Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

Harminc éve alakult meg a múzeumbarátok köre KGST-együttműködés az épületek alapozási módszereinek kidolgozásában Sokak számára talán a mú­zeum fogalma még ma sem je. lent mást kiállításokat befogadó terméknél. A régi korok doku­mentumait, értékeit gyűjtő, rendszerező iritézmény azonban az utóbbi néhány évtized alatt szinte alapjaiban változott ideg A múzeumok ajtajai kitárulkoz­tak; nemcsak tárlatokra és ki­állításokra, hanem előadásokra: egy-egy órára iskolai osztályokat és brigádokat látnak vendégül, és invitálják az egyéni érdeklő­dőket is. Mindezt úgy lehet meg­fogalmazni: a múzeum is belé­pett a közművelődés rendszeré­be. Ezt a kitárulkozást szolgálja a Békés megyei Múzeumi Szer­vezet keretében 197J-ban életre hívott Békés megyei Múzeum­barátok Köre. Titkárával, Beck Zoltán muzeológussal beszélge­tünk a kör jelenéről, jövőjéről. — A baráti kör 1973-ban ala­kult, szervezeti formában, hiva­talos ügyrenddel azonban csak 1974-től működik. Jelenleg 120'— 130 tagja van. az alapítók között több vállalat neve is szerepel, ugyanis nemcsak minden ér­deklődő lehet tagja a körnek, hanem úgynevezett jogi szemé­lyek, azaz ijzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények is. A tagok évi tagdíjat fizetnek, amelynek fejében a múzeumok, illetve a kör minden kiadványát megkapják, igazolványukkal díj- mfentesen látogathatják a me­gyei múzeumokat. A vállalatok­nak évente egyegy vándorkiál­lítást és egy-egy előadást bizto­sítunk. A körnek öt szekciója van, a néprajzi, a régészeti, a művészeti, a helytörténeti és a természettudományi-természet­védelmi szekciók. A baráti kör legfőbb szerve az általában no­vember 7*én ülésező közgyűlés. Ennyi minden szerepel tehát a megyei múzeumbarátok köré­nek névjegyén. Két évi szerve-1 zett munka azonban ennél sok­kal többet takar. Hónapról-hó- napra gyarapodik a taglétszám, a kör vezetőségének mégsem cél­ja a kampányszerű gyarapítás. Ezt a baráti kör célkitűzése in­dokolja: elősegíteni a muzeális emlékek megőrzését, a hagyomá­nyok ápolását, a múlt feltárását, s mindezt hozzáértő, bizonyos tudományos alapokat ismerő múzeumbarátok segítségével. Te­hát a minőségi munka az elsőd­leges, a taglétszám növelése csak ennek függvénye lehet. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a múzeumbarátok köre el­szigetelten, majdhogy nem ön­magának dolgozik. A rendezvé­nyeken a kör tagjainak kutatá­sai, gyűjtései eredményeképpen a nagyközönség is osztozhat a kör munkájában. így valósul meg az alapszabályzatban is megfo­galmazott elv: a múzeumi mun­ka tömegbázist nyer baráti kö­rének tagjai révén. A műmelékvédelmi, természet- és környezetvédejmi törvény megjelenése óta az elmúlt ko­rok. emberei által alkotott tár gyak, szellemi és manuális ér fékek megőrzése, a hagyomá­nyok ápolása, a- bennünket kö­rülölelő természeti világ védel­me fontos kérdéssé lépett elő. A felismerések törvénybe foglalása a baráti kör programjának is alapjait kéDezik. Az ez. évi tervezetet olvasva, erről bárki meggyőződhet. A ré­gészeti szekció például a tudo­mányos igényű ismeretterjesztés mellett arra is törekedik, hogy tagjai minél inkábbj kivehessék részüket az aktiig régészeti munkából. Az elmúlt évben a Vésztő melletti Mágor-halom, Battonyán az egjdcori bronzkori temetőben ástak — javarészt diákok. Az idei nyáron a két ásatást tovább folytatják. A ta­valyi zsadánvi néprajzi tábor si­kerességén tanulva, most Körös­RFKÉS MíCYElaííá^íPí 1976. MÁJUS S. nagyharsány népi hagyomány­világát tárják fel a résztvevők. A