Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-07 / 107. szám
Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést tartott az ÉTÉ megyei csoportja Az Építőipari Tudományos Egyesület (bitiis) Békés megyei csoportja május 4-én tartotta vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését, melyen Korek Ferenc elnök számolt be a csoport elmúlt négyévi munkájáról. Elmondta egyebek között, hogy a taglétszám 216-ról 270-re emelkedett. A tagság 30 százaléka műszaki vagy közgazdasági, egyetemi, főiskolai. 70 százaléka középiskolai végzettségű. Hét jogi tagvállalata van a csoportnak. A tagság négy év alatt számos rendezvényen bővítette ismereteit. Jelentősek voltak az évenként szervezett műszaki-fejlesztési hónap keretében tartott előadások, a rendszeres szakmai tájékoztatók, a továbbképzések és a különféle bemutatók. A csoport közreműködött két országos jellegű nagy rendezvény előkészítésében és megtartásában i*. Az egyik Az építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesztési tendenciái a KGST-álla- mokban című, egy hétig tartó konferencia és nemzetközi gép- kiállítás volt. A másikat, Az alföldi városok fejlesztési kérdései tárgyú konferenciát az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. az ÉTÉ és a városi tanács szervezte Békéscsabán. A csoport kerámiapaneles munkabizottságának fontos sze. repe volt az országosan Békés megyében alkalmazott kerámiapaneles lakásépítési technológia kialakításában, megvalósításában és továbbfejlesztésében. Jelenleg a pécsi típusú kerámiapaneles, többszintes és középmagas lakóépületek kialakításában és a poligonüzem rekonstrukciójában működik közre. Eredményesen dolgozott a köz- gazdasági és a mezőgazdasági építészeti szakosztály is. A szakmai ismeretek bővítését. a látókör szélesítését segítették elő az évenként két alkalommal szervezett tanulmányutak. A csoport kapcsolatot teremtett a zrenjanini jugoszláv testvérszervezettel, s ennek keretében tapasztalatcsere-látogatásokra került sor. Az 1976. évi munkaterv — az eddigiekhez hasonlóan — egyebek közt a beruházási tevékenység hatékonyabbá tételének, a megyei építőipar korszerűbb anyagi és technikai bázisa megvalósításának, szakmai továbbképzéssel és tanácsadással az üzem- és munkaszervezés javításának. a tudományos kutatási eredmények megismertetésének elősegítését írja elő. A beszámolót Vita követte, majd megválasztották a vezetőségi tagokat és az ÉTÉ IX. közgyűlésének küldötteit. Az elnök ismét Korek Ferenc, a Békés megyei ÁÉV igazgatója, a titkár Nagy Sándor, az ÁÉV osztályvezetője, a szervező titkár Rokszin Mihály, az AGRO- BER létesítményfelelőse lett. Reszortfelelősöknék Dancsó Ferencet, a Békés megyei Beruházási Vállalat osztályvezetőjét, Kruzslitz Tibornét, a Békés megyei Tervező Vállalat osztály- vezetőjét, Borbola Lászlót, a vállalat építész-tervezőjét és Papp Jánost, a beruházási vállalat igazgatóját választották meg. Az ÉTÉ közgyűlésén 8-an képviselik majd a megyei csoportot. P. B. Anyanyelvi fórum Békéscsabán Ma, pénteken délután 4 órától a TIT városi székhazában dr. Grétsy László tudományos osztályvezető a reklám nyelvének jellegzetességeivel ismerteti meg a hallgatókat. A magyar nyelv hetének nagyszabású rendezvénye lesz az anyanyelvi fórum, amely ma este 19 órakor kezdődik a TIT Értelmiségi Klubjában: „Tessék kérdezni, a nyelvészek válaszolnak” címmel dr. Grétsy László, dr. Gulya János és dr. Lőríncze Lajos várják a nyelvi problémák, nyelvhelyességi kérdések felvetését. Holnap, május 8-án, szombaton délelőtt 9 órától a 611-es Szakmunkásképző Intézetben hasonló rendezvényen találkozik dr. Grétsy László az iskola tanulóival és az érdeklődőkkel. Szarvason május 7-én, pénteken délután 3 órakor az óvónőképzőben dr. Gulya János tart előadást A magyar észjárás a magyar nyelvben címmel. Halszaporíl-ás — üvegben , , A vizsgálat lazárult, felejtsük el?' * Fiatal pedagógusok helytállása megyénkben Ha nem olvasom el a Magyar Nemzet április 21*i számában közölt vezércikket, talán a mai napig sem értesülök .arról, mikor és hol jelent meg az a tanulmány, amelyet a szegedi József Attila Tudományegyetem két docense, dr. Nagy József és dr. Veczkó József készített 1974- ben. Békés megyében is megvizsgálták azoknak a fiatal pedagógusoknak az iskolai helytállását, akik 1968 és 1972 között fejezték be egyetemi tanulmányaikat magyar, történelem, orosz és német szakon Szegeden. Mi volt e vizsgálat célja? A két kutató a következő kérdésekre kívánt feleletet kapni: Milyen a fiatal pedagógusok politikai. és erkölcsi magatartása és szakmai felkészültsége? Milyen a közéleti aktivitásuk és milyen színvonalon áll a hivatástudatuk? A felmérés sokrétűségére jellemző. hogy a számos kérdőíven, adatlapon, munkahelyi jellemvábblépés lehetősége, a felúií- tás módja, az előrelépés „zöld útja”. Az amatőr művészeti mozgalomban különösen veszélyes az. ha valamelyik együttes úgy véli, hogy bérelt helye van az élvonalban. Évről évre új tartalékok tárulnak fel. Új együttesek jelentkeznek, „alvónak” vélt kis községekben támad fel a — szereplési kedv. Az elmúlt évi művészeti szemlék amatőrök tízezreit mozgatták meg országszerte, s az idén ez a szám növekedni látszik. Az együttesek számítanak a megméretés kiemelkedő alkalmaira, készülnek rá nagy szorgalommal. S néhány év apálya után — egyre inkább készül a közönség is. A szemle önmagában véve mégsem ad okot a teljes elégedettségre. Anélkül tehát, hogy értékeit megszüntetnénk, érdemes gondolkodni, főleg a szakági vezetőknek, a jobb hasznosításán. Ügy vélem, egy-egy szemle-periódus tapasztalatainak feldolgozása, a mozgalmi, 1 művészeti értékek felmérése még korántsem olyan eredmé- r.ves és következetes. mint amilyenre egy ilyen nagyszabású akció lehetőséget kínál. Még szorosabban, még szervesebben kellene ráépülniük minderre a továbbképzéseknek is. Természetesen minden szemlét bíráló bizottság néz végig, s tartanak utána értékelést is. Azon is érdemes gondolkodni, hogy az évenként ismétlődő szemlék még jobban kapjanak aktuális ■ tartalmat a sztereotip egyformaság helyett. Hiszen a tavasz a politikai társadalmi ünnepek időszaka. Jó. ha összetalálkozik a kettő. De nem csupán azért kell létrehozni — teszem azt — egy irodalmi színpadot, hogy a közösségi ünnepélyeken műsort adjon, hanem úgy kell működtetni, hogy az ünnep köszöntésére is méltó legyen. S ez már minőségi különbség! A viták alapkérdése úgy hiszem eldőlt. Az amatőr művészeti mozgalom nem a hivatásos ellenére, s még csak nem is pótlására létezik. Igaz ugyan, hogy nincs merev határ, s nem egy irodalmi színpad „nevelt” hivatásos művészt. Ez erénye mindenképpen, de nem a lényege. Közösségi jellege, értékgyarapitó és értékadó sodrása alkalmassá tette arra, hogy közművelődési rendszerünk szerves része legyen. S az a tény, hogy mégis van vi- t a tkozni valónk róla, mindenképpen súlyát, fontosságát jelzi. Tröszt Tibor zésen kívül feldolgozták a volt hallgatók középiskolai és egye- temi pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat és sor került egyéni beszélgetésekre is. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy jó a fiatal pedagógusok ideológiai felkészültsége és többségük aktívan részt vesz a közéletben. Ami szakmai képzettségüket illeti, kiderült, hogy „az egyes szaktanszékek még mindig nincsenek tekintettel az iskolai követelményekre. Ezért is fordulhat elő, hogy a fiatal tanár egyetemi szintű nyelvtörténeti „kiselőadásokat” tart. ahelyett, hogy a beszélt nyelvet tanítaná”. Saját gyakorlatomból tudom, hogy teljesen fölösleges volt több éven át .gyötörni” a hallgatókat nyelvtörténeti stúdiumokkal, amikor nincs mód és lehetőség velük a középiskolákban foglalkozni. Sokkal jobb lett volna helyettük több nyelvgyakorlati és módszertani foglalkozást beiktatni a tanrendükbe. * * * Fehér foltnak számít az egyetemi képzési rendszerben az iskolai adminisztráció és a tanórán kívüli nevelő-szervező munka. Az iskolákban alakult érdeklődési körök, szakkörök, de maguk a tanítási órák is feltételezik azokat a pedagógusokat, akik jártasak a film-, színház-, televízió- és zene-esztétikában, akik folklorisztikai és képzőművészeti ismeretekkel rendelkeznek. Természetesen nem lehet mindent az egyetemtől várni, mert az önképzés is nagyon jó, bevált módszer a tudás megszerzésére. A vizsgálat folyamán kiderült az is, hogy a fiatal pedagógusok fáradékonyak; sem fizikailag,' sem ideigleg nincs kellő edzett- segük a pályakezdéshez. Valószínű, sok igazság rejlik ebben, de arról már nem szól a „fáma ', hogy miért? Magam is tapasztaltam, hogy több iskolában a szociális és beilleszkedési gondokkal küzdő fiatal tanárt nagyon sok társadalmi munkával terhelik. Szerencsére van ellenpélda is: amikor nem dobják bele azonnal a „mélyvízbe”, hanem hagyják, hogy fokozatosan ismerkedjen meg az iskola oktatási-nevelési feladataival és belső életével.. Az is .ió, ha a pályakezdő tanárt egy-két évig nem bízzák meg osztályfőnöki teendőkkel, ugyanis talán ez jelenti a legtöbb adminisztrációs munkál. Az iskola vezetői részbén elmarasztalták az egyetemi felvételi rendszert, mert még most sem veszi kellőképpen figyelembe a rátermettséget. Nem ritka a labilis idegrendszerű, a fiatalokkal szemben rideg. merev magatartást tanúsító tanár. Itt szertnék utalni Kóbor Isván egyik cikkére, amely a Valóság 1975 7. számában jelent meg. A szerző azt javasolja, hogy a középiskolai és egyetemi (főiskolai) felvételi eredményeket értékelő pontok mellett a pályaalkalmasságot, és a rátermettséget is pontozni kellene. Sajnálatos, hogy a Volt hallgatóink iskolai helytállása című tanulmány csak a nehezen hozzáférhető Felsőoktatási Szemlében jelent meg. Jó lett volna — akár sokszorosított formában is — eljuttatni valamennyi iskolának és ily módon az igazgatókon és szakfelügyelőkön kívül valamennyi gyakorló tanár megismerhette volna e nagyon tanulságos felmérés tanulságait és tapasztalatait. Ha iskoláról esik szó, ne csak tanár-diák. hanem oktatási vezetők-tanárok viszonylatában is beszéljünk a demokratizmusról. Éppen azokat a fiatal pedagógusokat nem tájékoztatták a vizsgálat eredményeiről, akik pedig szívesen vállalták a „kísérleti nyúl” szerepét. Bukovimzky István Aszfaltrajz-verseny Békésen A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Békés megye városaiban aszfalt-rajzversenyt hirdetett a városok és a környékbeli iskolák tanulói számára. A. rajzversenyen a résztvevőknek . a kőműves, esztergályos, szövő, eladó és más szakmákat kellett rajzban kifejezni. Május 5*én, Békésen zajlott le a negyedik verseny huszonhét ügyes kezű pajtás részvételével. A zsűri hét versenyző müvét ítélte méltónak arra, hogy alkotóik a megyei versenyen is indulhassanak május 23-án. A hét békési pajtás: Erdélyi Julianna, Lioták Zsolt, Szántó Sarolta, Szabó Tibor, Szedő Iliiké, Gábor László és Szabados István a békési 1-es, 2*es és a 3. sz. általános iskolák tanulói. A százhalombattai Tempe- ráitvizü Halszaporító Gazdaságban kezdődik a keltetés. Az úgynevezett Zugger üvegekben áramló meleg víz kelteti ki a halikrákat. Az ivadékokat többségükben egynyaras korukban szállítják a halastavakba. A FAO támogatásával létrehozott keltetőlelep a hőerőműtől kapja a meleg vizet. Ponty, harcsa, csuka, kecsege, vicsege, süllő, ragadozó ón és három növényevő halfaj található a kcltetöcsar- nokban. illetve a tógazdaságban. Képünkön: a keltetőcsarnok (MTI Fotó — Jászai Csaba — KS) Segítsenek nekik! Az ÁFOR-tól kérjük, mégpedig a fűtőolajkút-kezelők nevében, akik a karjukban rejlő izomenergia segítségével arra kényszerülnek, hogy naponta két-háromezer liter olajai púm. páljanak kannákba, hordókba. Emberfeletti ez a munka, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kútkezelők zöme nő. Különösen nagy a megterhelésük napjainkban, amikor literenként 60 fillérrel olcsóbban árusítják a tüzelőolajat, s sokan igyekeznek ezt a lehetőséget kihasználni, hogy időben; olcsóbban biztosítsák téli szükségletüket. (Utalványokat is beváltanak, s így az ügyfélforgalom erősen megnőtt!) Egyszerűen nem akarjuk elhinni, hogy egy ilyen nagy vállalatnál problémát jelenténe egy 400^-500 forint értékű villanymotor felszerelése, mely gombnyomásra működtetné a szivattyút, kímélve az embert, akiért a technika van. Van, de mégsem szolgálja! Vajon miért? Nem rosszul értelmezett takarékosságról van szó? Lehet. De. az is lehet, hogy csupán az odafigyelés hiányzik, amit nemtörődömségnek is nevezhetnénk. Biztos vagyok benne, ha három nap alatt kellene egy tízezer literes tartályt kipumpálni annak, akin e berendezések felszerelése mii lile — a negyedik napon már helyükre kerülnének a villanymotorok. A lassan múló izomláz arra figyelmeztetne, hogy törődjünk többet — mások egészségével, s gazdálkodjunk okosabban erőnkkel, a mások erejével is. például úgy, hogy gyakrabban használjuk — eszünk mellett — a szívünket is! Szilárd Ádám 5 ÍHínusu, 1976 MÁJUS
