Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
Akik mögöttem állnak Szndy Géza Ott állnak halványan, gyűrötten,, Ott, láthatatlanul, mögöttem. Előttem jártak, s lemaradtak Kezük ölben, ők már arattak, Ki többet, ki meg kevesebbet. Nem látszanak, de egyre szebbek. Ott állnak sorban mind mögöttem, Távolodóban s egyre többen. Napjuk lement, feljött as éjük. Majd beállók én is közéjük. Apróhirdetés Jelige: „És ha mégis óriások,V Kovács György Felnőtt szélmalmot keresek, azt, ami van, kinőttem. Nem tud már megforgatni sem: leroskadt előttem. Szédülni szeretnék újra erős szélmalom-szárnyon: ha kinek több is van ilyen, ajánlatát várom. Méltó szélmalmot keresek, a régit már meguntam. Ha kell, áldozok is érte — ne hagyjatok kútban. Nagy hó esett Mucsi József Most a mozdonyok is fáradtabbak, szuszogásuk is jóval szaporább, nagy hó fedi az utcát, háztetőt, délre szállnak a zengő vadlibák. Néma a béka, fázik a veréb, páncél borítja a Puskaporost; én vagyok csak friss, én izgek-mozgok, pusztítom vígan a jó papirost. Megőrző vers Varsa Zoltán Holtomiglan. Holtodiglan. Elbitangolt sorsunk surran, Földidereg innen-onnan Holdas-hátú udvarunkban. Höltodiglan, holtomiglan? Emlék macskaszeme villan. Lapul szerelem-csalitban Vért szagolva álmainkban. Szárnyszegetten, elvadultam Állunk szerelem-fakultan, Csönd gazosul udvarunkban — Holtomiglan. Holtodiglan. A „Szakadék” diadalútja Erdélyben I A Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata nagy sikerrel mutatta be Darvas József: Szakadék című drámáját. A kitűnő alkotásnak, Szabó József rendező irányításával jól kidolgozott, nagyszerű előadásnak nemcsak a megyeszékhelyen volt megérdemelt sikere, hanem Erdély-szerte komoly érdeklődés nyilvánult meg az előadás iránt. Éppen ezért választotta a színház igazgatósága márciusi országos turnéja bemutatójául a Darvas-művet. A március 4 és 22 között lebonyolított országjárás Nagyszebenben kezdődött. A második állomás Foga- ras volt, amelyet egykor Mikszáth Kálmán képviselt az akkori országgyűlésben, a támogatásával létesített gimnáziumban meg Babits Mihály oktatta a magyar irodalmat. Itt fejezte be a Gólyakalifát és itt írta .legnagyobb regényét, a Halálfiai-t. Fogarast Brassó követte, majd Hétfalu, Kovászna, Kézdivásárhely. Sepszi- szentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Zetelaka, Székelykeresztúr, Korond, Szováta, Parajd, Erdő- szentgyörgy, Kibéd, Régen, végül Marosvásárhely közönsége töltötte meg a színházakat és a művelődési házak széksorait. Volt olyan helység, ahol — mint például Kibéden — először szerepelt a váradi együttes. Csíkszeredán három, Marosvásárhelyen két alkalommal játszották a Szakadék-ot, összesen 25 alkalommal léptek a Darvas-alkotással a közönség elé, és minden alkalommal szűknek bizonyult a terem. Kereken tízezer néző tapsolt a drámának és kitűnő szereplőinek. A köröndi előadást követően írta a kitűnő hetilap, a „Hét” Fórum rovatának helyi tudósítója: „A Szakadék köröndi előadásán telt ház volt, az aty- haiaknak már csak a karzaton jutott hely. De azért hálásak voltak. És hálásak vagyunk mindannyian, korondiak, atyhaiak, fenyő- kutiak, pálpatakiak. Csak ne feledkezzenek meg ezután se rólunk. Bölöni Domokos." A nagyváradi színház rendező-művésze, Gábor József elmondotta, hogy a Szakadékot mindenütt, ahol bemutatták, nagy örömmel, szeretettel, lelkesedéssel fogadták a nézők. A Darvas-műnek diadalútja volt ez Erdélyben. Iván László (Felvételünk a második felvonás