természettudományi szekciók tagjai is a tavaly elkezdett úton haladnak: az általános iskolás korúak a nyári hónapokban ter­mészetvédelmi táborozáson vesz­nek részt. A táborozás újabb színhellyel, újabb formával gaz­dagodik : Kétegyházán nemzeti­ségi-néprajzi tábor lesz. A táborozás egyik érdekes for­mája a baráti kör munkájának, de nem az egyetlen. Legalább ilyen érdekes és fontos a tagok folyamatos figyelőhálózata a vé­letlenül felbukkandó leletek megmentésére, másrészt a ma­gángyűjtemények feltérképezése, tárlatvezetések megrendezése, előadások tartása, a táiékozódást segítő bibliográfiák elkészítése. A Békés megyei Múzeumbará- tok Köre így teremt még köz­vetlenebb kapcsolatot a közön­ség és a múzeumok között. Ed­digi tevékenységük igen biztató. (Nemesi) Porszemnyi ügy. De micsoda indulatok! A gyűlölet az idegen arcát is megcsapja, ahogy belép Gyomán a Mátyás király út 30. számú ház udvarába. Rózsi néni veri a vasat. Egy szikár, 71 éves asszony. Indulat­tól izzik a szeme. Keze újra és újra a magasba lendül. A vas felvonyít, tépi az idegeket. — Az isten áldja meg kereszt­anyám, mit csinál? A kamrából jött a siránkozó hang. Vézna, mint a nád susogá- sa. — Végre felébredtél te nya. valyás. Szusszantva ejti le a kalapá­csot, s mégegyszer felüvölt a vas. — Hagyja már abba, mert megőrülök. Valami dühös elégedettség pásztázza be az asszony arcát. A megkeseredett diadalé. — Mikor takarodsz ki a há­zamból? — Maguk hoztak ide. — Hogy mi? Na még ilyet! Mi csak szivességből engedtünk be. — Idehívtak, aztán kiforgat­tak. Venyigesovány keze a magasba lendül. — Rosszhiszemű vagy, igen, igen. A bíróság megállapította. Kikezdtél minket ország-világ előtt. Azt pletykáltad, hogy én és a nagybátyád meg akartunk mérgezni. A komra ajtaja kinyílik. Egy svájcisapkás férfi áll a küszö­bön. Első pillanatra gyereknek tűnik, pedig már 41 éves. Ala­csony és testihibás. Neve Zöld Lajos. A kamra, ahol lakik néhány négyzetméternyi. Ágy, olaj kály­ha. asztal. Más nem is férne el benne. Asztalon gyertya, mert a villanyt kikapcsolták. Ablaka nincs. Zöld Lajos tele van szorongás­sal. Nehezen szedi össze gondo­latait, hogy elmondja kálváriáját. — Akkor kezdődött, amikor édesanyám meghalt. Négyen va­gyunk testvérek, d® én éltem ve­le. Halála után testvéreim úgy döntöttek, hogy eladják a házat Természetesen nekem el kellek költöznöm, mert üresen többért lehetett eladni. Testvéreim rá­beszélésére Rózsi néniékhez köl­töztem. Ök a riagynénémék. A bátyámnak keresztszülei. Hát én is annak szólítom őket, noha megtiltották. A kérdésre, hogy miért tiltot­ták meg, nem válaszol, csak le­gyint. — Az udvari szobát kaptam meg. Akkoriban nem veszeked­tünk. A Körösi Állami Gazda­A KGST-tagországok műszaki tudományos együttműködése a geotechnikai kutatásokra is ki­terjed; a közelmúltban adták át egymásnak az e téren elért eredményeket egyeztetésre, koordinálásra. A földmérő és talajvizsgáló vállalat is részt vesz az együttműködésben, s több kutatási eredményét már a gyakorlatban is alkalmazzák más tagországokban. A geotechnika tudományának fejlődése a nagyobb terhelést igénylő épületek megjelenésé­vel kapott lendületet, a 15—20 emeletes toronyházak, az óriás silók és más építmények ugyan­is a korábbiaknál körültekin­tőbb talajmechanikai vizsgála­tot igényelnek a többszörösen megterhelt alapozáshoz. Az ala­pozáshoz új módszerek is be­vezetésre kerültek, ilyenek a modernizált cölöpözési eljárá­sok. Magyarország talajviszonyai ugyancsak „szeszélyesek” — a szendvics rétegződésben gyak­ságban dolgoztam vasesztergá­lyosként. 