Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

HHWUIHIHIHIlWMgBHHIlBWIIMIIllHWHMWtlWWH1 SÁRRÉTI NAPOK ’76 m Fotográfiák kiállítása Berettyóújfalun „Sárréti tájak és emberek” címmel hirdetett fotópályázatot a berettyóújfalui József Attila járási és nagyközségi Művelő­dési Központ. Részvételi felté­tel mindössze annyi volt, hogy a pályázó Békés vagy Hajdú- Bihar megyében legyen honos. A két megyéből is elsősorban a szeghalmi, a berettyóújfalui és a püspökladányi járás fotográ­fusait várták, és az egész pályá­zatot az idei sárréti napok je­les eseményének jelölték. Gombos Ferenc, a berettyóúj­falui művelődési ház „Bihari’' fotóklubjának vezetője nyitot­ta meg az elmúlt héten a pá­lyázat eredményeiből született kiállítást, mely — híven a meg­hirdetett feltételhez — elgon- dolkoztatóan, hangulatosan és figyelemfelkeltően mutatja be a sárréti tájat, az itt élő embe­reket. Közel félszáz pályamun­kából választották ki a legér­demesebbeket. Közöttük — saj­nos — egyetlen Békés megyei, a szeghalmi Vigh György fel­vételei képviselik a békési Sár­rétet, a kiállítók többsége deb­receni. püspökladányi és be-' rettyóújfalui. Érthetetlen, hogy a szeghalmi járás, sőt Békés megye amatőr fotósai miért maradtak távol ettől az igen színvonalas és nagy gonddal meghirdetett pályázattól, ,az egyetlen Vigh György kivételé­vel, aki kitűnő természetfotók­kal nyerte el a pályázat har­madik díját. „Ősz”, „Szamár­tövis”, „Részeg erdő” és „Fény a fák között” című felvételei nemcsak a táj, a természet sze- retetéről, hanem megalapozott szakmai tudásról is árulkodnak. Híven a sárréti napok' szelle­méhez, meg kell említenünk a kiállítók közül a berettyóújfa­lui Antal László, a- püspökla­dányi Kozma László, a debre­ceni Szabó Antónia és Vadász György fotóit, melyek joggal nyerték el a pályázat két első és egy második díját. Szeretnénk remélni, hogy a legközelebbi sárréti napok fo­tópályázatának sokkal nagyobb visszhangja lesz, és azon a bé­kési Sárrét tájait és embereit nem egyetlen fotós mutatja majd be. A törekvés és a be­rettyóújfalui művelődési ház gondos figyelme is elvárja ezt tőlünk. S. E. Hat középiskola diáklapszerkesztői . Szeghalmon A sárréti napok és a szeghal­mi. Péter András Gimnázium alapításának fél évszázados ju­bileumi ünnepségeinek része­ként május 13-án, csütörtökön a megye középiskolai diáklap­jainak szerkesztői részére ren­deztek találkozót a szeghalmi tanintézetben. Ml az elsődleges feladata egy diákújságnak? — ez volt a köz­ponti kérdése a beszélgetésnek, amelyen hat középiskola: a sar­kad i. a békési, az orosházi, a vésztői és a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnáziumok tanulói és a házigazdák ültek asztal mellé ötleteikkel, gondjaikkal. A be­szélgetést Hegedűs Erzsébet, a szeghalmi gimnázium diáklap­jának tanár-szerkesztője vezet­te. Az általában tanévenként 4— 10 alkalommal megjelenő diák­újságok a KISZ-élet és az is­kolai demokratizmus jelentős fórumai. Az iskolák tanulói a lapok hasábjain kifejthetik vé­leményüket, megismerik egy­mást és a megoldásra váró fel­adatokat. Alkalmuk, van a vé­lemények ütköztetésére, a he­lyes álláspont kialakítására, párbeszédekre. A sarkadi