Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
Előkészítés—szervezés — ellenőrzés Beszélgetés egy tanácsi bizottság munkájáról Centenáriumi vásár Szegeden Kiállítók az ország minden tájáról — Filmet forgatnak — Alkalmi postahivatal A tanácsoknak, mint kollektív testületeknek sok olyan feladatuk van, amelyeket a tanácsüléseken nem tudnak megoldani. E feladatok igen sokrétűek. Felölelik az előkészítő, szervező, ellenőrző munkákat. Ezért a tanácsoknak szükségük van olyan bizottságokra, amelyek összetételüknél fogva alkalmasak e tevékenységek ellátására. Közülük is kiemelkedik az a szerv, amely a műszaki, kommunális ügyeket fogja össze. Erről beszélgettünk Hartyányi Lászlóval, a szarvasi Városi Tanács műszaki-kommunális bizottságának elnökével. — A műszaki-kommunális bizottság feladatköre az utóbbi Napirenden A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ tevékenysége A közelmúltban számolt be a gyomai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának a Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ 1975. évi tevékenységéről Tanai Ferenc, a szövetkezet elnöke. A belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége által kiváló címmel kitüntetett szövetkezet sokat fejlődött az utóbbi években. Az áruforgalom egy év alatt összesen 153,6 millióról 171,6 millió forintra emelkedett, ami 11,7 százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 12,9 százalékkal nőtt az 1974-es esztendőhöz képest. A kereskedelmi szolgáltatás bővítésére is gondoltak. Nagy népszerűségnek örvend a kölcsönzőbolt, ahol többek között kerti kisgépeket, edényeket és egyéb felszereléseket kölcsönözhetnek a gyomaiak. A forgalom állandó növekedése mellett természetesen fejleszteni kell az üzlethálózatot is. Tavaly 3,6 millió forintért alakítottak ki egy ABC-áruházat. Ezenkívül telek- vásárlásra, a bisztró korszerűsítésére, a boltok gépesítésére, a szakcsoportok megsegítésére, a járműpark bővítésére több mint egymillió forintot költöttek. Azt, hogy jól dolgozott a szövetkezet kollektívája, a jövedelmezőségi mutatók is bizonyítják. Az elmúlt évet 12,6 millió forintos nyereséggel zárta az ÁFÉSZ, ömelyhez a gyomai kereskedelmi egységek 5,3 millió forinttal járultak hozzá. A szövetkezet 1976 első négy hónapjában 102,8 millió forint forgalmat ért el. Ez a szám 7 millió forinttal több az előző év azonos időszakához képest. Gyo- mán élelmiszerből 23,9, iparcikkből 19,8 millió forint értékűt adtak el négy hónap alatt, a vendéglátóipari forgalom pedig elérte a 7,9 millió forintot. örvendetes, hogy javult a községben a zöldség, és gyümölcsellátás. Az év első négy hónapjában 378 mázsa burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, 731 ezer tojást, valamint 10 mázsa baromfit vásárolt fel a szövetkezet a szakcsoportoktól és a lakosságtól. időben kibővült. Mik ezek? Elsősorban közreműködik a város építési, közlekedési, vízügyi terveinek előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Véleményt mond a tervezői és kivitelezői kapacitások előterjesztéséről és kezdeményezi a tanácsi és nem tanácsi szervek közötti jobb együttműködést. Figyelemmel kíséri a társadalmi munkát, a kommunális fejlesztéseket, azok színvonalát, módszereit, részt vesz az egyes programok kidolgozásában. — Milyen módszer, terv szerint látja el feladatát a bizottság? — Munkánkat évente előre elkészített, a tanácsülés által jóváhagyott munkaterv szerint szervezzük. Természetesen ezt a tanács és a végreuajtó bizottsági ülések éves munkatervének az ismeretében készítjük el. Így a bizottság is javaslattal élhet a testületi ülések napirendjét illetően. Ugyanakkor rögzítjük a műszaki osztállyal és más bizottságokkal, valamint a szak- igazgatási szervekkel való együttműködésünket. Nagyon fontos még a bizottság ellenőrizést tevékenységének a kidolgozása is. Az aktivitásra jellemző, hogy az elmúlt három és fél évben összesen 28 ülést, tartottunk, amelyeken a tagok 58—84 százaléka vett részt. Ezenkívül más bizottságokkal 13 együttes ülésen tárgyaltuk meg a tennivalókat. Megvitattunk 16 vb- és 14 tanácsülési anyagot. 11 javaslatot terjesztettünk elő és az ellenőrzések száma elérte a 10-et. — Hogyan tudná jellemezni a bizottság kapcsolatát a műszaki osztállyal? — Meg kell mondanom, hogy a műszaki osztály ügyviteli feladatát egyre jobban, színvonalasabban látja el. Munkánkhoz pedig mindenkor segítséget nyújt. Észrevételeinket, javaslatainkat mérlegeli, megszívleli. — Beszélne néhány konkrét javaslatról és azok megvalósításáról? — Ilyen volt az 1973—75. években esedékes járdakorszerűsítések és járdaépítések időrendi sorrendjének a beosztása, amit a tanácsülés elfogadott. A közgazdasági bizottsággal közösen kezdeményeztük még 1974- ben. hogy a Hazafias Népfront segítségével mozgalmat szervezzünk a város fásítására. Ezzel összefüggésben javasoltuk: a település zöldterületeit a Holt-Körös vizével öntözzük, az erre a célra megépített vezetékről. Ez: sajnos pénz hiányában nem valósulhatott meg. Eredményes volt viszont az a megállapodás a vb és a lakosság között, amely az utcai vízvezeték kiépítését szorgalmazta. — Hallhatnánk néhány szót az ellenőrzésekről és azok eredményességéről? — Tevékenységünk jelentős részét teszi ki az ellenőrzés. Figyelemmel kísértük a járdaépítéseket, a Lehel és a Tessedik utcai útépítést, a víztorony szerelési munkálatait, a szennyvíz- tisztító telep második ütemének, a Petőfi utcai 10 lakásos ház építését, -a TITÁSZ Petőfi utcai kábelfektetését. Ellenőriztük az alkalmazott árakat a magánfuvarosoknál és az építő kisiparosoknál. Ami az ellenőrzés eredményességét illeti, nem lehetünk teljesen elégedettek. Nézzük a tényeket. A víztorony szigetelésének mielőbbi befejezését, a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának javítását, a tíz munkahelyes rendelőintézet munkálatainak gyorsítását nem tudtuk elérni. A megrongált Petőfi utcai útburkolat helyreállítása megkezdődött. — Tudjuk, a bizottságnak véleményező, koordináló tevékenységet is el kell látnia. Miben nyilvánul ez meg? — Együttes ülésen vitattuk meg többek között a közgazda- sági bizottsággal együtt a tanács költségvetési és fejlesztési tervét, a társadalmi munka eredményét, kiszélesítését és a parkosítás helyzetét. A közgazdasági, a termelési és ellátásfelügyeleti bizottsággal részletesen taglaltuk a város idegenforgalmi fejlesztésének lehetőségeit. A műszaki osztály tevékenységéhez szorosan kapcsolódva foglalkoztunk még a város környékének közlekedésével, az V. ötéves terv lakásépítési programjának közműfejlesztésével, a költségvetési üzem munkájával, az Erzsébet-ligeti tornapálya megépítésével, a Hősök-ligeté- ben parkerdő létesítésével. — Végezetül kérem, szóljon arról, milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően? — Véleményem szerint egy tanácsi bizottságnak, amelynek igen szerteágazó, sokrétű munkát kell folytatnia, műszaki, pénzügyi, fejlesztési téren egyaránt, nem mehet bele a részletkérdésekbe. A bizottság tagjainak szakmai hozzáértése, tapasztalata a biztosíték arra, hogy a tanácsülés elé kerülő tervezetek előkészítése megfelelő legyen. Feladatunk a választókkal együtt mindenekelőtt az, hogy javasoljunk, gondolatot ébresszünk és tevékenységünkkel hozzájáruljunk a város fejlesztéséhez, szebbé tételéhez — mondotta befejezésül Hartyányi László. 