záró,jelenetéről készült. Klári szerepét Gábor Kati, a tanítót Czikéli Lász. ló játszotta.) Kenyérillatot hozott a szél Hangyási Lajos Búzamezők nyári eső utáni langy leheletét érzem arcomba csapódni az áprilisi szélben. Hallom a terhes kalászok kaszaváró zúgó énekét, ringó szalmaszálak várják a dübörgő gépzenét, aratólányok pöttyös kendője höben, mint sók virág, hajlanak, cséplőgép zokog a szérűn, malomkerekek csikorganak. Friss szél fúj, esőt hozó, permetezőt, aranyat érőt. i libeg a tulipán a szélben, szívom a gőzt, a kenyérerőt. V1 Tudom, honnan jön, szinte látom, friss, barnáspiros és ropogós, bélé fehér, lyukacsos, ízes, kínálja magát. Tudom, honnan jön, hallom, hogy csattog a lapát, surran a kefe rajta, a szomszéd pék fényezi barna haját. Rád vártam Bonus István Felhőt, virágot, zöld levelet Hozott nekem minden kikelet. Hozzám simult a hízelgő szél. Szeretlek — mondta —, enyém legyél! Körmével megfogott a rózsa Ügy kérlelt, hogy szakítsak róla. Tücsökhangú, csillagos esték Fény-bűbájjal szemem keresték, De én bújtam sötétbe, árnyba, Csúf börtönbe, kínzó magányba, Mert tudtam; Te jössz értem egyszer: Vártalak tiszta szerelemmel!... Demény Ottó emlékére Major János Tudom, bennem él örökkön. Nem temethetem el soha. Keserves kínra öröm jön — valami köznapi csoda. Közel az eszményi rendhez, tisztasághoz; törvényt-tevő indulata természetes, verseiben ott a jövő. bezáratása. megaláztatása körül is. Teljesen világos, hogy mi történt Melindával. A meráni Izidora Bánknak s Gertrudisnak vallomást tesz arról, hogy a királynő altatót, Melinda i pedig hevítőt — e változat szerint „elmebontó bájitalt” — kapott. Az őrületet kiváltó „atyaátok egy anyáért” egy mérgezési folyamat közben hangzik tehát el, ez az izgalom (stressz) okozza Melinda tragédiáját. A Czimer József által kifogásolt — az első szakaszt záró monológ — ezúttal itt, a III. szakaszban — mikor minden bűn már ismert — hangzik el s így jóval súlyosabb a fogadalom: „Két fátyolt szakasztok el / Hazámról és becsületemről.” Itt jegyzem meg, hogy az Üj Írásban sajnos, két értelemzavaró sajtóhiba is előfordul. Az egyik Bánk és Izidóra. a másik Bánk és Melinda párbeszédénél. Az a fontos szöveg, melyet Bánk a gvilkosság eszméjének első feltüntekor mond: „Mely gondolat lesz aevvelőmben első / zsengéjekor már elhatározás?” — Melinda szövegének tűnik. Van aáonban tudatos szövegátadás is. ■ A Békét- lenek jelenetében Bánk egy szövege Petúré lett. Ezzel jelleme, az érzelmi, ösztönlény sajátosságain túlnőve az érvelő politikus vonásaival gazdagodott. írásom célja: a figyelemkeltés e nagy, már színházi s talán drámatörténeti esemény iránt. Terjedelmi korlátok sem engedik, s nem is az én feladatom e nagy munka értékelése, elemzése. Az apróbb változtatásokról tehát pusztán példát idéznék. Katona irásművészetének sajátossága, hogy a szereplőket már akció közben ismerjük meg. Ottó lelkendezve fut elénk. Bánk a „bánki sértődés” bekövetkezte után úgy vallatja Melindát, hogy mi már párbeszédük közepébe érkezünk. „Hazudsz!” Mindez változatlan. Itt betűzött azonban Illyés * Gyula egy szót, mely mélyen sértő, s ez is sietteti a Nagyúr asz- szonvának összeomlását. „Becsre semmi asszonynak” nevezi Bánk a hitvesét. Nem tagadható, hogy a Bánk bán nyelvi zenéje benne van a fülünkben. így néha hiányzik a megszokott kifejezés. Gertrudis például másfél évszázada „Dicső kinézéseim!” kiáltással méri fel a veszélyt, mely Ottó „esztelenkedései” miatt reá leselkedik. Ma így olvassuk: „Dicső nagy terveim!”