gim­názium lápját a tanulók a szak­körök és az önképző körök se­gítségével szerkesztik. Legtöbb iskolában a felelős tanár-szer­kesztő hagyja jóvá az írásokat, a d^ák szerkesztő bizottságok­ban azonban sok helyen nem vesz részt a KISZ-szervezet tik- I kára; a nevelő testületi dönté­sekről sem szerezhetnek mindig értesülést a szerkesztők. A lapok megjelenését gátló problémák iegsúlyosabbja a technikai, sokszorosító készülé­kek hiánya. Legtöbb iskolában ugyanis más intézményeknél rendelik meg a stencilezést, a ■ fénymásolást, nem 1 egyszer az írások gépelését is. Abban, hogy a diákújságok folyamatosan megjelenhessenek, a nagyközsé­gi és a városi KlSZ-bizottsá- gok is sokat segíthetnek. A csütörtöki találkozó végül ötletvásárrá is alakult; jól be­vált módszereket, fogásokat ad­tak közre a diákszerkesztők. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola őszre meghívta a megye közép­iskoláinak lapszerkesztőit újabb megbeszélésre. N. L. A Sárréti tájak és emberek című fotókiállítást Gombos Fe­renc klubvezető nyitotta meg (Fotó: Fábián) Miért üres a Terv mozi? Közönségszervezők és munkahelyi vezetők tanácskoztak Békéscsabán Hol él Békéscsabán a legtöbb munkás? Erzsébethelyen, az V. kerületben. Tizenhatezren élnek itt, öt nagyüzemnek, illetve tsz- nek 95 szocialista és számtalan munkásbrigádja szánt, vet, arat, kenyeret süt, téglát csinál, ba­romfit dolgoz fel napról-napra. Szaporodnak a szebbnél-szebb családi házak, sokoldalú nevelő­oktató igényt kielégítő óvodák­ban, két magas színvonalú, kí­sérletező iskolában foglalkoznak a fiatalabb nemzedékkel. Ezek a gyerekek gyakori látogatói színháznak, mozinak, /múzeum­nak, könyvtárnak. Szüléikről már nehezen lehetne mindezt elmondani. Ha tanulni, vagy szórakozni akarnak, sokan be­járnak a város központjába, még többen maradnak azonban otthon a tévé előtt, és az Oros­házi út vendéglátó-„egységei'! sem éppen üresek. A filmművészet jó eszköze a művelődésnek, ha eljut a töme­gekhez. Hogyan juthat el és mi gátolja ezt a folyamatot? Erről beszélgettek május 13-án a Terv moziban az V. kerületi pártszer­vezet, a tanács, a Hazafias Nép­front, az iskolák, a téglagyár, a Barnevát, a Szabadság Tsz és a Moziüzemi Vállalat munkásmű­velődéssel foglalkozó képvise­Békésen, az idei nyáron újból megrendezik a képzőművészeti és az amatőrfilmes alkotótábort. Megyénk amatőr képzőművé­szei és az ország filmklubja: megkapták a július 17. és 31. kö­zött megrendezésre kerülő tábor részletes programját és a jelent­kezési lapokat. 1 Az alkotótábor képzőművésze­ti szekcióját Merigyán .András formatervező-grafikus, a filmes szekciót pedig Raffai Anna film­rendező vezeti. A gyulai műve­lődési központ segítségével a békési művelődési központban erre az időre filmlaboratóriu­mot rendeznek be; a képzőmű­vészeknek és a filmeseknek ugyancsak a művelődési köz­pontban, valamint a szabadban tartják a művelődéspolitikai, lői. A kenyérgyáriak Sajnos hiá­nyoztak. A filmespropagandfc- ták elmondták, hogy üzemi, szervezői munkát csak a Bar- neválnál vállalt egy dolgozó, a többi üzemnél senki sem. ígére­tet mindig kapnak, 'de a teljesí­tés elmarad. Jobbik (?) esetben megvásárolnak tíz jegyet, de