Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám
I «gggtetiBl, pflspffIiladéitT* fes bercnrtálfahil látás kizes isszefogása: Sárréti napok, 1976 Béke és Szocializmus 7 6—3. Már megjelent a programfüzet, mely a sárréti napok 1976- os rendezvényeire hívja az érdeklődőket. Az intéző bizottság a füzet bevezetőjében hangsúlyozza; „A múltról és a jelenről szeretnénk hű képet rajzolni". Erről beszélt Kozák Sándor, a szeghalmi Nagyközségi Tanács elnöke is, amikor tájékoztatta munkatársunkat az idén különösen jelentős eseménysorozatról. — Negyedik alkalom, hogy megrendezzük a sárréti napokat, es második, hogy két szomszédos járással, « püspökladányival. és a berettyóújfaluival együtt. A kezdeményezés kiállta a próbát, és a lehetőségek figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy kétévenként szervezzük meg a három járásra, tehát az az egész Sárrétre kiterjedő, három hónapon át tartó esemény- sorozatot. Az idei alapvetően ifjúsági jelleget ölt, idejét tekintve is egybeesik a KISZ kongresszusával, és két sárréti iskola, a Szeghalmi Péter András Gimnázium fél évszázados, valamint a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium negyedszázados jubileumával. Ez a két, nagyszabású ünnepség áll a sárréti napok középpontjában, ugyanakkor számos kulturális esemény, találkozó és sportverseny is bővíti, színesíti a programot. Mindkét iskola, de elsősorban a fél évszázados szeghalmi gimnázium tanári kara és diáksága készült kiemelt gonddal a jubileumra, melyre meghívták az iskola öregdiákjait, az itt érettségizett, Szeghalomról és környékéről elszármazott neves tanulóit. Érkezésük és részvételük emeli a sárréti napok jelentőségét, ugyanakkor mi is szeretnénk bemutatni nekik a városiasodó Szeghalom újabl?.. nevezetességeit, szólunk majd terveinkről, es gondjainkról. Meglepő az a ragaszkodás, ahogyan a Szeghalmon végzett öregdiákok iskolájuk életét figyelemmel kísérik, az a segítség, támogatás, melyben a tanintézetet és mostani diákjait részesítik. Ünnepségünkre szívesen látott vendégként érkeznek majd meg a püspökladányi és a berettyóújfalui iskolák képviselői is, ahogyan mi is részt veszünk a ladányi gimnázium negyedszázados jubileumán. A továbbiakban Kozák Sándor tanácselnök elmondotta, hogy a három járásból mintegy 8—10 ezer általános és középiskolás, valamint szakmunkástanuló vesz részt a sárréti napok különböző rendezvényein, melyek április 14-én, a püspökladányi gimnázium iskolatörténeti kiállításának megnyitásával már napokkal ezelőtt megkezdődtek. Április 22-én találkoztak — szintén Püspökladányban — a diák irodalmi színpadok, április 30-án pedig újból a püspökladányi gimnázium lesz jelentős esemény színhelye: ezen a napon tartják a már említett negyedszázados jubileumot, A sportversenyek is megkezdődtek, április 21-én a zsadánvi lányok és a vésztői fiúk asztalitenisz-csapata képviselte a szeghalmi járást a püspökladányi úttörő asztalitenisz versenyen, míg április 24-én, szombaton Berettyóújfalun rendezik a középiskolások és felnőttek asztalitenisz találkozóját. A jövő héten Szeghalmon a középiskolák leány és'fiú kosárlabda-csapatai mérkőznek meg egymással. — Számunkra, mint említettem, a szeghalmi gimnázium fél évszázados jubileuma lesz a sárréti napok egyik legjelentősebb eseménye — folytatta tájékozta- téiat Kozák Sándor. — Május másodikén délután 3 órakor iskolatörténeti kiállítást nyitunk a gimnázium tornatermében. Ezen a kiállításon az itt végzett és innen elszármazott neves diákok munkáit is bemutatjuk, többek között dr. Váci I.ajos professzor, Tímár Máté író, Pardi Anna költő, dr. Tildy Zoltán fotóművész, Borormssza Zsolt és Székelyhídi Attila festőművészek munkásságával is megismerkedhetnek a vendégek. Részt vesz a kiállításon és a kiállítást követő ünnepségen Mező László gordonkaművész, Mező Imre zeneszerző és Vadasi Tibor, a Népművelési Intézet munkatársa is. A kiállításon Sándor Jenő, a szeghalmi gimnázium nyugalmazott igazgatója, az ünnepségen Nagy János, a Békés megyei tanács elnökhelyettese mond beszédet. Már másnap, május 3-án újabb jelentős esemény színhelye lesz Szeghalom: ezen a napon, délután 4 órakor a járási hivatal tanácstermében kultúrtörténeti ülésszak kezdődik a Péter András gimnázium Sárréten betöltött szerepéről. Előadója dr. Bankó Imre, a debreceni múzeum igazgatója. Két nap múlva, május 5-én dr. Fényes Imre tanszékvezető egyetemi tanár, volt szeghalmi diák tart előadást „A művelődés és a fizika” címmel a gimnázium fizika-előadójában, május 6-án a tanulóifjúság felkeresi és megkoszorúzza az iskola alapítójának, Péter Andrásnak sírját, másnap pedig dr. Tildy Zoltán fotóművész természetfilmjeit vetítik az Ady filmszínházban. Május 11-én is nagy jelentőségű esemény lesz Szeghalmon: dr. Simái Mihály, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese tart előadást „Magyarország a világgazdaságban” címmel a járási hivatal tanácskozótermében. A május 15- re tervezett jubileumi ünnepség a Péter András gimnáziumban nyílt tanítási nappal kezdődik, majd a művelődési központban Vaszkó Tamás igazgató méltatja az iskola fél évszázados múltját. Délután mutatják be a televízió kisfilmjét, melyet „Hová ment a véndiák?” címmel Varga László készített az 1961-ben Szeghalmon érettségizett diákokról. — Közben a három járás több községében, Sárrétudvariban, Vésztőn, Dévaványán és Füzesgyarmaton is lesz egy-egv fontos esemény, sportverseny, ismeretterjesztő előadás, író—olvasó találkozó, zenekari vetélkedő, árubemutató és népdalest. Az előkészületek megtörténtek, a három járás vezetői, iskolái egy akarattal munkálkodnak majd a három hónapon át tartó sárréti napok sikeréért — mondotta befejezésül Kozák Sándor, a szeghalmi Nagyközségi Tanács elnöke. S. E. A magyar politikai könyvkiadás jelentős eseménye, hogy a közelmúltban „A fejlett szocialista társadalom építésének útján” címmel megjelent Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának újabb kötete. A Béke és Szocializmus márciusi számában Benke Valéria, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja ismerteti a kötetet. A Béke m Seocializmus márciusi számában a fejlett szocializmus építésének néhány kérdéséről tájékoztatja a folyóirat olvasóit Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az MSZMP, a szocializmus egységes marxista-leninista elmélete, eddigi eredményeink, lehetőségeink elemzése alapján, a Szovjetunió és más testvéri országok szocialista építésének elméleti eredményeit és gyakorlati tapasztalatait felhasználva jelöli ki a fejlett szocialista társadalom továbbépítésének útját hazánkban. A cikk kifejti: Az MSZMP fellép a szocializmus különböző „modelljeiről”, a „különböző marxizmusokról”, a marxizmus „pluralizálásáról” szóló teóriák ellen. Ezeket a nálunk is felbukkant nézeteket a párt a leghatározottabban visszautasította, mint olyan felfogást, amelynek politikai