Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
A városi Népfrontbizottság újjáválasztása Békéscsabán Jubileumi ünnepség a szeghalmi gimnázium A szeghalmi gimnázium hajdani diákjai — köztük dr. Ma- róthy László, a KISZ KB első titkára — emlékeikről beszélgetnek az ünnepi találkozón A szeghalmi gimnázium Péter András haladó gondolkodású' földbirtokos alapítványaként 1926 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Az iskola vezetősége ezért az 1975—76-os tanévet jubileumi évvé nyilvánította, amelynek során a tanárok és a tanulók együttes munkával dolgozták fel középiskolájuk történetét és színvonalas rendezvényekkel növelték a megemlékezés jelentőségét, A jubileumi év zárásaként május 15-én, szombaton a szeghalmi Péter András Gimnázium és Mezőgazdasági Gépészeti •Szakközépiskola tanári kara és diáksága, az iskola hajdani tanulóinak meghívásával egész napos ünnepségen emlékezett meg az iskola megnyitása óta eltelt ötven évről. Az ünnepség résztvevői „be- esengetéskor”, azaz reggel nyolckftzbeszójt: „Az emberekről, az életükről is hadd halljanak a magyar vendégek.” Büszkén újságolták, hogy 42 év a szövetkezeti tagság átlagos életkora, 42 fiatal dolgozik ná- luk, aki még nincs 25 éves. A tsz-be belépő fiatalok ,öt évre „kötelezik el magukat", s ezer márkás takarékbetétkönyvet kapnak. Ha valaki közülük családot alapít, házat akar építeni 10—15 ezer márka segélyt kao! «mit nem kell visszafizetnie, ha a szövetkezetben marad. Nem is nagyon kívánkoznak el, hiszen az átlagos évi kereset 9900 márka, vagyis 45—50 ezer forint. A tagok többsége két műszakban dolgozik: a gépek, eszközök kihasználására igen nagy gondot fordítanak. A munkaidő télen heti öt napon át 7—7 óra, nyáron hat napon át 8—8 óra. Itthon mi is egyre-többet beszélünk arról, hogy a mostani mezőgazdasági munka egyre kevésbé hasonlít a hajdani paraszti tevékenységhez. Ebben a változásban az NDK jóval előttünk tart: a fejlett technikát a me- ■ zőgazdaságban is képzettebb : emberek kezelik. A blönsdorfi : növénytermesztő szövetkezetben : a tagok 86,5 százalékának van : Szakmunkás- vagy mesterbizo- ; nyítványa, szakiskolai, illetve i főiskolai végzettsége. Német ba- ■ rátáink a szaktudást legalább ; olyan fontos termelési tényező- } nek tartják, mint a legkorsze- j rűbb technikát. (Vege) F. Fábián Ferenc * (Fotó: Lányai) kor találkoztak a gimnáziumban, ahol a mai iskolát, és egy bemutató órát tekithettek meg a vendégek. Az „A gimnázium megnyitásának 50. évfordulóján megemlékezésül az iskola tantestülete és ifjúsága” feliratú emléktáblát, amelyet az iskola régi épületének falán helyeztek el, Farmasi Péter igazgatóhelyettes leplezte le. Beszédében az alapítóról megemlékezve külön szólt arról, hogy az eltelt fél évszázad eredményei új sikerek elérésére kötelezi, ösztönzi a ma tanulóit és tanárait is. Az emléktábla-avatást követő központi ünnepségen, a szeghalmi Ady Endre filmszínházban a Himnusz elhangzása után Vaszkó Tamás, a gimnázium igazgatója mondott ünnepi beszédet, amelyben az iskolaalapítás és indítás történelmi dokumentumait ismertetve, beszámolt azokról a kutatásokról is, amelyek bizonyítják a Sárréten ezelőtt ötven évvel megnyitott iskola haladó szellemét. Az igazgató elmondta azt is, hogy a gimnázium igazi szerepét csak az államosítás után tudta betölteni, feladatainak pedig az utóbbi években — az anyagi lehetőségek javulásával — egyre magasabb színvonalon tesz eleget. A központi ünnepség után — amelynek elnökségében a megye, a járás és a nagyközség vezetői mellett az iskola öregdiákjainak • képviselői is helyet foglaltak, köztük dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára és dr. Andó Ferenc, a néphadsereg tábornoka — a gimnázium tanulói ünnepi műsort adtak. Befejezésül a délután folyamán a nagyközségi művelődési központban bemutatták Varga László „Hová ment a véndiák” című és az 1961-ben érettségizett szeghalmi diákokról szóló tv-filmjét. A jubileumi ünnepség alkalmával a KISZ Központi Bizottsága a szeghalmi Péter András Gimnázium és Mezőgazda- sági Gépszerelő Szakközépiskola KISZ-szervezetét Dicsérő oklevéllel tüntette ki. K. E. P. BfKfS MICH! MtrUJSK i 1976. MÁJUS 16. Az elnöklő Drienyootszki János a napirendek elfogadtatása után Banadics Antalnénak, a Hazafias Népfront városi bizottság titkárának adta meg a szót. A bizottság titkára tájékoztatást adott a mozgalom legutóbbi kongresszusa óta végzett munkáról. Megállapította a küldött- értekezletre készült bizottsági beszámoló, hogy az előrehaladás további sikereinek legbiztosabb forrásai az eddig eiérl eredmények. Mindazok a nagyszerű városfejlesztő feladatok, amit célul tűztek, rendre megvalósultak, sőt egyes területen (lakás, óvoda, bölcsőde) túl is teljesítették a tervet. A lakosság büszke arra, hogy a mostani ötéves fejlesztési terv is tartalmazza az ő véleményüket, javaslataikat. A megszilárdulás, az egyenes vonalú fejlődés jellemezte az elnökség és a bizottság munkáját — mondotta elöljárójában Banadics Antalné. A beszámoló teljessége nehézséget okozott, hiszen időközben közigazgatási átszervezés történt a városban, így a Népfront városi bizottságához is 1974. december 22-től város- környéki községként csatolták Mezőberényt, Csárdaszállást, Köröstarcsát, Kétsopronyt, Telekgerendást és ez év január 1- től Gerlát. Jelenleg a területünkön 15 Népfrontbizottság működik a város és annak vonzás- körzetében. A közéleti aktivitás növekedését jól példázza a nemrég lezajlott kerületi választásokon való megjelenés és a bizottság összetétele. A megválasztott bizottsági tagok száma 404. örvendetesen javult a nők aránya a körzet népfrontbizottsáéában. Míg 1972-ben 99-ét, az idén már. 142 nőt választottak meg bizottsági tagnak. A Népfront küldöttértekezleten mind a beszámolóban, mind a hozzászólásokban sok eredményről és eseményről esett szó. A tanácskozás szünetében Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára. Nyári Stander és Araczki János egy küldöttel beszélget (Fotó: Veress Erzsi) megnyitásanak ötvenedik évfordulóján A békéscsabaiak szeretik városukat, cselekedni is képesek érte. Ezt felezte ki az a mozgalmas Népfront küldöttértekezlet is, melyen újjáválasztották a megyeszékhely Népfrontbizottságát. Szombaton, május 15-én délelőtt ült össze -a Hazafias Népfront békéscsabai városi küldöttértekezlete* az ifjtísági és úttörőhéz nagytermében. A Népfront tisztújító ülésén - részt vettek és felszólaltak: A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében dr. Marton -János. munkabizottsági alelnök, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Becsei v József, az MSZMP városi bi- ■ zottságának titkára és Araczki János tanácselnök. Többek között arról, hogy a Népfronttestületek javaslatai alapján megfelelő intézkedéseket tettek a különböző szervek, elsősorban a városi tanács. Figyelembe vette a Népfront testületek javaslatait — melyek minden esetben a lakosság véleményét tükrözték. Fő feladatának tekintette a Népfront nőbizottsága — emelte ki a beszámoló — a politikai nevelőmunka mellett új erők bevonását a társadalmi munkába- Állandóan figyelemmel kísérték és a munkatervükben is szerepelt az egyedül élő anyák, nagycsaládosok, bejárók, gyermekgondozási segélyen levő édesanyák életkörülményeinek alakulása. Hagyományosan megrendezték a szülők fórumát és a szülők parlamentjét. A több éve kialakult „Egy üzem, egy iskola” mozgalom elterjedése sok segítséget adott eddig is az iskoláknak. Ezután is szükségesnek tartják ennek az akciónak a fejlesztését. Nagyon fontos feladatnak tekintik az „Egy raj, egy szocialista brigád” kapcsolat erősítését. Hasonlóan jók a tapasztalatok Békéscsabán a helytörténeti mozgalom, a közművelődési, irodalmi és egyéb fórumok vitáiról, a gyermek- és ifjúságvédelemről tartott tanácskozásokról, az ott kialakult közös munkáról. A szülők fórumai nagyban elősegítik a szülők, a pedagógusok és a fiatalok kölcsönös megértését. a szemlélet egymáshoz való közelítését. Az áldozatokat' is hozni kész dolgozók — olyan gyűjtőfogalom, amelyben ott vannak a nyugdíjasok, a diákok, a gyári dolgozók, értelmiségiek, a szövetkezetek tagjai, háziasszonyok és kereskedelmi alkalmazottak. Az ő nagyszerű és lelkes összefogásukat, melyet a Hazafias Népfront városi és kerületi bizottságai szerveztek, ezen a helyen felesleges elemezni. Elemzés helyett beszél az 1975-ben végzett több mint tizenegy- millió forintos társadalmi munka, amiért a megyei tanácstól 2 millió 429 ezer forint jutalomösszeg visszakerült a város fejlesztéséhez. A városban a legjobb eredményt az V. kerület érte el, ezért első díjként 150 ezer forintot kanott, amit, járdaépítésre fordítanak. A felszólalók a beszámoló feletti vita során kifejhették véleményüket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatával és a VI. kongresszus állásfoglalásával kapcsolatban. Az általuk tett javaslatokat továbbítják majd az Országos Tanácshoz. Banadics Antalné beszédét mondja Az itt hozott döntések új távlatot nyitnak a Népfrontmozgalom városi teendőihez. így többek között kimondották, hogy az eddiginél jobban vonják be az üzemi dolgozókat a mozgalomba Foglalkozzanak többet a bejáró dolgozók problémáinak megoldásával. Továbbra is kísérjék figyelemmel a területükön élő nemzetiségi lakosság helyzetét. Elfogadták Blahut Károly- né felszólalásában tett javaslatát is: rövid időn belül létrehozzák a nemzetközi béke és barátsági városi munka bizottságát. Az említetteken kívül felszólalt még Erdélyi Mihály, Rattai György né, Ivanics Katalin bizottsági tagok. Valamennyien hangsúlyozták: az elmúlt négy esztendő alatt a Népfront munkája nyomán Békéscsabán is növekedett a közügyek iránti érdeklődés. Éppen ezért a közösségi érzés, a kollektív szellem erősítése folyamatosan napirenden levő feladat az újjáválasztott bizottságnak is. A vita összefoglalója után megválasztották a 61 tagú városi Népfront Bizottságot és a küldötteket, akik a megyei küldött- értekezleten képviselik maid Békéscsaba lakosságát. Az újjáválasztott bizottság első ülésén megválasztotta az elnökséget és a tisztségviselőket. Elnöknek Gajka Pált, a szőnyeg- szövő vezetőjét, titkárává pedig ismét Banadics Antalnét választották. Rocskár János Állandó jelenlét a közéletben í