azzal senki sem jön moziba. Mit lehet tenni? A vélemények: Szabad Lívia, a moziüzemi vállalat műsoroszlály vezetője: — A premierfilmeket kísérlet­képpen égy időben- játsszuk majd a városközponti mozikkal itt az V. kerületben is. Május 29-től a 11 sz. általános iskola udvarán kertmozit nyitunk. A gyárak, tsz-ek hívására ke(s- kenyfilmes vetítővel előadáso­kat rendezünk a munkahelye­ken abból a filmből, amelyet kérnek. Vári Jánosné, a téglagyár mű­velődési házának igazgatója: — Hiányolom a jobb tartalmi kapcsolatot a moziüzemi válla­lattal. Már az év eleji tervezés­nél össze kellene hangolnunk a mozilátogatásokat a tudatosan irányított szakmái, politikai képzésekkel és szabadidő-prog­ramokkal. Sok a vidékről bejáró dolgozónk, aki munkaidő után nem maradna szívesen a város­esztétikai és a szakmai előadá­sokat. A 3. sz. iskola rajzkabi- nettje várja a műtermi munkát szerető festőket, grafikusokat, szobrászokat. A kéthetes nyári tábor prog­ramját több kirándulás is színe­síti. Egy-egy alkalommal Gyulá­ra, Békéscsabára és Biharugrára látogatnak a részvevők. Gyulán a Kohán-hagyatékkal, Békés­csabán a város nevezetességei­vel ismerkednek, Biharugrán pedig felkeresik Szabó Pál szü­lőházát. A tábor zárásaként ki­állítást rendeznek a táborban készült alkotásokból, az ama­tőrfilmesek pedig új filmjeiket vetítik le. A zárónapok esemé­nye lesz a Parasztportré cím­mel meghirdetett amatőrfilm- pályázat eredményhirdetése, a díjazott művek bemutatása. ban. A váratlan szervezések ke­vés eredményt hoznak, legalább két-három héttel előbb kellene tudnunk a filmekről. Az sem könnyít a dolgon, hogy több te­lepen dolgozunk három mű­szakban, bizony eltelik néhány nap, amíg beszélni tudunk min­denkivel. Zádor Lajps, a Hazafias Nép­front V. kerületének elnöke: — Az üzemi szervezők, szak- szervezeti bizottságok vásárol­hatnának mozibérletet jutalma­zásra is. Rangot kellene adni az ilyen jutalomnak. A színház és mozi számára nemcsak a bevé­tel fontos, hanem az is, hogy az emberek értsék, értékeljék, amit látnak. Ancsin Pálné, a Padraclj La­jos általános iskola igazgató- helyettese: — Mindig a tantervbe építjük az iskolamozi-előadásokat. Hat­száz bérletesünk van, a 11-es szá­mú általános, iskolával közösen ebben a tanévben már 7629 ta­nulót vittünk moziba. A tanév- előkészítő-értekezletre a Terv mozi dolgozóit mindig meghív­juk. Ünnepélyeinket a moziban tartjuk, filmvetítéssél egybe­kötve. Persze, úgy hallom, azok az iskolák zárkóznak el az isko­lamozi akciótól, ahol a tanárok sem járnak moziba. Bár nem túl gyakori az igazán jó film, ez a művészet mégis sokat nyújthat nézőinek világnézeti formáló­dásban. a hasznos szórakozás­ban. Gyermekeink filmélmé­nyekről készített rajzai bizo­nyítják, hogy szívesen járnak moziba. A vita felszólalóinak egyönte­tű véleménye volt, hogy a fil­mek alkotói is jobban töreked­hetnének arra, hogy a mozik visszanyerjék közönségüket. Unalmas, vagy túlságosan elvont filmek nem érhetnének el olyan tömeghatást, melyre nemcsak a mozilátogatók, hanem a filmfor­galmazók is joggal számítanak. Mi a helyes út? Bizonyára az, ha a kerület munkahelyi veze­tői. népművelői, pedagógusai és a filmforgalmazók