6. Ügy vonulunk végig a Szigeten, mint a flotta a Földközi- tengeren. Fűre lépni tilos. Többfelé volt tekintélyes vihar, végül is mindenkinek leesett otthon a stex. Legalább egy ötvenes. Jól összejöttünk. Sok a nép, nagy a nyomor, a vendéglátó- ipar zavarban. A Bánicki kevésbé. Két idegen hölgynek be is mutatkozik. Gróf Bánicki. Távol tartom magam az ügytől, utcai ismeretség, rendkívüli kiadás. Livi természetesen a nyakamon, dupla fagylalt. Szólnak a táskarádiók, nagy a ricsaj. A Bánicki szerzeményei közül, az egyik baba rá akar gyújtani. Adj tüzet, nem látod, mi van, mondja nekem. Bemutatkozom, én vagyok a titkár, bizonyos helyzetekben dzsentleman, veszem az öngyújtót, tűz nincs. Elnézést, mondom, ez csak a reggeli órákban gyullad. A csaj röhög, de egész finoman, á Mandel odanyomja a szivarját, arról ad tüzet. Van köztünk néhány tehetség. Letelepedünk A Szegedi Ipari Vásár ebben az esztendőben a centenárium jegyében készül a megnyitóra. Dokumentumok igazolják, hogy 100 évvel ezelőtt, 1876-ban már „Országos Ipar-, Termény- és Állat Kiállítás” volt Szegeden. Egy díszes oklevél tanúsítja, hogy Reinhardt József gyulai cukrászmestert a kiállítás vezetősége „Érdeméremmel tüntette ki jó ízlést tanúsító cukrászati termékeiért.” Csak kuriózum, hogy az oklevél egyik aláírója Bakay Nándor gyáros volt, aki ugyancsak száz esztendeje fejlesztette a szegedi kenderfeldolgozó ipart valódi gyáripari szintre. A vidéki városok szaporodó vásárainak sorában néhány évvel ezelőtt a kormány rendet teremtett, s a két jelentősebb „vásárváros” Pécs és Szeged megegyezett abban, hogy a páratlan években Pécsett, a páros esztendőkben pedig Szegeden tartanak ipari vásárt. A gesztus a pécsieké, hiszen az első szegedi vásár a páros évben, 1876-ban volt. A szegedi vásár is kinőtte lokális jellegét, s bár az ország déli területének ipara van túlsúlyban, mégis országos jellegű lett. Hazánk tizenkilenc megyéjéből és a fővárosból összesen 249 kiállító jelentkezését fogadták el, s ha nem is valami nagy nemzetközi jelleg, de 77 jugoszláv kiállító is részt vesz a szegedi vásáron. Budapestről 74, Szegedről 52, Csongrád megyéből 23, Békésből 22, Bácsból 19, Baranyából 10, Szolnok megyéből 8 kiállító jelzi a megjelenés sorrendjét is. A Szegedi Ipari Vásár területe összesen 20 ezer négyzetméter, melyből a fedett kiállítási rész 7400 négyzetméter. A legnagyobb pavilon — amely a BNV-ről került Szegedre — 2400 négyzetméter alapterületű. A pavilont korábban „olasz csarnoknak” nevezték, mert a budapesti vásáron Olaszország nemzeti pavilonja volt, de most új nevet kapott a csarnok: i C-pavilon, azaz Centenáriumi. Nagyobb csarnoknak számít a B és az A kiállítási terület, de újabbakat is építenek a régiek Szent Margit romjain, erről persze a Kun Vili rögtön előadást tart, a történelem ugyanis nem az én asztalom. Nyomja a szöveget, a Margitka korán meghalt, mondja ő, de nem tudni melyik évben. Annyi bizonyos, hogy még az első világháború előtt. Én is olvastam ezt valahol egy novellában, de az évszámot elfelejtettem, a novellát is. Egy könyvben sok a novella, az ember összezűrözi, 47 novella 32 forint. Frankón becsülik nálunk az írást, azt is, aki írja, novellánként 1,20. Én csak azt az egyet kértem a kötetből, nem adták külön, csak együtt. Áru- kapcsolás. Összekeverem a sztorit, nem tudom mi lett később a Margittal, de az holtbiztos, hogy már nem él. Atyjának szobrot adtak, neki nem, a történelem igaztalan. Szép lány volt. Klasszikus. Így a Kun Vili szövegel. Körbe tolja a témát, mint éhes kutya az üres tányért. Ott határoztam