Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
/ így látja a hete! kommentátorunk, Réti Ervin: Nagyüzem a diplomáciában NAPONKÉNT. sőt néha órán- j ként változott a héten a libanoni válság bonyolult körképe. Tűzszünetek születtek és azonnyom- ban felborultál?, majd minden hivatalos megegyezés nélkül sikerült lélegzetvételnyi nyugalmat elérni. A súlyos harcok és a diplomáciai rendezési kísérletek mindvégig párhuzamosan futottak. De hát ez így van immár tizenöt hónapja, s a libanoni krízist egy ország önemésztése, 25 ezer halott, 60 ezer sebesült, 20 milliárd dollárra becsült anyagi kár jellemzi. Csakhogy ezekben a napokban e krízis erőteljesen összarab jelleget kapott, sőt szélesebb értelemben a világpolitika egyik első számú veszélyzónává alakult. Az Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a_ libanoni problémákat és békefenntartó erők küldéséről döntött — ebben az arabközi katonai alakúlatbalTót vagy hat ország csapatai vennének részt. Az akció tulajdonképpen arra irányult, hogy a Libanonba korábban benyomult sziriai fegyveres erőket összarab alakulatokkal váltsák fel, vagy egészítsék ki. Ezekben részt venne Szíria, az arab világ haladó'irányzatához tartozó Algéria és Líbia, de a jobbszárnyon levő Szaúd-Arábia és Szudán is. Szemmel láthatólag kompromisszumok sorozatát kötötték, az Arab Liga főtitkára is „csomagtervről” beszélt, s nem meglepő, ha egyik vagy másik megállapodás nem bizonyul hosszú életűnek. A jelek arra mutatnak, hogy az egves arab országok vezetésén belül is nézeteltérések vannak, a nyugati lapjelentések például ezzel hozzák összefüggésbe a Damasz- kuszban tapasztalható bizonytalankodást, a gyakran módosuló döntéseket. A ZAVAROS HELYZET mindig magában hord ja a külső beavatkozás veszélyét s ez így van Libanon esetében is. Megélénkült az amerikai és az angol fl.otta'evékenység a Földközitenger keleti medencéiében, Franciaország részéről fontolóra vették csapatok küldését, izraeli kormánykörök pedig — anélkül. hogy pontosan meghatároznák azt — olyan „választó von- nalról” beszélnek, amelynek átlépése a szíriaiak vagy mások részéről azonnali fegyveres fellépést váltana ki. Ilyen körülmények között a szovjet TASZSZ hírügynökség nyomatékosan figyelmeztetett minden beava'kozási próbálkozás kiszámíthatatlan következményeire, s félreérthetetlenül hangsúlyozta a libanoni nép, valamint a palesztin nemzeti mozgalom érdekeinek feltétlen tiszteletben tartását. Világszerte felfigyelhettek a moszkvai nyilatkozat ama kitételére, hogy a közel-keleti térség és Libanon a Szovjetunió földrajzi közelségében fekszik. A hetet valóságos diplomáciai nagyüzem jellemezte s a szocialista országok több vezetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Az indiai miniszterelnök-asszony Moszkvában Brezsnyevvel tanácskozott, s megbeszéléseiken külön nyomatékor kapott az ázsiai biztonság ügye. Lényeges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Colombóban rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét s ebben az államcsoportban India kiemelkedő szerepet játszik. Gierek, a LEMP első titkára az NSZK-t kereste fel, s a választási elöosatározá- soktól terhelt Bonnból végre olyan hírek érkeztek, amelyek Helsinki szellemét tükrözték. A török fővárosban, Ankarában mindössze negyvennyolc óra választotta el egymástól Zsivkov bolgár, illetve Tito jugoszláv államfő látogatását. A tárgyalási folyamatokból a magyar diplomácia is kivette részét: külügyminiszterünk Helsinkiben járt, ahol már a helyszín is elkötelezettséget sugall az EBK záró- I okmányának végrehajtásáért folytatott eszmecserékhez, a hét második felében pedig az NDK külügyminiszterét üdvözöltük hazánkban. SZÁZHAT NAP után véget éri az előválasztási kampány az Egyesült Államokban, és rész-1 ben tisztázódtak a november el- ' só keddjén sorra kerülő elnök- I választási párharc frontjai. A : demokrata párt jelöltje minden bizonnyal a plainsi mogyorótermelő farmer, mérnök, volt georgiai kormányzó Jimmy Carter lesz, aki hallatlan ügyességgel lovagolta meg a Watergate- ügy s a többi botrányok nyomán eluralkodó kiábrándultságot, a Washington-ellenes hangulatot. A nagy kérdés, miként tudja majd összefogni