Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
ELFOGLALJA-E MEGÉRDEMELT HELYÉT megyénk székhelyén a Békéscsaba és Yidéke ÁFÉSZ? Csaknem másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg az a miniszteri rendelet, amely a városok perifériáira kénys^eritette az akkori íöldművesszövetkezete- ket. E rendelet nyomán kellett lemondaniuk e szövetkezeteknek a városok központjaiban üzemeltetett valamennyi jelentősebb kereskedelmi és vendéglátóipari egységeikről. Így történt ez megyénk székhelyén, Békéscsabán is. Időközben a csabai földművesszövetkezet is ÁFÉSZ lett, Ezzel azonban még semmi nem változott Igv érthető, hogy a szövetkezet békéscsabai tagsága, de a megyeszékhely lakossága közül is mind többen és gyakrabban kérdezték: miért nem foglalhatja el megérdemelt helyét e város központjában az ÁFÉSZ? E kérdésre a válasz azonban még váratott magára. • BIZTATÓ KEZDET Hosszú idő után az utóbbi öt évben kezdett kilépni bezártságából a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ. Nevezetesen a IV. ötéves tervidőszakban ismerték fel az erre illetékesek, hogy sokat tudna tenni Békéscsaba áruellátásáért ez a szövetkezet. És, ha nem is nagy léptekkel, de elindult egy biztató kezdet felé az ÁFÉSZ. A korábbi kis büfék után a munkáslakta Er- zsébethelyen nyitott új önki- szolgáló élelmiszerboltot és vendéglátó egységet a szövetkezet. Mintegy három évvel ezelőtt pedig a József Attila-lakótele- pen adta át rendeltetésének impozáns ABC-áruházát és presszóját. Csaknem ezzel egy- i dobén a megyeszékhely vasútállomásának szomszédságában kezdődött meg egy ötszintes lakótömb építése, melynek földszintjén 1230 négyzet- méter alapterületen élelmiszer- bolt, önkiszolgáló étterem, presszó, édességbolt, háztartási-, íaárubolt kap helyet. És ez az üzletsor is már a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonaként nyílik meg az elkövetkezendő hónapokban. Az említett létesítményekkel tehát elkezdődött valami, ami ♦mindenképpen arra enged következtetni, hogy Békéscsabán, a megye székhelyén is elfoglalhatja régen kiérdemelt helyét a fogyasztási szövetkezet. Mielőtt azonban az ígéretes jövőről szólnánk, el kell mondani valami nagyon lényegeset. A múlt év utolsó hónapjaiban az újkígyós! ÁFÉSZ és a Békés megyei SZÖVKER Vállalat a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ- hez egyesült. Az egyesülés új helyzetet, új szerepkört teremtett. EGYESÜLÉS UTÁNI CÉLKITŰZÉSEK A nagy szövetkezettől már azt várja a megyeszékhely, hogy minden korábbinál jelentősebb kereskedelmi tevékenységet folytasson. A' jelek arra engednek következtetni, hogy az ÁFÉSZ békéscsabai tagsága, de a város lakossága sem csalódik a szövetkezetben Szabó György, az egyesült szövetkezet elnöke már azokat a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményeket említette, melyek az V. ötéves tervidőszakban szinte bizonyosra vehetően megépülnek. Kezdjük az ifjúsági áruházzal, melyet Békéscsaba központjában (az MSZMP Oktatási Igazgatóság volt épületének földszintjén) még ez év második felében megnyitnak. Továbbá a Földvári utcában hamarosan megkezdik a 350 négyzetméter alapterületű ABC-áru- ház építését. E kereskedelmi egység — és ez külön is figyelmet érdemel — alapjaitól új létesítmény lesz, azonban úgy alakítják ki, hogy külső megjelenésében a szlovák építészet stílusát tükrözze. Teszik ezt azért, hogy e kereskedelmi egység jól illeszkedjen az adott környezetbe. Szintén az idén alakítanak át a munkáslakta Erzsébethelyen egy élelmiszer- boltot ABC-vé. A szövetkezet hálózatfejlesztési tervében szerepel a békéscsabai hobbikertek területén növényvédő szert, kéziszerszámokat és élelmiszert árusító üzlfet nyitása. ARUHÁZ 5 EZER NÉGYZETMÉTER ALAPTERÜ LÉTÉN Hogy az elkövetkező években végül is mennyire foglalja el megyénk székhelyén kiérdemelt helyét az ÁFÉSZ, ezt a következő kereskedelmi objektumok egyértelműen jelzik. Amint a szövetkezet elnökétől hallottuk, már biztosra vehető, hogy 1977. második felében megkezdik Békéscsabán, az új városközpontnak kijelölt területen — a Tanácsköztársaság és a Jókai út kereszteződésénél — az 5 ezer négyzetméter alapterü szövetkezeti áruház építését. Ezt a nagy kereskedelmi objektumot 1979-ben adják át rendeltetésének. A megyeszékhely új színfoltját is jelentő nagy áruházzal csaknem egy időben kerül sor a József Attila-lakótelepen az új 800 négyzetméter alapterületű ABC és a 600 négyzetméter alapterületű vendéglátó egység építésére. Az V. ötéves tervidőszak programjában szerepel továbbá egy korszerű cukrászati termelőüzem létesítése is. Mint ahogyan ebben a tervidőszakban nyitja meg az ÁFÉSZ szintén Békéscsabán a bútor- és lakberendezési cikkek áruházát, amely minden bizonnyal az egész város lakosságának örömére szolgál. Ugyanis ilyen kereskedelmi egység nincs Békéscsabán. Ű JKlGYÖSON SZAKÜZLET, ABC-ÄRUHÄZ ÉS ÉTTEREM ÉPÜL A városi nagyberuházások mellett azonban nem feledkeznek meg az egyesült szövetkezet működési körzetének bolthálózatáról sem. így kerül sor már az idén Újkígyóson egy mezőgazdasági szaküzlet létesítésére, majd 1977-ben az 500 négyzetméter alapterületű étterem és ezt követően egy kis ABC-áruház építésére. Mező- megyeren több boltot korszerűsít, Telekgerendáson hús- és zöldségüzletet nyit az ÁFÉSZ. Hogy mi a biztosíték e nagyszerű elképzelések megvalósulására? Egyrészt az, hogy a szóban forgó kereskedelmi létesítmények megépítésével nemcsak egyetértenek az erre illetékes megyei és országos szervek, hanem — közülük némelyik létrejöttét — anyagilag is támogatják. Másrészt a szövetkezet saját anyagi erejét is igyekszik tervszerűen koncentrálni. A szövetkezet békéscsabai tagsága tehát bízhat abban, hogy az ÁFÉSZ megyénk székhelyén nénány éven belül jelentős tényezővé válik és a mostaninál sokkal nagyobb részarányt tud vállalni Békéscsaba lakosságának kereskedelmi ellátásából. Balkus Imre •••■*■■■«■■■■■■■■■■■■■■■»«••■■«■■■■■■»■•■■■«■■■■■•■«■■■■■■■••»•••■■■■■■««■»•a»« Három vaskos kötet könyv, a lapok szépen megvonalazhatva hangjegysorokkal, s a kották alatt a dalok szövegei. Egy zeneszerető ember teljes életműve. Több mint háromezer dal, magyarnóták és népdalok. — Talán az is a baj, hogy életem során minden fülbemászó dallamot Lejegyeztem — mondja Szénási Károly, a dalok gyűjtője. — A bőség zavarával küzdők, ha ki kell választanom egy- egy különösen szép dalt, hiszen ez a rengeteg összegyűjtött mü mind kedves nekem, legszívesebben valamennyit közkinccsé lenném. Sajnos elég hiányosak a zeneelméleti ismereteim, de tudós kutatómunkával biztos sok értéket találnának gyűjtéseim között. Mély gyökerekből táplálkozik Szénási Károly zene iránti rajongása. Gyermekkorát a dobozi uradalomban töltötte, ahol édesapja kovácsmes- ter volt. A nehéz fizikai munkát is megkönnyítette a dalolás: a kovácsműhelyben a kalapácsok csengő-bongó zenéje adta a kíséretet az édesapa mélyen búgó hangjához. — Csak később tudtam meg, hogy Dobozon Bartók Béla sok népdalt lejegyzett — mondja Szénási Károly. Gyerekkoromban