Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JÚNIUS 13., VASÁRNAP Ara 1,20 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM MA; HÁROM PLUSZ HAT — AZ EGY BRIGÁD (4. old.) A DIÁKMUNKA igazi HASZNA (5. old.) KÖRÖSTÁJ (6—7. old.) Pártkongresszus Ulánbátorban ö Jelenünk és jövőnk a szocializmus építése Újjáválasztották a Hazafias Népfront megyei bizottságát A küldöttértekezleten felszólalt Frank Ferenc A tanácskozás elnöksége: Nagy József megnyitja a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét A Hazafias Népfront VI. kongresszusát előkészítő munka jú­nius 12-én megyénkben is újabb fejezetéhez érkezeit. A tanyai, városkörzeti, községi és városi népfrontbizotlságok megválasztása után a megyei bizottságot választották újjá. Szombaton reggel Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban összeült a Hazafias Népfront Békés megyei küldöttértekezlete. A. színházteremben csaknem 300 küldött foglalt helyei. Az elnök­ségben ott volt: Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Szabó Kálmán egyetemi tanár, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tagja, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. A küldötteket Nagy József, a Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottságának elnöke köszöntötte és ismertette a napirendi pontokat. Vitára bocsátotta a népfront megyei bizottságának be­számolóját az V. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a népfront VI. kongresszusa elé kerülő előterjesztéseket. A megyei beszámolóhoz Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés .megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítést tett. Nyári Sándor beszéde Amikor a magyar geológu­sok vizet találnak, artézi ku­tat fúrnak a Góbi-sivatagban, nemcsak a mongol állatte­nyésztést segítik, hanem bizo­nyos mértékben a baráti nép életformájának a megváltoz­tatásához is hozzájárulnak. A mongóliai állattenyésztés ugyanis mindmáig részben vándorló, nomád. Elsősorban nem azért, mert a mongol em­ber ragaszkodik régi életmód­jához, jurtájához (állati bő­rökből készült kerek sátrá­hoz), hanem mert a hatalmas juhnyájakkal, ménesekkel, marha- és tevecsordákkal szinte állandóan vándorolnia kell, attól függően1, hogy hol esett több csapadék, hol dú- sabb a legelő. Ha a vízhiány teljesen megszűnik, fokozato­san bel térj esi teni lehet az ál­lattenyésztést, újabb falvak, telepek, városok létesülheti nek. Márpedig Mongóliában az állattenyésztés a népgazdaság vezető ága; kevesen tud­ják, de tény: az egy lakosra jutó jószág számát tekintve, ezé az ázsiai szocialista orszá­gé a világelsőség. A Mongol Népköztársaság kivitelében ugyanakkor az ál­lati termékek mellett mind számottevőbb nemcsak az ás­ványi nyersanyagok, hanem a félkész- és készáruk, a gépek, berendezések aránya is. A ke­reskedelmi partnerek 95 szá­zalékában a KGST tagorszá­gai — azok, amelyek önként vállalt internacionalista köte­lezettségeikhez híven szállí­tásokkal, szakemberek küldé­sével, mongol szakemberek képzésével, közös vállalatok felállításával támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa második legnagyobb területű, de leggyérebben la­kott tagállamát gazdasági és társadalmi fejlődésének meg­gyorsításában. A szocialista világ egyik ..alapító tagja” (Mongóliában 1921-ben győzött a ncpi forra­dalom, 1924-ben kiáltották ki a népköztársaságot), a múlt öt és fél évtized során óriási eredményeket ért el középko­ri állapotainak, elmaradottsá­gának leküzdésében. A Szov­jetunió szüntelen és hathatós segítségével a mongol nép a társadalmi fejlődés tőkés sza­kaszát átugorva, lépett a feu­dalizmusból egyenesen a szo­cializmus építésének útjára. Különösen kiemelkedő ered­mények születtek a Mongol Népi Forradalmi Párt 1971­ben tartott XVI. kongresszusa óta. Az 1971—75—i ötödik öt­éves terv idején a bruttó tár­sadalmi termék 44 százalék­kal, a megtermelt nemzeti jö­vedelem 38 százalékkal nőtt. A Mongol Népi Forradalmi Párt Ulánbátorban június 14- én nyíló XVII. kongresszusá­nak fő témája a Központi Bi­zottság beszámolója és a ha­todik ötéves terv irányelvei­nek előterjesztése lesz. A hatodik ötéves terv — a már nyilvánosságra hozott tervezet szerint — a szocia­lizmus anyagi-technikai bázi­sa építésének, a szocialista társadalmi viszonyok tovább­fejlesztésének fontos szakasza lesz. Fő társadalmi-gazdasági feladata a társadalmi termelés további növelése, a munka hatékonyságának fokozása, a minőség megjavítása a nép­gazdaság és a kultúra vala­mennyi ágazatában és a nép anyagi jólétének, kulturális színvonalának szakadatlan nö­velése. Noha Mongólia társadalmi­gazdasági feladatai meglehe­tősen sajátosak, irányuk — a szocialista társadalmi viszo­nyok továbbfejlesztése — lé­nyegében ugyanolyan, mant a többi testvéri országban. Ilyen értelemben a mongol kommu­nisták küszöbönálló tanácsko­zását nemcsak időbeli, hanem szoros eszmei-tartalmi szálak is összefűzik a szocialista or­szágokban működő testvér­pártok — Magyarország, Len­gyelország, Kuba, a Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK marxista-leninis­ta pártjai — tavaly óta tar­tott kongresszusaival. A mon­gol kommunisták — mint ezt Jumzsagijn Cedenbalnak, az említett kongresszusokon el­hangzott üdvözlő beszédeiből is kitűnt — e pártokkal azo­nos módon ítéli meg a nem­zetközi helyzet, a kommunista világmozgalom kérdéseit és a maguk helyzetéből kiindulva, a maguk tapasztalatai alapján fokozott aktivitással küzde­nek az ázsiai biztonsági rend­szer létrehozásáért, a pozitív ázsiai tendenciákat gyöngíte­ni próbáló maoista kísérletek ellen. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa min­den bizonnyal nemcsak Mon­gólia életének, hanem az egész szocialista világnak, a nemzetközi kommunista moz­galomnak fontos eseménye lesz. Bevezetőjében szólt arról, : hogy 1972 márciusában ülésezett legutóbb a népfront megyei kül­döttértekezlete. Az eltelt idő­szakot az ország és megyénk lendületes fejlődése jellemezte. Jól érvényesült a Magyar Szo­cialista Munkáspárt következe­tes elvi politikája, melynek eredményeként mind az ország­ban, mind megyénkben a poli­tikai légkör nyugodt, biztonsá­gos és adottak a kedvező felté­telek a békés alkotó munkához. A beszámolási időszakban to­vább erősödött a szocialista köz­szellem, mely megnyilvánul a termelőmunka, a szocialista bri­gádmozgalom, a munkaverse­nyek sikereiben, a kommunista szombatokon. Általánossá vált az önkéntes települést fejlesztő társadalmi munkaakció. A továbbiakban hangsúlyozta: i az elmúlt időszak belpolitikai eseményei közül kiemelkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely elfo­gadta a fejlett szocialista társa­dalom felépítésének programját. A párt programnyilatkozata a következő másfél évtizedre meg­jelölte a tennivalókat. A Haza­fias Népfront e programot ma­gáénak vallja, teljesítésére ké­szen áll több száz ezres aktí­vájával és a mozgalom eszközei­vel. A népfrontválasztások ta­pasztalatait összefoglalva, meg- > állapíthatja a megyei küldött­értekezlet — mondotta a to­vábbiakban —, hogy megyénk jelentős politikai eseménye volt a népfronttestületek újjáválasz- tása, alkalmas fórumok jöttek létre ahhoz, hogy az emberek­kel szót válthassunk politikánk­ról, a népgazdasági és benne megyénk gazdaságának eredmé­nyeiről, gondjairól, fejlődésünk irányáról. Alkalmas népfront- testületek jöttek létre, gazdag programokat fogadtak el a gyű­lések résztvevői, fokozódott me­gyénk egész társadalmának ér­deklődése a népfrontmunka iránt és ebben a Békés megyei Népújságnak is jelentős szerepe van, amit ezúton köszönünk meg. Beszéde végén a következőket mondotta: Mai megbeszélésünk a február közepe óta tartó be­szélgetések szerves folytatása, de nem vége. Támogatást szán­dékozik adni minden helyi nép­frontbizottság munkájához, a megválasztásra kerülő küldöttek segítségével pedig a Hazafias Népfront VI. kongresszusának hasznos tevékenységéhez. ERŐSÖDÖTT A MUNKÁS- PARASZT SZÖVETSÉG A hozzászólók a beszámolok és a szóbeli kiegészítést együtte. sen vitatták meg. Hangsúlyoz­ták, hogy továbbra is a munkás­osztály részvételével es vezeté­sével kell fejlődnie a mozgalom szövetségi politikával kapcsola­tos tevékenységének. A népfront- bizottságok vegyék figyelembe a munkások részéről mindjobban erezhető törekvést, hogy részt kívánnak venni a népfront mun­kájában. A választott testületek nagyon helyesen, máris felfi­gyeltek a törekvésekre és az eddigieknél jobban biztosították az üzemek dolgozóinak bevoná­sát a vezetésbe, a közéleti élet­be. A korszerű feltételek mellett működő, méreteiben és felsze­reltségében nagyüzemhez ha­sonló termelőszövetkezetekben a dolgozó parasztság munkakö­rülményei, életfeltételei mind­jobban azonosulnak a gyárak, ban, üzemekben dolgozó munká. sokéhoz. A gazdasági fejlődés­nek ezen az útján haladva, a mozgalom tömegpolitizáló esz­közeivel egyre jobban elérhető, hogy gondolkodásmódjuk, igé­nyeik. szemléleteik is mind ha­sonlóvá váljék. Dicsérettel illették a nőbizott­ság munkáját, mely a megyében 40 klubbal és 34 szakkörrel érezteti jelenlétét. A népfront- testületek felfigyeltek a nők ilyen irányú érdeklődésére és biztosították fórumaikon a mű. velődési lehetőségen túl a köz. (Folytatás a 3. oldalon) Összehívlak az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. június 24-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel várhatóan a pénzügymi­niszter jelentése a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségve­tésének végrehajtásáról; az élelmiszerekről szóló törvényjavas­lata: valamint a munkaügyi miniszter beszámolója a inunkaeyö- gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. sz. törvény végrehajtásáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom