Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
Gondolatok m megfog hatatlanról Hisaek az emberben — vallotta teljes hitével, életútjávaJ Móra Ferenc. De vajon az ember miben hisz, mikor válik hi- letlenné, s mikor csap át hite a meggyőződésbe? A mélylélektannal foglalkozó pszichológusok a megmondhatói, hogy a feltett kérdésekre nem lehet mindenkire egyetemesen örvényes választ adni, mert nem csak embere, hanem körűimé-* nye is válogatja, hogy kritikus időszakokban, hosszan tartó lelki megterhelés esetén mi táplálja — vagy éppen nem táplálja — azt a határtalan erőforrást (vagy lelki sivatagot), mely képes lehet arra, hogy elviselhetetlennek látszó nehézségeken vigye át az egyént — vagy magára hagyja, s terhének súlya, alatt összeomolni engedi. Gondolatok a hitről című dokumentumfilmjében — röpke félóra alatt — elképesztően sok, magvas gondolatot „tett a képernyőre” Konczné Gyarmati Klára szerkeszt^ és Sándor Pál rendező májúé 26-án este. A lenyűgözés erejével, csak bámulni tudtuk Hegedűs Csaba —1 olimpiai bajnokunk — vallomását arról az időszakról, amikor szinte teljesen összetörtén, krízisből krízisbe zuhanva, a halál torkában sétálva makacsul őrizte hitét abban, hogy életben fog maradni, s egyszer ismét sportolhat, ami számára az életet jelenti. Az életet, mely mindenki számára állandó mérkőzés a célért, mely végső soron a halál, de közben azért mindenki igyekszik megvalósítani énjét. Nem biztos, hogy ez a megvalósítás mindig pozitív cél. Sőt! — esetenként pusztán nézőpont kérdése, hogy ugyanaz a tett, annak aki végrehajtja, pozitívnak , tűnik, míg annak, akin» akivel végrehajtják — egyértelműen negatív. Megkapóan vallott erről s gettót megjárt boltvezető, aki az idő tisztes távolából már maga sem tudja egyértelműen meghatározni, hogy mi segítette ki a halálgyárak poklából, onnan, ahol 6 millió ember szállt örök sírba. Csakis hite, bizalma, határtalan optimizmusa, melyről mint tiszta kristályról verődik vissza a szellem és a lélek tündöklő sugara. ^ Hit nélkül nincs élet — mondjuk, és valljuk is. Csak a hit tartalma változott sokat. Mert ma már nem elég egy ter- mészetfölötti, nemlétező lényben hinni. Ma már az emberi hűségben, a forradalmak igazságot hozó viharában, á munka becsületében kell hinni. És nem elég csak hinni, mert a hit csupán a valóság illuzórikus kiegészítése, s a tudatossá válás •útján egyre kopik, hogy átadja helyét a meggyőződésnek, a megismerésből fakadó meggyőződésnek. Igaz, hogy Iahet vakon festeni, süketen zenét komponálni, bénán és vakon könyvet diktálni — de ezek szélsőségek, nem adatnak meg mindenkinek. Az viszont mindenkinek megadatott, hogy értelmét akarata szolgálatába állítsa, s egész életét arra használja fel, ami az egyetemes emberi életet gazdagítja, tovább viszi. Szilárd Adám Gyermeknapi előzetes a csabai általános iskolai diákotthonban Május 26-án, szerdán vendégek érkeztek a békéscsabai általános iskolai diákotthonba: a f'érfiíehérnemü-gyár Martos Flóra Szocialista Brigádja látogatott el a legkisebb csoporthoz, az első osztályhoz. A gyerekek versekkel, mondó- kákkal, énekekkel szórakoztatták a megjelenteket, majd felnőtt és gyermek együtt énekelte a régi vidám dalt: „Hegyek, völgyek között, zakatol a vonat ..