én is leírtam a dalok szövegét, rengeteg magyar nótát is megtanultam, de a hangjegyeket nem ismertem, ezért lekottázní sem tud fám a dalokat. .Amikor kát inának hívtak, egy ideig még folytatódott a nótás világ, de aztán jött a háború, amikor nagyon szomorú dalok járták. A felszabadulás után a néphadsereg hivatásos állományába kerültem, s attól kezdődött tulajdonképpen a rendszeres ddltanulás is. Tiszthelyettesként bejártam az oruag sok vidéket, közben mindenütt figyeltem a nép ajkán élő dalokat, s próbáltam összehasonlítani a békési táj zenéjével. — Felnőtt fejjel tanultam meg hegedülni. s amikor már jól ismertem a hangjegyeket, akkor lejegyeztem azokat a régi dalokat is, amelyeket Dobozon az uradalmi cselédektől tanultam. A zene szeretete nagyon sok barátot szerzett számomra. Az újpesti munkásdalkör tagjaitól a külföldön élő barátokig nagyon sok gyűjtővel tartom a kapcsolatot, s néha sikerül találkoznunk is. Olyankor kevés szó esik köztünk, mert késő éjszakáig csak a zene nyelvén beszélgetünk. Szénási Károly nyugdíjas napjainak legszebb óráit jelenti az az idő, amikor dalait rendezgeti. Nagyon boldog, amikor ismert énekesek is felkeresik tanácsokért. Madarász Kati és Bodza Klári népdalénekesek például gyakran éneklik a békéscsabai nótagyűjtö dalait. — Elmondani sem lehet, mennyire irigylem a mai gyerekeket, akik az iskolában megtanulhatják a hangjegyek olvasását, s vérükké válhat a zene ismerete. Ha nekem volna fiam vagy lányom, akkor már kicsi korától fogva a dal szere- tetére nevelném. Talán ö elmondaná helyettem is azokat a gondolatokat, amelyek bennem motoszkálnak, de nem tudom jól kifejezni magam. Hiszen sokat tipródom azon. hogy milyen zenei ösz- szefüggés van a magyarnóta és a népdal közölt. En világéletemben felváltva hallgattam dalt és nótát, együtt is gyűjtöttem azokat. Most. idős fejjel úgy látom, hogy az igazi szépséget a dal jelenti az ember számára, S bárhonnan induljon is valaki a muzsika felé, az út végül mindig a népdalhoz vezet. A. T. Az út a népdalhoz vezet Torzóvá lett az Idegen gyermek Skvarkin zenés bohózata a Jókai Színházban Mánja pályáját kezdő színésznő. Az első szerep, amelyet ráosztanak: leányanyát kell alakítania egy melodrámában. Szülei dácsája előtt próbál. A régi íaliáz emeletén két útépítő mér- nökgyakofnők lakik, a közeli építkezésen dolgoznak. A csábító szépségű lánynak udvarol Pribiljev főmérnök, Szenyecska, a félszeg szomszéd fogtechnikus és a gyakornokok egyike, Kosz- tya. Mánja egyik próbáját véletlenül kihallgatja barátnője, Zina és Szenyecska. Azt hiszik, a lány' önmagával tépelődik. A félreértés félreértést szül, Mánja élvezi is, muszájból is csinálja a játékot. Muszájból, mért megbarátkozik egy falóban megesett lánnyal, Rájával és j segíteni akar rajta. Rábeszéli, ne j vetesse el a gyereket. A kérők másképpen és másképpen veszik j tudomásul Mánja „idegen gyermekét” ... Ennyi és nem több Skvarkin: | Idegen gyermek című bohózatának cselekménye. Zenés változatát mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Áldobolyi Nagy György dalaival, Romhány i József verseivel, Metzner János színpadra állításában. A szép és ízléses díszletet. Suki Antal tervezte, az egyszerű jelmezek terveit Rimanóczy Yvonne. A mű 1934-ben született. Magyar zenei színpadra Csorna Sándor alkalmazta. Leporolásá- nál a portörlő hol az anyag felületébe vágott, hol visszahagy- , ta az évek alatt megkövesedett j réteget. A mai cselekmény kettős szál vezetéséből így csak az egyik