Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
Harminc éve történt 2. Egy választás krónikája Harmincöt és fél ezer jelentkező az egyetemek, főiskolák nappali Közvetlenül a választások előtt, július-augusztus folyamán a Kisgazdapárt elemeire bomlott. Egyes rétegei a különböző ellenzéki pártokhoz csatlakoztak, aszerint, hogy tőkés, liberális, dzsentri, horthysta, gazdálkodó, vagy értelmiségi, hivatalnoki, konzervatív vagy demokratikus politikai nézeteket vallottak. Ezt a helyzetet egy évvel a választások után, 1948. május S-án Barcs Sándor így jellemezte a Kis Újságnak írott vezércikkében: .,1947 nyarán Dobi István nem pártot vett át, hanem egy menthetetlennek látszó politikai csődtömeget...” Ugyancsak egy évvel a tárgyalt események után Dobi István írta a Kis Újságban: „Nekem az a meggyőződésem, hogy a párt régi bajainak igen jelentős része abból származott, hogy nem volt közös ideológiánk. A mi pártunk nemcsak 1945—46- ban volt a legkülönbözőbb gon- [ dolkodású és legellentétesebb i érdekű emberek rosszul megszervezett gyülekezete, hanem 1930-tól 1943-ig is. Az én számomra, 1945-ben a pártba behelyezkedett nyugalmazott bank- igazgató vagy földbirtokos nem I kevéssé volt idegen. A párt pa- | raszti voltából amúgy is fakadó ! kettősség nyilvánult meg a kisgazdapárt választási agitációjá- ban is. Egyik lapunk, az Igazság, a demokratikus pártok választási szövetségéről lessék-lássék mellékmondatban, mint valami szükséges rosszról ír, ugyanakkor a főmondatokban különállást és különutat hangsúlyozza. Magyarán szólva: a párt sajtója gyakran a demokratikus egységfronttal szemben álló választókra kacsintgatott.” Ha ,már az Igazság-ot említettük. nyomban tegyük hozzá azt is. hogy az újságnak két változata foi'gott közkézen a válasz-, tósok idején. A fekete fejléccel mesielent Igazság-ot rendszerint vidékre küldték, s a benne elhelyezett cikkek harcosan védték, a kisparasztok érdekeit — a nagykereskedőkkel szemben. Az ugyanazon a napon megjelent, de piros fe.ilécű Igazság — amelyet Budapesten terjesztettek — viszont arról biztosította a nagy- kereskedőket, hogy a Kisgazda- párt megvédi érdekeiket — a parasztokkal szemben. A magántulajdon védelmét — a koalíciós egyezség ellenére —, a Szabad Népet kivéve, szinte minden újság önmagának igyekezett kisajátítani. A hasonló módszereket elkerülendő, a Szabad Nép (Révai József vezércikke. 1947. július 6.) már a választási harcok kezdetén figyelmeztette a partnereket: „Nem szabad, hogy a választási küzdelmet a demokratikus pártok egymással való versengése dominálja, mert ha igen, Az Országos Piackutató Intézet 80 nagyvállalat és 14 ipari szövetkezet részvételével június 7—18. között rendezi az idei második INTERKER-börzét az Építők Szakszervezetének székhazában. A kéthetes börzén több mint egymilliárd forint értékű. náluk felesleges készletet — köztük vaskohászati anyagokat, gépeket és műszereket, alkatrészeket, szerszámokat, festékeket, vegyi- és műanyagokat — kínálnak a vállalatok, szövetkezetek. Az Országos Piackutató Intézet tájékoztatója beszámol arról. hogy tíz éve szervezték meg a vállalatok keresletéről és kínálatáról tájékoztató INTER | akkor a választási versengés a dolgok logikája folytán egymás túllicitálására, szennykonkur- renciára, demagógiára, a demokratikus közérdek háttérbe szorulására vezetne, és egy ilyen szennykonkurrencia gazdasági- *lag is, politikailag is, komoly réseket ütne fiatal demokráciánk alapjain. A választási versengés közben sem szabad megfeledkezni a kormányzópártok közös felelősségéről. ..” A választásokon a négy koalíciós párton kívül hat ellenzéki párt is indult: a Polgári Demokrata párt., a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt, a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt, a Keresztény Női Tábor és a Demokrsftikus Néppárt, amelyet Barankovics vezetett. Programjuk tömören kifejezhető: a Függetlenségi Front tételeinek tagadása. Áttekintve a korabeli sajtót, ismerve a választási hadjárat végső kimenetelét, elmondhatjuk: a népi demokrácia leghatározottabban fellepő ellenfele a Kisgazdapártból kizárt, hosszabb ideig párton kívüli Pfeiffer Zoltán vezetése alatt álló legszélsőségesebb ellenzéki* párt, a Magyar Függetlenségi Párt volt. Szemben állt — mint Pfeiffer Zoltánnak június 14-én az új koalíciós kormány programjának vitájában elhangzott felszólalása is rávilágít — a kormány egész politikájával. De politikai okokból, a közvélemény megtévesztése