Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
Mit tesz a gabonaipar és az állattenyésztési felügyelőség a háztáji sertéstenyésztés fellendítéséért? Beszélgetés Szabados Ferenccel és Deák Antallal Egy héttel ezelőtt a Békés j megyei Állatforgalmi és Húsipa- ' ri Vallalat igazgatójától kérdeztük: mit tesznek a kistermelői sertéstenyésztés fejlesztéséért? Csiki József válaszában nem csupán saját ilyen irányú tevékenységükről szólt, hanem több alkalommal hivatkozott az együttműködő társakra, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra, valamint a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőségre. Ezúttal tőlük kérdeztük: milyen intézkedések történtek eddig a háztájiban folyó sertéstenyésztés fellendítéséért? Elsőként Szabados Ferenc, a gabonaforgalmi igazgatóhelyettese válaszolt: — A MÉM márciusban megjelent állásfoglalása után az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a Gabona Tröszt között együttműködési megállapodás jött létre, amelyhez hasonlót megyei, vállalati szinten is kötöttünk. Ennek lényege, hogy a saját, a bizományosi és a viszonteladói értékesítő helyeket folyamatosan ellátjuk takarmánnyal. így például teljes ellátást biztosítunk sertéstápsorból, kukoricából, dúsított takarmánylisztből és zöld takarmány- lisztből. — Több helyen volt olyan kifogás, hogy kevés az elárusítóhely és ezek nyitva tartása sem igazodik az igényekhez. Mi erről a véleménye? — Mint említettem, három csatornán történik az értékesítés. Azt hiszem, egyetlen adatpár is elég lesz a bizonyításra: januárban az értékesítő helyek száma 136 vált, most pedig 200- nál több van. Elsősorban a bizományosi, tehát a tsz-ekben működő és a viszonteladói, vagyis az ÁFÉSZ elárusítóhelyek száma nőtt és várhatóan tovább növekszik. Vannak községek, ahol mindhárom formában van elárusító, de nincs olyan település, ahol legalább az egyik ne lenne. Ami a nyitva tartást illeti, ezeket helyileg határozzák meg, a kívánságnak megfelelően. — Van-e elegendő takarmány, biztosítani tudia-e a vállalat a kistermelőknek szükséges mennyiséget? — Igen, van. Csupán a zab, az árpa és a korpa’mennyisége HKL és ÖHV a mezőkovácsházi járásban Ma: megyei döntők A Magyar Honvédelmi Szövetség mezőkovácsházi járási vezetősége május 9-én és 23-án rendezte meg a Honvédelmi Kupa Lövészverseny, illetve az Összetett Honvédelmi Verseny járási döntőit, amelyekre a klubok több forduló végrehajtása után választatták ki az egy-egy kategóriában legjobban szereplő versenyzőket. E versenyformák népszerűségét mi sem bizonyítja jobban mint.az, hogy az elmúlt évi döntők óta több ezren vettek részt a klubszintű rendezvényeken. Nagyon jól szerepeltek a járási döntőn AlmásKamarás, Kevernie®, Kunágota, Mezőkovácsháza és Nagybánhegyes versenyzői. A jelenlegi eredmények és a korábbi évek tapasztalatai alapján a mezőkovácsházi járási MHSZ vezetősége bízik abban, hogy a május 29-én, ma Békéscsabán sorra kerülő megyei döntőkön jó eredményeket érnek el a mezőkovácsházi járásiak. korlátozott, ez azonban elenyésző hányada az ossz-szükségletnek. Mást korlátlanul tudunk adni, sőt gyakran előfordul, hogy tápból a kért és legyártott mery- nyiséget ki sem viszik a meg- j rendelők, összesen egyébként ’ 3075 vagon tápra kötöttünk szer- i ződést, 1500 vagonnal többre, mint tavaly. Ez megint csak bizonyítja az előrelépést. — Miben látja az ellátásban mégis jelentkező gondok for- | rását és azok megszüntetését? ' — Véleményem szerint kifogások elszórtan lehetnek, ami mégis van, azt elsősorban az együttműködő partnerek — tsz- ek. ÁFÉSZ-ek, a SZÖVKER, a MÉK — munkakapcsolatának javításával lehet megszüntetni. Ezt a célt szolgálta egyébként a tegnap megtartott koordinációs