és egyesíteni pártját, a legyőzőiteket és ki- ütörteket, akik egyelőre megpróbálnak jó képet vágni a dologhoz. A republikánusoknál csak az augusztusi Kansas Oity-ben megrendezendő konvenció mondhatja ki a végső szót, ugyanis sem Ford. sem Reagan nem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. Az amerikai hagyományok szerint a hivatal- 1 ban levő elnök mindig nagy előnyökkel rendelkezik — ám Ford nem választott államfő, szemére vetik számos gyengeségét, s komoly taktikai hibákat követett el, amikor kampányát hagyta a szélsőjobboldali Reagantól befolyásolni. (E sorok írója néhány nappal ezelőtt tért haza az Egyesüli Államokból, ahol szemtanúja lehetett az utolsó nagy előválasztási csatának Kaliforniában. Furcsa módon azt tapasztalta, hogy a távoli Európában . általában sokkal kedvezőbbnek ítélik meg Ford esélyeit a köve'kező választásokon, mint a helyszínen, Amerikában.) A KÜLPOLITIKAI TÉMÁK demagóg kezelése az előválasztások során, az enyhülésellenes kirohanások, .3 detente kiiktatá- j sa a szótárból negatív hatással járt, s aligha véletlen, hogy a heti diplomáciai nagyüzem ese- | ményeinek felsorolása között, a ! magas szintű kelet—nyugati eszmecserék említésekor nem szerepelt ezúttal Washington neve ... Edward Gierek hazautazott az NSZK-ból Bréma Pénteken este a brémai Városi Tanács fogadást adott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára tiszteletére. - A lengyel I politikus pohárköszöntőjében j hangsúlyozta, hogy lengyel részről nemcsak a most megkötött lensvel—nyugatnémet megállapodásokban foglaltaknak tesz. 2 1976. JUNIUS 13. nek eleget, de tovább kívánják erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat is. A hivatalos megállapodásra és a helsinki biztonsági értekezlet záróokmányára utalva, Gierek rámutatott, hogy a feladatok nem könnyűek és mindkét állam konstruktív hozzájárulására van szükség megvalósításukhoz. A lengyel vendég szombaton még egyszer találkozott Hans Koschnick brémai polgármesterrel, majd a déli órákban hazautazott Brémából. (MTI) Biszku Béla megérkezett Mongóliába Ulánbátor Szombaton, helyi idő szerint a délutáni órákban megérkezett Ulánbátorba az MSZMP delegációja, mely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt hétfőn kezdődő 17. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A magyar küldöttséget az ulánbátori repülőtéren D. Mo- lomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság I titkára és a mongol testvérpárt má* vezetői fogadják. (MTI) Elutazott az NDK külügyminisztere Szombaton elutazott hazánkból Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására június 10—12 között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes,~Roska István külügyminiszter-helyettes és dr. Szűrös Mátyás, hazánk berlini nagykövete. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti 1 nagykövete. (MTI) I Két kongresszus között A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság államközi egyezménye alapján Szonginóban — a lóvárostúl nem messze — épült föl magyar segítséggel és magyar tervek alapján a biokombinát. A KGST-egyezmény alapján létesített nagyüzemben állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására és a betegek földerítésére vakcinákat, szérumokat, antibiotikumokat gyártanak. A nagy értékű beruházás megvalósításán ötven magyar vállalat sok száz munkása, technikusa és mérnöke működött együtt a mongol szakemberekkel (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Magyar—francia kapcsolatok o Jacques Chirac miniszterelnök meghívására Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ma hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. A magyar közvélemény nagyra becsüli és méltányolja Franciaország szerepét az enyhülési politika térhódításában, a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttében. Jóleső érzéssel nyugtáztuk annak idején, hogy a Budapesti Felhívás első kedvező visszhangjai éppen Párizsból érkeztek. Magyarország és Franciaország tradicionális kapcsolatai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945 utáni magyar—francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a diplomáciai viszony nagykövetségi szintre emelése, de különösen a magyar külügyminiszter 1965. évi, majd Fock Jenő miniszterelnök 1968. évi látogatása óta. 1973-ban hazánkba látogatott Pierre Messmer francia miniszterelnök, akinek személyében első alkalommal üdvözölhettük Budapesten a Francia Köztársaság kormányfőjét. A forgalom mcükélszereződüU o A három évvel ezelőtti látogatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, j hogy Franciaország és Magyar- ország kapcsolatai általában kedvezően fejlődnek. ’Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiaknázásra. A két ország kapcsolatainak szempontjából jelentős volt. hogy‘1968-ban megalakult a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság, majd 197ü-ben új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a kétől, dalú forgalom megkétszerező, dött. A magyar export, 94,2, a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar passzívumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetően, a magyar export fejlődését jelentősen befolyásolta az EGK élőmarha- és marhahús-beviteli korlátozásának bevezetése. Amíg 1970—73 között a magyar eladások évi átlagban mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 1974- ben már visszaestek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. Ez akadálya a kiegyensúlyozottabb kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürgető probléma a hátrányos megkülönböztetések felszámolása. Erre tett egyébként javaslatot az a szerződéstervezet, amelyet a KGST nevében Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese, a végrehajtó bizottság soros elnöke nyújtott át három hónappal ezelőtt a Közös Piac kéviselöjének. Kooperáció a harmadik piacon A két ország együttműködése szempontjából jelentős lépé6 volt az 1974-ben jóváhagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szerződéses kapcsolatok folyamatossága: a vegyes bizottságok pedig fórumot kínálnak a kétoldalú gazdasági szakkérdések áttekintésére. Az Európai Gazdasági Közösség közös kereskedelem-politikájának hatályba lépése következtében ugyanis 1975. január 1-től a magyar— francia árucsereforgalom alapján kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére már nem került sor. A kooperációs együttműködésben ugyanakkor gazdagabb szakasz kezdődhet, kibontakozhatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki-gazdasági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok között. Eddig mintegy 110 kooperációs lehetőségből 23 kooperáció jött leire. Közülük ügyeimet keltőek például a CII, valamint a Videoton és a MOM -SAGEM szerződései a számítástechnika területén; a Renault- Seri cég és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködése, ennek alapján kezdődött a Rába-Man motorok gyártása. 1975-ben új együttműködési megállapodások születtek a Medicor és a Compagnie Generale de Radiologie között, valamint az Egyesült Izzó-Jouffrieau harmadik piaci együttműködés a Szíriában létesítendő lámpagyárra. Iparunk is exportképes árut kíuál A magyar—francia árucsere- forgalom szerkezetét tekintve, megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották 40, illetve 35 százalékos részesedéssel. Gépipari exportunk elmarad attól a szinttől, amelyet ma már a korszerűsödő magyar ipar kínál; a magyar fél érthetően nagy fontosságot tulajdonít a gépipari export növelésének. Most arra lenne szükség, hogy a francia gazdasági körök felismerjék, a mezőgazdaság mellett a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. Érdemes itt rámutani arra, hogy 1975- ben a forgalom értéke alapján Franciaország a negyedik helyet foglalta el Magyarország tőkés külkereskedelmi partnerei sorába n az NSZK, Olaszország és Ausztria után. A magyar—francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatóknak a múlt évtizedben bekövetkezett ígéreté®" fejlődése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös lehetőségek kihasználása elmarad még a magyar—francia politikai és kulturális kapcsolatok szintjétől. Bízunk benne, hogy miniszterelnökünk látogatásakor folytatandó tárgyalások újabb lendületet adnak általános és ezen belül gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink to. vábbfejlödésének. Boros Béla (Folytatjuk) 1