céljából csupán a munkáspártokkal szállt nyílt vitába. ..Két ellentét van a politikai életben — írta augusztus SO-án Pfeifferék szócsöve, az Ellenzék — a) a marxista és polgári pártok ellentéte, b) a koalíción belül és kívül álló polgári pártok között érvényesülő ellentét”. Ezt az utóbbit bocsánatos bűnnek tartja az újság, mert — idézem — „világnézeti alapja nincs”, ugyanakkor sajnálatos is, mert a „polgári gondolat mögé felsorakozott erőket bontja meg”. Ezt írták választási zászlójukra: „Végső célkitűzésünk a tiszta demokrácia! Félelemtől és nélkülözéstől mentes életet mindenki számára. A magántulajdon nevében, a vallás szabad gyakorlásának teljes biztosításáért!” A szobán forgó programadó újságból az is kitűnik, hogy a Pfeíffer-párt, a kapitalizmus korlátozás nélküli támogatását, az államosítások megszüntetését hirdette. Követelték még a nép- 'bírósági rendszer megszüntetését, a politikai rendőrség hatáskörének szűkítését és a B-lisKER-szolgálatot, amely szakosított kiadványokban adott információkat. Egy évvel ezelőtt rendezték meg a felesleges készleteiket eladásra ajánló, s a beszerzési nehézségekkel küzdő gazdálkodási szervek első közvetlen találkozóját, a börzét, amelyen annak idején a 200 milliós kínálatból 60 millió forint értékű talált új gazdára. Az őszi akcióban már százmillió forintos forgalmat bonyolítottak le, az idei első tavaszi börzén pedig 75 vállalat és szövetkezet több mint 200 millió forint értékű olyan elfekvő anyagot értékesített, amelyet másutt jól tudtak használni, (MTI) Harmincötezer-ötszázhuszon- hatan jelentkeztek az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán meghirdetett mintegy 15 és fél ezer helyre — ez derül ki az egyetemi számítóközpontban most elkészült, a pályázók legfontosabb adatait tartalmazó statisztikai tájékoztatóból. Az idei túljelentkezés a tavalyinál valamivel - kisebb, 229,9 százalékos. A tanítóképző főiskolák és a műszaki egyetemek kivételével a különböző j egyetemekre és főiskolákra a tavalyinál 10%-kal kevesebben jelentkeztek. A csökkenés nem a továbbtanulás iránti érdeklődés lanyhulásáról tanúskodik, a demográfiai hullámzással függ össze. Először két évvel ezelőtt érettségiztek a korábbinál keve. sebben a középiskolákban, ez a hullámvölgy tükröződik az idei felvételi statisztikában. Egyes pályák iránt megnőtt az érdeklődés is, a tanítóképző főiskolákon a tavalyinál 35, a műszaki ^ egyetemeken 7,5 százalékkal , többen szeretnének továbbla- i nulni. Abszolút szambán a legtöb- ! ben, 2824-én a Budapesti Mű- I szaki Egyetemre, 2758-an az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, 1791-en pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre jelentkeztek. A sort az Egri Tanárképző Főiskola folytatja 1658 pályázóval. Általában elmondható: az eddiginél többen érdeklődnek a pedagógus- pálya iránt. Ezernél többen jelentkeztek a nyíregyházi és a pécsi tanárképzőbe és a nyolc tanítóképző főiskola közül a leg. többen Győrben, Debrecenben, Budapesten és Kaposvárott szeretnének képesítést szerezni. Az főéi jelentkezési adatok azt bizonyítják, hogy továbbra sem csökken az érdeklődés a bölcsészkarok, az orvosi és a jogi | pálya iránt. A budapesti bői- , csészkarra a felvehetőknek több mint hétszerese, a debreceni j bölcsészkarra öt és félszerese jelentkezett. A Szegedi Orvos- tudományi Egyetem fogorvostudományi karán ötszörös a túljelentkezés. Több mint négyszeres a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Szegedi József Attila Tudomány Egyetem jogi karán az első évfolyam 90 helyére 373-an pályáznak, a1 bölcsészkaron négyszerep a túljelentkezés. Hasonló az arány a pécsi és alig valamivel kedvezőbb a helyzet a budapesti jogi karon. A Külkereskedelmi Fő- kola mintegy 200 helyére 80ti-an jelentkeztek és a felvehetők négyszerese pályázik a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kertészeti karára is. A tudományegyetemek 6077 jelentkezője a tavalyinál 610-zel kevesebb, de ez a jelentkezők felvételi esélyeit aligha módosítja. Három százalékkal magasabb a fiúk aránya, a jelentkezések tükrében tehát mintegy fele-fele arányban női és férfi pálya a bölcsészet, a TTK. a jog és a közgazdaság. A tavalyinai 120-szal többen, 4084-en jelentkeztek a műszaki egyetemekre, s ezen belül különösen nőtt az érdeklődés a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Lapunkban több alkalommal foglalkoztunk a háztáji és kisgazdaságok fejlesztésének szükségszerűségével. Tudott, hogy a