Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
A szakma ifjú mestere Andó István békéscsabai esrztergályo* verseny«« minimális hibaponttal készítette el mintadarabját és megkapta a Szakma Ifjú Mestere címet (Fotó: Bodis) BRIGÁD A HŐSPROGRAMÉRT Hz elekiek A központi irányelveknek megfelelően készítette el a KISZ gyulai járási bizottsága az intézkedési tervét, amihez csatlakoztak a védnökségi szocialista szerződések megkötésével a dobozi, a kötegyáni Petőfi, a me- zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság, a sarkadi és eleki Lenin, a lökösházi Haladás és az ú j kígyó- si Aranykalász Termelőszövetkezet. A KISZ járási végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a húsprogram felett vállalt védnökség járási eredményeit, és úgy határozóét, hogy az elmúlt évek eredményei alapján az eleki Lenin Termelőszövetke- / zet sertéskombinátjában dolgozó kollektíva emelkedett ki a többi közül. Hogy miként érték el mindezeket az elekiek? Jelentős mennyiségű hízót adtak át, nagymértékben csökken- 1 tették az elhullási veszteséget, és növelték gazdasági eredményüket. A fejlődésre jellemző, hogy míg 1974-ben alig több mipt 2900 hízót adtak át a felvásárlóknak, addig ez a mennyiség az elmúlt évben már meghaladta a 4000-et. Sokat javult a takarmány-ki- ' élen járnak használás es bár 42 dekával mindig felette vannak az országos normának — egy kilogramm élősúly elérésénél — az előző évek felhasználásához viszonyítva itt Is nagymértékű a javulás. A kapacitás kihasználása is kedvezően alakult az 1974-es 61 százalékkal szemben, 1975-ben már 81 százalékos volt. A szopós malacok elhullását 47 százalékról 16 százalékra csökkentették. A húsprogramban 35-en vesznek részt, közülük 10 KISZ-tag. A kombinátnál két szocialista brigád működik, az egyik ifjúsá- ' gi. A termelőszövetkezetben meghirdetett szocialista versenyben az egyik brigád megszerezte az első, a második brigád az ötödik helyet. Kiveszik részüket a társadalmi munkából is, hiszen az elmúlt évben több mint 1000 órát dolgoztak. Az ifjúsági brigád öt tagja a megyei Állat- tenyésztési versenyen harmadik helyezést ért et, a közművelődési vetélkedőn pedig tavaly a tsz- szövetség területén a másodikok lettek. —Bő— Egy nagyközség „portréja” A Hajtómű és Festőberendezések 5. számú gyárában március 26-án és 27-én szakmai vetélkedőt rendeztek, amelynek győztese a nyíregyházi HAFE csapata lett. A verseny vándordíját az újonnan alapított „Viharsarok Kupát” ők vitték otthonukba. Második helyezést a békéscsabai, a harmadikat a budapesti szakmunkások nyerték. Az esztergályosok egyént versenyében Andó István békéscsabai és a lakatosoknál Mozga István nyíregyházi versenyző végzett az első helyen. Alkotó Hiúság — lakatosverseny —„Betonbár’ Gyulán rendezik a járási-városi I. ifjúmunkás napokat A KISZ gyulai városi és járási bizottsága már eddig is több alkalommal sikeresen működött együtt mindkét területet érintő rendezvény lebonyolításában. Most újabb nagyszerű lehetőség nyílott az együttműködés bővítésére, ugyanis elhatározták, hogy közösen rendelik meg április 24—30. között Gyulán az I. járási-városi ifjúmunkás napokat. Az előzetes program nemrég készült el és ez sok érdekes politikai, kulturális és sporteseményt ígér. Az első napon április 24-én, szombaton védnökségi napot tartanak, majd délután kerül sor a városi-járási Ifjú Gárda-szemlére. Este a Lenin-szobornál koszorú- zási ünnepséget rendeznek, majd a napot pol-beat-műsor zárja. Másnap, vasárnap folytatják az IG-szemlét, amelynék eredmény- hirdetése után a város és a járás amatőr tánezenekarainak fesztiválján vehetnek részt az érdeklődők. Hétfőn a vár kiállító termében nyitják meg az „Alkotó Hiúság” kiállítást. Délután az „Élenjáró” brigádok vetélkednek az ifjúsági és úttörőházban, Kedden az új művelődési központban lesz az ifjúsági szavalóverseny. Szerdán az ifjú lakatosok versengenek a szakmunkásképző intézetben, este pedig a művelődési központban közös műsort rendeznek a városban és járásban tevékenykedő ifjúsági klubok, valamint- a Körös néptáncegyüttes. Csütörtökön a zeneiskolában politikai vetélkedőt tartanak, majd másnap pénteken kispályás labdarúgótornát, könnyűbúvár-bemutatót rendeznek, és a fiatalok „Bé- tonbálial” zárják az ifjúmunkás »apókat, Megyénk községeinek változásai sok azonosságról tanúskodnak, de legalább ugyanany- nyi az eltérő jelenség is. Közülük most Dévaványa nagyközség életmódját, társadalmi és gazdasági viszonyait iparkodunk szemügyre venni azzal a szándékkal és törekvéssel, hogy e „községi portré”- ból megközelítő képet kapjunk sorsának alakulásáról. Hol is tartanak ma? Dévaványa nagyközség nem tartozik a mutatós emberi települések közé. Utcáit járva viszont nem lehet szemet hunyni afölött, hogy a község határozottan módos, akár a lakásokat,, akár az emberek öltözékeit nézzük. A tekintélyes „porták” sem sorolhatók be egységesen a típusházak képletébe; egyéni építési mód és büszkeség vonásai jelentkeznek rajtuk. Régen a nagy és középbirtok uralta a községet — mellettük csupán a létminimumot biztosította a kis- és törpebirtok. És ebben nincs ellentmondás, ha azt mondjuk, hogy ma is a nagybirtok az uralkodó, csakhogy ez már egészen más — a közép-, a kis- és a törpebirtokosok, a föld nélküliek közös tulajdonukként művelik a határt, a termelőszövetkezet földjét. A MUNKA IS MAS Már csak az idősebbek emlékeznek arra az embert ölő munkára, amikor még vasvillával cipelték a trágyát, a takarmányt. A gép „kiütötte” kezükből a villát. A fejőnők is inkább gépkezelők, mintsem kézifejök. A mezőkön is az emberek és állatok helyett gépek végzik a munka legnehezebb részét. Csak ott kell a gyalogmunka, ahol a gép még nem tud segíteni. Elkopott már az a szó is: summások. Most munkahelyre szállítják a dolgozókat, akik pedig kint maradnak, azok számára féreg- és zajmentes tiszta szállást biztosítanak, ahol kipihenhetik magukat. Hol van már az ásottkút és a favödör, melyet ritkán sikerült úg^ telhúzni, hogy béka ne nezzen kajánul az emberre. Az üzemegységekben hidrotóros kút adja a jó ivóvizet. De a törpe- vízmű létesítésével a lakosság is jó ivóvízhez jutott. Szükség volt rá: a régi kutak elöregedtek, kevés vizet adtak, sokat szenvedett ettől a lakosság. Állandóan zarándokoltak a bővebb vizű kutakhoz. A község egész kereskedelme, élelmiszer- és áruellátása az ÁFÉSZ kezében van. Így azt kell mondanom, hogy a kulturális missziót is betölti. Ez természetes is, hiszen éppen neki kell gondoskodnia a vendéglátásról és a szórakozást szolgáló* létesítményekről is. Bár a felszabadulás utáni években lassan és vontatottan kezdett a szövetkezet fejlődni, az utóbbi évek azonban arról győztek meg bennünket, hogy EGÉSZSÉGES FORDULAT állott be. Ezt bizonyítják az évről évre fejlődő és csinosodó üzletek. Az élelmiszert nyáron jégszekrényben tárolják. Még 1970-ben is a tanács vb arról I kesergett, hogy a „szórakozást” csak a kocsma biztosítja. Most pedig van a kultúrotthonnál és a főutcán nagyon szép presz- szó. Így nemcsak azoknak van helyük, asztaluk, akik részegre szeretnék leinni magukat, hanem azoknak is, akik valóban kulturáltan, családiasán kívánják eltölteni pihenő idejüket. Részletes és külön elemzést érdemelne a foglalkoztatottság, a munkaerőhiány. Nem érdekes? Munkaerőhiányról beszélünk, holott ebben a községben is hosszú évtizedeken keresztül munkaerő-felesleg volt. Jól ismerték az éhbért a dévavá- nyaiak. A községben most a következő ipari üzemek vannak. Csepel Autó, kosárfonó, müstoppoló, kötődé, varroda, rizshántóló, vas- és fémipari ktsz, szőnyegszövő és a téglagyár. A község kiemelt alsófokú központ. E behatárolás miatt nem várható új üzem telepítése. A meglevők is kevés vonzást gyakorolnak a környező településekre. A legutóbbi tanács végrehajtó bizottságának ülésén arról beszéltek, hogy az üzemekben munkaerőhiány van. Szabad munkaerő a községben csak a nőkből tevődik, kb. 6— 700. Ebből is csupán 300-ra tehető, akik munkába is állhatnak. A többi 400 eleve kiesik a számításukból; az idős kor vagy éppen a háztáji állattartás miatt. Számításuk szerint ez a 300 kevés a jövő fejlődését tekintvé. Ugyanis tavaly a helyi MEZŐGÉP gyáregységét átvette a Csepel Autógyár és 4—500 dolgozót foglalkoztatni kíván. Szükség van tehát munkaerőre. Honnan várhatnak? Válaszuk: törekednek az ingázók helybeni foglalkoztatására. Csaknem 700-an járnak el a községből. Bár egyre kevesebben tudnak érvelni azzal, hogy a nagyobb kereset miatt választották ezt az életmódot. Az esetek többségében otthon is megkereshetik ugyanazt a pénzt. És még valami. Az üzemek többségében jó feltételeket biztosítanak. A munkahelyek tiszták, világosak, télen jól fűtöttek. A nőket a terhességi időszakra könnyű munkára helyezik és szülés után kedvezményes időbeosztásra sorolják. Az ingázásnak van azonban egy másik oldala. Nem vetik szemükre, de azért érdemes megemlíteni: az eljárók családtagjai ott maradnak Dévavá- nyán. Ott követelnek lakást, óvodát, iskolát, orvosi ellátást és kultúrát. Sajnos ahol jelenleg dolgoznak az a vállalat egy fillért sem hajlandó adni a község legégetőbb kommunális létesítményeinek megvalósítására. A község megfelelő anyagiak híján tehetetlen az önkéntes vándorok sorsának rendezésére. Ezt viszont az államháztartásra sem lehet áthárítani. Marad tehát: MEGFONTOLNI A HAZATÉRÉST Van még, ami jelenleg egy csöppet sem „munkáscsábító”. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz helyi részlegének, különösen az asztalosoknak a munkaterme túlzsúfolt és nem szellőztethető kellően. A festők és lakkozok munkaterme kicsi és sötét. Nem válik dicséretére a békéscsabai szőnyegszövő vezetőinek sem, hogy dévavánvai üzemükben a már több éve készen álló zuhanyozónak vízbekötését évről évre halasztgat- ják. Tapasztalatainkat összefoglalva megállapítható, hogy az eljárók el tudnak majd helyez-, kedni a község üzemeiben, mert részesülnek minden olyan juttatásban, amelyet a városban élvezhetnek. Persze azért az eljárókat is a község saját gyermekének tekinti és éppen úgy törődik vele. * * * Most, hogy végére értem e vázlatos községi portrénak, úgy érzem a dévaványai változás az átlagosnál többet mutat. És