Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-07 / 107. szám
Á szocialista demokrácia szerepe és jelentősége A fejlett szocialista társadalom építését irányítva, pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú, egyenlő fontosságú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valamennyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: „Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializmus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.” . A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a továbbiakban is állami keretek* között megy végbe. Nem vallunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus elmélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam szereoének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg: meggyőződésünk szerint szocialista államunk semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításában, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nemzedék nevelésében és az egész lakosság gondolkodásmódjának formálásában. A XI. kongresszus határozata ezért egyértelmű világossággal leszögezi: „Államunk a szocialista építés fő eszköze.” Az állam szerepe Osztálytartalmát tekintve nép- j köztársaságunk — mint ismeretes — a munkásosztály hatalma, | uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartása. a szocialista vívmányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellentétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az, hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje szocialista demokráciánknak. A jelenlegi körülmények között ugyanakkor még erőteljesebben kibontakozik annak a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem is elsősorban az erőszak”. Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális nevelés; szerepe ezeken a területeken növekszik tovább a következő években. Osz- tálytartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél nagyobb részét igyekszünk közvetlenül bevonni az ügyek eldöntésébe, intézésébe, irányításába. Ez az államélet, s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztéséinek fő útja, iránya. Tartalmi kérdés A nemzetközi eszmei harcnak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a demokrácia értelmezése. A polgári — kispolgári nézetek hívei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja szerint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresszuson — „egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó figyelmet a társadalmi és állami intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesítésére. De a szocialista demokrácia érvényesülését, fejlettségét elsősorban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a munkásosztály alapvető politikai érdekei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségei vannak a munkások- | nak, a dolgozóknak. A szocialista demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel; a dolgozóknak a Közügyek eldöntésébe történő bevonása jelentékenyen segíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldását. Ezért most. amikor a gazdasági építés feladatai bizonyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkíteni kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. Elutasítjuk az olyan felfogást. amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne, amit csak akkor eng'ídhetünk meg magunknak, ha nincsenek különösebb gondok, feszültségek. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyobb szükség van arra, hogy széles társadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. Társadalmi életünk valameny- nyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van tehát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra. Ezért az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmaradás mutatkozik. Ebbői kiindulva fordítunk most különleges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utóbbi években a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munkahelyi. demokrácia érvényesülése nemcsak a termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon levő munkásosztály vezető szerepének érvényre jutásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus elmélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének további erősítésétől. Egyetlen társadalmi folyamat, így az államélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spontán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elengedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és irányítja hazánkban az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibontakozásához. Gyenes László Kiváló könyvtár, kiváló művelődési otthon Harmadik alkalommal hirdette meg a kiváló közművelődési könyvtár és a kiváló művelődési otthon pályázatot az Állami Ifjúsági Bizottság, a Hazafias Népfront, a Kulturális Minisztérium. a KISZ és a SZOT 1975- ben. A benevezett intézmények munkáját 1976. december 31-ig értékelik ez alkalommal. Alap- követelmény a közművelődési határozat minél jobb megvalósítása, s a többi feladatok mind ebből következnek. A könyvtáraink