tanácskozás, amelyen ismét bebizonyosodott, ma mar egy nyelven beszélünk ebben a témában. Az együttműködés másik résztvevője 4 Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség, amely előtt szintén nagy feladat áll. Deák Antal igazgató a következőket mondta erről: — Kétirányú a tevékenységünk, az apaállat és a koca biztosítása. Mindkettő iránt felmértük az igényeket, s teljesíthetők a kistermelők kívánságai. Apaállatból 200-af; kértek, s eddig csaknem 100-at már kihelyeztünk. Növekedett egyébként az érdeklődés a színes bőrű állatok iránt, ezért két törzstenyészeti gazdaságot jelöltünk ki a jövőbeni igények kielégítésére: az egyik az újkígyósi Aranykalász, a másik a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz. Az apaállatok kihelyezése mellett növeltük a mesterséges megtermékenyítő állomások számát, s így most már minden község Den mindkét megtermékenyítési forrna biztosított. — Növekedelt-fe a koca iránti igény, és mit tesz a felügyelőség. hogy a kistermelők csak egészséges állatot kapjanak? — A koca iránti igény pillanatnyilag 2600. Ennek biztosítására a napokban 45 közös gazdasággal kezdünk tárgyalást, szorgalmazva a tsz és a kistermelők közötti szerződéskötést. Ami a kérdés második részét illeti, a kocakihelyezés forrása ként csak a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség által kijelölt és az Állategészségügyi Állomás által brucellózis mentesnek nyilvánított üzem vehető számításba. Erre nagyon ügyelünk, ez a kistermelők és a mi közös érdekünk. — Végül egy visszatérő kér dés: mit tart most a, legfonto sabbnak a program sikeres meg valósításáért ? — Most az a legfontosabb hogy az említett 45 termelőszövetkezettel folytatott tárgyalásaink meghozzák a várt eredményt, vagyis ezek a közös gazdaságok — a kocák mielőbbi kihelyezése érdekében — gyorsítsák a megtermékenyítést. Ez az időnyerés szempontjából döntő, s remélhetőleg sikerről számolhatok be majd a későbbiekben a lap hasábjain. A másik fontos dolog, hogy ne egyszeri munká nak tekintsük azt, amit a háztáji sertéstenyésztésért teszünk, hanem folyamatnak. Már csak azért is, mert a megyének 1978— 79-ben nem kevesebb, mint 1,1 millió sertést kell adnia ahhoz, hogy a belépő Gyulai Húskom binát és a már meglevő vágóhü dák kapacitását, nem utolsósorban pedig a lakosság, és a nép gazdaság igényeit kielégítse. * * * Summázás helyett ezúttal any nyit, hogy a következő alkalommal az együttműködésben az egyik legdöntőbb szerepet vállalók, a termelőszövetkezetek, a_ legérdekeltebbek, a kistermelők véleményének adunk helyet. Sei észt Ferene Gyulán rendezték az első országos ideggondozói ankétot Megemlékeztek dr. Pándy Kálmánról t Pénteken délelőtt ismét országos eseménynek adott otthont Gyulán, az Erkel Művelődési Központ. Ezúttal az ország minden tájáról ideérkezett ideggondozók rendezték meg ankérju- kat. A mintegy 100 résztvevőt elsőként dr Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke üdvözölte és kívánt hasznos munkát, kellemes gyulai tartózkodást. Ezt követően dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos tartott rövid beszédet, amelyben többek között méltatta az ideggondozói munka jelentőségét a magyar egészségügyben. Első előadást dr. Baly Hermina, a Gyulai Ideggondozó főorvosa tartotta, amelyben megemlékezett dr. Pándy Kálmánról, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a gyulai elme- osztály főorvosaként, majd később a gyulai kórház igazgatójaként. Az elmegyógyításban az ő javaslatára vezették be az elmebetegek munkaterápiáját. A* 1900-as évek elején nagy sikert aratott, különösen szakmai körökben ,.Gondoskodás az elmebetegekről, más államokban és nálunk” címmel megjelent könyve. Az ő nevét viseli és világszerte elterjedt a Pándy-féle reagens. A nagy sikerrel fogadott megemlékezés után dr. Várady Géza igazgató főorvos beszélt az ideggondozó intézetek helyéről és szerepéről az elme-egészségügy ellátásában. A délelőtt folyamán még több előadás hangzott el az orvosok és a szakdolgozók részére, akik ugyanekkor tartották ankétjukat. Délután folytatódott az ülésszak, majd a résztvevők este orgonahangversenyen vettek részt. Ma, szombaton a résztvevők egész napos kirándulásra utaztak, egy részük Arad—Temesvárra, más részük a Szarvasi Arborétumba. B. O „Lóerőművek” a földeken Növekszik a mezőgazdasági traktorpark vonóereje: ma már valóságos lóerőművek dolgoznak a földeken. Milyen teljesítményre képesek a legnagyobbak, a legerősebbek, mennyivel többet tudnak, mint a régiek, és egyáltalán, miért van szükség rájuk? Hazánkban 60 lóerő a traktorok átlagos teljesítménye. Ezt a lóerőszámot azonban semmiképpen sem szabad a személygépkocsik teljesítményéhez mérni, hiszen a traktornak egészen más az áttételi rendszere és más a fordulatszáma is, ami az eltérő rendeltetésből adódik. Ha azt vesszük alapul, hogy hazánkban legelterjedtébb traktor, az MTZ 50-es pontosan 50 lóerőt tud, akkor szembetűnő a haladás, hiszen a vontatópark teljesítménye — éppen a nagy teljesítményű gépek megjelenésével — az utóbbi időben fokozatosan, mintegy 10 lóerővel nőtt meg. Előbb a kétkerékhajtású tmi- verzál gépek jelentek meg 130 —170 lóerős teljesítménnyel, GYORSÍTVA epijl A hathónapos gyorsítási programnak megfelelő ütemben épül azegymilliárd-kétszázmillió forintos beruházású Gyulai Húskombinát. Képünkön a húskombinát központi épülete (MTI Fotó — Hovszky Béla — KS) majd jött a két legnagyobb, * kétszáz lóerő feletti szovjet K— 700-as, és a licenc alapján gyártott, Győrben készített Rába- Steiger traktor. Ezek már valóságos művelőgépsorokat vontatnak maguk után. Egy-egy ilyen gép nagy kiterjedésű területet művel meg, attól függően, hogy milyen a talaj kötöttsége. Műszakilag szinte tökéletesek. A Rába-Steiger traktor a 7. sebességfokozatban 183 lóerős vontatási teljesítményt ad le, kihasználása ilyenkor 100 százalékos, sebessége pedig a szántásban óránként 11 kilométer. Az egy- gyel alacsonyabb, hatodik sebességfokozat 8 kilométeres sebességgel dolgozik, ez még mindig jó szántási sebességnek számít. a gép teljesítménye ekkor 173 lóerő és a traktor kihasználási foka 94 százalék. Az 5. és a 4. fokozat 147, illetve 123 lóerőt „tud”. Természetesen a gépészmérnökök számos egyéb, igen lényeges műszaki adatot is mérnek, hogy megtalálják a legoptimálisabb teljesítményt. Nagyon fontos például, hogy van-e olyan talajművelő eszköz, 1 ami optimális sebességű szántást, tehát jó hatásfokkal végzett munkát tesz lehetővé. Például az egyik legismertebb eketípus, á Kver- nelands-eke energiaigény-maxi- ipuma óránként 9—10 kilométeres sebességnél jelentkezik, ami a nagy traktor optimális teljesítményadatával jól összeegyeztethető. A szovjet nagy traktor, a T— 150k' már szinte összkomfortos gép: a vezetőfülke kétszemélyes, két oldalajtós, nyitható ablakokkal és oldalszellőzőkkel, valamint légkondicionáló berendezésekkel van felszerelve. A fülke páratartalma szabályozható. A vezetőülések állítható rugózással működnek, s hidraulikus lengéscsillapítóval vannak ellátva. A gép sebességváltója négy úgynevezett szorzófokozattal működik, összesen 161 előre- és 4 hátrameneti sebességfokozata van a vontatónak. Az előreme- netben 1,8—30 kilométeres az óránkénti sebesség, tolatás közben 6,6—10 kilométert tesz meg a gép. Jászonyi Ferenc A Békéscsabai Hűtőház női munkaerőket vesz fel állandó és szerződéses munkára. Jelentkezni lehet a hűtő- ház munkaügyi osztályán. Békéscsaba, Kétegyházi út. 1