következménye a párt, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének gyengítése, elméletileg pedig relativizálja a marxizmus-leninizmust, mint tudományt. „A szocialista nemzetté válás folyamata az NDK-ban”. Ez a címe annak a cikknek, amelyet Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára- írt A szocialista forradalomnak és a szocialista társadalom, felépítésének eredményeként az NDK területén új típusú nemzet, szocialista nemzet alakult ki és fejlődik. Ez a nemzet három évtizedes, sikeres fejlődés után minden fontosabb ismérvben gyökeresen különbözik az NSZK-beli burzsoá nemzet-» tőL (KS). Eszperantó Magazin ’76—2. Az Eszperantó Magazin most megjelent második számában Maller Sándornak, a magyar UNESCO-bizottság főtitkárának nyilatkozatából megtudhatjuk, hogy a soknyelvűség az, UNESCO-nak is rengeteg gondot okoz. Birkózó olimpiai bajnokunk, Hegedűs Csaba, a „tuskirály” a sportolók szempontjából mondja el a nyelvi gondokat, s rögtön egy ígérettel is is megtetézi... Egy másik érdekes riportból az derül ki: hány nyelven kell tudnia egy orvosnak. Tanulságos írást olvas, hatunk a számítástechnika és az eszperantó kapcsolatáról is. A „Lehet-e eszperantót oktatni a munkásszállókon?” című riport azt kutatja: mit tettek eddig a munkások szervezett bevonásáért a nemzetközi nyelv tanulását illetően és milyen lehetőségek vannak még erre. Mikó Pálné kandidátus az idegennyelv oktatásról és a teendőkről írt érdekes tanulmányt. Egy svájci orvos-docens nyílt levelét is közli az Eszperantó Magazin; a címzett: az Egészség- ügyi Világszervezet főigazgatója. A téma: nemzetközi nyelvet ajánl a nemzetközi szervezet soknyelvűségéből adódó nehézségek elhárítására. (KS) Az ifjúság szolidaritása 1955 óta a világ haladó ifjúsága minden évben április 24-én emlékezik meg a gyarmati ifjúság nehéz küzdelméről. 1972-ben a DÍVSZ javaslatára kibővült ez a jelképes aktus, mégpedig a szolidaritás hangsúlyozásával, ezzel is kifejezve, hogy a világ haladó erői — elsősorban a szocialista országok ifjúsága — még inkább a magukénak tekintik, még sokoldalúbban támogatják a gyarmati sorból kikerült, a teljes függetlenségért harcoló államok fiataljait Napjainkban a haladó erők világméretű előretörésének vagyunk tanúi, az egész földgolyóra kiterjedő fejlődésnek, amelynek során az imperializmus utolsó bástyái — a gyarmatok — leomlanak. Ennek a küzdelemnek a méretei óriásiak, a második világháború óta csaknem másfél milli-' árd ember — a Föld lakosságának több mint egyharmada — szabadult ki a gyarmati igából. Lényegében befejeződött a gyarmatbirodalmak széthullása. A teljes függetlenségért folytatott harc azonban ezzel korántsem ér véget. Csupán formái alakulnak át, tükrözve, hogy az egykori gyarmattartók és osztályszövetségesei megkísérlik: a korábbi függést a neokolonialista törekvések gazdasági-politikai eszközeivel váltsák fel. Erre a veszélyre hívja fel a figyelmet a gyarmati ifjúsággal szolidáris erők legtekintélyesebb szervezete, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. A neokolonializmus elleni harcban a gyarmati sorból épphogy kikerült fiatal államoknak a haladó eszmékért, a teljes nemzeti függetlenségért síkra szálló ifjúsága természetes szövetségesének tekinti a szocialista országokat. Az egybehangolt politikát folytató szocialista országok politikájának egyik alaptétele — s ezt Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán ismételten hangsúlyozta —, hogy a fejlődő országok tekintetében is a haladás, a demokrácia, a nemzeti függetlenség erőit támogatják; barátaiknak, harcostársaiknak tartják őket. W.p.) Ember a világűrben! Hogy létezik_e Loch Nessben szörny, nem tudom, de létezésében erősen kételkedem. Hogy vannak-e. voltak-e repülő csészealjak, erről sem vagyok meggyőződve. És hogy valóban nyomtalanul tűntek el hajók, repülőgépek az Északi-sark közelében, ezt sem fogadhatom el tényként. Mint ahogy az is csupán kínai „lázálom” számomra, hogy a tibeti Kara Ula közelében talált 716 „gramofonlemez” — egy pekingi kutatóintézet közlése szerint — idegen űrhajósoktól származik, akik 12 ezer évvel ezelőtt érkeztek oda műszaki hiba következtében. Az viszont tény, hogy Mexikóban már több ezer évvel ezelőtt kőbe vésték szkaíanderes űrhajósokat. S ha elfogadjuk az ún. katasztrófa-elméletet, akkor azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy bolygónkon kívül létezett és létezik — inkább létezhet — máshol is élet, esetleg magasabb fejlettségi szinten, mint itt a Földön. Hiszen az emberi fantázia végtelen és határtalan, mint maga a kozmosz, ahová gyakran szárnyalt és szárnyal a fantázia, mely az irodalomban is létjogosultságot vívott ki magának a sci-fi (fanti) művekben. De nemcsak a fantázia vette birtokába a kozmoszt, hanem másfél évtizeddel ezelőtt az ember is megtette első útját a világűrben Jurij Gagarin személyében. Verne álmai tolultak emlékezetembe, amikor a moszkvai rádió, adását megszakítva, az éter hullámain röpítette világgá a szenzációs hirt; ember a világűrben. szovjet emberek keze. munkája nyomán született űrkabinban. És emlékszem Gagarin első mondataira, aki a Földre szegezte tekintetét, s azt üzente nekünk — bábeli hangzavarban —: Csodálatos a Föld! E néhány gondolat akkor jutott eszembe, amikor április Síén elfogadtam a tv .meghívását” a képernyő elé, hogy részt vegyek azon a kiállítás-látogatáson, melyen a szovjet űrkutatás eddigi eredményeit mutatták be működő modellekkel szakszerű magyarázatok kíséretében. Miközben az okos kis masinákat néztem, keserű szájízzel gondoltam arra, hogy vajon milyen boldog lenne Gagarin, ha látná, hogy milyen nagyszerű, eredményekben gazdag siker- sorozathoz adta meg a nyitányt úttörő vállalkozásával, melynek folytatásaként megvalósult a páros űrrepülés, a Hold-séta, a Szojuz—Apolló-program, s így kitárult előttünk a kozmosz egy darabja, ahol megvetve lábunk, újabb célok felé törhetünk, bizonyítva a békében élő ember gigászi erejét, uralkodását az elemek felett; igazolva Szofok- lész megállapítását, aki szerint: sok csodálatos dolog van a Földön, de az embernél nincs csodálatosabb! Szilárd Ádám Ikarus autóbusz Közép-Amerika országaiban Havannában szerdán behajóz-1 ták azt a 180 személyes csuklós Ikarus autóbuszt, amely a kéthónapos sikeres kubai próbaüzemelés után a következő hetekben a közép-amerikai országokban mutatkozik be. Antonio Lusson, a kubai közlekedésügyi miniszter szerdán, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat képviselőjével folytatott megbeszélés során elismerően nyilatkozott a magyar autóbuszról, s alkalmasnak minősítette •rra, hogy a havannai helyi sajátosságok között is csökkentse a tömegközlekedési gondokat. Az Ikarus csuklós autóbusz, amelyet a, kubaiak magyar harmonikának neveztek, a közeli napokban Costa Ricában folytatja próbaútját, majd Hondu- rasba, onnan pedig. Panamába „látogat”. 1976. APRIUá 24.