valamennyi kapcsolatban áll a tanács munkájával, mindegy, hogy vízmű, útépítés, orvosi ellátás, kereskedelem, közlekedés, vagy munkaerőhiány a neve, biztosra vehető, hogy megoldása az pgész község gondja. Ez adja azt a nyugodt légkört, erkölcsi és anyagi biztonságot, ami jellemzi a nagyközséget. Csak eddig eljutni nem volt könnyű. Rocskár János [jegyzet ] Segítségadás Több mint egyéves előkészítés után ez év január 1-én lépett életbe az új KRESZ. Az eltelt Időszakból nehéz lenne vaskos következtetést levonni, de néhány jelenség máris szembetűnő. Először is az, hogy megyénk gép- járművezetői engedéllyel rendelkező lakosainak fele, mintegy 41 ezren sikeres vizsgát tett az új közlekedési szabályokból. Am a közúti közlekedésben mégis vannak olyan jelenségek, amire a járművezetőknek feltétlenül fel kell figyelni. Mire is gondolok? A tömeg- közlekedésre, közhasználatú járművekre, ezek segítésére. Erre a jogszabály lehetőséget ad, kölcsönös kötelezettségeket állapít meg. Csak emlékeztetőül: „Lakott területen belül az elindulási szándékot jelző menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről a folyamatos forgalomba való visszasorolását (a jobb szélső forgalmi sávba való bekapcsolódását) a járművek vezetői lassítással, szükség szerint megállással is kötelesek lehetővé tenni, feltéve, hogy ezt hirtelen fékezés nélkül megtehetik.” Az utóbbi időszakban nagyon sok autóbusz-vezetővel beszélgettem erről a segítségről. Ok elmondták: ezt a kis segítséget nem kapjál: meg a többi járművezetőktől. Ez a gondolat hasonlóképpen megfogalmazódott a megyei közlekedésbiztonsági tanács közelmúltban tartott ülésén. Tudjuk viszont azt is. hogy az autóbuszvezetők sem angyalok. A jogszabály részükre is szab kötelezettségeket. Többek között: a jármű elindítása veszélytelen körülmények között történhet. Sok autóbusz még jóformán meg sem állt a megállóban, máris jelzi elindulási szándékát, holott az utasok még le sem szálltak. Ez pedig már nem segíti, hanem lassítja, zavarja a forgalmat. Visszatérve az előző gondolatra. Zsúfolt, csuklós autóbuszok percekig nem tudnak kiindulni a Tanácsköztársaság útján levő megállókból, nem tudnak kikanyarodni a Munkácsy utcából, mert néhány személykocsi, segéd-motorkerékpár vezetője „élvezi” az elsőbbséget. Kis figyelmességgel, lassítással, esetleg megállással máris gyorsabb lenne Békéscsabán a városi forgalom. Kevesebb ember bosszankodna, kölcsönös . segítséggel mindenki hamarabb érrvfe úti- céljához. Mindez kis emberséggel elérhető. Nem elég a KRESZ-l csak ismerni, az abban foglaltakat alkalmazni is kell. Egy-cgy szabály annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. (Szekeres) Egészségnevelési előadások Sarkadon a művelődési házban a Békés megyei Egészség- nevelési Csoport rendezésében a helyi cigányklub foglalkozásán „Egészséges család” címmel tartott előádóst dr. König János főorvos. Az előadást filmvetítéssel illusztrálta, ezenkívül különböző felvilágosító propagandaanyagot is szétosztott. A 45 résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást, majd Tímár Imre a művelődési ház igazgatója ismertette a cigányklub ezévi munkatervét. Március 29-én Tótkomlóson a szlovák általános iskolában volt hasonló iellegű összejövetel. Erdélyi Gáspár „Személyi higiénia” címmel szlovák nyelven tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. 5 tíMHMSfmsi 1976. ÄPR1UUÜ 4l