összefognak, hiszen a céljuk közös; elősegí­teni a munkások művelődését, azt, hogy a jaminai mozi újra kedvelt és hasznos szórakozó­hely legyen. Bcdc Zsóka Július 17-31 közölt: Alkotótábor Békésen HATÉKONYSÁG f} Az állattenyésztés produktivitása Az állattenyésztés termelésé­nek értéke 54,2 milliárd forint volt tavaly. Azonos árakon szá­mítva az eredmény mintegy 8,7 milliárddal haladja meg az 1970. évit, a fejlődés tehát lé­nyegesen kisebb arányú, mint a növénytermelésben. Ha kü- lön-külön vesszük szemügyre az egyes ágazatokat, akkor az de­rűi ki, hogy a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés produktu­ma alig, a sertéstenyésztésé nagy mértékben növekedett, a juhtenyésztésé pedig némileg csökkent. Sokat mond az is, hogy változatlanul igen nagy a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok szerepe az állattenyésztés­ben. Nem lehetünk elégedettek az állati termékek termelésének alakulásával sem. Különösen alacsony az egy tehénre jutó évi tejtermelés. Ami a nagy­üzemeket illeti, azokra igen nagy feladatok várnak ötödik ötéves tervünk idején mind az egész állattenyésztés, mind pe­dig az állati termékhozamok növelésében. Népgazdasági ter­vünk ennek a mezőgazdasági ágnak a 15-16 százalékos fej­lesztését írja elő. Ennek a tervnek a megvaló­sítása erőfeszítést követel min­den nagyüzemtől. S elengedhe- ’ tétlenné teszi, hogy a korszerű nagyüzemi állattenyésztés fej­lesztésének elsődlegessége mel­lett kiaknázzák a háztáji ás a kisegítő gazdálkodás lehetősé­geit is. Mégpedig sokkal szer­vezettebben, mint eddig. Követ­kezetesen és messzemenően ér­vényesítve azt az elvet, hogy mind .a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok a nagyüzemekhez szervesen kap­csolódónak tekintsék azt a ter­melést, amelyet a tsz7tagok, a mezőgazdasági, az ipari mun­kások, más foglalkozásúak és a nyugdíjasok folytatnak a ház körül. A nagyüzemekben a legutób­bi öt év alatt gyorsuló ütem­ben javult az állattenyésztési ágazatok eszközellátottsága. A tehén-, a növendékmarha- s a sertésfiaztató férőhelyek száma külön-külön több mint száz­ezerrel nőtt, a hízó marha fé­rőhelye pedig csaknem 80 eper­rel. Lassan haladt viszont a szarvasmarhatartás gépesítése. Igaz ugyan, hogy az állami gaz­daságok teheneinek 95. a ter­melőszövetkezetek teheneinek pedig több mint 80 százalékát géppel fejik. Az alkalmazott fe- jési technológiák azonban csak a nehéz fizikai munkákat köny. nyítik. A munka termelékeny­ségét többszörösére növelő, köz­ponti fejőállásos technológia aránya még á két százalékot sem éri el. Alacsony színvona­lú a takarmánykiosztás, az al- mozás és a trágyakihordás gé­pesítettsége is. A sertéstartás gépesítési szín­vonalában a szakosított telepek létrehozásának megvalósított programja ugrásszerű fejlődést hozott. A teljesen gépesített és automatizált etetés elterjedése következtében számottevően ja­vult a munka termelékenysége. A trágyakezelés gazdaságos mű­szaki megoldásai azonban még nem alakultak ki, ezért jelen­tős tartalékok vannak az embe­ri munka hatékonyságának to­vábbi fokozásában. Megfelelő a baromfitartás technikai színvonala. A nagy termelékenységű technológiák

Next

/
Oldalképek
Tartalom