és járták a kört, míg mindenkire sor került. Aztán a brigád átadta valamennyi gyermeknek a gyermeknapi ajándékot, egy-egy hatalmas pöttyös labdát Ä környezet- és természetvédelem A városiasodást és a technikai fejlődést* szerte a világon nem követte a közvetlen környezet megelőző védelme. Ma már világszerte feladattá vált az urbanizációs ártalmak és a civilizációs fertőzés elleni hatékony küzdelem. A folyóvizek erős fertözöttsége egyrészt a határon túli fertőzés folytán a Sajó és a Sebes- Körös élővilága pusztulóban van, de a milliós metropolisok ivóvízét is sok esetben száz kilométerekről kell biztosítani. Nyugaton már a tejet is szűrni kell a sugárszennyezés miatt, A természetvédelemre tart igényt a pósteleki pusztuló parkerdő, a dobozi park „faveteránjai” és a csodálatos szépséget kínáló bélmegyeri erdős sztyeppe, melyet most kezdenek újra megismerni. Nemcsak a megyénkben díszlő Volga menti héricset kell megóvni az esztelen gyomirtástól, de kímélni kell a boglárkát, és a pipacsot is, meg a bélmegyeri 200 éves füzest. . Ezeket hangoztatta Gyulán a TIT természettudományi előadótermében megtartott előadásban Boros László kertészeti főfelügyelő, aki 100 színes diával szemléltette nemcsak a víz- szennyezéseket, hanem védendő legszebb tájainkat is. Dr. Márai György Körösújíalui Rákóczi Mg Tsz „ BÉRFUVAROZÁST VÁLLALUNK MTZ erőgépekkel, TM 100-as erőgéppel lolólapálozást vagy azképerládázást. Az igényeket a jelentkezés sorrendjében rövid határidőn belül kielégítjük. Ügyintéző: Tímár Mihály főagrOttómus. Körösújfalu. Telefon: 3. Olajbányászok a fúrótoronynál Több kilométerről feltűnik a széles pusztaságból kiemelkedő fúrótorony. Amikor közeledünk felé, egyre nagyobbnak látszik, s odajutva úgy tűnik, mintha ai csúcsa a gomolygó felhőkig érne. Óriási alkotmány, belsejében egy nyaláb vascsővel. A torony 41 és fél méter magas, „szívószála” pedig 1900 méter mélyre nyúlik a földbe. Egyelőre ugyan még nem szív semmit, csak keres, kutat, ízlelgeti a talajrétegeket és az emberekkel együtt reménykedik, háth* lesz olaj. — Jó szerencsét! — köszöntőm Kun Mihállyal, a Nagy-alföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi területi főmérnökével együtt a védősisakos olajbányászokat, kik a fúrótorony aljában szorgoskodnak. Ki lát a föld mélyébe? A nyolcórai munkaidő alatt senki sem, „unatkozik”. Nem a tatár hajtja őket, hanem annak a tudata, hogy ha megáltnának, akkor a mélyben talán már egy fél óra múlva megszorulna a fúró és kárba veszne minden. Értékben több millió. Aztán kézd- hetnék elölről a fúrást. Kun Mihály és Koloch András főfúrómeeter alapos szakszerűséggel meg is magyarázzák, hogy miért szorulna meg a fúró, ami azonban még soha nem fordult elő ennél az RD—24-es jelzésű fúróberendezésnél. Azt is elmondják, hogy ez a legújabb kutatófúrás, az előzőkben találtak olajat és talán itt is lesz. De hát ki lát a föld mélyébe? A geológusok csak következtetni tudnak. Azért rendszerint helyesen. Az olajbányászok aztán munkához látnak. Az itt dolgozók közül a legtöbben — ha összeadják azoknak a kutaknak a mélységét, amelyeknek a fúrásában eddig részt vettek — már több kilométert, hagytak maguk mögött. Guruczi János a legfiatalabb, mindössze 19 éves. Számítása szerint másfél év után most az 5. kilométer felé tart. Meg is kérdezem mindjárt tőle: — Mennyit akar elérni? •— Legalább a 60 kilométert. Persze attól függ.. A jelenlegi körülmények nem rosszak. Jó munkatársi, baráti kapcsolat van az idősebbek és a fiatalabbak között. Nagy Ferenc fűrómester igen rendes, mindenkitől egyformán követeli a munkát. Erősek, edzettek mindannyian Somogyi Albert 19 éve van a vállalatnál és 9 éve fúr. Túl van a 25 kilométeren s úgy gondolja. még legalább ennyit megcsinál, De hozzáfűzi: — Csak bírjam. Erős, edzett ember, nemigen látszik rajta, hogy megviselte volna ez a munka. Mondom is neki. — De a hajam — mutatja. — Nézze meg, őszülök. — Az a lényeg, hogy dús a haja, ami ha őszül is, elbírja a sisakot — tréfálkozom. Távolról, Biharnagybajomból jár ide. Valamikor ott is dolgoztak olajbányászok, köztük sok falubelije. Később, 1957-ben, amikor Békés megyében folytatódott a kutatás, jött utánuk. Hogy miért, azt így indokolja: — Csábított * pénz. Sok prémium volt — emlékszik vissza. A munkabeosztása — mint a többieknek — három délelőtti, három délutáni, három éjszakai műszak. Ezt három nap pihenő követi, amit otthon — falujukban — töltenek. A többi napokat munkásszálláson. Olykor műszak után bemennek valamelyik italboltba egy-két pohár sörre. Szolidan, a határt nem lépik túl. Vigyáznak egymásra, A szabad idejük nagy részében alusznak, hogy bírják a munkát. Mindig friss levegőt szívnak A mostani műszakban a hat olajbányász közül Nagy Ferenc az egyedüli szakmunkás. Pontosabban fúrómester, ami képzettséget és rangot is jelent, ó vezeti a műszakot, no meg tartja itt a fúrási rekordot. 1962 óta túljutott a 40 ezer méteren. Ha ezt vízszintesen mérnék, innen, a toronyból számítva a fúró már Békéscsabát is elhagyta volna. Nemcsak a jó keresetért, hanem azért is szereti a mesterségét, mert minden fúrásnál roppant kíváncsian várja, hogy mi van a föld mélyén. Figyeli a furadékmintát, a föld rétegződését, amely lejjebb már olajat sejtet. És milyen nagyszerű érzés, ha egyszer aztán feltör a folyékony fekete arany. Ö is bihamagybajomi. Furcsának tartja, hogy Békés megyéből kevesen ..szegődnek” olajbányásznak. Meg is jegyzi: — Pedig csak a fúró van a földben, nem úgy, mint a szénbányában az ember is. Mi mindig friss levegőt szivünk. A nehéz munkát pedig tisztességesen megfizetik. Van is jó néhány ezer forintja a takarékban. Több törődést elvárnának No, persze azért nem minden olyan rózsás, mint amilyennek az a derűs tavaszi napsütésben A Békéscsabai Hűtőház nyári szünidőre középiskolás diákokat vesz fel. Jelentkezni lehet a hűtő- ház munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kéiegyházi út. Vállalatok kislakásépítők figyelem! A nagymágocsi ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén és vas-műszaki boltjánál azonnali megvételre az alábbi anyagokat ajánlja fel: TÜZÉP: Szovjet, román hullámpala 165x110 cm. Szabványpala 40x40 cm. Farostlemez 3,2 mm 270x170. PG-panelek 6—36, 6—54, 6—42. VB—60 bitumen. Szénsalak. Homokolt fedéllemez 120-as VB áthidalók a—16, A—20, VASBOLT: / Horganyzott lemez 1000x2000x0,0. Horganylemez 1000x2000x0,6. PVC nyomócső 50 mm. Mettlachllap 7,6x14,6 cm. MBA kábel 3x2,5 2x6 mm. Gáz-hegesztökészülék 6 és S részes. ÁFÉSZ, Nagymagoes Telefon: 6. 18. látszik. Mert ha, mondjuk, éjszaka jön a vihar és vakítóan csapkod a villám, akkor ki-ki- tör belőlük egy-egy sóhajtás. Vagy ha a fúrólyukból valamelyik réteg elnyeli az iszapot és a gázkitörés* veszélye fenyeget ... Olyankor aztán van hajtás, hogy a tömítőanyagot mielőbb a fúrólyukba juttassák és megfékezzék a 190 atmoszféra nyomás alól kiszabadulni akaró gázt, ami irgalmatlanná tud válni. — Az RD—24-es Szocialista Brigád, amelynek ez a fantázia elnevezése is, bronzjelvényes. Nem jutott előbbre. Egy azonban bizonyos: derekasan dolgozik a brigád minden tagja. Csak többet kellene művelődniük, tanulniuk és — ha a fúrótoronytól eltávoznak — segíteniük egymást. A munkában azonban nagyon összeforrottak — tájékoztat Kun Mihály. Nem szándékom a „fúrás”, de azért úgy gondolom, hogy az elmaradás pótlásához az üzem is segítséget nyújthatna. Mert nem ártana, ha például meleg ételt kapnának a fúrótoronynál dolgozók. Talán a szálláson a művelődést, tanulást is szervezettebbé lehetne tenni egy kis gondoskodással. Munkájuk alapján bizonyára megérdemelnék az RD—24-es és a többi szocialista brigád olajbányászai. Pásztor Béla A Tiszántúli Talajjavító Vállalat megyei irodája, Szarvas, Budai N. A. u. 5. sz. alatt felvesz: — lánctalpas traktorra vezetőket. — betanításra 18 éves kortól tanuló gépvezetőket, *— vontatóvezetőket, — vizsgázott kotröés rakodógép-kezelőket, — faipari, hegesztő, autószerelő és lakatos szakmunkásokat, — takarítónőket. Jelentkezés személyesen vagy önéletrajz beküldésével.
