Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

Újítók a hadseregben Álkoholelvonás — hipnózissal Eredményes gyógyítás Békéscsabán Döntött a Legfelsőbb Bíróság Leltár nélkül adták át Ha dülöngélő részeg I emoert lainaü az utcán a járóke­lők — megmosolyogjak, na az ittas ember még „szövegel” is kozoen, egész jo szórakozásnak számit egyeseknek. Nem tarta­ná viszont sémii viccesnek es mulatságosnak ezt, ha a csa­ládjából viselkedne így valaki, akivei nap mint nap hasonló állapotban együtt kell élnie Ha nem is latunk egyre több részeget az utcán, az alkoholis­ták szama mégis állandóan emelkedik, nemcsak világszerte, hanem mint ezt az Alkoholiz­mus Elleni Országos Bizottság legutóbb megállapította — ná­lunk is. Évek óta egyre előbbre ] kerülünk e kétes hírű ranglis- j tán és jelenleg Európában a, harmadik helyen vagyunk. A szaklapok bőven foglalkoznak a témával, az ország sok mindent — pénzt, energiai, munkaerőt — ruem kímélve küzd ez ellen, a lassan népbetegségnek tekint­hető, tényleges betegség ellen. Az alkohoielvonó központok, a kórházak idegosztályai évti­zedek óta kezeliK, gyógyítják, gondozzák az alkoholistákat és sok szerencsétlen embert men­tettek már meg a család, a tár­sadalom és önmaga számára. Ugyancsak szép számmal van­nak azonban, akik később visz- szaestek és tovább folytatták az ivást, vagy el se mentek elvo­nókúrára, vagyis abba se hagy­ták. Félresiklott, tragédiába for­duló életek, feldúlt otthonok, agyonzaklatott, idegbeteg gyer­mekek, akikkel nő az állami gondozottak száma — mind e betegség, szenvedély áldozatai. Az alkohol közben elvégzi a maga romboló munkáját a szer­vezetben is: idővel májzsugoro­dás következik be, pusztulnak az agysejtek és még egy csomó más, súlyos, egészen a vaksá- i gig vezető betegséget okozhat. Tehát a megelőzés mellett az időben való gyógyítás igen lé­nyeges. Az utóbbi években az' alkoholelvonás hagyományos — tablettás — módjával párhuza­mosan megyénkben kísérletek folytak más, mégpedig a hip­nózissal való gyógyítás irányá­ba a gyulai kórház idegosztá­lyán dr. Horváth Szabolcs fő­orvos mellett és az ö ösztönzé­sére. Ezt a módszert dr. Kása Gyula kétsopronyi körzeti or­vos dolgozta ki. Az év eleje óla a békéscsabai rendelőintézet alkoholevonó II, hipnoterápiá­nak a vezetője. Heti két alka­lommal, hétfőn és kedden dél­után keresik és kereshetik fel a gyógyulni kívánók a rende­lést, a Luther utcai épületben. Látogatásunk alkalmával el­mondotta, hogy a hipnózis több­féle betegség — például a lel­ki eredetű testi megbetegedések — gyógyítására alkalmazható, de mint a -tapasztalat mutatja, igen jó eredményeket lehet el­érni vele az alkoholról való le- szoktatásban is. A beteg a kúra alatti hipnotikus álomban az orvostól kapott utasítást ébren is betartja, sőt a kezelések so­rán ez rögzül benne és ezáltal teljes tartózkodást alakít ki a szeszes italokkal szemben. A hipnotikus gyógymód az al­koholelvonás szolgálatában szin­te hézagpótló, ugyanis nem min­denkit lehet tablettával kezeim, például ‘ gyomorfekélyeseket, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket. Márpedig ilyenek szép szám­mal vannak az alkoholisták kö­zött, éppen a mértéktelen ita­lozás miatt. Előnye még ennek a módszernek, hogy a kezelés néni jár azzal a nagyon, kelle­metlen és fájdalmas hatásokkal, mint amit a hagyományos gyógy­mód vált ki az emberekben. Itt a beteg az orvos akaratának kö­vetkeztében elalszik, majd eb­ben az állapotban többször el­ismételve hallja, hogy az alko­hol undorító, büdös ital és ő teljesen közömbös lesz a fo­gyasztásával szemben. Színét, szagát, ízét ki nem állhatja, sőt ellenszenves neki, visszatetsző­nek találja. Ez a kúra nem itatással, hanem csak a különböző italok, — bor, sör. pálinka, konyak, li­kőr — szagoltatásával folyik, melyeknek már a szagára if un­dort fejez ki a beteg arca és ä kezébe adott pohár kihull belő­le. Közben — még mindig a hip­notikus álomban — az orvos a beteg önbizalmát állandóan fo­kozza. akaraterejét fejleszti és szószer int beleszuggerálja, hogy többet rá sem gondol az alko­holra, sőt ellenségének tekinti azt, aki neki ilyen italt adni akar. A kezelésié járó betegek — még nem sokan vannak — fő­leg a közelből, vidékről jönnek, de van aki Budapestről jár le. Egy részük utókúrás, olyan, aki már túlesett a gyulai kórház­ban hasonló kezelésen és két-, három-, négyhetenként egyszer jön ide. Nagy bizalommai. Ennek a békéscsabai járóbe­teg-rendelésnek a cikkben emlí­tetteken kívül előnye még az, hogy a termelőmunka abbaha­gyása nélkül lehet a gyógyulást elérni, vagyis nem kell a bete­get táppénzes állományban tar­tani a kezelés időszaka alatt. Természetesen nem nélkülözhető a család megértése és a társadalmi segítség. Ez utóbbinak egyik formája az al­koholizmus elleni küzdelem klubja, amely Békéscsabán ered­ményesen működik, Békésen ez évben alakult. Szarvason pedig most szervezik. Vass Márta Újra itt a kánikula, s amint haladunk a nyárba, úgy szapo­rodnak a híradások a vízbeful- ladásokról a lapok hasábjain. Tavaly is, az idén Í6 elsősorban a gyermekek és a fiatalkorúak táborából ragadta el áldozatait a rekkenö hőségben felüdülést jelentő víz. A korábbi évek szomorú ta­pasztalataira épülő központi in­tézkedések és ajánlások ellenére évről évre tovább növekedik a vizbeíulladásos balesetek szá­ma. S ráadásul nem is azokon a helyeken, ahol. már valóban szervezett védekezés folyik, ha­nem az úgynevezett „egyéb víz­területeken”, amelyek feltérké­pezése és folyamatos szemmel tartása ma még nem lehetséges. Tavaly csaknem háromszázan vesztették életüket, s a tragédi­áknak több mint HO százaléka ezeken az alkalmi fürdőhelyeken történt. < Hazánkban alig akad olyan község vagy város, amelynek határában ne lenne valamilyen csatorna, patak, vízzel teli agyag-, kő-, vályog-, kavics­vagy más bánya és gödör, ter­mészetes vagy mesterséges tó, víztároló, folyóholtág és sok egyéb veszélyes, fürdésre alkal­matlan vízterület, amelyek — valljuk be őszintén — többnyire kívül esnek látókörünkön* s leg­feljebb csak akkor figyelünk rá­juk, amikor már visszavonha­tatlanul megtörtént a ba.i. De vajon miért kell ezt megvárni? Képtelenség lenne azt állítani, hogy a területileg illetékes köz­ségi vagy városi tanácsok hiva­talnokai — egyéb és mindenkép­pen fontos elfoglaltságuk mellett — éppen erre, a fiatal állampol­gárok életének védelmét szolgá­ló, s mindössze néhány napot, igénylő felmérő munkára ne tudnának időt szakítani?! Pedig Mint ismeretes, javában fo­lyik a IV. országos újító és fel­találó konferencia előkészítése, mélynek keretében néphadsere­günk újítómozgalma is „vizsgá­zik”. Minden jel ama mutat, hogy a hadsereg újítóinak nem lesz okuk a restellkedésre. Ezt tanúsítják egyebek között a hadsereg újítómozgalmának 1975. évi összesített eredmé­nyei. Ezekből kitűnik, hogy 1975- ben a csapatoknál és intézmé­nyeknél benyújtott újítási javas­latok száma mintegy 15 száza­lékkal haladta rneg az előző évit, a hasznosított újítások száma pedig osaknem 27 százalékkal nagyobb az 1974-es évinél. En­nél is lényegesen nagyobb mér­tékben, mintegy 82 százalékkal növekedett az egy év alatt az újítások révén elért tényleges, kimutatható gazdasági ered­mény. A néphadseregben hasz­nosított találmányok száma pe­dig 1974-ről 1975-re kereken 40 százalékkal növekedett. A szeptember elején sorra ke­rülő IV. országos újító és fel­találó konferencia és kiállítás előkészítésében és megszervezé­sében a néphadsereg újítói is részt vesznek. Az előkészületek során a hadsereg illetékes szak­emberei 18 helyen mérik fel az eredményeket, tapasztalatokat, és a legkiemelkedőbb újításokat bemutatják a konferencia és a kiállítás hazai és külföldi részt­vevőinek,* (KT) Egy vidéki vendéglátó válla­lat szoros elszámolási rendszer­ben