közül részt vesz a pályázaton békési, csa- bacsűdi, dévaványai, csorvási, gyomai, kondorosi, nagyszénási, újkígyósi, okányi, sarkadi és vésztői, a művelődési házak közül az endrődi, eleki, gyulai, orosházi művelődési ház és ifjúsági ház a medgyesegyházi, nagyszénási, szeghalmi, sarkadi és a békéscsabai ifjúsági és úttörőház. Eredményhirdetés 1977. április 4-én lesz. A megkülönböztető címet elnyert intézmény 1979. december 31-ig viselheti a kiváló nevet. Nevelők napja Orosházán Május 5-én. szerdán a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága nevelők napját ren- dezett Orosházán. Az egész napos szakmai rendezvényen Sárdi Lajos. a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének titkára az időszerű szakszervezeti munkáról tartott előadást a megjelenteknek, majd Bánffy György színművész ' Édes-érdes anyanyelvűnk című nagy sikerű előadása következett. A programban a megyei pedagógus női f énekkar is közönség elé lépett. ! Utón a félmillióhoz A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárában 197a- ben nagyarányú rekonstrukció kezdődött, melynek célja a kerékpár-. illetve alkatrészgyártás megduplázása. A lervezctt évi 500—600 ezer kerékpár gyártásához 380 új nagy teljesítményű gépet helyeznek üzembe. Képünk a kerékpárüzemben készült, ahol máris könnyebben megy a munka az új küllöfúzö és ke- rékccnlírozó gépeken (MTI Fotó — Fehér József — KS) Egységes rendszer A demokratizmus természetesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem tévesztjük össze a fegyelmezetlenség „szabadságával”. Lenin előbb idézett gondolatmenetében a munkáshatalom lényegéről szólva kiemelte a fegyelmezettség és a szervezettség jelentőségét A szocialista demokrácia — Kádár Jánosnak a budapesti párt- aktíva-értekezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk. FIATALOK, FIGYELEM! A Békés megyei Patyolat Vállalat korszerű, új üzemebe KELMEFESTŐ, VEGYTISZTÍTÓ szakmára 8 ájtalános iskolai végzettségű T fiatalok jelentkezését várja. Békéscsaba, Vandháti út 1. Amatőrök fóruma Szenvedélyes viták, biztató kísérletek s a közönség egyre növekvő érdeklődése jellemzi amatőr művészeti mozgalmunk jelenét. Néha ugyan a statisztika jelzi némely szakág apályát, szerencsére túljutott e mozgalom azon, hogy valóságos értékét az együttesek pillanatnyi száma határozza meg. S ez nagyon is fontos. Mert nem arról kell beszélnünk ma már, hogy az amatőr együttes léte az érdem. Éppen a mozgalom hűséges együttesei állították a mércét azzal, hogy presztízst szereztek, teret vívtak ki maguknak a művészeti élet egészében. A szemlélőre .szebb és nehezebb dolog vár tehát — a minőség meghatározása. A minőség egyik fontos mutatója e mozgalom közösségi jellege. Akár a versmondók, szólótáncosok, énekes szólisták köréből vesszük is a példát. többnyire azt tapasztaljuk, hogy egy irodalmi színpadi egy néptánccsoport vagy egy kórus bocsátotta” útra a szólistát. Éppen ezért sikere, vagy sikertelensége sem magánügy csupán, izgulnak. szurkolnak érte ...'S ebben a közösségi „mikroklímában” lehet honos igazán a kritikus szellem, az őszinte társiasság. Az együttes belső „zsűrizéseinek” szigorúsága, következetessége a legjobb fedezete annak, hogy a csoportok képesek legyenek a közös produkció önértékelésére is. S talán ezért is van az. hogy a produkcióteremtő közösség és a. közönség egyre jobban közelit. Amit e gazdag mozgalom sokszínű formanyelvén tolmácsolni akar, az nem „műkedvelő széplelkek” ügye, hanem társadalmi, politikai indíttatású mondanivaló. S csak az ilyen produkciók képesek arra, hogy megteremtsék a folytonosságot, hogy szerves részévé váljanak annak az útnak, amelynek mérföldkövei például a reformkor haladó nemzeti gondolatait hordozó dalegyletek, avagy a két világháború közötti proletárköltészet és a politikai ismeretterjesztést egyaránt fölvállaló munkásszinjátszók nagy alkotásai voltak. A jelen természetesen nem ad okot a felhőtlen derűlátásra, miként ez a győri Műhely 76 vitáin is kiderült. A viták eilen természetesen kár lenne hadakozni, a felvetett kérdések viszont csak a színpadon és a pódiumon kapnak végső feleletet. A tapasztalatcserék rendkívül sok gondot állíthatnak reflektorfénybe, és sok értékes eredményt összegezhetnek. Bízunk abban, hogy a televízió „Közművelődés — közelről” című sorozata ezekből jó néhányat az országos közvélemény elé tár majd. A legfontosabb mégis az. hogy az amatőrökről szóló vitákban mind többször produkciók formájában fejthessék ki véleményüket az együttesek. Magyarán: még több. még hasznosabb szereplési alkalom kellene. Még több fórum! Szétrobbanhatnak formák, kezdődhetnek merész útkeresések, fittvet hányhatnak konvencióknak — a szereplés igénye. a taps öröme sohasem mellőzhető. Természetesen sokféle szervezett. akciószerű rendezvénvt, nályázatot. fesztivált és találkozót említhetnénk, amelyik mind azt bizonyítja, hogy nem vagyunk híiával a megértés alkalmainak. Félő azonban, hogy mindig az élmezönv jut a rangos nóHiumhoz. s nem minden szakágban biztosított a to-