. Kérdés azonban, hogy Melinda „együgyű” volta miért nem vált ártatlansággá, tapasztalatlansággá, holott ez a szó ma már olyannyira más jelentést hordoz, hogy csupán mint régies példát idézi értelmező szótárunk a Bánk bán vonatkozó részletét. Valószínű, hogy erre az a magyarázat; Illyés Gyula fokozott éberséggel őrködött a nyelvi szépségek felett. Már előzőleg voltak olyan Bánk bán kiadások, amelyek vétettek a régi nyelv ellen. Teként — tekint lett, esmérni, ismerni- vé vált. Az új változat őrzi Katona szóösszetételeit, szóképzési eredményeit. In- gadozhatatlan. gazemberes s más szavai saját erejükkel hatnak. Katona jellemei több kötöttséggel terhesek. Konfliktusuk többirányúak. Ily- íyés Gyula átigazításában ’ tisztábban bontakozik ki a főkonfliktus. Az oldalágakat megnyesegette. Bánk és Izidora jelenetében már elesik Izidora Ottó iránti szerelmének vonala. Melindáról sem beszél szerelmi vetélytársnő gúnyos hangján. Bánk pedig már csak mint Gertrudis körének tagját, me- ránit látja, a királyné kritikában kiszolgálóját tekinti benne. Álláspontja igazolást is nyer az ötödik szakaszban. Ez a rész változott meg leginkább. Nem kell irodalomtörténésznek vagy színházi szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember megérezze, ez szorult rá leginkább arra, hogy átigazítsák. Katona József kifulladt, mire ideért. Az átigazított változatban Bánk nem úgy áll előttünk, mint akire csupán záporoznak az események s pusztán annyi a lehetősége. hogy ezeket lereagálja. Itt cselekvő hős. Az a Bánk áll a néző előtt, kit Katona így jellemzett: „Tenyerére koronák tétettek le”. Árpád és Bor leszármazottai állnak szemben. „Bíró köztük csak Magyar- ország lehet.” A király és Bánk. Két hatalmasság és két asszonyát vesztett férfi. Bánk királynégyilkos, de nádorként áll, bár a merániak ezúttal mindent megtesznek, hogy nagyasz- szonyukat tisztára mossák. II. Endre, ki a dráma szerint sokkal nagyobb király, mint életében volt, az erőviszonyokat mérlegelve így foglalja össze a történteket: „Előbb mintsem magyar hazánk — / előbb esett el eként a királyné” (Katona szövege szerint „előbb esett el méltán”). A fentebb említett többirányú kötöttség több síkban megrajzolt, bonyolult jellemeket tételez fel. Ily- lyés Gyula ebben is hű maradt Katonához. Bibe- rach okos, nem is, Bánk indulatos, de mivel ezt tudja önmagáról, visszafojtott és fegyelmezett, Melinda együgyű, de 1213-ban olyan társadalmi igazságokat vág a királynő fejéhez, hogy Arany Jánosnak nem is tetszett. Az új változat ugyanígy állítja a szereplőket elénk s csonkí- tatlanul kapjuk azokat a szövegeket is, amelyeket Katona más művekből emel át. Ilyen például Tiborc panaszának néhány legismertebb sora, de milyen kár lett volna kicsinyes okok miatt elveszíteni, mikor igazi szépségében épp a Bánk bánban fénylik fel? Egy mű elindult. 1815. július 30-án lépett a Bánk bán irodalmi életünkbe. 161 éve ennek és csaknem azóta küzd irodalomtörténetünk, színművészetünk teljes megértéséért, megértetéséért. Pándi Pál idézett cikkében azt kívánta: a várt változat legyen a színházaké. Illyés Gyula dramaturgján kívül nagy Bánk bán alakítást nyújtó színészekkel is tanácskozott (Bessenyei. Sinkovits), építő viták tüzében alakította ki ezt a változatot, melyet az irodalmi fórumok asztalára is letett. Ezt a munkát kíséreltem meg ismertetni, s Illyéssel szólván: „Vele nem sérteni, . hanem szolgálni akartam. Ha nem sikerült, magam tépem el.” Szabad Olga )