dolgozó egyik éttermének egy vezetője, annak két helyet­tese volt. Később az egyik ve­zetőhelyettest másik váltotta fel, de utóra munkába lépése­kor átadó-átvevő leltár nem ké­szült, és ehhez a vezető, vala­mint új helyettese hozzájárult. Utólag kiderült: 57 ezer forint leltárhiányuk van, mire a vál­lalat igazgatója a vezetőt, to­vábbá helyettesét a hiány meg. fizetésére kötelezte. A határozat ellen benyújtott panaszokat a munkaügyi döntőbizottság el­utasította, míg az emiatt meg­indult perben a munkaügyi és a megyei bíróság ellentétes íté­leteket hozott. A legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva. a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött. — Ä vonatkozó kormányren­delet szerint a szoros elszámo­lású üzletek vezetői és vezető- t helyettesei leltárhiány esetén a következő 12 hónapban prémi- | umban, illetve jutalomkiegéezf. tésben nem részesülhetnek, ezen túlmenően a leltárhiány .össze­gének erejéig év végi részese­dést sem kaphatnak. A rende­let azonban előírja, hogy a ve­zető vagy a helyettes személyé­ben történt változás esetén az üzletet leltározással kell átad­ni. Ettől a jogszabálytól a fe­lek egyező akarattal sem tér­hetnek el. illetve az ilyen tar­talmú nyilatkozat semmis. Amennyiben a munkáltató e leltári kötelezettségének nem tesz eleget, a leltárhiány miatt mesteri lesi kötelezésre vagy szoros elszámolású üzlet eseten hátrányos jogkövetkezmenyek alkalmazására nincs módja. A határozat még rámutatott arra *s, hogy az ügyben nem volt fellebbezési lehetőség, te­hát a megyei bíróság nem jár­hatott volna el benne. A Leg- ( felsőbb Bíróság mind a vezetőt, , mind a helyetteseket mentesi- I tette a hiány megtérítése alól. Mikor szabályos a felmondás? Erről a sokat vitatott kér­désről hangzott el törvényessé­gi határozat a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy vidéki vállalat egyik szol­gáltatóüzeme alkalmazottjának indoklás nélkül fölmondták. Az emiatt emelt panaszra a mun­kaügyi döntőbizottság előtt, a vállalat képviselője arra hivat- | kozott, hogy az üzemvezetőség megállapítása szerint az illető jelenléte társaira zavaróan ha- j tott, márpedig az üzemvezető- j ségnek joga és kötelessége műn. j katársait, beosztottjait úgy meg- j választani és ezáltal olyan lég­kört kialakítani, ami egy szol- j A vadvizek áldozatai ez nemcsak emberi, de hivatali kötelességük is. Dr. Bálint Sándor rendőr al­ezredestől, a Belügyminisztérium rendészeti alosztályának vezető­jétől megtudtuk azt is, hogy a tanácsok kötelesek a területü­kön levő vizeken kijelölni és jól látható módon körülhatárolni a fürdésre alkalmas fürdőhelyet, s ott mentőőrt alkalmazni, akit mentésre alkalmas vízi eszközök­kel kell ellátni, intézkedniük kell arra, hogy a gazdasági üzemegységek mindazokat a ve­szélyes helyeket tiltó táblákat je­löljék meg, *és kerítsék körül, ahol feltételezhető a felelőtlen, önkényes fürdőzés. A rendőrség vízrendészeti és területi szervei a balesetek meg­előzése érdekében minden esz­tendőben felhívással fordultak a fiatalokhoz, a szülőkhöz és a pe­dagógusokhoz. Ebben az évben még jóval a szünidő kezdete előtt levélben keresték meg a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lát, az Oktatási Minisztériumot, az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságát, a KISZ KB titkárságát is. A visz- szaigazolások alapján széles kö­rű megelőző tevékenység bonta­kozik ki, ám ezek az intézkedé­sek csakis a szervezett védeke­zésre vonatkozhatnak, a szülők és a pedagógusok felügyelete alatt utazó, kiránduló vagy tá­borozó fiatalok és a strandokon, a kijelölt fürdőhelyeken felüdü­lést keresők biztonságos felügye­letét szolgálhatják. Pedig a fiatalok nemcsak eze­ket a helyeket keresik föl. Gya­logosan. keréknáron. gépkocsin, tömegközlekedési eszközökön és autóstoppol járják az országot és többnyire a vízpartokon táboroz­nak. A helybeliek