a tapasztalatok széles körű hasznosításának elősegítésére. A munkaügyi miniszternek és az. Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány áttekintette az V. ötéves tervidőszak munkaerögaz- dálkodási feladatait. Megállapította, hogy a szükséges intézkedések következetes végrehajtásával a munkaerőhelyzet ismert feszültségei csökkenthetők, az ötéves tervben előirányzott gazdasági fejlődés elérhető. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács jóváhagyta az V. ötéves tervidőszak vízgazdálkodási célcsoportos beruházásait. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentésben számolt be a tanácsok V. ötéves í'ejlesztési terveiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés ügy: miniszter jelentését az aszályos időjárás következtében kialakult helyzetről. A Minisztertanács jóváhagyta a megtett intézkedéseket és határozatot hozott a további teendőkre. A pénzügyminiszter jelentést tett az adminisztráció csökkentése. az ügyintézés egyszerűsítése, valamint a takarékosabb költségvetési gazdálkodás érdekében eddig történt intézkedésekről. A kormány elfogadta a jelentést és a további feladatokra vonatkozó javaslatokat. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi roinisztey javaslatára a kormány határozatot hozott a tervszerűbb kistermelői hízottsertéstenyésztést elősegítő ár- és pénz«- ügyi intézkedésekről. A Minisztertanács Titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői i avaslatok. észrevételek megvalósításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Csütörtökön, július 15-én délelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület takarmánytermesztési szakosztálya az egyesület szarvasi csoportja és a szarvasi Öntözési Kutató Intézet közös bemutatón ismertette az öntözéses gyepgazdálkodás fejlesztését célzó j kutatások eredményeit. A rendező szervek a megye legnagyobb, öntözéses legelő- gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemeinek szakem- I Megnyílt a szegedi pedagógiai nyári egyetem Csütörtökön a szegedi József Attila Tudományegyetemen megnyílt a TIT pedagógiai nyári egyetem. Dr. Ágoston György egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte 3 tíz napig tartó előadássorozat csaknem négyszáz hallgatóját, pedagógusokat, a pedagógusképzéssel foglalkozó szakembereket, akik az ország minden megyéjéből és a fővárosból érkeztek ez alkalommal Szegedre. A megnyitó előadást dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes tartotta. Többek között hangsúlyozta értékelési rendszerünk ma már nem 1 tanulmányi átlag növelésére ösztönöz, jobban honorálja az egyes területeken kiemelkedő tanulókat, mint néhány évvel korábban, az eredményekkel azonban távolról sem lehetünk elégedettek. Még ma is lép ten-nyomon tapasztalható, hogy a különböző iskolák eredményei nehezen hasonlíthatók össze. A miniszterhelyettes megnyitója után Bányainé dr. Birkás Mária szegedi tanácselnök-helyettes a vendéglátó város gazdasági és kulturális éleiéről tartott tájékoztatást, majd megkezdődött a szakmai program. bereit hívták meg erre a bemutatóra, amelyen az Öntözési Kutató Intézet tudományos kutatói bebizonyították, hogy a rendszeresen öntözött legelők még a mostani rendkívüli szárazság idején is viszonylag gazdagon teremnek, nem sülnek ki, és alkalmasak a juhok és szarvasmarhák le- gelte,téses takarmányozására. A legújabb kísérletek eredményeit a meghívottaknak dr. Nagy Zoltán, az intézet osztályvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa mutatta be. Az öntözött, telepített legelők élettartamát, hasznosítási lehetőségeit feltáró kutatások színhelye után a bemutató résztvevői megtekintették az öntözéses gyepgazdálkodás nagyüzemi eredményeiről ízelítőt adó intézeti telepet és meghallgatták dr. Szabó János főiskolai tanárnak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának az ősgyepek öntözéséről és hasznosításáról szóló élőadását. A bemutatókat követően az ankét résztvevői a kutatóintézet tanácstermében értékelték. vitatták meg a látottakat és hallottakat. Szövetkezetünk CSALÁDI ÉS TÁRSASHÁZÉPÍTÉST VÄLLAL. Címünk: «Építőipari Szövetkezet Gyula, Nagyváradi út 74. 3 SÉBMWss. 1976. JÚLIUS 16. Ünnepélyes keretek között, a nemzetek zászlóinak felvonásával, a béke és barátság lángjának lellobbanásával csütörtök este Csillebércen megnyílt a béke és barátság nemzetközi úttörőtábor. A Magyar Üttörőszövetség nevében Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára köszöntötte a szocialista országok úttörődele- j gációit és a haladó gyermekszer- | vezetek képviselőit. A mintegy 20 országból érkezett több mint 200 vendég fiatal július 15-től 2S-ig Csillebércen, Julius 28-tól, augusztus 10-ig Zánkán, a balatoni úttörővárosban együtt táborozik a jubileumi évben a „Kiváló úttörőmunkáért” kitüntetéssel jutalmazott úttörőkkel és az ,,Űt- törők vagyunk mi” vetélkedőt nyert őrsi közösségekkel. ! Friss tej az orosháziaknak Ax utóbbi időben növelte a tejtermelést az orosházi Béke Tsz. Az J-es számú, száz férőhelyes tehén istállójában Birkás Gyula gondozó géppel fej. A friss tej az orosháziak asztalára kerül (Fotó; Veress)
