Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
II békehónap ünnepélyes megyei megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikájának továbbfejlesztése elválaszthatatlan a proletár internacionalizmus elvének érvényesítésétől. A Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép véleményét tolmácsolta, amikor üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusának történelmi határozatait; hangsúlyozta: teljes erőnkkel támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját és kifejezte azt a kívánságát, hogy a szovjet nép a nagy áldozatokkal kivívott, megérdemelt békében élhessen és eredményesen folytassa az emberiség új hajnalát jelző kommunista társadalom építését. Beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy az enyhülés I sohasem megy végbe magától, | vagy jótékony ráolvasással. Az enyhülés kulcsa továbbra is a szocialista országok fejlődésében, egyeztetett politikája a KGST és a Varsói Szerződés tevékenységében van. Ezt a küzdelmet továbbra is vállaljuk népünk és valamennyi nép jobb, boldogabb jövőjéért. A nemzetközi enyhülés fejlesztése, az enyhülés visz- szafordíthatatlanná tétele, ez a célja és feladata a béke- és barátsági hónapnak ebben az esztendőben is. Az ünnepség második felében a Megyei Művelődési Központ munkás irodalmi színpadának tagjai tartalmas műsorral kedveskedtek a jelenlevőknek. Ezzel az ünnepélyes megnyitó befejeződött és kezdődnek a rendezvénysorozatok. A barátsági hónap programjában továbbra is előadások hangzanak el, filmbemutatók, baráti találkozók zajlanak le. A jelenlevők tovább adják a hallottakat. így a békehónap jó alkalom arra is, hogy megértessük megyénk minden dolgozójával: a béke- és barátsági hónap zászlajára nemzeti céljainkat: a szocializmust, a békét írjuk. Aki e zászló alá áll, az a jobb, tartalmasabb emberi élet elkötelezettje. S kötelezettségének akkor tesz eleget, ha munkájával gazdagítja megyénket, az országot, a szocialista társadalmat. Rocskár János Kongresszusi küldöttünk A KISZ megyei küldött- gyűlésen szót kapott Papp Gyula is. — Szeghalmon lakom, Füzesgyarmaton van a munkahelyem és itt mint Kertész- sziget küldötte vagyok, — mondta. — Hogy lehet valaki egyszerre ennyi helyen? — kérdeztem Gyuszitól. — No, ez érdekes dolog. Tősgyökeres szeghalmi szü-i letésü vagyok, itt is jártam' iskolába, itt szereztem első mozgalmi munkámat meghatározó élményemet is. Még gimnazista voltam, mikor focizás közben eltört a lábam. Sokáig feküdtem vele kórházban és rendkívül jól esett, hogy a srácok szinte mindennap meglátogattak. Ekkor éreztem először, milyen sokat jelent egy közösséghez tartozni és elhatároztam, ezt viszonozni fogom. Azóta igyekszem erőmhöz képest dolgozni a kollektíváért. A középiskola után továbbtanultam és Kertész- szigetre. a termelőszövetkezetbe jöttem vissza dolgozni. Ez még 1968-ban volt és abban az évben választottak meg községi KISZ-titkárnak. Nemrég egyesült szövetkezetem a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-szel, ezért dolgozom most ott. De mint KISZ- esnek továbbra is Kertész- sziget a szűkebb hazám. — Már nyolc éve vagy titkár, nyilván rengeteg tapasztalatod van a kis községekben végezhető munkáról. — Természetesen ez alatt az idő alatt sok mindent lát és tanul az ember. Rájön arra, hogy bármilyen szép is egy. elképzelés, ha az nem reális talajon nyugszik,/ akkor az csak álom marad. A mi községünkben nagyon rendes fiatalok élnek, szemléletük, véleményük formálható és fogékonyak a jóra. Ha valami közös akciót csinálunk, szinte * egy emberként ■ mozdulnak meg. Vannak persze nehézségek is. Él még az a szemlélet, mely felesleges időtöltésnek tartja a mozgalmi munkát és többre becsüli a kocsmázást. Kevés a szórakozási, művelődési lehetőség és fájó gondunk a fiatal szakemberek elvándorlása. Ma már a mezőgazdaságban is nagyon magas a technikai szint, ezzel lépést is tartanak a fiatalok, de én úgy látom, hogy a technikai fejlődéstől egy kicsit lemaradt a tudati, műveltségi. — A megyei küldöttgyűlés kongresszusi küldöttnek választott. Hogyan készülsz a KISZ IX. kongresszusára? — Őszintén mondhatom, rendkívül jól esett, hogy így bíznak bennem. Én termelő- szövetkezetben dolgozom és úgy készülök, hogy először is elvégzem a rám bízott munkát, mint eddig. Ne mondhassa senki, lógásra használom fel a kongresszust. Szabadidőmben pedig sokat olvasok, gyűjtöm a véleményeket, beszélgetek a fiatalokkal, hogy méltóképpen, felelősséggel képviselhessem a megye KISZ-tagjait a kongresszuson. (Kónyái) Á II. dél-alföldi általános orvosnapok Gyulán Tegnap, pénteken délután a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete délalföldi szervezete, a Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Békés megyei Tahács Kórháza, és Gyula városi Tanács egészségügyi osztály rendezésében ünnepélyes keretek között megnyitották Gyulán, az Erkel Művelődési Központban a II. dél-alföldi általános orvosnapokat. Az elnökségben ott volt Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, dr. Balogh János, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa, Gulyás Sándomé, az Orvósegész- ségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, dr. Marsai Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Takács Lőrinc, tanácselnök. Az ország minden részéből érkezett több, mint 2Qß résztvevőt üdvözölte dr. Sar- nyai Ferenc, a megyei és dr. Horváth Éva városi főorvos. Az orvosnapokat megnyitotta dr. Pataky László, a MAOTE területi titkára. A megnyitó után dr. Zalányi Sámuel szegedi egyetemi tanár tartott előadást „Reformtörekvések az egyetemi oktatásban” címmel. Ezt követően felolvasták dr. Iványi János, megyei belgyógyász vezető főorvos előadását „A kórházak szerepe az orvosképzésben és továbbképzésben.” Ezt követően dr. Pataky László tartott előadást a körzeti orvoslás felszabadulás utáni fejlődéséről. Az előadásokat vita követte. A magyar orvosokon kívül a résztvevők között lengyel és NDK-beli vendégek is voltak. PLAKÁTRAG ASZTOK AT Kőbányai Sörgyár kirendeltsége KERES (mellékfoglalkozásként is) női és férfi dolgozókat azonnali belépéssel a sorfejtéshez MAGYAR HIRDETŐ, felvesz. Békéscsaba, Békéscsaba, Lipták András Tanácsköztársaság u. 31. út 5—7. sz. A Sárréti Tej ÖKV AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ 1 tejipari technikust művezetői munkakörbe. Fizetés a 12/1971. (X. 13.) MÉM számú rendelet alapján megegyezés szerint. Lakásmegoldáshoz támogatást biztosítunk. Jelentkezés: személyesen Szeghalom, Lenin u. 43. sz, alatt a vállalkozás igazgatójánál. Okosan, egy irányba a napokban igen furcsa szemlélettel találkoztam Mezókovácsházán. A járás vezetőitől azt hallottam, hogy a községekben egy Kovácsháza fejlődését ellenző hangulat van kibontakozóban. Ezt néhány járási pártbizottsági tag is megerősítette. Mondták: ők is találkoztak hasonló szemlélettel. A járás községeit járva, láthatja bárki, hogy itt is, ott is egyegy szobanagyságú termecs- kében, összezsúfoltad, rendkívül rossz munkakörülmények közé igen alacsony termelési színvonallal letelepedett valami, lyen ipari részleg. A községek vezetői a fölös munkaerőnek így remélnek foglalkoztatást. Meg kell azonban őszintén mondani, hogy a kis varroda, meg az egy kis ez, egy kis az, egyáltalán nem esik egybe, nem szolgálja a párt megyei bizottságának és az 1975. évi megyei pártértekezlet határozataiból adódó ipartelepítési politikának a sikerét. Van az emberekben egy olyan érzés — nem is alaptalanul, hogy iparfejlesztési törekvéseinket a községekben dolgozó elvtársaink sokszínű, egyéni kezdeményezéseikkel megosztják. Az ipar kegyeiből itt minden község részesedni óhajt olyan formán, hogy őnáluk épüljön fel a leg- korszerűbbb üzem. És mit kapnak? A 30-as évek technikai színvonalán valósulnak meg álmaik. A munka igen alacsony szervezettsége folytán a kereseti lehetőségek úgy alakulnak, hogy lejáratják az okosan átgondolt politikai irányvonalat. A párt 1975. évi megyei értekezlete világosan foglalt állást az ipartelepítési ügyekben, amikor előtérbe állította a szeghalmi és a