el, hogy tanítóink dicsérete címén könyvet írok. A Dunáról fúj a szél. Húzmetlé. Az állami gazdaságok bemutató terme lesz az N-pavilon, az M jelű pedig az építővállalatoknak ad helyet. A legnagyobb csarnokot a tavaszi vihar megtépázta, a boritólemez legfelső sarka leszakadt. A szerelők most reparálják a csarnok tetejét. A kiállítók között majdnem minden neves hazai vállalat megtalálható. A Videoton leg- 1 újabb termékeivel jelentkezik, állítólag a most sorozatban készülő Minividit árusítják is a vásárban. A Kenderíönó- és Szövőipari Vállalat legújabb zsák, zsineg, kötél és halászhálóit mutatja be a hagyományos és keresett termékei mellett. Az Ikarus, a Lehel, a VBKM, a FIM ugyancsak ígér új termékeket. Az AGROKER elsősorban a kisgazdaságok, a háztáji segítőit hozza el a szegedi vásárra: kisgépek, kémiai szerek, jószágtartó építmények és berendezések sorában várható újdonság. A vásárigazgatóságon elmondták, hogy hamarosan elkészül az évkönyvük „A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás 100 éve” címmel, a vásár újságja két alkalommal jelenik meg. Szép formájú a belépő — olyan mint a pécsi tévétorony belépőkártyája — levelezőlapnak is használható, a színes nyomás a száz évvel ezelőtti vásár elismerő oklevelének reprodukciója, de lesz külön levelezőlap is, s a vásár idején alkalmi postahivatal működik. Filmet is készítenek a vásár történetéről, amelynek zárókockáit a most megnyíló centenáriumi kiállításon forgatják. A Csongrád megyei és a szegedi tanács külön nagydíjat, a vásár- igazgatóság pedig centenáriumi nagydíjat ad a legjobb kiállítóknak. A szegedi vásár programja változatlan: a termelők, a kereskedelem és a fogyasztók találkozója. Talán nagyobb szerepet játszanak az idei vásárban a jugoszláv kiállítók. Nem csupán a szomszédos Vajdaság ipara, hanem egész Jugoszlávia ipara és kereskedelme képviselteti magát Szegeden. Hangsúlyt kap a határ menti árucsere és gazdasági, termelési kooperáció, Gazdagh István in, az öreg Arany platánjai alatt. Kibérelünk három padot, olyan jól érezzük magunkat, mint magyar málna a svéd napfényben. Egy illető a saját verseit árulja. Nem áll érte hosszú sor. A Mandelék közben hármasban leápoltak egy üveg sört, mire megitták, ki is nézték őket. Egy banda ez az egész pincértár- dalom, nem ütöm az orrom közügyekbe, de nem ártana őket megreformálni. Ha megérzik, hogy nincs egy ezres a zsebedben, úgy működnek, mint vízcsapok a szövetkezeti lakásban. Szerencse, hogy nincs alkohol- szondájuk, még leheltetnék is a vendéget, ön uram, még nem ivott eleget, többre van hitelesítve, tegyen eleget hazafias kötelességének. addig innen el nem megy. Befürödtünk, úgy sikerült ez a szombat esti ügy, mint februárban az aratás. Vagyis napok óta minden arra mutatott, hogy valami baj készül. Meghalt a Weisz papája. Nekem a Lakinger telefonált, ő vette először a hírt. A Weisz- papa már régen beteg volt, öt éve már csak azzal foglalkozott, hogy felvette a nyugdíját, lottót árult. Kis csontváz volt az öreg, a villamoson szeretett szunyáink riszálta a kecskeszakállát, a Weisz csőnadrágját hordta, a pulóver a feneke alatt lötyögött, rajta a klub címere, azt is a fiától kapta. Aranyos kis öreg volt, engedélyt adtunk neki arra is. hogy a pádon megpihenjen. Az ÁFOR III. sz. gépkocsi javító üzeme felvételre keres: autó- és motorszerelőt, gépjármű-villany szer élőt, karosszérialakatost, lakatos szakmunkásokat, közlekedési mérnököket. Jelentkezés levélben vagy személyesen. Nagyszénás ÁFOR III. sz. gépkocsijavító üzem. Seres Sándor Kerekes Imre: 9 * EGY VAKACIO TÖRTÉNETE (Kisregény) zuk a csíkot előre a sziget útja