zöldség-, gyümölcstermelési, valamint állattenyésztési program a háztáji gazdálkodás, a ház körüli kértek fejlesztését is magában foglalja. Az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermelés, tej-, méztermelés és más számos élelmiszer jelentős része a kisgazdaságokból kerül a felvásárló szervekhez, illetve ezek révén a fogyasztókhoz. Igen fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a művelhető földterületet a termelés szolgálatába állítsák, az állattartásra alkalmas férőhelyeket kihasználják. E célkitűzések megvalósítása befolyásolja mind az élelmiszer- ellátást, mind az ezzel foglalkozók jövedelmének alakulását. Megyénk kisgazdaságaiból napról napra több millió forintos nagyságrendben kerül a felvásárlótelepekre a zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás, méz, s etagozatára iránt. A műszaki pályán még mindig a férfiak vannak többségben. a pályázóknak csupán 17,9 százaléka nő. A műegyetemeken a többi felsőoktatási intézmény átlag 34 százalékához viszonyítva, aránylag kevés — 23.6 százalék — a tavaly vagy azelőtt érettségizett pályázó is. A tavalyi 1,8-szoros aránnyal szemben, az idén 2 és félszeres a túljelentkezés a tanítóképző főiskolákra, a pályázók 90 százaléka — nö. Az orvosi egyetemeken is több a női jelentkező. 64.7 százalék. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezettek 41,6 százaléka fizikai dolgozók gyermeke; 46,8 százalék a főiskolákra és 33,6 százalék az egyetemeikre jelentkezetteké. Legmagasabb, 65.1 • százalékos az óvónőképző intéze- 1 tekben, a legalacsanyabb. 28,8 | százalékos az orvostudományi I egyetemeken. (MTI) mellett jelentős a sertéshizlalási hozam is. A fejlesztéshez szükséges kölcsön lehetőségeiről tájékoztatást kértünk az Országos Takarék- pénztár Békés megyei Igazgatóságától, ahol a következőkről informáltak. A mezőgazdasági árutermelés növelése végett a takarékpénztártól és a takarékszövetkezetektől termelési hitelt igényelhetnek mindazok, akik mezőgazda- sági művelésre alkalmas földterülettel (háztájival, kerttel, udvarral) rendelkeznek, s azt mezőgazdasági termeléssel vagy állattartással kívánják hasznosítani. ' Kölcsön folyósítható szőlőtelepítésre, gyümölcstermesztésre, állattenyésztésre, méhészeti felszerelés vásárlására, gazdasági épületek felújítására, kisebb mezőgazdasági gépek beszerzésére és egyéb mezőgazdasági célokra A kölcsön összege általában 15 ezer forintig terjedhet, szarvasmarha-vásárlás és mezőgazda- sági kisgépvásárlás esetén elérheti a 25 ezer forintot is. A törlesztés időtartama általában három év, indokolt, esetben öt év. A kölcsön kamata évi 8 százalék. A mezőgazdasági termelés — ezen belül elsősorban a hústermelés — fokozása végett a mezőgazdasági nagyüzemmel (tsz, állami gazdaság), illetve felvásárló vállalattal, szövetkezettel szerződést kötők hitelcélonként 25—25 ezer forintot, legfeljebb azonban 50 ezer forintig terjedő kölcsönt is igénybe vehetnek. A gyümölcs-, szőlőtermesztés növelésére kedvezményes hitel vehető igénybe, legalább 400 négyszögöl földterület — telepítési engedélyben rögzített gyü- bölcsfajtákkal Lörténő — telepítéshez. A kölcsön összege 25 ezer forint, kamata évi 8 százalék, A kölcsön törlesztése csak a termőre fordulás évétől kezdődik, lejárata a termőre fordulás figyelembevételével maximálisan 10 év lehet. Elmondták azt is az igazgatóságnál, hogy az elmúlt esztendőben a kisgazdálkodás fejlesztésére megközelítően 70 millió forint összegű kölcsönt folyósítottak a megyében. Az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés további növelésére a megyében a lehetőségek adottak, abban is megnyilvánul, hogy ez év eddig eltelt időszakában is jelentős volt az e célra folyósított kölcsönök összege, hiszen négy hónap alatt több mint 30 millió forint összegű hitel került igény- bevételre hozzávetőlegesen 3500 tételben. Várható, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők köre tovább bővül, mert még igen sok háztáji kert felújítható és ézen túlmenően néhány helyen zárt- kertek értékesítésére is sor kerül. Nyomdában az új telefonkönyv Július második felere készül el az új közületi telefonkön yv. Jelenleg az Athenaeum Nyomdában mélynyomó rotációs nyomással készül a már nagyon várt távbeszélőnévsor (MTI fotó — K8) tazas „maradéktalan revízióját” Kőszegi Frigyes < Folytatjuk Több mint egymilliárd forint értékű felesleges készlet vár gazdára Hétfőtől újabb INTERKER-börze Kölcsönlehetőségek a háztáji és kisgazdaságok fejlesztésére
