Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést tartott az ÉTÉ megyei csoportja Az Építőipari Tudományos Egyesület (bitiis) Békés megyei csoportja május 4-én tartotta vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését, melyen Korek Fe­renc elnök számolt be a csoport elmúlt négyévi munkájáról. El­mondta egyebek között, hogy a taglétszám 216-ról 270-re emel­kedett. A tagság 30 százaléka műszaki vagy közgazdasági, egyetemi, főiskolai. 70 százaléka középiskolai végzettségű. Hét jogi tagvállalata van a csoport­nak. A tagság négy év alatt számos rendezvényen bővítette ismere­teit. Jelentősek voltak az éven­ként szervezett műszaki-fejlesz­tési hónap keretében tartott elő­adások, a rendszeres szakmai tájékoztatók, a továbbképzések és a különféle bemutatók. A cso­port közreműködött két országos jellegű nagy rendezvény előké­szítésében és megtartásában i*. Az egyik Az építőipari szállító- és anyagmozgató gépek fejlesz­tési tendenciái a KGST-álla- mokban című, egy hétig tartó konferencia és nemzetközi gép- kiállítás volt. A másikat, Az al­földi városok fejlesztési kérdé­sei tárgyú konferenciát az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium. az ÉTÉ és a városi tanács szervezte Békéscsabán. A csoport kerámiapaneles munkabizottságának fontos sze. repe volt az országosan Békés megyében alkalmazott kerámia­paneles lakásépítési technológia kialakításában, megvalósításá­ban és továbbfejlesztésében. Je­lenleg a pécsi típusú kerámia­paneles, többszintes és közép­magas lakóépületek kialakításá­ban és a poligonüzem rekonst­rukciójában működik közre. Eredményesen dolgozott a köz- gazdasági és a mezőgazdasági építészeti szakosztály is. A szakmai ismeretek bővíté­sét. a látókör szélesítését segí­tették elő az évenként két al­kalommal szervezett tanulmány­utak. A csoport kapcsolatot te­remtett a zrenjanini jugoszláv testvérszervezettel, s ennek ke­retében tapasztalatcsere-látoga­tásokra került sor. Az 1976. évi munkaterv — az eddigiekhez hasonlóan — egyebek közt a beruházási tevé­kenység hatékonyabbá tételé­nek, a megyei építőipar korsze­rűbb anyagi és technikai bázisa megvalósításának, szakmai to­vábbképzéssel és tanácsadással az üzem- és munkaszervezés ja­vításának. a tudományos kuta­tási eredmények megismerteté­sének elősegítését írja elő. A beszámolót Vita követte, majd megválasztották a veze­tőségi tagokat és az ÉTÉ IX. közgyűlésének küldötteit. Az el­nök ismét Korek Ferenc, a Bé­kés megyei ÁÉV igazgatója, a titkár Nagy Sándor, az ÁÉV osztályvezetője, a szervező tit­kár Rokszin Mihály, az AGRO- BER létesítményfelelőse lett. Reszortfelelősöknék Dancsó Fe­rencet, a Békés megyei Beruhá­zási Vállalat osztályvezetőjét, Kruzslitz Tibornét, a Békés me­gyei Tervező Vállalat osztály- vezetőjét, Borbola Lászlót, a vál­lalat építész-tervezőjét és Papp Jánost, a beruházási vállalat igazgatóját választották meg. Az ÉTÉ közgyűlésén 8-an képvise­lik majd a megyei csoportot. P. B. Anyanyelvi fórum Békéscsabán Ma, pénteken délután 4 órá­tól a TIT városi székhazában dr. Grétsy László tudományos osz­tályvezető a reklám nyelvének jellegzetességeivel ismerteti meg a hallgatókat. A magyar nyelv hetének nagyszabású rendezvé­nye lesz az anyanyelvi fórum, amely ma este 19 órakor kez­dődik a TIT Értelmiségi Klub­jában: „Tessék kérdezni, a nyelvészek válaszolnak” cím­mel dr. Grétsy László, dr. Gu­lya János és dr. Lőríncze La­jos várják a nyelvi problémák, nyelvhelyességi kérdések felve­tését. Holnap, május 8-án, szom­baton délelőtt 9 órától a 611-es Szakmunkásképző Intézetben hasonló rendezvényen találko­zik dr. Grétsy László az iskola tanulóival és az érdeklődőkkel. Szarvason május 7-én, pénte­ken délután 3 órakor az óvó­nőképzőben dr. Gulya János tart előadást A magyar észjárás a magyar nyelvben címmel. Halszaporíl-ás — üvegben , , A vizsgálat lazárult, felejtsük el?' * Fiatal pedagógusok helytállása megyénkben Ha nem olvasom el a Magyar Nemzet április 21*i számában közölt vezércikket, talán a mai napig sem értesülök .arról, mikor és hol jelent meg az a tanulmány, amelyet a szegedi József Attila Tudományegyetem két docense, dr. Nagy József és dr. Veczkó József készített 1974- ben. Békés megyében is meg­vizsgálták azoknak a fiatal pe­dagógusoknak az iskolai helyt­állását, akik 1968 és 1972 között fejezték be egyetemi tanulmá­nyaikat magyar, történelem, orosz és német szakon Szege­den. Mi volt e vizsgálat célja? A két kutató a következő kérdé­sekre kívánt feleletet kapni: Milyen a fiatal pedagógusok po­litikai. és erkölcsi magatartása és szakmai felkészültsége? Mi­lyen a közéleti aktivitásuk és milyen színvonalon áll a hiva­tástudatuk? A felmérés sokrétűségére jel­lemző. hogy a számos kérdőíven, adatlapon, munkahelyi jellem­vábblépés lehetősége, a felúií- tás módja, az előrelépés „zöld útja”. Az amatőr művészeti mozgalomban különösen veszé­lyes az. ha valamelyik együt­tes úgy véli, hogy bérelt helye van az élvonalban. Évről évre új tartalékok tá­rulnak fel. Új együttesek je­lentkeznek, „alvónak” vélt kis községekben támad fel a — szereplési kedv. Az elmúlt évi művészeti szemlék amatőrök tízezreit mozgatták meg or­szágszerte, s az idén ez a szám növekedni látszik. Az együtte­sek számítanak a megméretés kiemelkedő alkalmaira, ké­szülnek rá nagy szorgalommal. S néhány év apálya után — egyre inkább készül a közön­ség is. A szemle önmagában véve mégsem ad okot a teljes elége­dettségre. Anélkül tehát, hogy értékeit megszüntetnénk, érde­mes gondolkodni, főleg a szak­ági vezetőknek, a jobb haszno­sításán. Ügy vélem, egy-egy szemle-periódus tapasztalatai­nak feldolgozása, a mozgalmi, 1 művészeti értékek felmérése még korántsem olyan eredmé- r.ves és következetes. mint amilyenre egy ilyen nagyszabá­sú akció lehetőséget kínál. Még szorosabban, még szervesebben kellene ráépülniük minderre a továbbképzéseknek is. Termé­szetesen minden szemlét bíráló bizottság néz végig, s tartanak utána értékelést is. Azon is érdemes gondolkod­ni, hogy az évenként ismétlődő szemlék még jobban kapjanak aktuális ■ tartalmat a sztereo­tip egyformaság helyett. Hi­szen a tavasz a politikai társa­dalmi ünnepek időszaka. Jó. ha összetalálkozik a kettő. De nem csupán azért kell létre­hozni — teszem azt — egy irodalmi színpadot, hogy a kö­zösségi ünnepélyeken műsort adjon, hanem úgy kell működ­tetni, hogy az ünnep köszönté­sére is méltó legyen. S ez már minőségi különbség! A viták alapkérdése úgy hiszem eldőlt. Az amatőr mű­vészeti mozgalom nem a hi­vatásos ellenére, s még csak nem is pótlására létezik. Igaz ugyan, hogy nincs merev határ, s nem egy irodalmi színpad „nevelt” hivatásos művészt. Ez erénye mindenképpen, de nem a lényege. Közösségi jellege, értékgyarapitó és értékadó sod­rása alkalmassá tette arra, hogy közművelődési rendsze­rünk szerves része legyen. S az a tény, hogy mégis van vi- t a tkozni valónk róla, minden­képpen súlyát, fontosságát jel­zi. Tröszt Tibor zésen kívül feldolgozták a volt hallgatók középiskolai és egye- temi pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat és sor került egyéni beszélgetésekre is. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy jó a fiatal pedagógusok ideológiai felké­szültsége és többségük aktívan részt vesz a közéletben. Ami szakmai képzettségüket illeti, kiderült, hogy „az egyes szak­tanszékek még mindig nincse­nek tekintettel az iskolai köve­telményekre. Ezért is fordulhat elő, hogy a fiatal tanár egyete­mi szintű nyelvtörténeti „kiselő­adásokat” tart. ahelyett, hogy a beszélt nyelvet tanítaná”. Saját gyakorlatomból tudom, hogy teljesen fölösleges volt több éven át .gyötörni” a hall­gatókat nyelvtörténeti stúdiu­mokkal, amikor nincs mód és lehetőség velük a középiskolák­ban foglalkozni. Sokkal jobb lett volna helyettük több nyelvgya­korlati és módszertani foglalko­zást beiktatni a tanrendükbe. * * * Fehér foltnak számít az egye­temi képzési rendszerben az is­kolai adminisztráció és a tan­órán kívüli nevelő-szervező munka. Az iskolákban alakult érdeklődési körök, szakkörök, de maguk a tanítási órák is feltéte­lezik azokat a pedagógusokat, akik jártasak a film-, színház-, televízió- és zene-esztétikában, akik folklorisztikai és képzőmű­vészeti ismeretekkel rendelkez­nek. Természetesen nem lehet mindent az egyetemtől várni, mert az önképzés is nagyon jó, bevált módszer a tudás meg­szerzésére. A vizsgálat folyamán kiderült az is, hogy a fiatal pedagógusok fáradékonyak; sem fizikailag,' sem ideigleg nincs kellő edzett- segük a pályakezdéshez. Való­színű, sok igazság rejlik ebben, de arról már nem szól a „fáma ', hogy miért? Magam is tapasz­taltam, hogy több iskolában a szociális és beilleszkedési gon­dokkal küzdő fiatal tanárt na­gyon sok társadalmi munkával terhelik. Szerencsére van ellen­példa is: amikor nem dobják bele azonnal a „mélyvízbe”, ha­nem hagyják, hogy fokozatosan ismerkedjen meg az iskola ok­tatási-nevelési feladataival és belső életével.. Az is .ió, ha a pályakezdő tanárt egy-két évig nem bízzák meg osztályfőnöki teendőkkel, ugyanis talán ez je­lenti a legtöbb adminisztrációs munkál. Az iskola vezetői részbén el­marasztalták az egyetemi felvé­teli rendszert, mert még most sem veszi kellőképpen figyelem­be a rátermettséget. Nem ritka a labilis idegrendszerű, a fiata­lokkal szemben rideg. merev magatartást tanúsító tanár. Itt szertnék utalni Kóbor Isván egyik cikkére, amely a Valóság 1975 7. számában jelent meg. A szerző azt javasolja, hogy a kö­zépiskolai és egyetemi (főisko­lai) felvételi eredményeket érté­kelő pontok mellett a pályaal­kalmasságot, és a rátermettséget is pontozni kellene. Sajnálatos, hogy a Volt hall­gatóink iskolai helytállása című tanulmány csak a nehezen hoz­záférhető Felsőoktatási Szemlé­ben jelent meg. Jó lett volna — akár sokszorosított formában is — eljuttatni valamennyi isko­lának és ily módon az igazgató­kon és szakfelügyelőkön kívül valamennyi gyakorló tanár meg­ismerhette volna e nagyon ta­nulságos felmérés tanulságait és tapasztalatait. Ha iskoláról esik szó, ne csak tanár-diák. hanem oktatási vezetők-tanárok vi­szonylatában is beszéljünk a de­mokratizmusról. Éppen azokat a fiatal pedagógusokat nem tájé­koztatták a vizsgálat eredmé­nyeiről, akik pedig szívesen vál­lalták a „kísérleti nyúl” szere­pét. Bukovimzky István Aszfaltrajz-verseny Békésen A Békés megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet Békés megye városaiban aszfalt-rajz­versenyt hirdetett a városok és a környékbeli iskolák tanulói számára. A. rajzversenyen a résztvevőknek . a kőműves, esz­tergályos, szövő, eladó és más szakmákat kellett rajzban kife­jezni. Május 5*én, Békésen zajlott le a negyedik verseny huszonhét ügyes kezű pajtás részvételé­vel. A zsűri hét versenyző mü­vét ítélte méltónak arra, hogy alkotóik a megyei versenyen is indulhassanak május 23-án. A hét békési pajtás: Erdélyi Ju­lianna, Lioták Zsolt, Szántó Sa­rolta, Szabó Tibor, Szedő Iliiké, Gábor László és Szabados István a békési 1-es, 2*es és a 3. sz. ál­talános iskolák tanulói. A százhalombattai Tempe- ráitvizü Halszaporító Gazda­ságban kezdődik a keltetés. Az úgynevezett Zugger üve­gekben áramló meleg víz kel­teti ki a halikrákat. Az ivadé­kokat többségükben egynya­ras korukban szállítják a ha­lastavakba. A FAO támogatá­sával létrehozott keltetőlelep a hőerőműtől kapja a meleg vizet. Ponty, harcsa, csuka, kecsege, vicsege, süllő, raga­dozó ón és három növényevő halfaj található a kcltetöcsar- nokban. illetve a tógazdaság­ban. Képünkön: a keltetőcsar­nok (MTI Fotó — Jászai Csaba — KS) Segítsenek nekik! Az ÁFOR-tól kérjük, mégpe­dig a fűtőolajkút-kezelők nevé­ben, akik a karjukban rejlő izomenergia segítségével arra kényszerülnek, hogy naponta két-háromezer liter olajai púm. páljanak kannákba, hordókba. Emberfeletti ez a munka, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kútkezelők zöme nő. Különö­sen nagy a megterhelésük nap­jainkban, amikor literenként 60 fillérrel olcsóbban árusítják a tüzelőolajat, s sokan igyekeznek ezt a lehetőséget kihasználni, hogy időben; olcsóbban biztosít­sák téli szükségletüket. (Utalvá­nyokat is beváltanak, s így az ügyfélforgalom erősen megnőtt!) Egyszerűen nem akarjuk el­hinni, hogy egy ilyen nagy vál­lalatnál problémát jelenténe egy 400^-500 forint értékű vil­lanymotor felszerelése, mely gombnyomásra működtetné a szivattyút, kímélve az embert, akiért a technika van. Van, de mégsem szolgálja! Vajon miért? Nem rosszul értelmezett takaré­kosságról van szó? Lehet. De. az is lehet, hogy csupán az oda­figyelés hiányzik, amit nemtö­rődömségnek is nevezhetnénk. Biztos vagyok benne, ha három nap alatt kellene egy tízezer li­teres tartályt kipumpálni annak, akin e berendezések felszerelé­se mii lile — a negyedik napon már helyükre kerülnének a vil­lanymotorok. A lassan múló izomláz arra figyelmeztetne, hogy törődjünk többet — má­sok egészségével, s gazdálkod­junk okosabban erőnkkel, a má­sok erejével is. például úgy, hogy gyakrabban használjuk — eszünk mellett — a szívünket is! Szilárd Ádám 5 ÍHínusu, 1976 MÁJUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom