Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
HHWUIHIHIHIlWMgBHHIlBWIIMIIllHWHMWtlWWH1 SÁRRÉTI NAPOK ’76 m Fotográfiák kiállítása Berettyóújfalun „Sárréti tájak és emberek” címmel hirdetett fotópályázatot a berettyóújfalui József Attila járási és nagyközségi Művelődési Központ. Részvételi feltétel mindössze annyi volt, hogy a pályázó Békés vagy Hajdú- Bihar megyében legyen honos. A két megyéből is elsősorban a szeghalmi, a berettyóújfalui és a püspökladányi járás fotográfusait várták, és az egész pályázatot az idei sárréti napok jeles eseményének jelölték. Gombos Ferenc, a berettyóújfalui művelődési ház „Bihari’' fotóklubjának vezetője nyitotta meg az elmúlt héten a pályázat eredményeiből született kiállítást, mely — híven a meghirdetett feltételhez — elgon- dolkoztatóan, hangulatosan és figyelemfelkeltően mutatja be a sárréti tájat, az itt élő embereket. Közel félszáz pályamunkából választották ki a legérdemesebbeket. Közöttük — sajnos — egyetlen Békés megyei, a szeghalmi Vigh György felvételei képviselik a békési Sárrétet, a kiállítók többsége debreceni. püspökladányi és be-' rettyóújfalui. Érthetetlen, hogy a szeghalmi járás, sőt Békés megye amatőr fotósai miért maradtak távol ettől az igen színvonalas és nagy gonddal meghirdetett pályázattól, ,az egyetlen Vigh György kivételével, aki kitűnő természetfotókkal nyerte el a pályázat harmadik díját. „Ősz”, „Szamártövis”, „Részeg erdő” és „Fény a fák között” című felvételei nemcsak a táj, a természet sze- retetéről, hanem megalapozott szakmai tudásról is árulkodnak. Híven a sárréti napok' szelleméhez, meg kell említenünk a kiállítók közül a berettyóújfalui Antal László, a- püspökladányi Kozma László, a debreceni Szabó Antónia és Vadász György fotóit, melyek joggal nyerték el a pályázat két első és egy második díját. Szeretnénk remélni, hogy a legközelebbi sárréti napok fotópályázatának sokkal nagyobb visszhangja lesz, és azon a békési Sárrét tájait és embereit nem egyetlen fotós mutatja majd be. A törekvés és a berettyóújfalui művelődési ház gondos figyelme is elvárja ezt tőlünk. S. E. Hat középiskola diáklapszerkesztői . Szeghalmon A sárréti napok és a szeghalmi. Péter András Gimnázium alapításának fél évszázados jubileumi ünnepségeinek részeként május 13-án, csütörtökön a megye középiskolai diáklapjainak szerkesztői részére rendeztek találkozót a szeghalmi tanintézetben. Ml az elsődleges feladata egy diákújságnak? — ez volt a központi kérdése a beszélgetésnek, amelyen hat középiskola: a sarkad i. a békési, az orosházi, a vésztői és a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnáziumok tanulói és a házigazdák ültek asztal mellé ötleteikkel, gondjaikkal. A beszélgetést Hegedűs Erzsébet, a szeghalmi gimnázium diáklapjának tanár-szerkesztője vezette. Az általában tanévenként 4— 10 alkalommal megjelenő diákújságok a KISZ-élet és az iskolai demokratizmus jelentős fórumai. Az iskolák tanulói a lapok hasábjain kifejthetik véleményüket, megismerik egymást és a megoldásra váró feladatokat. Alkalmuk, van a vélemények ütköztetésére, a helyes álláspont kialakítására, párbeszédekre. A sarkadi gimnázium lápját a tanulók a szakkörök és az önképző körök segítségével szerkesztik. Legtöbb iskolában a felelős tanár-szerkesztő hagyja jóvá az írásokat, a d^ák szerkesztő bizottságokban azonban sok helyen nem vesz részt a KISZ-szervezet tik- I kára; a nevelő testületi döntésekről sem szerezhetnek mindig értesülést a szerkesztők. A lapok megjelenését gátló problémák iegsúlyosabbja a technikai, sokszorosító készülékek hiánya. Legtöbb iskolában ugyanis más intézményeknél rendelik meg a stencilezést, a ■ fénymásolást, nem 1 egyszer az írások gépelését is. Abban, hogy a diákújságok folyamatosan megjelenhessenek, a nagyközségi és a városi KlSZ-bizottsá- gok is sokat segíthetnek. A csütörtöki találkozó végül ötletvásárrá is alakult; jól bevált módszereket, fogásokat adtak közre a diákszerkesztők. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola őszre meghívta a megye középiskoláinak lapszerkesztőit újabb megbeszélésre. N. L. A Sárréti tájak és emberek című fotókiállítást Gombos Ferenc klubvezető nyitotta meg (Fotó: Fábián) Miért üres a Terv mozi? Közönségszervezők és munkahelyi vezetők tanácskoztak Békéscsabán Hol él Békéscsabán a legtöbb munkás? Erzsébethelyen, az V. kerületben. Tizenhatezren élnek itt, öt nagyüzemnek, illetve tsz- nek 95 szocialista és számtalan munkásbrigádja szánt, vet, arat, kenyeret süt, téglát csinál, baromfit dolgoz fel napról-napra. Szaporodnak a szebbnél-szebb családi házak, sokoldalú nevelőoktató igényt kielégítő óvodákban, két magas színvonalú, kísérletező iskolában foglalkoznak a fiatalabb nemzedékkel. Ezek a gyerekek gyakori látogatói színháznak, mozinak, /múzeumnak, könyvtárnak. Szüléikről már nehezen lehetne mindezt elmondani. Ha tanulni, vagy szórakozni akarnak, sokan bejárnak a város központjába, még többen maradnak azonban otthon a tévé előtt, és az Orosházi út vendéglátó-„egységei'! sem éppen üresek. A filmművészet jó eszköze a művelődésnek, ha eljut a tömegekhez. Hogyan juthat el és mi gátolja ezt a folyamatot? Erről beszélgettek május 13-án a Terv moziban az V. kerületi pártszervezet, a tanács, a Hazafias Népfront, az iskolák, a téglagyár, a Barnevát, a Szabadság Tsz és a Moziüzemi Vállalat munkásművelődéssel foglalkozó képviseBékésen, az idei nyáron újból megrendezik a képzőművészeti és az amatőrfilmes alkotótábort. Megyénk amatőr képzőművészei és az ország filmklubja: megkapták a július 17. és 31. között megrendezésre kerülő tábor részletes programját és a jelentkezési lapokat. 1 Az alkotótábor képzőművészeti szekcióját Merigyán .András formatervező-grafikus, a filmes szekciót pedig Raffai Anna filmrendező vezeti. A gyulai művelődési központ segítségével a békési művelődési központban erre az időre filmlaboratóriumot rendeznek be; a képzőművészeknek és a filmeseknek ugyancsak a művelődési központban, valamint a szabadban tartják a művelődéspolitikai, lői. A kenyérgyáriak Sajnos hiányoztak. A filmespropagandfc- ták elmondták, hogy üzemi, szervezői munkát csak a Bar- neválnál vállalt egy dolgozó, a többi üzemnél senki sem. ígéretet mindig kapnak, 'de a teljesítés elmarad. Jobbik (?) esetben megvásárolnak tíz jegyet, de azzal senki sem jön moziba. Mit lehet tenni? A vélemények: Szabad Lívia, a moziüzemi vállalat műsoroszlály vezetője: — A premierfilmeket kísérletképpen égy időben- játsszuk majd a városközponti mozikkal itt az V. kerületben is. Május 29-től a 11 sz. általános iskola udvarán kertmozit nyitunk. A gyárak, tsz-ek hívására ke(s- kenyfilmes vetítővel előadásokat rendezünk a munkahelyeken abból a filmből, amelyet kérnek. Vári Jánosné, a téglagyár művelődési házának igazgatója: — Hiányolom a jobb tartalmi kapcsolatot a moziüzemi vállalattal. Már az év eleji tervezésnél össze kellene hangolnunk a mozilátogatásokat a tudatosan irányított szakmái, politikai képzésekkel és szabadidő-programokkal. Sok a vidékről bejáró dolgozónk, aki munkaidő után nem maradna szívesen a városesztétikai és a szakmai előadásokat. A 3. sz. iskola rajzkabi- nettje várja a műtermi munkát szerető festőket, grafikusokat, szobrászokat. A kéthetes nyári tábor programját több kirándulás is színesíti. Egy-egy alkalommal Gyulára, Békéscsabára és Biharugrára látogatnak a részvevők. Gyulán a Kohán-hagyatékkal, Békéscsabán a város nevezetességeivel ismerkednek, Biharugrán pedig felkeresik Szabó Pál szülőházát. A tábor zárásaként kiállítást rendeznek a táborban készült alkotásokból, az amatőrfilmesek pedig új filmjeiket vetítik le. A zárónapok eseménye lesz a Parasztportré címmel meghirdetett amatőrfilm- pályázat eredményhirdetése, a díjazott művek bemutatása. ban. A váratlan szervezések kevés eredményt hoznak, legalább két-három héttel előbb kellene tudnunk a filmekről. Az sem könnyít a dolgon, hogy több telepen dolgozunk három műszakban, bizony eltelik néhány nap, amíg beszélni tudunk mindenkivel. Zádor Lajps, a Hazafias Népfront V. kerületének elnöke: — Az üzemi szervezők, szak- szervezeti bizottságok vásárolhatnának mozibérletet jutalmazásra is. Rangot kellene adni az ilyen jutalomnak. A színház és mozi számára nemcsak a bevétel fontos, hanem az is, hogy az emberek értsék, értékeljék, amit látnak. Ancsin Pálné, a Padraclj Lajos általános iskola igazgató- helyettese: — Mindig a tantervbe építjük az iskolamozi-előadásokat. Hatszáz bérletesünk van, a 11-es számú általános, iskolával közösen ebben a tanévben már 7629 tanulót vittünk moziba. A tanév- előkészítő-értekezletre a Terv mozi dolgozóit mindig meghívjuk. Ünnepélyeinket a moziban tartjuk, filmvetítéssél egybekötve. Persze, úgy hallom, azok az iskolák zárkóznak el az iskolamozi akciótól, ahol a tanárok sem járnak moziba. Bár nem túl gyakori az igazán jó film, ez a művészet mégis sokat nyújthat nézőinek világnézeti formálódásban. a hasznos szórakozásban. Gyermekeink filmélményekről készített rajzai bizonyítják, hogy szívesen járnak moziba. A vita felszólalóinak egyöntetű véleménye volt, hogy a filmek alkotói is jobban törekedhetnének arra, hogy a mozik visszanyerjék közönségüket. Unalmas, vagy túlságosan elvont filmek nem érhetnének el olyan tömeghatást, melyre nemcsak a mozilátogatók, hanem a filmforgalmazók is joggal számítanak. Mi a helyes út? Bizonyára az, ha a kerület munkahelyi vezetői. népművelői, pedagógusai és a filmforgalmazók összefognak, hiszen a céljuk közös; elősegíteni a munkások művelődését, azt, hogy a jaminai mozi újra kedvelt és hasznos szórakozóhely legyen. Bcdc Zsóka Július 17-31 közölt: Alkotótábor Békésen HATÉKONYSÁG f} Az állattenyésztés produktivitása Az állattenyésztés termelésének értéke 54,2 milliárd forint volt tavaly. Azonos árakon számítva az eredmény mintegy 8,7 milliárddal haladja meg az 1970. évit, a fejlődés tehát lényegesen kisebb arányú, mint a növénytermelésben. Ha kü- lön-külön vesszük szemügyre az egyes ágazatokat, akkor az derűi ki, hogy a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés produktuma alig, a sertéstenyésztésé nagy mértékben növekedett, a juhtenyésztésé pedig némileg csökkent. Sokat mond az is, hogy változatlanul igen nagy a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe az állattenyésztésben. Nem lehetünk elégedettek az állati termékek termelésének alakulásával sem. Különösen alacsony az egy tehénre jutó évi tejtermelés. Ami a nagyüzemeket illeti, azokra igen nagy feladatok várnak ötödik ötéves tervünk idején mind az egész állattenyésztés, mind pedig az állati termékhozamok növelésében. Népgazdasági tervünk ennek a mezőgazdasági ágnak a 15-16 százalékos fejlesztését írja elő. Ennek a tervnek a megvalósítása erőfeszítést követel minden nagyüzemtől. S elengedhe- ’ tétlenné teszi, hogy a korszerű nagyüzemi állattenyésztés fejlesztésének elsődlegessége mellett kiaknázzák a háztáji ás a kisegítő gazdálkodás lehetőségeit is. Mégpedig sokkal szervezettebben, mint eddig. Következetesen és messzemenően érvényesítve azt az elvet, hogy mind .a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok a nagyüzemekhez szervesen kapcsolódónak tekintsék azt a termelést, amelyet a tsz7tagok, a mezőgazdasági, az ipari munkások, más foglalkozásúak és a nyugdíjasok folytatnak a ház körül. A nagyüzemekben a legutóbbi öt év alatt gyorsuló ütemben javult az állattenyésztési ágazatok eszközellátottsága. A tehén-, a növendékmarha- s a sertésfiaztató férőhelyek száma külön-külön több mint százezerrel nőtt, a hízó marha férőhelye pedig csaknem 80 eperrel. Lassan haladt viszont a szarvasmarhatartás gépesítése. Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok teheneinek 95. a termelőszövetkezetek teheneinek pedig több mint 80 százalékát géppel fejik. Az alkalmazott fe- jési technológiák azonban csak a nehéz fizikai munkákat köny. nyítik. A munka termelékenységét többszörösére növelő, központi fejőállásos technológia aránya még á két százalékot sem éri el. Alacsony színvonalú a takarmánykiosztás, az al- mozás és a trágyakihordás gépesítettsége is. A sertéstartás gépesítési színvonalában a szakosított telepek létrehozásának megvalósított programja ugrásszerű fejlődést hozott. A teljesen gépesített és automatizált etetés elterjedése következtében számottevően javult a munka termelékenysége. A trágyakezelés gazdaságos műszaki megoldásai azonban még nem alakultak ki, ezért jelentős tartalékok vannak az emberi munka hatékonyságának további fokozásában. Megfelelő a baromfitartás technikai színvonala. A nagy termelékenységű technológiák