kovácsházi körzet Szeghalom. illetve Mezőkovácsháza központú iparfejlesztés folytatását. Ehhez a határozott állásfoglaláshoz a tízezer lakosra jutó iparban dolgozók száma adta az alapot. Szeghalmon és Mezőko- vácsházán 1974 végén ez a szám a megyei átlag felét sem érte el- Azóta a helyzet Szeghalmon valamelyest változott. Szeghalomba települt a Csepel autórészlege, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat kapott új telepet és még néhány létesítmény, üzem települt vagy bővült. Mindez Mezőko- vácsházáról nem mondható el. Sárrét lakossága jó néven vette az ipar központos telepítésének elvét, mármint azt hogy az egyre inkább városiasodó és iparosodó Szeghalom a táj gazdasági centrumává növekedjen. A jelenlegi megosztottság miatt Kovácsházán más a helyzet. Félő. hogy az ipartelepítésre fordítható anyagiak a iflözségekben szét. forgácsolódnak s a nagy vállalkozás emiatt eltolódik. Okosan, egy irányba kellene terelni az aktivitást a kovácsházi járásban is, hogy az anyagi lehetőségek ne forgácsolódjanak szét, hanem koncentrálódjanak. Ez a párt politikája, ez a politika kiállta az élet próbáját. Ennek alkalmazásával kapott modern nagyipart Orosháza: öblös- és húzott síküveggyárat, az , Alföldi Kőolai- és Gázipari Gépgyárat és így tovább. Elmondhatnánk ugyaiiezt Gyulára is, meg Szarvasra is. A szeghalmi példa ismeretes. Ezek a tények egyértelműen tanúsítják, hogy a párt megyei bizottsága mennyire következetesen szervezi az ipartelepítést, mennyire átgondolta azt, hogy modern nagyipar alakulhasson ki és ez a megye tájközpontjaiban épüljön fel. Az ipar áldását csak így élvezheti a tájkörzet lakossága. A városokba települt ipar ugyanis nemcsak Orosházáé. Szarvasé, hanem a környező községeké is, mert innen százak és ezrek járnak oda dolgozni. Ma. az anyagi lehetőségek koncentrációjának időszakában nem is szabadna arra gondolni, hogy a mezőkovácsházi járás iparosítását az eddigi gyakorlattól eltérő módon oldjuk meg. Az erők centralizálása a gyors ütemű fejlődés lendítője, s egyben lehetőség is a foglalkoztatottak arányában kialakult hátrányos helyzet gyors megszüntetésére. A hogyan a mezőgazdság egyes ágazatait nagyüzemi méretűvé növelik, úgy ezt kell tenni az iparban is. ha hosszú távon jelöljük meg az iparosodás szerepét és feladatát.' A párt ezekben az ügyekben perspektivikusan gondolkodik. A nagy tömegű árutermelés csak egy korszerűen szervezett és működtetett iparral képzelhető el. Ezt magukévá tették a Mezőkó- vácsházán dolgozó vállalatok, intézmények vezetői, alkalmazottai. Az ipartelepítés tehát elindult. egy mezőkovácsházi központú irályba. Ehhez kellene most a közös akarat, az együttes erő. az összefogás, hogy a megye délkeleti részének is legyen egy olyan ipari tájközpontja, mint a nyugatinak, az északnyugatinak és az északinak. Mezőkovács- házának ehhez a szerepkörhöz sajátos helyzete van. A választás is ezért gsett rá. Így most már a párthatározat megvalósítása kerül előtérbe, mely mögé pontosan az előbbi indokok alapján lenne ajánlatos felzárkóztatni a járásban működő pártszervezeteket, az államhatalom .helyi képviseleteit s mindazokat, akik ebből a nagy munkából hajlandók részt vállalni. Dupsi Károly Figyelem, áramszünet! * A DÉMÁSZ békéscsabai kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, bogy karbantartási munkák miatt Békéscsabán a.z alábbi helyeken és időpontokban áramszünetét tart: 1976. május 10-én: A Vörös Október sor — Pulszki u. — Bezerédi u. — Békési út — Berényi u. — Mokri út — Eper,ti vasút által határolt területen. 1976. május 11-én: A Mokri u. — Berényi u. — Szarvasi út — Trefort u. — Kisszik u. — Szerdahelyi u. — Bp. vasút által határolt területen. 1976. május 12-én: Kulich Gy. lakótelepen, valamint a Tolnai utcai lakásokban. 1976. május 13-án: A Bartók B. út — Temető sor — Tessedik u. — Partizán u. — Kereki sikátor — Kölcsey u. — Damjanich u. által határolt területen. Az áramszünet 6.30 h-tól 16.00 h-ig tart, ezalatt a hálózati berendezések feszültség alatt állónak tekintendők.