maradt meg, a félreértések és tévedések komédiája. Skvarkin az embernek — és itt: a szovjet embernek! — a gyermekhez való viszonyára helyezi a hangsúlyt. A kifigurázás helyzetteremtó erejére bízva a tartalom, a mondanivaló érvényesülését A bemutatott műben mindez mellékessé, a történet keretévé pará- nyodik. Ha nem éz lenne az eredeti mondandója a szerzőnek, ha alapjaiban nem erre épülne az egész mű, egyik szál elmaraDenes Piroska cs Z.solnay Julia (Fotó: Démeny) dósáról alig vennénk tudomást. Itt zavar, a lényeget mossa alaktalan folttá. A rendezőt akarva-akaratlanul is magával ragadta a felborult egyensúly. A megaurtított szöveg talán még modot adott volna arra, hogy az eredeti mondandóból megmentsen valamit. A lehetőséget Metzner János győri vendégrendező azonban ki hagyta futni a kezéből: az eredeti dramaturgiai egység elvesztette lényeges felét; a torzó még a valódi bohózathoz is kevésnek bizonyult. A komédiá- zas lehetősége maradt így talaj nélkül. Az alaptól való megíosz- tottság funkció nélkülivé alakítja a bohózat értelmét. Mi az, amiből karikatúrát kell alkotnunk, mi az, amiért egyáltalán az „idegen gyermek” megtartása mellett a komikum eszközeivel agitálnunk, ha éppen az „idegen gyermek” jelenlétét ve- téltetjük el? A kérdésre Metzner rendezése nem adhat választ. S így a színészek játéka is kiegyensúlyozatlan, féloldalú, alap nélkül lebegő marad. Nincs mire játszaniuk. , A vidám hangvételű műveknél az alkalmazott zenének alapvető funkciója az, hogy segítse a történést. Így a dalbetétek nem egyszer gáncsolják a cselekmény kibomlását, a komé- diázást. Nem fülbemászóak a dallamok, egy-kettőt kivéve. A kivétel elősorban Romhányi József szellemes szövegeinek köszönhető. A Holpert János vezette zenekar bár zeneileg jól játszik, a fúvósok hangja mégis próbára teszi a színészek hangerejét, a nézők fülét. Skvarkin darabjában önmagát adó és nagyon nehezen eljátszható szerepeket ír. Mánját Zsolnai Júlia alakítja. Igazán nem lelt rá a figurára, így a bohóza- ti ál-áldozat Mánjából önkéntelenül egy „jó” viccet okozó bájos-csintalan leány lett Mánja szüleit. Szergej és Olga Karau- lovot Székely Tamás és Dénes Piroska játssza. Szerepük bár nem tartalmazott sok lehetőséget, a bohózat nyújtotta helyzeteket egyéni ízzel játssza ki. Kü’öuösen Dénes Piroska, a tőle már megszokott, magas színvonalú komédiázáss tetszett. Ugyancsak harmonikus alakítást nyújt Máhr Ágnes Zina, a kó- cos-gőgös-mézes-mázos barátnő szerepében. Harsány és vérbő, valóban bohózati. A négy „apajelöltet” játszó színészeknek valóban minden figyelmüket a szerepre kell összpontosítaniuk, hogy némiképpen ellensúlyozzák a darab kettős cselekményvezetésében bekövetkezett torzulást. Ez Gyurcsek Sándornak (Pribiljev főmérnök) sikerül a legjobban. Az ellenszenves, bár anyagi szempontból ..partiképes” főmérnök figuráját sikerrel formázza meg. Kosztyát Pintér Gyula alakítja. A hősszerelmes pátosza egy melodrámához túl sok, egy bohózathoz, de még egy vígjátékhoz is kevés. A félszeg „mopszli és torz” Szenyecskából Sipka László a szó nemes értelmében véve elown-t formál. Kár, hogy az önmagában kerek alakítást nehezen lehet az előadás egészébe illeszteni. •fását, a másik útépítő mérnököt kettős zsereposztásban iátsz- sza Forgács Gábor és ifj. Tatár Endre. Forgács Gábor főképpen kulturált színpadi mozgásával, énektudásával tűnik ki. bár játéka néha visszafogottnak hat. Boross Mária Rájája kedves színfoltja az előadásnak. Nemesi László 4 isis. Április l