pedig a közeli vizekre kirándulnak. A rendőr­ség vízi rendészeti és területi szervei az önkéntes rendőrök és az ifjúgárdisták, a hal-, vad- és mezőőrök más társadalmi aktí­vák bevonásával fokozzák ugyan ellenőrző tevékenységüket a vadvizek partvidékén és a fel­ügyeleti munka közben felvilágo­sító előadásokat tartanak, intéz­kednek a különösen veszélyes vízterületek körülkerítésére, a tiltó táblák elhelyezésére. Fi­gyelmeztetnek és büntetnek is, ám ez csak egy részét képezheti a társadalom általános megelőző tevékenységének, nem pótolhat­ja a szülők és az egyén felelős­ségét. De vajon eljutnak-e minden­kihez a szervezett életvédelmet szolgáló központi intézkedések, s ha igen. vajon befogadják-e az intelmeket, megtanulják-e a vi­zi közlekedési, a fürdőrendészeti és az egészségügyi szabályokat? Bizonyára nem mindenki, s így szép számmal maradnak olya­nok, akik közül a vadvizek sza­badon szedhetik áldozataikat. Tavaly ősszel csaknem száz hely maradt üresen az iskolapa­dokban. s ugyanennyi -szülő si­ratta vízbe veszett gyermekéi. Ezek a szerencsétlen gyermekek többnyir-s magukra hagyva, na­pokon át hancúroztak önfeled­ten a fel nem ismert veszélye­ket rejtegető vadvizek nűs hul­lámaiban, gumimatracokról vagy túlterhelt ladikokból fordultak bele a vízbe, s közülük’még a tele sem tudott úszni! A vadvizek nemcsak felüdü­lési- pihenést és szórakozást nyújtanak, hanem igen sok is­meretlen veszélvt is rejtegetnek, a mentésre pedig egészen egy­szerűen alig van lehetőség! De talán győzzék meg erről a fiú­kat. és a leányokat a legilletéke- sebbek. a szülők, a pedagógusok, a brigádvezetők és maguk a fia­talok. Békési József gáltatóüzemben a lakosság jobb ellátását biztosítja. Ezen­kívül az üzem csekély forgal­ma is az egyik alkalmazott el­bocsátását indokolta. A mun­kaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság a panaszt elutasította. Törvényességi óvás­ra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő­ket mondta ki: — A vállalatnak a felmon­dást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának vi­lágosan ki kell tűnnie. Mellőz­hető az indokolás, ha a dolgo­zó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást nem kéri. Ebben az esetben a felmonda* indoklását a vállalat mellőzte, mert dolgozója egy évnél rövi­debb ideje állott nála munka­viszonyban. A jogszabály azon­ban nemcsak a felmondás, ha­nem az indokolás vonatkozásá­ban is írásbeli kötelezettséget szab ki. Az írásba foglalás a fel. mondásnak érvényességi kellé­ke, amiből következik, hogy a szóban közölt felmondás ér­vénytelen További érvényessé­gi feltétel, hogy az írásba fog­lalt közlésből a felmondás oka világosan kitűnjék. Nem elég tehál — mint ebben az esetben —, ha a vállalat a felmondást írásban, de az okot csak szóban, a munkaügyi döntőbizottság tárgyalásán közli. A felmondó határozat már emiatt is érvény, télén. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a dolgozó a felmondás indokolá­sát mindaddig igényelheti, amíg munkaügyi vitája, ide értve a peres eljárást is, jogerősen be­fejeződik. Ebből a szempontból közömbös, hogy ezt a kérel­mét a vállalathoz, vagy a mun. kaügyi vitáját intéző szervek­hez terieszti-e elő, miután e vo. natkozásban a jogszabály kor­látozó rendelkezést nem tartal­maz. Ebben á dolgozó a fel­mondás indokolását 15 napon belül kérte, így ezt a kívánsá­gát a vállalat nem tagadhatta volna meg. ezért a felmondás nem tekinthető jogszabályszerű­nek. s emiatt a munkaügyi bí­róságnak azt hatályon kívül kel. lelt volna helyeznie. Ezzel el­lentétes álláspontja téves, s így törvénysértő. Tekintve, hogy emiatt a jogellenesen történt felmondás folytén elmaradt já. randóságot nem állapított meg, a munkaügyi bíróságot az el­maradt munkabér összegének tisztázására űj eljárásra és új határozat hozatalára kellett uta. silani. Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom