Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
Előadások a korszerű kőolajíúrási technológiákról és berendezésekről Országos rendezvény Orosházán Az Országos Magyar Bányá- | szati és Kohászati Egyesület alföldi' fúrási szakcsoportja május 13—lL-én Orosházán előadóülést tartott. Korszerű fúrási technológiák címmel. A sorrendben immár harmadik ilyen jellegű országos rendezvényen hazánk ISO—200 mélyfúrás-szénhidrogénkutatással foglalkozó szakembere hallgatta végig az előadásokat. Az előadóülésen Tóth Lajos, az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi üzemegység vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Hingl JóDiák-képzőmövészeti kiállítás Az orosházi Táncsics gimnázium képzőművészeti szakkörének kiállítása nyílik ma, május 16-án délelőtti 11 órakor a Szántó-Kovács Múzeumban Orosházán. Koszta Rozália festőművész megnyitója után a művelődési központ Madrigál Együttese énekel, Szokoláy Bálint vezényletével, A kiállítás május 30-ig várja az érdeklődőket. zsef, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt fúrási főosztályvezetője mondott bevezetőt. A fúróberendezések üzemeltetésénél a gazdaságosságot és a gyorsaságot hangsúlyozta, továbbá azt, hogy olyan üzembiztos, korszerű berendezésekre van ma már szükség, amelyek kiküszöbölik, de legalább is lényegesen fnegkönnyitik a nehéz fizikai munkát. Külön foglalkozott a fúróberendezéseknél dolgozók munkakörülményeivel, a teljes biztonságra való törekvéssel, a balesetek megelőzésével, amelyeknek előfeltétele a megfontolt előkészítés, a berendezések szigorú ellenőrzése, karbantartása. Végül a nagy mélységű fúrásokról szólva elmondta, hogy hazánkban a mai felkészültség mellett öt, öt és fél ezer méter mélységű fúrásokra van mód. A nagyobb mélységek eléréséhez rövidesen szükséges megkezdeni a felkészülést, előkészítést, ami több évet vesz igénybe. A bevezető előadás után a szakemberek azokról a fúrási technológiákról, berendezésekről, eszközökről számoltak be a hallgatóságnak, amelyeket a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban láttak, ismertek j meg. Külön előadás foglalkozott I a kitörésvédelemmel. Százezer utas ebben az évben A magyar—NDK légiforgalom jubileuma A magyar—NDK légügyi egyézmény alapján 20 esztendeje, 1956. május 15-én megindult az első légijárat, amely összeköttetést teremtett a két ország fővárosa között. A jubileum alkalmából az NDK légiforgalmi társaságának budapesti kirendeltségén az MTI munkatársának elmondották, hogy a két ország légiforgalmi együttműködése a két évtized alatt örvendetesen fejlődött. Légijárat közlekedik, ma már Lipcse—Budapest, Drezda —Budapest, valamint Budapest —Erfurt között is. Az egyre növekvő forgalmat a MALÉV és az INTERFLUG közösen bonyolítja le. Az első évben az INTERFLUG 5000, tavaly már 98 000 utast szállított Budapest és Berlin között. A forgalom az i5én várhatóan meghaladja a 100 000-et, miután az INTERFLUG és a MALÉV tovább bővítette összeköttetéseit. A nemrégen életbe lépett nyári menetrend szerint naponta átlagosan 12 járat közlekedik a két ország között. A főszézonban a turistaforgalom igényeinek megfelelően — Berlin—Schönefeld —Budapest, Ferihegy között naponta 8 járat teremt összeköttetést, Drezdába napi két járat közlekedik, Erfurtba, hetenként három járat. Lipcsébe, illetve onnan Budapestre hetenként négyszer két járat szállítja az utasokat. (MTI) korábbi, széles körű elterjedése után a további korszerűsítés időszakában vagyunk. A munka termelékenységének fokozását szolgáló ketreces baromfitartás ' térhódításával to-< vább javul a baromfitartás hatékonysága. A mezőgazdasági termelés üzemi koncentrálásának és szakosításának általános folyamata az állattenyésztésre is kiterjed. A baromfit tartó gazdaságok aránya jelenleg 30. a juhot tartóké 55, a sertést tartóké 65, a szarvasmarhát tartóké pedig 93 százalék az összes nagyüzemi gazdaság számához képest. A baromfitenyésztésben már üze- mileg is elkülönültek a hasz-, nosítási irányok (tojás- vagy hústermelő), sőt a termelés fázisai is (keltető állomások, te- nyészbaromfit előállító telepek, árutermelő telepek). f Meggyorsult a szakosodás a nagyüzemi sertéstenyésztésben is. A szakosított telepek száma már meghaladja a háromszázat, az egy ilyen telepre jutó férőhelyeké pedig 5500 fölött van. A sertésférőhelyek mintegy fele szakosított telepeken van a nagyüzemekben. Szakosított szarvasmarhatelep több mint 260 van, s egy-egy telepen hatszáznál is több a férőhely. A nagyüzemi szarvasmarha-állomány csaknem 20 százaléka van ilyen telepeken. Elgondolkoztató, hogy állat- ■ tenyésztésünk eredményei nem : nőttek olyan mértékben, ami- ■ lyet az elmondottak után félté- ■ telezhetnénk. Sem a termelés, ! sem a gazdaságosság nem mi- • nősíthető kielégítőnek., Erre a ■ következtetésre jutunk akkor is, : ha a korszerű telepek adatait j elemezzük, s akkor is, ha az ■ egész nagyüzemi állattenyész- j tést nézzük. Kétségtelen, hogy : vannak ennek az állami gazda- ; Ságokon és a termelőszövetkeze- ■ felien kívüli okai is. Drága az ■ építkezés, a gépesítés, folyton : nőnek a termelés egyéb költsé- : gei és így tovább. Önáltatás j volna azonban szemet’ hunyni az üzemekben tapasztalható hibák, fogyatékosságok fölött. Ötödik ötéves tervünkben mintegy 1.05—107 milliárd forint szolgálhatja a mezőgazdaság, 34—35 milliárd pedig az élelmiszeripar fejlesztési beruházásait. Az egymásra utaltság, a szoros összefüggés miatt a kettőt együtt helyes értékelni, hiszen az élelmiszeripar — s benne a húsipar — erőteljesebb fejles&tése kedvezően hat a mezőgazdasági termelésre, azon belül az állattenyésztésre is. Várhatóan csökkenti azokat a feszültségeket, amelyek a két ágazat között a legutóbbi öt év alatt létrejöttek. Ez pedig növeli az állattenyésztés és -hizlalás biztp»s5gat. (Folytatjuk) Megkezdődött a szakszervezeti politikai oktatás szervezése A korábbi évek bevált gyakorlatát folytatva, az 1976—77. évi szakszervezeti politikai és az alapszervezeti tisztségviselői oktatás szervezése 5 már most. az 1975—76-os oktatási év befejezése előtt megkezdődött. Az egyes formák különböző tár- gyúak, jellemzőjük azonban, hogy időszerű, mindenkit érdeklő kérdéseket dolgoznak fel. A foglalkozások tapasztalat- csere jellege lehetőséget teremt a vitára, a helyes álláspontok kialakítására. A Társadalmunk időszerű kérdései — A munkahelyi élet időszerű kérdései — A világ- politika időszerű kérdései című mű tanfolyamok közkedveltek. Az első kettőben a három kötelező jellegű téma méllett lehetőség van helyi kérdések megvitatására is. A Szakszervezeti j ifjúsági fórumot elsősorban a I KISZ-oktatásban nem részesülő fiataloknak érdemes szervezni. A bejáró dolgozók politikai konzultációja, mint önálló tanfolyamtípus ezúttal nem indul. Akik azonban a körülményeik folytán tanfolyamszerű oktatásban nem tudnak részt venni, azoknak valamelyik tanfolyam konzultációs formában való feldolgozása a célszerű. A Szocialista brigádvezetők tanfolyama a brigádvezetői feladatok megismerését segíti elő. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa által szervezett tanfolyamokra tavaly több mint 17 ezren jelentkeztek. Várható, «hogy az 1976—77. évi oktatás iránt még nagyobb , lesz az érdeklődés. Az oktatást elősegítik a tananyagot . tartalmazó központilag kiadott füzetek, amelyek már most megrendelhetők. .................................................... H anglemezgyár épült Dorogon Dorogon megépült az ország első hanglemezgyára, ahol már megindult a próbaüzem. Képünkön az iker présgépek és széle- zők láthatók, amelyeken a lemezeket préselik (MTI Fotó: Hámor Szabolcs felv. — KS) «I Ésszerűtlen intézkedés Rövidesen bezárja kapuját Békéscsaba egyjk legnépszerűbb konyhája. Persze a „kapu” csak némi túlzással mondható, hiszen egyetlen kis ablakon át bonyolították eddig is a forgalmat. y Reggel a munkába siető háziasz- ' szonyok és az iskolába induló gyerekek leadták ételhordóikat a lakásszövetkezet Kulich-lakó- telepi konyháján, délben pedig készen várta őket a finom ebéd. Napi 12 forintért megszűntek az az otthoni főzési gondok, mindenki elégedett volt. Most pedig a bezárás veszélye fenyegeti a lakásszövetkezet konyháját. Nem azért, mert rosszul dolgoznak, mindössze annyi történt, hogy egy ésszerűtlen rendelkezés bénítja a munkát. Lényegében arról van szó, hogy a konyha működése eddig szinte teljesen önálló volt. Egyszerű gépekkel, jó anyagfelhasználással a helyszínen megoldották saját gondjaikat. A „központ” jóformán nem is tudott működésükről, olyan jól dolgoztak. Az új intézkedés viszont előírja, hogy a lakásszövetkezet általános és igazgatási költségeit a konyha áraihoz is hozzá kell számítani. Ezt pedig a szakácsnők a 12 forintos ebédek mellett már semmiképp sem tudnák megoldani, inkább megszüntetik a főzést. Bakos János, a lakásszövetkezet elnöké, is nagyon sajnálja, hogy egy merev rendelkezés miatt eddig fajult a dolog. Tájékoztatásul elmondta, hogy ha hosszas vita után mégis sor kerül a konyha felszámolására, akkor a személyzet a közeli ÁFÉSZ-étteremben talál munkát, s a szövetkezeti tagok a vasútállomás mellett épülő kifőzdéből hordhatnak majd ebédet. Mindez persze sovány vigasz azoknak, akik megszerették a lakásszövetkezet szakácsainak ízletes főztjét, de nem akarnak naponta közel egy kilométert gyalogolt^ az ebédért. Általános törekvés mifelénk, hogy könnyítsük a dolgozó nők otthoni munkáját, de a csabai lakásszövetkezetnél most ennek az ellenkezőjére készülnek. Ma még dolgoznak a szakácsnők, délelőttönként fő az ízletes ebéd, de rövidesen utolsót fordul az üstökben a fakanál, s a háziasz- szonyoknak eggyel több lesz a gondjuk. Az ésszerűbb intézkedéssel talán még megmenthető a népszerű konyha. ( Andódy) A jó járatnak is kell a cégér Rendelet a kereskedelmi munkaidő-csökkentés módosításáról A belkereskedelmi miniszter az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ-szel egyetértésben módosította a munkaidő- csökkentéssel kapcsolatos 1974. évi rendelkezését. A korábbi rendeletben meghatározták, hogy milyen munkakörben dolgozók foglalkoztathatók heti 56 órás munkaidőben. Köztük voltak az üdülőhelyeken, valamint Budapest területén Pünkösdfürdőn, Csillaghegyen, Római-fürdőn a kereskedelem és a vendéglátóipar forgalomtól függő állományú dolgozói, karbantartói, hálózati adminisztrátorai és beosztott könyvelői is. A mostani rendelkezés lényege, hogy ezentúl az ő törvényes munkaidejük is heti 44 óra lett. A rendelkezés több ezer dolgozót érint, s tovább csökkentette az általánostól eltérő munkaidőben foglalkoztatottak számát. (MTI) Bizonyára több szerencsés ember örült tavaly ilyen tájban, amikor megtudta, hogy a 8-as számú. Volán — tekintettel a várható igényekre —, Békéscsaba—Siófok—Veszprém útvonalon új járatot indított. Ezzel valójában összekötötte a Viharsarkat a Balatonnal, s egész szerencsésen, mert aki reggel háromnegyed hatkor felült Békéscsabán az autóbuszra, az ebéd után már a Balatonban fürödhetett. Visszafelé is jó volt a menetrend, délután 3-tól este 10-ig Veszprémből Békéscsabára érkezhetett az utas. Célszerűnek, időszerűnek tűnt tehát az Alföld és a Balaton összekötése. Pontosabban, célszerű lett volna, ha nem csupán néhány,' az elején említett szerencsés ember tudott, volna róla, hanem például: szerepeltetik a járatot az országos menetrendben, vagy ha Békéscsabán, az autó-, busz-pályaudvaron időben feltüntetik, hogy ilyen járat is van, vagy ha összehangolták volna a többi megye hasonló ■ útvonalon közlekedő autóbuszaival — amelyek néhány perccel előbb érkezve, felszedték a tájékozatlan utasokat a csabai busz orra elöl —, mert altkor a gazdaságtalanságra hivatkozva, nem kellett volna megszüntetni épp most, a szezon kezdetén a jobb sorsra érdemes járatot. Még talán nem késő, felül kellene vizsgálni, hogy hatásos propagandával — amely minden bizonnyal sok ember érdeklődését felkeltené, ha máskor nem, a hét végén —, hogyan lehetne gazdaságossá tenni a járatot. A hatásos propaganda kifejezést nem véletlenül használtuk, hiszen miként a jó bornak, úgy a jó járatnak is kell cégér. Mert — a régi szólást, módosítva —, néma autóbusznak senki sem veszi hírét. —észt tints menus* 1976. MÁJUS 16,
