Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
A Tógáiról jelenjük; KGST-országok a BNV-n Hét szocialista ország 108 kiállítója vesz részt az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Kiállíts jbl reprezentálják a KGST-tagállamok egyre bővülő együttműködését a komplex termelési programokban. A fém- megmunkálás és kohászat, a híradás és számítástechnika, illetve a járműipar újdonságaival jelentkeztek legtöbben most a szocialista kiállítok közül. Gazdag anyaggal érkezett Jugoszlávia 34 külkereskedelmi vállalata, Csehszlovákiából 14 cég termékeit hozták el a nagy ipari seregszemlére. Bulgáriát és Romániát 8—8 vállalat képviseli. A többi KGST-ország szerepléséről képeink tudósítanak: A szocialista országok közül idén is a Szovjetunió a legnagyobb kiállító. A ST VNKOJMPORT cég által forgalmazott legújabb típusú programvezérlésű szerszámgépek sok látogatót vonzanak a C -pavilonba A lengyelek szabadtéri kiállításának fő érdekessége a repülő „mezőgazdasági gép”, amely egyszerre 1450 liter vegyszer szállítására és kiszórására alkalmas A környezetvédelem NDK gyártmányú kisgépei, a „Maltiear”- család egyes tagjai nem ismeretlenek a hazai közönség előtt. A vásáron a látogatók most az egész „családdal” megismerkedhetnek Szöveg: Kőváry Fot^: Szekeres A Békéscsabai Állami Gazdaság, Telekgerendás , felvételt hirdet gyakorlattal rendelkező hálózati villanyszerelő. gépjármű-villanyszer elő, gépkocsiszerelő szakmunkások részére. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés Telekgerendáson, a központi gépműhelyben vagy írásban S. Petrovszki Mátyás gépesítési osztályvezetőnél. 1 kor követelménye G azdasági életünk vérkeringését meg kell gyorsítani: korszerűsíteni kell, mert enélkül nem lehet lépést tartani a fejlődéssel. Megnövekszenek tehát a követelmények, bonyolultabbá válnak a feladatok. Amikor egy gazdaság, tsz, gyár vagy vállalat felvirágoztatásában nagyrészt az önállóság, az ötletek, a kezdeményezések, a helyes elgondolások felkarolása és megvalósítása nagy szerephez jut, ennek továbbra is alfája és ómegája a vezetés mikéntje. Vita tehát nem lehet abban, kinek a kezében van egy egész közösség boldogulása, életkörülményeinek alakulása, jövője, vagyis az, ami számunkra olyan becses: a dolgozók biztonságérzete és nyugalma. Megkönnyíti a helyzetet, hogy nálunk az utóbbi időben nem csupán igényeket hangoztatnak, s nyíltabban kimondják ami a szívükön fekszik, hanem egyszersmind a kedzeményező készség is megsokszorozódott. A józanul gondolkodó emberek tudják, nem repül a szánkba a sült galamb, hanem a dolgok kedvező menetéhez az is kell, hogy mindenki jobban nógassa magát. Az is igaz, hogy néhol ez az ösztökélés nem megy egykönnyen. A vezetésnek — bármily népgazdasági ágazatról, ezen belül is bármely vezető posztról legyen szó — minden erejére, idegszálára szükség van áhhoz, hogy megbirkózzon mind nagyobb feladatokkal, megküzdjön mindazzal, amit a napi élet produkál. Nos, elmondhatjuk: nálunk megfelelő helyen túlnyomórészt megfelelő emberek állnak, s kevesebben azok, akik tanácstalanok, amikor olyan fogas kérdés megoldása vár rájuk, amely elüt a szokványostól, mert nincs rá pontosan megfogalmazott paragrafus, mindenre kiterjedő szabályzat. Ez a kisebbség. A többség — ha olykor kesernyés ízzel is — magába szívta a felelősségvállalás felemelő érzését. Ezt már közhely- lyé vált mondás szerint úgy jellemzik: nem várnak mindent föntről, s pecsétes határozatok nélkül maguk is különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között. Talán szégyellnék is magukat,’ ha várakozó álláspontra helyezkedve megjátszanék a megfontolt, elmélyült ember látszatát. A hozzáértés, a szakmai tudás sohasem volt mellékes. Még a régi világban, a tőkés munkaadó keze alatt is azon volt a dolgozó ember, hogy lássák rajta, ő aztán érti, amit csinál, mester a szakmájában, legyen az eszter- gálás, kelmekészítés vagy éppen földművelés. Másképpen nem is lett volna maradása. De — nem utolsósorban — szakértelem nélkül társai előtt, sem lett volna tekintélye. Hogyne volna hát fontos ma valakinek a megbecsülésben, megítélésben, hogy bárhová állítja is a sorsa, a rendszerünkhöz való hűsége mellett rátermett is legyen, értsen és jól értsen ahhoz, amit rábíznak. Ha ez így van, annál inkább jogos, hogy szót. emeljünk a rátermettség még szélesebb érvényesítése mellett. Nemrég riportban számoltunk be arról, hogy a nem hozzáértő vezetés milyen válságos helyzetbe sodorta a Békési Termelőszövetkezetek Önálló Építőipari Közös Vállalkozását. A volt vezető — igaz, bár későn — maga is elismerte, hogy nem tudta „átugrani a lécet”. ^Képességeit meghaladó feladatra vállalkozott. Csak tisztelni lehet azokat, akik idejekorán tárgyilagosan, kellő önismerettel mérlegelni tudják magukban, megíelelnek-e ott, ahová majd szánják őket, s nem altatják el á lelkiismeretüket, hogy őket ide állították s ám így legyen. Bárcsak minél többen len. nének olyan emberek, akik tárgyilagosan tudják értékelni képességeiket. Mert így elejét lehetne venni sokszor súlyos következményeknek. Igenis, súlyos következményeknek. A nem hozzáértő. nem rátermett ember könnyen félrevezethető, s mint az élet igazolja sokszor — noha jóhiszeműsége fennáll — a vádlottak padján ér véget a „karrierje”. Balkezes intézkedései, döntései miatt közösségek sorsa pecsételődik meg hosszabb-rövi- debb időre. A rosszul vezetett közösség pedig erkölcsileg és anyagilag is csorbát szenved. Az olyan ember — aki a követelményekhez nem tud felemelkedni, nem tud vele megbirkózni — csak szenved, kínlódik, táblából, sokszor egész napi munkája abban nyilvánul meg, hogy értekezleteket tűz ki, a nyüzsgés látszatát kelti, csakhogy időt nyerjen s kitolja a döntés, az irányítás közvetlen teendőit. Az ilyen ember ne’“' is tudja pontosan, lendületet adva közvetíteni a feladatokat, A rátermettség a mi korunkban még fontosabb követelmény, mint régen volt. Ebből a követelményből egy jottányit sem lehet engedni. S minthogy. így van, valamennyi szinten apellálni kell a felelősségre, arra, hogy minden ember csak olyan megbízást kapjon, amit el tud látni, megvan hozzá a kellő felkészültsége, rátermettsége. Nem jó szolgálatot tesz az sem, aki „kiemeltjét” — bár sok esetben nem is ismeri eléggé alaposan — értelmesebbnek, rátermettebbnek próbálja feltüntetni, mint amilyen. Vagyis o’yan magaslat megmászására készteti, amihez nincs meg a felszerelése és nincs meg az ereje. Ezzel egyrészt árt a túlságosan nagy terhekkel megrakott embernek, hiszen gyötrelmes élet lehet minduntalan kínzó problémákba beleütközni, lépten-nyomon ■olyan helyzetek elé nézni^ amelyek számára ismeretlenek, meg- oldhata-tlanok. De árt a többieknek is. Mert kiöli belőlük a lelkesedést, az erőfeszítést, az odaadást, elhintve bennük a kétkedés magvát. B z, hogy a hozzáértés mindenütt elfoglalja méltó helyét, nem megy simán, nem valósul meg egy csapásra. De a jövő. a fejlett szocialista társadalom építése megköveteli, hogy ezt meg kell oldani. Megnyugtató, hogy az emberek nagy többsége rátarti arra, hogy mindjobban ■megállja a helyét, s kész arra, hogy tapasztalatait, segítségét rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek — a kor követelményéhez mérten — még van tennivalójuk ahhoz, hogy rátermett, igazi tisztségviselőkké váljanak. Deák Gyula Vendégek a békéscsabai szlovák klubban Elegendő csecsemőholmi Tovább javuló ellátást jelez a ruházati kínálatról gondoskodó könnyűipar és belkereskedelem. A két minisztérium vezetői közösen tekintették át az ez évi megrendelések, valamint az eddigi és a várható forgalom alakulását, s tettek javaslatokat a szükséges intézkedésekre. Úgy találták, hogy az eredményes közbeavatkozás után csecsemő-’ holmikból és az azokhoz felhasználható méterárukból — sztrecs, frottír, plüss és körkötött kelmékből is — a kereslethez igazodó mennyiség készül a könnyűipar üzemeiben. Sőt, pelenkából és a Békéscsabai Kötöttárugyár néhány csecsemőruházati termékéből olyan sokat ajánlhattak fel 'a kereskedelemnek, hogy az a felkínált meny- nyiség' egy részére már nem is tartott igényt. Jó irányba halad a kisgyermekruházat korszerűsítése is. Gyermekkabátból, továbbá férfiingből, öltönyből még mindig többre lenne szükség. Az év első negyedében kötött-hurkolt felsőruházatból szállítási' elmaradások voltak, főleg az import fonal késése miatt. Ágyneműből, anginból kedvezően alakult az ellátás. Gyapjú ífpusú ruházati méteráruból az ipar kínálata meghaladja, kötött-hurkolt kelmékből, szőnyegekből, háztartási darabárukból, kárpitoskellékekből, bútorvédőkből pedig fedezi a kereskedelem igényeit. A lábbeliellátás, a cipőszállítás ütemezésé az idén a múlt évinél kedvezőbben alakul. A felnőtteknek szánt kínálaton belül a kereskedelem azonban több olcsó pői utcai cipőt és csizmát kér az ipartól. MHSZ -vezetőd országos tanácskozása Szolnokon Szolnokon a Tiszaligeti Sport- csarnokban hétfőn délelőtt megkezdődött az MHSZ vezetőinek kétnapos országos tanácskozása. Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet, üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára tartott vitaindító előadást, értékelte az MHSZ-szervezetek elmúlt években végzett munkáját, jövőbeni feladatait. Az előadást vita követi. (MTI) Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Balatonlellén levő üdülőjébe szept. 15-ig női kisegítő dolgozót keres. Szállás, étkezés biztosítva. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. (Békéscsaba, Szabadság tér 2.) A posta hálózatépítő üzem munkavezetői beosztásba érettségizett férfi munkaerőt felvesz. Jelentkezés: május 27-én 9—12 óráig. Békéscsaba, Corvin u. 15. Más időpontban Szeged, Vár u. 8. Q Bmmiiszr. V 1916. MÁJUS 25. Őszi látogatást viszonoztak az elmúlt héten a pilisszentkereszti szlovák klub tagjai a békéscsabai művelődési központ klubjában. Május 22-én, szombaton bejárnák Békéscsaba utcáit, ismerkedtek a szlovák tájházzal. Este a telekgerendási Vörös Csillag Tsz központjában találkoztak a helyi szlovák klub tagjaival, a község vezetőivel a szentkereszti és csabai klubtársak. A békéscsabai Vegyesipari, valamint a Víz- és Csatornamű Vállalat segített a jó program összeállításában, az ő érdemük, hogy a művelődési központ klubtagjai, egy Csaba szőnyeget nyújtottak át vendégeiknek, amelyet városunkban szőttek. Az idelátogató pilisiek kirándultak Szarvasra is, ahol megnézték Ruzicskay György festő műtermét, Gyulán pedig a várat látták.