1972-ben megbénult a fél oldalam. Mikor hazajöttem a kórházból, kirakták a holmimat a kamrába. — És a testvérei? — Amíg el nem adták a há­zat, addig jók voltak hozzám. Azt mondták, csak költözzem el, ők majd gondoskodnak rólam. A bátyám pénzt kapott a nagy­nénitől gépkocsira. Meg szokta őket látogatni,1 de hozzám még egyszer sem nézett be. hogy mi­lyen körülmények között élek. A nagynéném beperelt. Neki ügyvédje volt. Csakhogy vége legyen ennek a perpatvarnak, egyezséget kötöttem velük, hogy elköltözöm innen. De nem volt hova. Végül ki akartak tenni egy tanyára. Senki se kelt a védel­memre. senki se törődött velem. Ha Imre bácsi kezébe nem veszi az ügyet... Szemét elborítják a könnyek. Esetlenül áll a küszöbön. még §rra sincs ereje, hogy letörölje arcát. Két utcával arrébb lakik K. Tímár Imre. Noha tíz éve nyug­díjas, nem látszik meg rajta a kor. Nyugolt, megfontolt beszédű ember. De ahogy rátért Zöld La­jos ügyére, hansia felizzik. Ott vibrál benne a felháborodás. — Karácsony táján felkeresett egy munkásember. Hajdú Sándor. ‘Azt kérdi; Tímár bácsi lehet úgy bánni egy emberrel manapság, ahogy Zöld Lajossal bánnak? Aztán elsorolja, hogy mi történt. Utánajártam a dolognak. Hát mind igaz volt, amit Hajdú Sán­dor mondott. Zöld Lajos testvé­rei eladták a házat, mefeledkez- tek az ígéretről. hogy gondját viselik. A nagybátyja kizárta a lakásból és meg is verte. Télen Hajdú Sándor lakására járt me­legedni. Aztán még a kamrából is ki akarták lakoltatni, mégpe­dig egy elhagyott tanyára. Egy béna embert! A községben több vezetőt »felkerestem, hogy segít­senek. A tanács elnöke kijelen­ran 2—3 decíméterenként vál­takozik a talajösszetétel, így a geotechnikai szakembereknek különösen nehéz feladat .egy- egy nagy súlyú épület alapozá­sa. Egyik jól bevált módszer az úgynevezett franki cölöpözés; ennek lényege, hogy a földbe levert csövet betonnal töltik fel. legalul hagymaszerűén ki­szélesedik a cölöp, ily módon tovább növekszik teherbíró-ké­pessége, a 130 tonnát is köny- nyedén megtartja. Ilyen mód­szert alkalmaznak többek kö­zött a békásmegyeri lakótelep házainak alapozásánál is, de a franki cölöpözés már a Szov­jetunióban is bevezetés alatt áll és Bulgária is érdeklődik iránta. Másik hazai kutatási ered­ményt, az óriás siló alapozásá­nál nyert tapasztalatokat is át- j vették más KGST-országok. i A magyar szakemberek is [ hasznosítják más KGST-orszá­gok geotechnikai kutatási ered- I ményeit. tette, nem engedik, hogy Zöld Lajost kilakoltassák arra a ta­nyára. Igen ám, de ott volt a Szarvasi Járásbíróság ítélete. S a végrehajtási határozat is meg­született. Elmentem Gyulára. Dr. Kovács Ferenc, megyei • fő­ügyész, megígérte, hogy segíteni fog. Segített is. A bíróság ítéle­tének végrehajtását határozatlan időre felfüggesztették. — Miért vette magára ennek az ügynek a terhét? A válasz nagyon rövid. — Emberségből. És ebben a szóban összegződik K. Tímár Imre élete, a közösség­ért, az emberért vállalt felelőssé­ge. (1944-ben az illegális Kom­munista Párt tagja lett. A párt­ban végzett tevékenységéért endrődi elvtársaival együtt bíró­ság elé állították. A felszabadu­lás után több éven át irányítot­ta a Gyomai járási Tanács mun­káját.) — Csakhogy Zöld Lajos ügye még nem fejeződött be — szó­lal meg Imre bácsi. Az asztalon magnó. Zöld Lajos bekapcsolja. — Pusztulj a házamból — reccsen fel nagybátyja hangja. — A tanya, ahová Zöld Lajost ki akarták költöztetni. 10 kilo­méterre van a községtől. Sem kövesútja, sem villanya nincs. Valóságos taigetos egy beteg, magáról gondoskodni képtelen embér számára. Egyszóval ez nem megoldás. — mondja Me­gyeri Sándor, a gyomai tanács elnöke. Hogv mi lenne a megoldás? Szociális otthoni elhelyezés, al­bérlet, vagy OTP. Még egyik sem dőlt el. A testvérei ügyet sem vetnek Zöld Lajosra. Néha kap ugyan tőlük egy-egy okító leve­let, de biztató segítséget alig. Csak K. Tímár Imre viseli gond­ját. A lakásán menedékre talál. Ez enyhyíti keserűségét, de sor­sát nem oldja meg. Május 9: középdöntő a munkásbrigádok közművelődési vetélkedőjében Békés megye munkásbrigád­jainak közművelődési vetélke­dőjében az elődöntőből 66 csa­pat jutott tovább a május 9-én .rendezendő középdöntőbe. Bé­késcsabán, Gyulán, Orosházán, Telekgerendáson 9 helyszínen mérik össze tudásukat a ver­senyzők. Az igazságos küzde­lem érdekében szakáganként vetélkednek szakmai, politikai, irodalmi, színházi témákban. Az első helyezettek felelnek majd május 23-án a döntő kér­déseire. Tsz-rádió Budapest?! Korán kelő ember vagyok, s ébrenlétem perceit, óráit gyak­ran tölti ki a rádió egy-egy mű­sora. Falurádió — hallom gyakran, s azután figyelek: ilyen rendeletek, amolyan sza­bályzók, a jogszabály szerint, anyagbeszerzési nehézségek, a háztáji gazdaságok fokozott sze­repe ..., de inkább nem soro­lom tovább, helyette azt ’ írom, hogy minden olyan probléma, ami egy közös gazdaság körül létezik házon belül és azon kí­vül. Arról most nem kívánok me­ditálni, hogy vajon hány tsz- tag hallgatja ezeket a műsoro­kat (minden bizonnyal van rá megbízható statisztika),, inkább arról kívánok néhány szót ej­teni, hogy nem túlzottan tsz- centrikus-e ez a műsor, amely a falu rádiójának vallja ma­gát? A válasz kapásból megad­ható: a Falurádió és a szocia­lista magyar falu közé nagy hi­ba volna egyenlőségjelet tenni! Mert azért ezek a tsz-tagok nemcsak dolgoznak ám közös­ben és háztájiban, hanem a fa­luban élnek is, tehát szórakoz­nak, művelődnek, moziba és kultúrrendezvényekre, könyv­tárba és iskolába járnak, újsá­got és folyóiratot olvasnak, kö­rökbe (pávakör) és szakkörök­be (kézimunka) tömörülnek, hogy tartalmasabban teljenek a hosszú őszi esték. Sőt! Be­dolgozóként fehérneműt varr­nak, kosarat fonnak, szőnyeget szőnek... A rádióműsor címe lenne hát rosszul választott? Ügy érzem — ezen túlmenően — 'többről van szó. Szemléletbeli fogyaté­kosságról, az egyoldalú infor­mációban rejlő veszélyről, az egész helyett a rész bemutatá­sának elégtelenségéről. Mert azt már le sem merem írni, hogy a tsz-tagok között (különösen a gépek körül) örvendetesen egy­re több a fiatal, a KlSZ-korosztá- lyú fiatal, akik szórakozni is szoktak (főleg, ha van hol!) . .. Száz szónak is egy a vége: üd­vös lenne, ha a Falurádió, va­lóban a falu rádiója lenne, örö­meinek és gondjainak okos szó­szólója, életképeinek felvillan- tója, egészséges átformálódásá­nak segítője, annak az útnak az összegzője lenne, amit a magyar paraszt naponta tesz meg azért, hogy mind külcsinben, mind belbecsben felnőjön megválto­zott feladatához, melynek vég­eredményeként nemcsak a szo­cialista mezőgazdaság és em­bereszmény fölénye mérhető, hanem az a roppant átalakulás is, mely — ha helyenként las­sabban is, mint azt az igények megkövetelnék — a város és a falu közötti lényeges különbség elmosódását, majd megszűnését eredményezi. S mindezt tenné olyan szin­ten, mint ahogy most a közös gazdaságok életét bemutatja. Szilárd Adam Serédi János Szövetkezetünk újkígyósi bútorboltjában modern • lakószobák, szekrénysorok, gyermek és felnőtt hevcrők nagy választékával várjuk kedves Egy svájcisapkás férfi a küszöbön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom